Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-25 / 195. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP Ara 1,20 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Húszéves a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz Jubileumi közgyűlés — Ünnepi vendéglátás Hol szorít a cipő? Június 19-én a Békés megyei Népújság 4. oldalán röppent fel először az a hír, amely azóta bejárta az országot és váratlanul nagy vihart kavart A figyelmes újságolvasó még emlékezhet rá, hogy minőségi kifogás miatt a Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat öt gyár tízféle típusú lábbelijének forgalomba hozását tiltotta le. A vétó június 17-től szólt és több ezer pór cipőre vonatkozott. Azóta két hónap telt el és a „Békés megyei cipőháború” hullámai még mindig nem csitultak el. A vállalatnál egymásnak adták a kilincset az újságírók, minisztériumi küldöttek és persze az inkriminált termékeket produkáló gyárak sokszor bizony haragos képviselői. Az Univerzál, a közben több kilósra duzzadt aktacsomagot és az ügyfélfogadás ügyes-bajos gondját, a tiltó határozattal egyetértő szakigazgatási szervre a megyei tanács kereskedelmi osztályára bízta. Nem tudjuk, milyen hatással lesz a mostanában sokat szapult magyar cipőkre az Univerzál lépése. Abban sem vagyunk biztosak, hogy a vállalat beszerzőit nagy szeretettel fogadják ezután a pellengérre állított cipőgyárak. (Feltéve persze, ha beengedik őket a kapun). Nem jósolható meg teljes bizonyossággal az sem, hogy a többi cipőgyár, okulva a mostani példán, nagyobb gondot fordít-e a minőségre. Egy azonban biztos. Az Univerzál (bár kicsit maga alatt fűrészelte a fát) sok jogos bosszúságtól kímélte meg a fogyasztókat és nem utolsósorban az amúgy is tengernyi adminisztrációt végző boltvezetőket. Mert ahhoz kétség sem fér, hogy a cipők silányak voltak; száz párból legalább huszonötöt maga a vevő hozott vissza. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet minden esetben szakértői véleménnyel támasztotta alá a vállalat igazát A talp- szakítás, pántkiszakítási és tűzés- szilárdsági vizsgálatok nyomán — idézve a KERMI-t, — ,,a cipőkön mért egyes szilárdsági mutatók a minimális követelményeket sem elégítik ki... szabvány alatti minőségűek” Ha ez így van — vethetné fel valaki —, akkor miért kell ilyen nagy ügyet csinálni és cipőháborúról beszélni? A kutya ott van eltemetve, hogy az Univerzál eljárása párját ritkítja. Azon kevés számú esetek egyike, amikor a kiskereskedelem a fogyasztó érdekében és az iparral szemben a sarkára állt. Ám, hogy egy képtelen hasonlattal éljünk, az egér—elefánt arányítása jó megközelítés az Univerzál és a nagy cipőgyárak harcához. A gyárakat az elenyésző anyagi hátrány mellett óriási presztízsveszteség érte... És még egy észrevétel. Van valami figyelmeztető abban, hogy más megyék kereskedelmi szakemberei egyre-másra zarándokolnak el Békéscsabára vagy pedig telefonon, levélben érdeklődnek a „cipőháború” taktikája és stratégiája iránt. Várható tehát, hogy máshol is sarkukra állnak a kereskedők. Ehhez azonban a jó szándékon túl olyan cipőre is szükség van, amelynek nem törik le a sarka...! Brackó István Tegnap ünnepelte fennállásának 20 éves évfordulóját az országos hírű füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. A délelőtti határszemlét az időközben húllott csapadék nem gátolta. A meghívottak Zalai György, a párt Békés megyei bizottságának titkára, Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és művelődésügyi osztályának vezetője, valamennyi Békés megyei vállalat, kirendeltség, továbbá a szeghalmi járás termelőszövetkezeteinek vezetői együttesen nézték meg, hogy két évtized alatt milyen irányban változott a füzesgyarmati határ. Erről Csirik Imre tsz-elnök, a jubileumi közgyűlésen is számot adott, melyen a tsz-tagok, 400 vendég vett részt. A szövetkezeti mozgalomban kifejtett munkáért 30 tsz- gazdának tűzték mellére a KiváRománia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett román filmnapok keretében, augusztus 25-én a battonyai Alkotmány Filmszínházban román művészküldöttség részvételével, Többszáz látogató Szombaton zárult az a vas-műszaki árubemutató, amelyet az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat rendezett Békéscsabán, a Jókai Színház előcsarnokában. Ezen a kiállításon legtöbb érdeklődőt vonzó látványosság az a fürdőszoba-olaj kályha volt, amely vizet melegít és fűt is. Tartálya 90 literes. Újdonságnak számított az ÉTI típusú földgáz üzemelésű kazán, valamint a nagy- közönség előtt most először bemutatott automata olajégőfejjel! ellátott fűtőberendezés. ló Szövetkezeti Tag miniszteri kitüntetést. 300-nak pedig törzs- gárda-oklevelet nyújtottak át. A jubileumi közgyűlés után a szövetkezet gépesítési központjában 2500 személynek terítettek asztalt. Csak mellesleg jegyezzük meg, hogy 20 évvel ezelőtt sóra valója is alig akadt a füzesgyarmati parasztnak. Most pedig a Vörös Csillag Tsz-ben már 26 millió forint az évi termelési érték. Az egy tagra jutó közösből származó részesedés majdnem 25 ezer forint. Csaknem 2000 ember átlagában. Nemcsak ételt tálaltak fel, hanem 3 zenekar — a sarkadi Postás, a többszörösen kitüntetett békéscsabai Sygma és a Balassi Művelődési Ház népi zenekara — tette felejthetetlenné az évfordulót. ünnepi díszelőadáson mutatják be a Mélyen a föld alatt című szélesvásznú, mai tárgyú, román filmdrámát. A román delegációt Constantin Pivniceru főigazgató-helyettes, valamint a film két főszereplője, Den Radulescu és lecaterina Parascivescu képviseli. A küldöttséget Békéscsabán a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, illetve Battonyán, a battonyai községi tanács vezetői fogadták. A film bemutatója előtt Battonyán, az Alkotmány Filmszínházban Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztály népművelési csoportjának vezetője mond ünnepi köszöntőt.1 A díszelőadás után közös ünnepi vacsora, majd másnap, augusztus 26-án Gyula város megtekintése szerepel a programban. A vendégek augusztus 26- án, délután utaznak vissza Budapestre. Szovjet fiatalok látogatnak a Béke tsz-be Mezőgazdaságban dolgozó fiatalokból álló Komszomol-de- legáció érkezik augusztus 27- én, szerdán megyénkbe. A szovjetunióbeli Hmelnyickij megyéből szűkebb hazánkba látogató fiatalokat szerdán az orosházi Béke Termelőszövetkezet párt-, gazdasági és KISZ- vezetősége is vendégül látja. Divatbemutató a Körös menti Kulturális Hetek programjában Ahogy lapunkban arról már hírt adtunk, az augusztus 17-től október 6-ig terjedő időszakban, a békési járás felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezik meg a Körös menti Kulturális Heteket. A rendezvény-sorozat — három Körös menti község, Békés, Mezőberény, Körös- tarcsa részvételével — azzal a háromnapos ipari és mezőgazda- sági termékkiállítással és vásárral kezdődött, amelyet Mezőbe- rényben augusztus 17-én nyitottak meg. Augusztus 20-án a békési Október 6 Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben Tanyanap 28-án este 8 órakor a békési gimnáziumban pedig az Országos Divattervező Vállalat őszi divatbemutatója volt a program. A divattervező vállalat bemutatója vasárnap este a békési járási művelődési központban folytatódik. A műsort Vámos Magda divattervező vezeti, közreműködnek Németh Marika, Ács Marietta, Karda Beáta, Szikora Jenő, Varga D. József és Balassa Tamás. A Népújság hasábjain többször írtunk már arról, hogy a kardoskúti határ nyugati részén elterülő fehértói „rezervátum” környékén sűrűn megtalálhatók a régi emberi települések nyomai. Ezek azt mutatják, hogy a tó környéke a fiatalabb kőkortól kezdve — kisebb-nagyobb megszakításokkal — a XVI. század végéig, tehát a török hódoltság koráig lakott terület volt. A Körös-kultúra és korai vaskor emberén kívül szkíták, kelták, szarmaták, avarok éltek ezen a tájon, az Árpádok korában pedig Apácaegyháza? falu népe legeltetett az akkor még jóval keskenyebb tó partjain. Nemrégiben ismét leletekre akadtak. A tó déli szélénél húzódó hatablaki dűlő mentén fekvő Űjhelyi-féle földön mélyszántás alkalmával szarmata kori cserépedény-töredékeket és avult állatcsontokat vetett felszínre az Sz—100-as ekéje. A dűlőtől délre, mintegy 150 méterre égett, vesz- szőlenyomatos sártapaszdarabok- kal együtt előkerült egy forgatható kézi malom alsó köve is. amelyet id. Csányi József cipelt be tóparti „kúriájába”. A szürkés színű, erősen domború őrlőfelületű malőr kő szabálytalan köralakú, s átmérője 33, vastagsága 3—14 cm között váltakozik. Két..... " ■ 1 L apunk tartalmábólt Egy párthatározat margójára (3. oldal) Riport Vitray Tamásról (4. oldal) Kővirág (9. oldal) Tárgyalóteremben a brutális apa (9. oldal) Itt a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója! Megyénk életét, eseményeit tudósítások, riportok formájában gyakran kísérik figyelemmel a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának munkatársai. Augusztus végi programjukban is több alkalommal szerepel Békés megyei vonatkozású műsor. Így például a stúdió munkatársai mai műsorukat is teljes egészében a Gyulai Várjátékokról való megemlékezésnek szentelik. Pálréti Ágoston összeállításában hat megye rádióhallgatói hallhatnak hangképeket a nagy hírű várjátékok bemutatóiról, s a gyulai nyár más eseményeiről. A következő napokban is érdemes lesz a szokott műsoridőben, 18 és 19 óra között a rádióban megkeresni a 222 m-es középhullámot. A hét folyamán ugyanis zömmel Békés megyében készített anyagok kapnak helyet a szolnoki stúdió műsoraiban: például a békési kosárfonókról Bayer Ilona összeállítását, kulturális életünkről Vereb Gabriella interjúit, megyénk mezőgazdasági termelésének aktuális kérdéseiről pedig Deme Zoltán interjúit és riportjait sugározzák. ségtelenül gabona, illetve köles őrlésére használták, hiszen a szarmaták fő tápláléka a köles volt. A közelben talált átégett háztapasz-darabok arra engednek következtetni, hogy az időszámításunk III—IV. századából való település néhány, lakóháza leégett, elpusztult. A leletek azonban így is újabb adatokat szolgáltatnak Kardoskút történetének megismeréséhez. ifj. Olasz Ernő írásos dokumentáció készült Békéscsaba felszabadulásának kezdeti . éveiről Dr. Szekeres Béla, a Lékai János Fiúkollégium igazgatója különböző levéltári anyagok, korabeli újságok és más dokumentumok alapján feldolgozta és átadta a békéscsabai városi párt- bizottságnak „Békéscsaba város felszabadulása, a kommunista párt megalakulása, s az új élet megindulása” című írásos munkáját. A tanulmányt városunk fel- szabadulásának 25. jubileumi évfordulója teszi aktuálissá. Ünnepi díszelőadás a battonyai A Ikotmány Filmszínházban Évezredes malomkövet találtak Kardoskút-Fehértón
