Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-25 / 195. szám

1989. augusztus SC * 2 Vasárnap Tiltakozó menetre készülnek r f Eszak-lrországban John Lindsay, New York-i polgármester pénteken fogadta Bernadette Devlin észak-írországi katolikus képviselőnőt, az angol parlament legfiatalabb tagját, aki a polgárháborútól fenyege­tett Észak-lroszágból azért érke­zett az Egyesült Államokba, hogy egymillió dollárt gyűjtsön a hajléktalanná vált észak-ír­országi katolikusok számára. A jelekből ítélve nem bizto­sítja a kedélyek lecsillapítását Sir Ian Freeland altábornagynak, az észak-írországi angol fegyve­res erők főparancsnokának pén­teki bejelentése, hogy a kizáró­lag protestánsokból álló észak­írországi különleges segédrendőr­ség (USC) fegyvereit központi raktárában fogják tárolni és a csendőröket a jövőben nem ve­tik be utcai zavargások esetén. A protenstánsok szélsőséges ve­zére, Paisley lelkész szombatra tiltakozó menetet hirdetett meg, amelynek keretében a döntés el­len tiltakozó protestáns szélső­ségesek a Belfasttól 66 kilomé­terrel délnyugatra fekvő Armagh városából gépkocsioszlopon Bel­fastba vonulnak az észak-íror­szági kormány székhelye elé, ahol tiltakozó petíciót nyújtanak át Chichester-Clark miniszterel­nöknek. A menet útja katoli­kusok által sűrűn lakott vidéken halad át, s így fennáll az újabb összetűzések veszélye. (MTI) Ők ketten „A béke megőrzése szem­pontjából a leghalaszthatat­lanabb feladat, hogy .. . ha­tályba léptessék az atom­fegyverek elterjedésének meg­akadályozásáról szóló szer­ződést ... Ugyanakkor töre­kedni kell arra, hogy törvé­nyen kívül helyezzék a nuk­leáris fegyvert, eltiltsák gyár­tását és mindennemű nuk­leáris fegyverkísérletet... Fokozni kell a harcot a bak­teriológiai és vegyi fegyver hatékony eltiltásáért”. (A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozá­sán elfogadott fő dokumen­tumból.) Más országokkal együtt im­már Magyarországot is felkér­ték: vegyen részt a genfi le­szerelési értekezlet munkájá­ban. Így, ezentúl a kiszélesített értekezlet vitatja majd meg az emberiség előtt álló legbonyo­lultabb probléma, a leszerelés további lehetséges lépéseit Genfben, a nemzetközi diplo- Ufmácia egyik fővárosában. A leszerelési bizottság júli- ; usban megkezdődött nyári ülés­szakán három rendkívüli fon­tosságú kérdés szerepel napi­renden. Az első az 1963-as moszkvai atomcsend-egyezmény hatályának kiterjesztése. Emléke­zetes, hogy akkoriban az egyez­mény hatálya alól—pillanatnyilag megoldhatatlannak tűnő ellen­tétek miatt— kivonták a föld alatti atomrobbantásokat. A legközvetlenebb feladat: elérni, hogy a föld alatt is „atom­csend” uralkodjék. Ha ezt si­kerül megvalósítani, az hatás­sal lehet, nemcsak az általános nemzetközi légkörre, hanem azokra a stratégiai jellegű le­szerelési megbeszélésekre is, amelyek nem a leszerelési bi­zottság, hanem — „ hatalmi valóságnak megfelelően — a két szuperhatalom között bontakoz­hatnak ki. A Genfben napirenden levő második súlyos probléma a ■ vegyi anyagok és baktériumok katonai felhasználásának betil­tása. A tilalmat leszögező 1925- ös genfi egyezményhez több mint hatvan ország csatlako­zott. A nagyobb hatalmak kö­zül csak az Egyesült Államok és Japán nem ratifikálta eddig az egyezményt. A legutóbbi néhány hét eseményei (mint az okinawai mérgesgáz-szivárgás, vagy az amerikai hadsereg tu­lajdonában levő mérgesgáz- készletek nyugat-németországi raktározásáról szóló bonni je­lentés) égetően aktuálissá tet­ték a problémát. Világossá vált ugyanis, hogy az amerikai ra­tifikálás hiánya súlyos nem­zetközi veszélyekkel jár. Genf­ben el kell tehát érni egy . olyan szerződéstervezet elfoga­dását, amely — felújítva és megerősítve az 1925-ös egyez­ményt— megtiltja a vegyi és bakteriológiai fegyverek fejlesz­tését, gyártását és felhalmozá­sát is. Az egyezmény aláírói és ratifikáló! között természe­tesen feltétlenül ott kell len­nie az Egyesült Államoknak is. A leszerelési bizottság előtt szereplő harmadik téma a ten­gerfenék demiiitarizálása. Eb­ben az ügyben egy szovjet és egy amerikai tervezet fekszik a bizottság előtt. Lényeges elté­rés közöttük az, hogy a Szov­jetunió nemcsak a parti sáv, hanem a teljes tengerfenék de- militarizálására törekszik. Az amerikaiak viszont csak a nuk­leáris fegyverek tenger alatti telepítését akarnák megtiltani, szabadon tartva az utat a kü­lönböző elektronikus lehallgató apparátusok, víz alatti tenger­alattjáró támaszpontok és más katonai létesítmények előtt. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a genfi napired az embe­riséget érintő legfontosabb kér­dések egész sorával foglalko­zik, s hogy ezek — tekintve a leszerelés rendkívül sokoldalú és szerteágazó voltát — ma­guk is sokfélék. A nemzetközi élet realitásai közé tartozik azonban, hogy vannak a leszerelésnek olyan területei, amelyek a két szu- per-atomhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió leg­közvetlenebb érdekeit érintik. Ezek csak akkpr kerülhetnek a leszerelési bizottság szélesebb plénuma elé, ha előzőleg az említett két nagyhatalomnak már sikerült közös álláspontot kialakítania. Ilyen terület a stratégiai rakétarendszerek, il­letve a rakétaelhárító-rendsze- rek problémái. Emlékezetes, hogy még Nixon hivatalba lépése előtt felvetődött: a két világhatalomnak meg kellene tárgyalnia stratégiai rakéták kérdését. A Szovjetunió már akkor közölte, hogy hajlandó ilyen tárgyalásokra. Közben azonban — részben nemzetközi­taktikai okokból, részben bi­zonyos belső gazdasági érde­keltségek nyomására — Nixon elnök jóváhagyta az úgyneve- bett Safeguard-programot. Ez nukleáris rakéták és ellenra­kéták bonyolult rendszerét he­lyezné el a legfontosabb ame­rikai nagyvárosok közelében. A Nixon által jóváhagyott Safe­guard-program csak árnyala­tokban tér a el a Johnson-ad- minlsztráció korábbi hasonló tervétől. Nem különbözik viszont abban a lényeges következ­ményben, hogy szükségszerűen megindítaná a fegyverkezési verseny új fázisát. Ebben a helyzetben Gromiko szovjet külügyminiszter július­végi beszédében ismételten le­szögezte, hogy a Szovjetunió kész eszmecserére az Egyesült Államokkal az úgynevezett stratégiai rakéták ügyében. A események azt mutatják, hogy bármilyen lassú és foko­zatos is az előrehaladás, a le­szerelés ügye továbbra is a nemzetközi diplomáciai élet egyik első számú kérdése. Ami Genfet illeti, az ott tárgyalt kérdésekben van remény a fo­kozatos előrehaladásra. Aligha lehet azonban kétséges, hogy a genfi megbeszélések is merő­ben új, az eddiginél sokkal kedvezőbb légkörben folyhat­nának, ha az Egyesült Államok világosan körvonalazná a ma­gatartását a stratégiai rakéta- rendszerek ügyében és nem ha­logatná tovább a tárgyalásokat. — ie — Rendelkezések a közrend biztosítására A Csehszlovák Nemzetgyűlés Elnöksége jóváhagyta a csehszlo­vák kormánynak azt az előter­jesztését, hogy hozzanak ideigle­nes intézkedéseket a közrend vé­delmére. A szövetségi gyűlés elnökségét Oldrich Cernik miniszterelnök tájékoztatta a szövetségi kormány pénteki üléséről, és kérte, hogy hagyják jóvá azokat az Intézke­déseket, amelyek 1969. december 31-ig lesznek érvényben. Az intézkedések nemcsak azok­ra vonatkoznak, akik ténylegesen zavarják a közrendet, a békés munkát, veszélyeztetik a lakosság biztonságát és életét, és károsít­ják a közvagyont, hanem azokra is, akik ilyen akciókat szítanak avagy támogatnak. Az intézkedések három hónapig terjedő börtönbüntetést vagy 5000 korona pénzbírságot, vagy mind­két büntetést együttesen irányoz­zák elő azok számára, akik meg­bontják a békét és ilyen akciókat szítanak vagy támogatnak. Ugyanez vonatkozik azokra, akik nem hajlandók teljesíteni kö­telességüket és ily módon akadá­lyozzák a közrend fenntartására és a munkahelyek normális mű­ködésének biztosítására irányuló erőfeszítéseket. A börtönbüntetés felső határát felével emelni le­het a következő esetekben: lázon­gás, a köztársaság és vezetődnek gyalázása, a szocialista világrend- szer országainak és vezetődnek gyalázása, a köztársaság érdekei­nek károsítása külföldön, támadás állami alkalmazottak , vagy társa­dalmi szervezetek alkalmazottai ellen, közhivatalok kötelességtel­jesítésének akadályozása, bünte­tést maga után vonó vétségek szítása vagy helyeslése és huligán cselekmények esetén. Előzetes letartóztatásban levő személyek három hétig tarthatók őrizetben, amennyiben ezt a köz­íitalános sztrájk a megszállt arab területeken és Libanonban Az Izrael által megszállt jordá- niai területeken és gazai övezet­ben élő arabok egy emberként követték a jeruzsálemi mohame­dán vallási vezetők által kiadott 24 órás sztrájkfelhívást, s az emlí­tett területeken szombat reggel általános volt a sztrájk. E terüle­tek lakosai így juttatták kifejezés­re tiltakozásukat a jeruzsálemi A1 Aksza-mecsetben keletkezett tűz miatt. Zárva vannak az üzletek Ra- mallahban, Jeninben, Nabluzban, Hebronban, Jeruzsálem arab ne­gyedében és a gazai övezetben. A lakosság bezárkózott a házakba, az utcákon csak az izraeli járőrök láthatók. Libanonban — ugyan­csak a tiltakozás jeléül — szintén teljesen megállt az élet. Minden üzlet és bank zárva tart. Az izraeli hatóságok remélték, ■hogy a mecset-gyújtogató kézre- kerítésének bejelentésével sikerült megakadályozniuk a sztrájk meg­tartását. Ennek érdekében hala­déktalanul tájékoztatták a jeru­zsálemi mohamedán vallási veze­tőket a tettes elfogásáról és a rendőrségi kihallgatás első eredmé­nyeiről. A gyanúsított, a 28 éves ausztráliai Michael Rohen ellen egyébként hivatalosan még nem emeltek vádat. Az izraeli perrend­tartás értelmében a vádemelést a letartóztatástól számított 90 na­pon belül kell megejteni. A kairói rádió rövid kommen­tárban foglalkozott Rohen letar­tóztatásával. A kommentár meg­jegyzi: „Izrael újra megpróbálja elkenni felelősségét ebben a bűn-| tényben és azt állítja, hogy auszt- | ráliai személy okozta a tüzet. Holott korábban azt hangoztatta, i hogy a katasztrófát rövidzárlat váltotta ki.’’ 1 rend fenntartása szükségessé te­szi. Mindazokat, akik tevékenysé­gükkel zavarják a szocialista tár­sadalmi rendet, tisztségükből le­válthatják és munkahelyükről el­bocsáthatják. Ilyen esetekben diá­kokat is eltávolíthatnak az egye­temről. Az egyetemek és más iskolák tanárait illetékes miniszterük visszahívhatja, amennyiben a rá­juk bízott ifjúságot nem a szocia­lista társadalom elveivel össz­hangban nevelik. A szervezet mű­ködése három hónapra felfüg­geszthető vagy a szervezetek fel- oszlathatók, amennyiben tevé­kenységük előidézi a közrend megbontását, a nyugtalanság ter­jedését és a munkahelyi kötele­zettség megtagadását. Brnfiban is durva rombolás A bmói kerületi ügyészség kö­zölte, hogy augusztus 21-én a vá­ros egyes részein társadalomelle­nes, szocialistaellenes és ellenfor. radalmi elemek durván megsértet­ték a közrendet: kirakatokat tör­tek be, romboltak, megtámadták a karhatalmi . alakulatok tagjait, két helyen lőfegyvert használtak, aminek eredményeként a 18 éves Dana Muzikarova és a 28 éves Stanislav Velehrad életüket vesz­tették. Jelentős károk keletkez­tek a társadalmi tulajdonban és az állampolgárok tulajdonában. Megsebesült a karhatalmi alaku­latok 39 tagja, köztük négy súlyo- I san. Megsérült néhány állampol- j gár is. A tettesek többsége fiatal | ember, többen büntetett előélet tűek. Bűntett elkövetésének gya­núja mitt 330 személyt őrizetbe vettek, ügyükben megindult a vizsgálat. (MTI) Egy hét a világpolitikában Egy új doktrína cáfolata — Dél-koreai diktátor Washingtonban — A jeruzsálemi mecset-tüz—A csehszlovákiai események lenségeskedések hevessége. Ave- rell Harriman, aki 1968-an a Pá­rizsban tárgyaló amerikai küldött­séget vezette, most úgy nyilatko­zott, hogy a Nixon-kormány el­mulasztotta a lehetőséget a vi­szonylagos csöndnek tényleges fegyverszünetté való fejlesztésé­ben. Harriman nyilatkozatát idézte a francia fővárosban Nguyen Thi Binh asszony a Dél­vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány képviselője is, miután a négyes találkozó 31. ülése sem ho­zott semmilyen előrehaladást. A KÖZEL-KELETI helyzetben egy, az arabok vallásos érzelmei­re ható esemény idézhet elő új fordulatot: a hét közepén tűz pusztított a jeruzsálemi El Szakh- ra-mecsetben, a mohamedánok hí­res kegyhelyén, amely az Iszlám számára olyan jelentőségű, mint — mondjuk — a katolikusoknak a római Szent Péter- székesegyház. Az arabok körében elterjedt véle­mény szerint — az izraeliek ro­vására írandó a mecset pusztulá­sa. A tűzeset isimét Jeruzsálem sorsára irányítja a világ , figyel­mét. Ismeretes, hogy a Biztonsági Tanács két alkalommal marasztal­ta el Izrael kormányát azért, mert intézkedéseket tett Jeruzsálem ko­rábbi arab övezetének bekebele- j zésére. A mecset is ebben az arab j szektorban emelkedik. Leégése I erélyes diplomáciai fellépésre ösz­tönözte az arab országok vezetőit. Az Izrael megszállta arab terüle­teken pedig sztrájkok, tüntetések zajlottak le. Azt a román lépést, hogy Ro­mánia és Izrael diplomáciai kap- j csolatait nagyköveti szintre eme- j lik, az arab országok ellenlépései | követték, amelyek a Romániával való diplomáciai kapcsolatok be­fagyasztásától egészen azok meg­szakításáig vezettek. AUGUSZTUS 21-én volt egy éve annak, hogy öt szocialista ország fegyveres segítséget nyújtott a szocializmus csehszlovákiai vív­mányainak megvédésére, az ellen- forradalmi veszély elhárítására. A nyugati sajtó — könnyen kitalál­ható — milyen forrásokból szerez­vén értesüléseit — szinte ellen- forradalmat jósolt erre a napra. A külföldi és a hazai rekació mes. terkedései nyomán, sajnos, való­ban voltak rendzavarások Prá­gában, és egy s más városokban, de mint a csehszlovák párt Köz­ponti Bizottsága is megállapította, a cseh és szlovák nép túlnyomó többsége elutasította az ellenséges próbálkozásokat, helyeselte a ha­tóságok erélyes fellépését. A NIXON-KORMANYZAT ál­lítólagos új ázsiai politikájára rá­cáfolnak az események és magá­nak az amerikai kormánynak a tettei. A sokat emlegetett „Nixon- doktrina” többek között azt is elő­írná, hogy az USA csőkéntse ka­tonai kötelezettségeit az ázsiai földrészen, ennek azonban máris ellentmond, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke a dél-koreai diktá­tort Washingtonban fogadva, ígé­retet tett a szöuli bábkormány változatlan támogatására. Ugyan, ekkor az amerikai lapok arra hív­ják fel a figyelmet hogy az USA hadereje mindinkább belekevere­dik a laoszi ellenségeskedésekbe. Így például az amerikai felségje­les repülőgépeket napjainkban több alkalommal vetik be Laosz légterében, mint annak idején a Vietnami Demokratikus Köztár­saság elleni kalóztámadások so­rán! Érdemes ezzel kapcsolatban em­lékeztetni arra, hogy Laoszban, Vietnam nyugati szomszédságában idestova egy évtizede folynak a harcok az imperialista-barát ele­mek és a népi erők között, a va­lóságos háború csak 1961-ben ve­szített egy pillanatra a hevessé­géből, amikor a Laosz ügyével foglalkozó genfi konferencián semleges országgá nyilvánították a kicsiny, de több mint ezer esz­tendeje fennálló délkelet-ázsiai államot. Most megbízható értesü­lések szerint már amerikai kü­lönleges alakulatok is részt vesz­nek a harcokban, Rogers ameri­kai külügyminiszter azonban ta­gadta ezt, s csak annak kijelen­tésére szorítkozott, hogy „a laoszi helyzet komoly aggodalomra ad okot...” A külügyminiszter cáfolta azt is, hogy az Egyesült Államok tit­kos katonai megállapodást kötött Thaiföld vezetőivel, az amerikai sajtóban azonban mind több le­leplezés lát napvilágot ezzel kap. csolatban: olyan tekintélyes pub­licista, mint Walter Lippmann, minden bizonnyal megalapozott információk birtokában írhatta meg, hogy az USA vezetői ame­rikai csapatok bevetésére vállal­tak kötelezettséget Thaiföldön... AZ ÜJ „Nixon-doktrina” a je­lek szerint Vietnamban sem érvé­nyesül. A dél-vietnami harcok új­ból hevesebbek és az amerikai hadsereg veszteségei megnöveked­tek: a héten nyilvánosságra ho­zott adatok a halottakról és se­besültekről felülmúlják az eddi­gieket. Június óta pedig több hé­ten át viszonylag csökkent az el-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom