Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

1908. július 9. 2 Szerda 4 Politikai robbanás Rómában Olaszországban ismét nyílt politikai válság robbant ki és egyáltalában nem lehetetlen, hogy csak a választások idő előtti kiírásával tudja Saragat köztársasági elnök feloldani ezt a válságot. Érdekes módon a válság nem ott robbant ki, ahol várták. Eredetileg sokan úgy gondol­ták, hogy mindmáig legnagyobb olasz párt, a kereszténydemok­rata párt kongresszusán követ­kezik be a szakadás. Ebben a pártban ugyanis számos frak­ció küzd egymással. Amióta né­hány esztendővel ezelőtt a Nen- ni vezetése alatt jobboldali platformon egyesült szocialista párt bevonult a kormányba és megalkották az úgynevezett „középbal” formulát — a ke­reszténydemokrata frakciók küzdelme is élesebbé vált. Ma­gatartásukat az határozta meg, mennyire vették komolyan a „középbal” kifejezés utolsó há­rom betűjét. A párt centrumá­ban álló Moro volt miniszter­elnök és a tőle jobbra álló Rumor, a kormány jelenlegi el­nöke csak üres politikai ke­retnek tekintették a „közép­bal” szerkezetét: alkalomnak arra, hogy Nenni jóváhagyásá­val és fedezetével valósítsák meg a kereszténydemokrata párt derékhadának politikai célkitűzéseit. Mégis, ha tendenciájában akarják meghatározni a ke­reszténydemokrata vezetés alatt álló „középbal” kormányok út­ját, azt kell mondanunk, hogy az irányzat balról jobbra tart! Amikor a „középbal” kormáffy- forma megszületett, Fanfani lett a miniszterelnök, aki még va­lamennyire komolyan vette az előirányzott reformintézkedése­ket. Utána Moro következett, ,aki már közelebb állott a párt centrumához. Végül 1968-ban Rumor, a párt volt főtitkára került a kormányelnöki szék­be, s őt már a párt jobbszár­nyának, az úgynevezett, „do- rottyásoknak” a támogatásával választották meg. Közben Fán- fani és Moro sem maradt po­litikailag mozdulatlan. Követ­kezetes magatartást ugyan egyikük sem tanúsított, lénye­gében azonban Rumortól és szövetségeseitől balra foglaltak helyet, s onnan bírálták a párt jelenlegi politikáját. A mostani kongresszuson is élesen megmutatkozott a frak­ciók különállása. Emellett új tényezők is felbukkantak. Ilyen volt a legnagyobb katolikus munkásszövetség, az ACLI kongresszusa, amely közvetle­nül a kereszténydemokrata kongresszus előtt zajlott le. Itt rendkívül radikális határo­zatok születtek. Kimondták, hogy az ACLI tagjai nem kö­telesek többé a keresztény- demokratákra szavazni és har- colniok kell a szakszervezeti mozgalom megosztottsága ellen. Ez a döntés már magában hordozta azt a lehetőséget, hogy a katolikus egyház befo­lyás alatt álló munkásszövet­ség kiszakad a klérus vonzó­köréből és párbeszédet kezdhet a kommunista vezetés alatt ál­ló legnagyobb szakszervezeti szövetséggel. (CGIL). A törésvonalak tehát a ke­reszténydemokrata kongresszu­son is megmutatkoztak. Ott azonban egyelőre erősebbnek bizonyult a kormány megmen­tésére irányuló törekvés. A vita éles volt ugyan, de szakadásra nem került sor. A kongresz- szus befejezésének pillanatában úgy tűnt, hogy Rumor kormá­nyát közvetlen veszély nem fe­nyegeti. Ekkor robbant ki a szocialis­ta párt válsága. Természeteden régóta lappangó krízisről lehet beszélni. Hiszen Nenni egész koncepciója az évek során erő­teljesen komprommitálódott. Nenni azzal az elképzeléssel vezette pártját a koalíció bástyái közé, hogy ott majd tényleges hatalmi pozíciókat foglalnak el és reformok vég­rehajtására kényszerítik a ke­reszténydemokratákat. A sok­éves politikai tapasztalat meg­mutatta, hogy ez illúzió volt: Nennit és pártját fegyszerű^n felhasználták egy keresztény- demokrata centrista politika) fedezésére. Ez természetesen belső törésre vezetett. Az egyik oldalon a kormány­nyal együttműködést hirdető jobboldal állott, élén Nenni pártelnökkel és külügyminisz­terrel, valamint Tanassi ipar­ügyi miniszterrel. A másik ol­dal különböző csoportokat tö­mörített, De Martino és Lom­bardi vezetése alatt. Ezek a csoportok azonban abban egy­ségesek voltak, hogy felismer­ték a „középbal” formula cél­talanságát! Lehetségesnek tar­tották az alkotó párbeszédet a kommunistákkal, amelyet Nen­ni és csoportja élesen elutasí­tott. A válság a felszín alatt már régen forrt. Arra azonban ke­vesen számítottak, hogy most, a szocialista párt központi bi­zottsági ülésén ilyen erővel és eredményességgel robban ki. A meglepetést az okozta, hogy Nenni csoportja — első ízben — kisebbségben maradt! Az álta­luk kidolgozott kompromisszu­mos javaslatot a központi bi­zottság 67:52 arányban elve­tette. Nenni reakciója az volt, hogy azonnal lemondott a párt elnökségéről. Ugyanakkor Ta­nassi és a szocialista jobb- szárnyhoz tartozó többi minisz­terek és államtitkárok is le­mondtak a kormányban viselt tisztségükről. Rumor tehát ,,megúszta” saját pártjának kongresszusát —, de kormányát mégis meg­torpedózta a szocialista párt­ban bekövetkezett csaknem tel­jesen nyílt szakadás. Lemon­dott Rumor, kettévált az Olasz Szocialista Párt, a kivált jobb­oldali politikusok Tanassi ve­zetésével megalakították az Olasz Szocialista Egységpártot. Megkezdődtek a középbal ko­alíció újraélesztésére irányuló manőverek, de, hogy ki kivel tart, azt lehetetlen megjósolni. Elképzelhető, hogy a szoci­alista balszárny külön pártot alakít és párbeszédet k\zd a kommunistákkal. Nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy — Rumor új szövetségeseket keresve — megpróbálja kiegé­szíteni kormányát Szó van ar­ról is, hogy esetleg egyszínű ke­reszténydemokrata kormány ala­kul. Amennyiben azonban ezek a kísérletek nem sikerülnek, nem marad más hátra, mint az urnák elé hívni Olaszország né­pét. —ie— Kimúlt Bonny, az űrmajom Bonny, az űrmajom, 12 órával azután, hogy űrhajója visszatért a Földre, elköltözött az élők világá­ból. A NASA rövid közleményben jelentette be a hírt. Amikor a Hickami támaszponton kinyitot­ták az űrkabint és Bonnyt ki­emelték belőle, a majom, kissé le­vert volt, de szeme élénken moz­gott, testhőmérsékletét viszont nagyon alacsonynak találták. Megállapították, hogy az űrhajó­kat a hőmérséklet az alsó határ­értéknél volt és a majom anyag­csere folyamatai is minimálisra csökkentek. Ennek ellenére Bonny egészségi állapotát „viszonylag kielégítőnek” találták és a NASA szóvivője szerint halála váratla­nul érte a Hickémi támaszpont szakértőit. Bonny egyszer csak összeesett — mondta. Haladéktalanul elrendelték Bon­ny boncolását, ennek eredményé­ről sajtóértekezleten számolnak be. (MTI) Franciaország nemzetközi Párizs Georges Pompidou, Franciaor­szág új elnöke kedden a francia fővárosban akkreditált nagyköve­tek tiszteletére rendezett fogadá­son kijelentette, hogy kormánya folytatni fogja azt a nemzetközi politikát, amelyet De Gaulle tá­bornok elkezdett. Első találkozá­sán a diplomáciai testületekkel nem változtat politikáján utat számunkra és Franciaország ehhez az politikai irányvonalhoz tartva magát igyekszik együtt­működni minden nemzettel, külö­nösen azokkal az államokkal, amelyek korábban a legközelebb álltak hozzá — mondotta Pom­pidou. Átadta megbízólevelét a Dél-vietnami Köztársaság első magyarországi nagyköveié Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes el­nöke kedden délben fogadta Dinh Ba Thi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, a Dél-viet­nami Köztársaság első magyaror­szági nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. közölte, hogy elnökké választot­ták. Pompidou hangsúlyozta: Franciaország ugyanúgy, mint a múltban arra törekszik, hogy hoz­zájáruljon a világ békéjének megszilárdításához, valamint a Megkezdődött az el nem kötelezettek belgrádi értekezlete problémák világos feltárásához. A De Gaulle tábornok tűzte ki az i kedd délelőtt Belgrád kormánypalotában 10 órakor megkez­EAK-csapatok rohama egy erődítmény ellen Kairo—Tel Aviv Egyiptomi különleges alakula­tok hétfőn éjjel Iszmailia térségé­ben átkeltek a Szuezi-csatornán és megrohamoztak egy izraeli erődítményt. A harc során — kö­zölték Kairóban — legkevesebb 30 izraeli katona vesztette életet. Az etióp császár látogatása Washington Hailé Szelasszdé, Etiópia csá­szára, hétfőn hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett és nyom­ban felkereste Nixon elnököt. A tárgyalások középpontjában az Az egyiptomiak halottainak és sebesültjeinek száma öt. Az akcióról beszámolt egy Tel Aviv-i katonai szóvivő is. Siker­telennek nevezte az egyiptomiak­nak azt a kísérletét, hogy beha­toljanak az izraeli erdőbe. Állí­tása szerint izraeli részről vesz­teségek nem voltak, az ütközet színhelyén csak három egyiptomi katona holttestét találták meg. A szóvivő bejelentését követően Tel Aviv helyesbített: nem három, hanem kilenc egyiptomi holttes­tet találtak a harc befejezése után. Amman Hétfőn este a Tiberias-tótól dél­re a jordániai és izraeli alakula­tok 55 perces tűzpárbajt vívtak. A tűzpárbaj során a jordániaiak megsemmisítettek egy izraeli ka­Etiópi.a által igényelt gazdasági segítség és a nigériai háború kér­désed állanak. toriai járművet és felrobbantottak ! egy lőszerraktárt, — jelentették be I Ammanban. dődött 51 el nem kötelezett or­szág konzultatív értekezlete. A részvevők közül nyolcán — latin­amerikai és Karib-tengeri orszá­gok — megfigyelőként vannak je­len. A küldöttségeket részben mi­niszterek, nagy többségében azon­ban külügyminisztériumi főtiszt­viselők és egyéb diplomaták ve­zetik, rendkívüli kormánymegbí­zotti minőségben. Az előreláthatóan péntekig tar­tó tanácskozás megvitatja az el nem kötelezettségi politika szere­pét a mai világban, s az el nem kötelezettek további közös tevé­kenységének lehetőségeit, konkré­tan egy esetleges csúcstalálkozó összehívásának kilátásait. A csúcstalálkozó időpontja azonban éppen úgy problematikus, mint az, hogy kibővítsék 'az el nem kö­telezett országok tanácskozásain részt vevők körét. Algéria és Ju­goszlávia például minden valószí­nűség szerint javasolni szeretné, hogy a „Kairói Kört”, azoknak a körét, akik részt vettek az 1964-es kairói csúcstalálkozón — egészít­sék ki a felszabadítási mozgal­makkal, egyes küldöttségek azon­ban ettől a lépéstől jelenlegi kor­mányuk szuverenitásának csorbí­tását féltik. Bikinire visszatér az élet Bikini. E sziget neve az elmúlt két évtized alatt a világon min­den embernek a gombaalakú atomfelhőt juttatta eszébe, hiszen e térségben 1946. és 1958. között 23 atomrobbantást hajtottak vég­re az amerikaiak. Lamoren lakói földönfutóvá váltak A Csendes-óceánban a mikro- nériai Manshall-szigetek csoport­jához tartozó korailszigetek és szirtek 6 négyzetkilométeres ko­rallgyűrűje 594 km2-es lagúnát fog össze. A köralakú szigetcsoport több kisebb korallszigetből áll, amelyek alig néhány méternyire emelkednek ki a tengerből. Bikini a legnagyobb sziget, amelyen bé­kében éltek Juda nevű törzsfő­nökük vezetéséve] 167-en az ós- la'kök. Az egykori német védnökség alatt álló Marshall-szigeteket a két világháború között a Népszö­vetség megbízásából Japán igaz­gatta. Japán kapitulációja után az USA gyámsági területe lett. Az USA katonai körei a máso­dik világháború befejezése után az atombomba-kísérletek tovább­folytatását határozták el, s a bom­bák kipróbálására megfelelő te­rület kiválasztását rendelték el. A szakértők választása e sziget- csoportra esett. 1946 februárjá­ban a térség katonai kormányzó­ja magához rendelte Juda törzs­főnököt és közölte vele: a szige­tet „átmenetileg” el kell hagyni- ok. A szigetlakóknak nem volt mit termiök, márciusban — mi­után ünnepélyesen feldíszítették őseik sírjait — el kellett hagy- niok hajlékaikat és a lakatlan Rongerik atollra kellett költöz- niök. Két évig éltek itt az éh­halállal viaskodva, hiszen csak a kidöntött pálmafák kérge volt egyetlen eledelük. Amikor híre ment, hogy a szigetlakokat az éh­halál tizedeli, a kwajaleini ame­rikai támaszpont közelébe telepí­tették át őket. Lamoren — így neverik őseik földjét a bikiníek — lakói ekkor tudták meg, hogy többé sohasem térhetnek vissza ősi földjükre, mert ott atombomba-kísérletek folynak. Néhány hónap után a Bikinitől 500 mérföldre, délre le­vő lakatlan Kili-szigetre vitték őket. A szigetet 1874-ben egy né­met társaság 300 dollárért vásá­rolta meg a törzsfőnöktől, majd kókuszpálmákkal telepítette be. Az ültetvényeket 1914 és 1940 között a japánok igazgatták, de a háború alatt teljesen lakatlanná vált. Itt — a vad trópusi világ­ban — teremtettek új otthont maguknak a száműzöttek. Pál­malevéllel födött házikókban lak­nak és számuk — a gyermekek­kel és unokákkal együtt — már háromszázra gyarapodott. Atomfelhők a sziget felett 1946 nyarán — miután Bikini száműzöttei elhagyták a szigetet — az USA-ban nagy reklámhad­járattal és 40 ezer fő bevetésével megszervezik a sziget térségében a tengerészeti atomhadgyakorla­tot. Két bombát robbantottak fel, amelyek egyenként 20 ezer ton­na hagyományos robbanóanyag energiájának feleltek meg, vagyis ugyanolyanokat, mint a Hirosi­mára és a Nagaszakira dobott bombák voltak. Az egyiket a le­vegőben, bizonyos magasságból, a másikat, körülbelül 10 méterrel a tenger színe alatt próbálták ki. A tenger alatti kísérlet, amelyet mintegy 30 kilométer távolságból távvezérléssel indítottak el, né­hány millió tonnányi hatalmas vízoszlopot dobott fel; amely szalmaszálként emelte fel és tör­te össze a robbanási ponttól 400 méter távolságban levő páncélos csatahajót. Ez a két és fél kilo­méter magas, kétszáz méter át­mérőjű oszlop száz méternél ma­gasabb hullámokat indított el a tengeren. A huszonhárom kísérlet során a legnagyobb bombát — a Brávót — 1954. március 1-én robbantot­ták fel, amely ezerszer hatáso­sabb volt, mint a hirosimai bom­ba. Robbanó ereje tízszerese volt a második világháború során a náci Németország területére do­bott bombák összerejének, vagy­is 14 millió tonna hagyományos robbanóanyagnak felelt meg. A robbanás két szigetet teljesen el­tüntetett, a harmadikból pedig csak egy keskeny homoksáv ma­radt. E bomba rádióaktív esője sú­lyos ártalmakat okozott azoknak a japán halászoknak, akik a rob­banás színhelyétől 150 kilométer távolságban tartózkodtak egy ha­jón. Ez a tény növekvő aggodal­mat váltott ki világszerte a kí­sérleti robbantásokból származó radióaktív szennyeződések miatt. A száműzöttek reménykednek Kili szigete a pálmák, páfrá­nyok és különféle madarak tarka 16161038

Next

/
Oldalképek
Tartalom