Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
1M». július 10. 3 CstttOrtöb Közérdekű új jogszabály; a közétkeztetésről Későn jelentkeztek a beruházók A DÁV csak év végére fejezi be a munkát A közétkeztetésről szóló 19/ 1962. (V. 22.) Korm. számú és 6/1962. (VIII. IS» Bk. M. számú rendelet módosításáról rendelkezett a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 23/1969. (VI. 12.) Korm. számú és belkereskedelmi miniszter 7/1969. (VI. 12.) Bk. M. számú rendeletében. (Megjelent mindkét rendelet a Magyar Közlöny 44. számában.) A kormányrendelet szerint a konyha létesítésének engedélyezése az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának a hatáskörébe tartozik. A miniszteri rendelet szerint az állami vállalatok, és intézmények, — a létesítés (működés) engedélyezése iránti kérelmet az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi szak. igazgatási szervéhez kelj benyújtani, továbbá, hogy — az engedély nem pótolja a létesítéshez (működéshez) szükséges építési és egyéb hatósági engedélyeket, majd hatály. A napokban hírt kaptunk arról, hogy a Délmagyarországi Áram- szolgáltató VáEalat megyén kívülre irányította 42 dolgozóját, pedig a megye határain belül is bőven lenne munka. Felkerestük a békéscsabai üzletigazgatóság kivitelezési vezetőjét, Opauszki Györgyöt, hogy választ kapjunk arra, mi az igazság. A kivitelezési vezető elmondta, hogy a hír igaz. Az okokat tisztázva aztán az is kiderült, miért intézkedett így az üzletigazgatóság. Az történt, hogy tavaly, amikor a DÁV ez évi tervét készítette, a megyei megrendelők nem jelentkeztek elegendő megbízással. Igényelte viszont a segítséget, négy és fél millió forintos munkára a nagykőrösi üzletigazgatóság. Ezt a lehetőséget a vállalat nem szalaszthatta el, hiszen arra nem számíthatott, hogy ez év elején az orosházi tanács, a gyulai tanács, továbbá a Békéscsabai Faipari Ktsz is ad megrendelést, A késedelmes jelentkezés az oka, hogy Orosháza és a gyulai Híd, Akác és Eötvös utca közvilágítását csak az év végére, illetve szeptemberre tudják befejezni. Ugyanez a helyzet a ktsz megrendelésével is. baléptető szabállyal végződik. A g-abonateng'ei* hajósa a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek kötelesek a közétkeztetést ellátó konyha létesítésének (működésének) engedélyezése (2/ 1968. [II. 25.] Bk. M. számú rendelet) iránti kérelem előterjesztése előtt az illetékes járási (városi, városi kerületi) állami közegészségügyi—járványügyi felügyelőtől a létesítmény terveinek, illetőleg műleírásának bemutatása mellett, a konyha területének és környezetének helyszíni vizsgálatát és létesítmény terveinek jóváhagyását kérni. A következőkben kimondja még a miniszteri rendelet, hogy A kombájnok raj vonalát meglátva eszembe jutottak siheder- korom aratásai. A nehéz aratások, mert azok voltak. Egy pillanatra felvillant emlékezetem képernyőjén az aratóbanda rongyos serege. Láttam az egyszerre lendülő kézi kaszákat, hallottam a suhintásukat. Néhány pillanat volt csupán és ismét visszakerültem a jelenbe. Ráébresztettek a zúgva közeledő gépek, az üzemi zaj, amely betöltötte a forró levegőt ott, a Gyulai Állami Gazdaság árpatábláján. Pepó Pál főagronómus előre mutatott: — Az első gépen van, ő a brigádvezető. A gépek, min-t valamilyen ősCsörlőseke Alig egy éve még csak kívánság volt, hogy a kötött talajon gazdálkodó Békés megyei tez-ek vásárolhassanak olyan ekét, amelyikkel szántás közben nem tömörítik tovább a talajt. Az eke kísérleti példánya máris elkészült, s azt munka közben osztatlan elismeréssel mutatták be Orosházán. Páratlan gyorsaság — így jellemezhetjük a csörlőseke eddigi pályafutását, hiszen az új eszköz tervezése, elkészítése, kipróbálása és bemutatása olyan rövid idő alatt valósult meg, amire az utóbbi 24 esztendőben nem volt példa. (Sokak előtt ismeretes a görgőseke egy évtizedes göröngyös útja.) Miért e gyorsaság ebben az eketémában? — kérdezheti az olvasó. A kérdés megválaszolása 1969- ben fölöttébb egyszerű. A gazdaságirányítás mai rendszerében a termelés ténylegesen a piaci igény függvényévé vált. A csörlőseke kísérleti példánya tehát azért készülhetett el az átlagosnál nagyobb tempóban, mert az ipar, a Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat termelését a mező- gazdasági üzemek tényleges igéreskedelmi és a tudományos intézetek vezetőivel. A gépjavító vállalat ebben az esztendőben több irányú gyártmányfejlesztést folytat. Így saját erőforrásait ezek finanszírozására összpontosította. Ezért fogadta el az AGROTRÖSZT saját fejlesztési alapját, hogy az alkotó munka anyagi hátterét minden tekintetben biztosítsa. Az Agrártudományi Egyetem Föidműveléstani és Növénytermesztési tanszékének vezetői szaktanácsadással járultak hozzá a gyártmányhoz. A programban tehát azok az intézmények és vállalatok vettek részt, melyek elsősorban hivatottak mezőgazdaságunk műszaki színvonalának helyes irányba való terelésére, a felszerszámozás műszaki feltételeinek megteremtésére. Látható, hogy ebben a csörlőseke programban sok volt a bába, a gyerek mégsem veszett él, mert a közgazdasági ösztönzők e munkaeszköz megalkotásának irányába hatottak. Talán azért is születhetett meg viszonylag rövid idő alatt, mert a tudomány, a kereskedelem és a gyártó ipar vezetői, munkásai jól alkalmazták a szocialista kooperáció élveit. kori szörnyek közelítettek a tábla végéhez, falva a termést, s néha szalmakupacot hagytak maguk mögött. A főagronómus intésére az első gép vezetője átadta a kor- mánykereket fiatal segédjének és lemászott a hágcsón. vannak az első helyre. De egy biztos, nem adom fél a küzdelmet — jegyezte meg mosolyogva a brigádvezető. A kombájnok raj vonala ismét odaért a tábla szélére, s Faraszán Pál felhívott magával a gépre. — Faraszán Pál vagyok — harsogta túlkiabálva a gépek dübörgését. Barnára égette a nap az amúgyis fekete embert. Por és izzadtság borította tetőtől talpig. Stuccolt, fekete bajusza volt és mintha az egész embert bVonzból öntötték volna. — Azt nem mondom, hogy az összehasonlítás nem a gépi aratás javára billenti a mérleget. Egy azonban biztos. Az idei aratás sem könnyű. Megdőltek a gabonák. Próbára teszik a komháj- nost és a gépet egyaránt — válaszolta, s közben törölte arcáról az izzadtságot. — Ügy hallottam, tavaly Gere- benics István végzett az első helyen a brigádból, 4522 mázsás teljesítményével. A ma 4376 mázsája a második helyezésre volt elég. Mi lesz az idei vetélkedés eredménye? — Gerebenics István jó kom- bájnos. Az esélyei most is megÉreztük lábunk alatt a monstrum remegését, erőlködését. Mert néhol, bizony a megtekeredett, elfeküdt gabona alaposan erőpróbára tette a kettőst. A vezető előrehajolt, hogy még jobban lássa a kések munkáját, hogy egy kalász se maradjon mögötte. Arra is volt gondja, hogy a többi, öt gép vezetőjét karmozdulatokkal irányítsa. Aratott és még most is azt csinálja. Egy a sok ezer kombájnos közül, akik történelmet csináltak a régi aratásból. Akik múzeumba küldték az embernyúzó kézi kaszákat. Egyike a sok ezer hajósnak, akik biztosan vezetik gépüket a gabonák tengerében. Visszafelé az úton megtudtam, hogy húsz éve dolgozik a gazdaságban. Kemény ember, megbízható munkás. Az állami gazdaság Kiváló dolgozója. B. J. Fotó: Béla Ottó Mini KISZ-szervezet — maxi program nyéhez igazította. Sőt, az ipar nemcsak a saját tevékenységét fordította a piacon jelentkező helyzet kielégítésére, hanem kooperálta és koordinálta a tervezést, a prototípus gyártását a keUlésezetl a Magyar Tudományos Akadémia A Magyar Tudományos Akadémia szerdán Rusznyák István elnökletével ülést tartott, amelynek napirenden a tudománypolitika időszerű kérdései szerepelnek. Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára előadásában az MSZMP KB tudománypolitikai irányelveinek tükrében elemezte a magyar tudományos élet helyzetét, az Akadémia helyét és szerepét, a tudományos kutatómunka továbbfejlesztésének legfontosabb elvi és gyakorlati, valamint szervezési kérdéseit. (MTI) Bár a csörlőseke útját nem határolták be együttműködési szerződések, mégis, aki ennek megvalósításában részt vett, tudta és jól teljesítette kötelességét. Jóllehet a baráti, az elvtársi kapcsolat és a mezőgazdaságért érzett felelősség állította munkaasztal mellé Kopácsi Ernőt, az AGROTRÖSZT vezérigazgatóját, dr. Pe- nyigei Dénes egyetemi tanárt, dr. Bencze József egyetemi docenst, Fülöp Gábort és Zombory Jánost, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet osztályvezetőjét, Szalay Emilt, a MÉM műszaki-fejlesztési főosztályának főmérnökét, Fekete Jánost, a gépjavító tröszt vezérigazgató-helyettesét, a Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat orosházi gyárának műszaki osztályát és dolgozóit, akik az alkotás nagy pillanatában hozták létre és ajándékozták meg mező- gazdaságunkat egy eddig nélkülözött munkaeszközzel, a csörlős- ekével. Dupsi Károly A KISZ-alapszervezetek nyári munkája ugyan a „holtszezon jegyében” zajlik — hiszen a meleg hónapok elsősorban pihenésre, strandolásra alkalmasak —, de hogy teljesen mégsem szünetel, azt a békéscsabai TÜZÉP Vállalat „Gyón! Géza” alapszervezete is bizonyíthatja. A nagynak igazán nem mondható, mindössze 16 tagú kollektíva nyári tervei között jó néhány kirándulás szerepel: július 6-i közös szarvasi utazásuk után, ahol az Arborétumot tekintették meg, legközelebb, július 20-án Hajdúszoboszlóra látogatnak el. Augusztusi első programjuk egy j nagyszabású könyvkiállítás és könyvvásár, ahol elsősorban politikai-szakmai művet árusítanak. A vállalati kultúrbizottsággal együttműködve vidám kultúrműsort is szerveznek a vásárlás növelése érdekében. Ugyancsak augusztusban rendezik meg a szocialista brigádok klubdélutánnal egybekötött ünnepi ülését, néhány nappal később pedig a vállalat nyugdíjasainak találkozóját, ahol színes, vidám műsorral kedveskednek az öregeknek. A 16 tagú alapszervezet azonban már őszre gondol, amikor az addigra elkészült ifjúsági házban hét másik üzemi KlSZ-szervezet- tel együtt elfoglalhatják közös klubhelyiségüket. Agitáció A szocialista rend természete, hogy minden előző társadalomnál gyorsabban fejlődik. Mégis azt tapasztaltuk, hogy a városok és falvak lakói azt akarják, hogy a fejlődés váljék még gyorsabbá. Az egészséges türelmetlenségből az is kicsendül, hogy a gazdagodó társadalmunknak vannak gondjai, amelyeknek megszüntetése fontos feladat. A megoldást az MSZMP azzal is igyekszik szolgálni, hogy az agitációs módszereket állandóan korszerűsíti. A sajtó, a rádió, a televízió és a szocialista rendszer minden önkéntes agitátora igyekszik választ adni a lakosság kérdéseire. A válaszadás azért érhet el sikereket* mert az az egyszerűségre, köz- érthetőségre törekszik. Az MSZMP nemcsak a kérdésekre adandó válaszokkal igyekszik a kapcsolatát folytonosan fejleszteni. Javaslatainak kidolgozásakor is figyelembe veszi a párttagok és a széles közvélemény észrevételeit. A két éve megtartott IX. kongresszus határozati javaslatait kétmillió vélemény és észrevétel támasztotta alá. A népgazdasági reform — bár bebizonyította életrevalóságát — további fejlesztéséért a dolgozók észrevételeit, a párt- és állami vezetés folytonosan tanulmányozza. A szocializmus építése ütemének gyorsításáért, az életkörülmények javításáért agitációnk hatásfokát folytonosan érdemes és szükséges is fejleszteni. Az elmúlt évek arról tanúskodnak, hogy az üzemek jelentős részében a munka termelékenysége nem fejlődik megfelelően. A vállalati vezetők nem mindenütt ismerték fel, hogy a gazdaságosságnak hatékonyabb módszere a termelékenység növelése. A termékek minősége, az áruválaszték bővítése ás a korszerűség némely üzemben ugyancsak nagyobb figyelmet érdemel. Az agitációnak természetesen a dolgozók összes kérdéseire választ kell adnia. A város és a falu népét érdekli a bel- és külpolitika, a művészet, a kultúra és minden, ami az élettel összefügg. Arra is szükséges folyton figyelmet fordítani, hogy a felnőtt társadalom és az ifjú korosztály az eseményekre nem mindig azonos módon reagál. És az agitációnak az állam minden polgárának alapos, kielégítő, megnyugtató választ szükséges adnia. Azt akarjuk, hogy agitációnk tartsa meg népszerűségét. E célból az MSZMP hazánk bel- és külpolitikáját agitációs tevékenységében, mint eddig 12 éven át, ezután is a valóságnak megfelelően ábrázolja. Minden olyan kísérlet, amely a valóságot meg akarja szépíteni — elkerülhetetlenül újabb kudarcokat idéz elő. A sajtó, a rádió, a televízió és az egyéni agitáció mélységes szocialista tartalmát akkor éri el, ha a sikereket, eredményeket közkinccsé tudja tenni. Az ilyen agitáció azt is elősegítheti, hogy az egész társadalom tudatosan vesz részt a fogyatékosságok megszüntetésében, mert érzi, hogy a közös összefogás a jólét legbiztosabb forrása. Agitációnk hitele és ereje, hogy nem hirdetünk győzelmet ott, ahol még nem értünk el biztos sikert. De a lénini módszerekkel fáradhatatlanul szervezzük azokat a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, akik hisznek a szocializmus nagyszerűségében. Lónyai Sándor
