Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-07 / 154. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Másodosztályú pedagógus — Hogyan tudod felvenni a versenyt a rádióval és a televízióval? — A televízió a passzív élményt, az impressziót valóban kielégíti. Éppen ezért a népművelés helyi formái csak akkor tarthatnak igényt az érdeklődésre, ha aktív részvételt tudnak teremteni. Megnőtt a szakkörök, klubok igénye. Annyira, hogy alig tudok nekik elég helyet adni. A vita, az önképzés, a tevékenység, olyan igényeket elégíti ki amit a népművelés sohasem tud pótolná! — Tehát szerinted nincs is többé szükség a hagyományos ismeretterjesztő Bényei József: HASZTALAN HŰSÉG Üres órákat sző a csend. Kék pókfonálon leng a Nap. Tegnap a percek rácsain arcomhoz közel láttalak. NEM ÁRULHATOM EL, lődöm, majd a megbecsü- pénzt: a tanácstól jön az hogy melyik faluban vol- lésről. állami támogatás, a közöntam, sem azt, hogy kivel — Nálunk a népművelő ségtől a beléptidíj, tandíj beszélgettem. Bízom ab- afféle másodosztályú pe- stb., s kellene, hogy jöjjön előadásokra? ban, hogy a figyelmes ol- dagógus. Hogy miből gon- a szövetkezettől. A szövet- — Ma az embereket legvasók közül mégiscsak dolom ezt? Először: majd- kezet ad ugyan a művelő- inkább az érdekli, ami ráismer valaki a saját fa- nem még egyszer annyi a dési háznak egy kis pénzt személyes és konkrét. Ha lujára... fizetése az iskolaigazgató- a kulturális alapjából, de azt írom a plakátra, hogy Előre kell bocsátanom, nak, mint nekem. Pedig ő a javát saját hatókörében holnap este a körorvos olyan emberrel beszéltem, csak nyolc évfolyamot használja fel. De hogyan? előadást tart „Egészség- ak]re rá van bízva a falu igazgat, én ötvenet-hatva- Menj el holnap reggel ide ügyünk” címmel, akkor művelődésének a dolga, s nat. Aztán, ő ebédelhet az szembe a tsz-drodára, s üres lesz a terem. De így: abból a fajtából való, aki óvoda konyhájáról, nekem kérdezd meg hol vannak Falunk egészségügyi tát- seívén is viseli az ügyet, a nem lehet, ezt rendelet azok a könyvek, amiket kai” — meglátod sok kí- művelődés afféle „meg- tiltja, hogy miért, azt nem tavaly vettek? Kérdezhe- váncsi ember eljön. Ha a szállottja”. Alkonyaikor tudom. Nekem se főz ott- ted, mert nem vettek, helyi valóság alapján ad- ültünk le egy üveg bor hon az asszony, mert dől- Hogy mire költötték el a juk élő az általános igaztársaságában s szólt a ka- gozik. Minden pedagógus kulturális alapot? Például ságot, akkor az érdekes, kas, mire befejeztük... kap egy hold földet a sző- finom disznótoros vacso- LASSAN ELFOGY a Rágyújt egy Kossuth- - vetkezettől, nekem az se rára, ahol a falunk ügyes csomag Kossuth. Megkér- ra, s mindjárt az elején Jar- Pedig, ami a munkát hegedűsei húzták a nótát dezem, mit tart a leg- mérgesen kezdi: — Az a én is dolgozom any- a tagság talpa alá — a szebbnek a munkájában? baj, hogy nálunk a nép- nincs egy szabad es- kulturális alap terhére. Kissé elgondolkodik, azvasámap, se _ Mit kellene tenni? tán így folytatja: Sötéten izzott a szemed, mohó ujjam indult a szádig, de nem találta csak a csend pókszálon lengő figuráit. Azóta hálót szőtt körém az időből az egyedüllét s lohol fülemben konokul a keserű és hasztalan hűség. Kálói János: művelőt sokan afféle udva- í®m, nics se ri hoppmesternek tartják, ünnepnap. — Szigorúan ellenőrizni — Láttad délután, hogy kellene, hogy a termelő- milyen szépen illik a klub- szövetkezet kulturális alap- szoba modem bútoraihoz a ^nfj ja kizárólag csak művelő- népi szőttes? Azt a szép az asztalon a ható. Ezen túl pedig egye- mi szakkörünk varrta, s a pénzügyi Erdélyből hozta a mintát arra gyobb beruházás-igényes büszke vagyok, hogy náŰgy vélik, nincs más dől- Kérdezem, van-e még gom, mint jó murikat Panasza? szervezni, táncestélyeket, van. Az a ^ _____l akomákat, zárszámadási szóm, hogy nem tudom, ki célol^ legyen fordít- térítőt ott vigalom mellé — körítés- a gazdám a sok közül. Ha ható Ezen tú ként — egy „kis kultúrát”, jönnek a megyei könyvtár- . . Pedis £ népművelés és a > ún vagyok a felelős, , , .. ,, , 0 szórakoztatás nem wyanaz ha a járási népművelési e™nket s *y umodol\ na~ 32 egyik lanyunk' S I szorak^atLTvendédf' osztálytól, akkor is, ha a S7°bb beruházás-igényes büszke vagyok, hogy tóipar do^a!a rn1ehk Sg MOKÉP-től, akkor is. De vállalkozást is megvalósít- lunk a KISZ-isták tudják; a kultúra. Közbevágok, ez még csak hagyján. A mert kezd nagyobb baj itt helyben a dolog engem is érdekel- van‘ Rendes ember a mi ni tanácselnökünk, jól is „ ... , , végzi a dolgát, csak ő is villámlik.- Valóban olyan fontos- azt hiszi h a népmű- ___ nak tartod ma meg a veléshez nem kell szakis. népművelést? Hat nem meret> s w sokszor eleg művelt ez a falu ,s? olyasmibe is ^leszől, amit Jár az újság majd minőén én tudok mert én tenul. házhoz, ott a televízió... ___t am a főiskolán s nem ő. — És, mégis nem egy Azt kellene elérni, hogy a háznál itatnak pálinkát az népművelő szakmai téren óvodás korú gyermekek- legyen éppen olyan füg. És a tisztaság, a gyermek- getlen, mint a falu bárnevelés, az ízlésesen be- mely másik értelmiségije, rendezett lakás? Legalább Ez a megbecsülés kérdése, száz ember van faluban, gs, hogy miként vezetem a színjátszó kört, az csak az én dolgom, mint ahogy nem jutna eszébe senkinek, hogy beleszóljon például abba, hogy a körorvos milyen orvosságot ír fel a receptre! KÖRÜLNÉZEK, s könyhatnánk. hogy miért szebb a népdal Kint dörög az ég s ara- a csa-csa-csá-nál s nem- nyat érő eső kopog az ab- akkor énekelnek, ha lakon. Éjfél van, nagyot iSznak, Ez is művelődéstügy... Németh Géza Tagore-sétány Hogy mondja itt ez a sok-sok virágfolt, az éiénk-parazsú violák s hallgasd meg a nyárfák négy sorát, milyen lázasan rezgi az; ez világít halhatatlanul — bár szerényen — a tő katáng színében, s üzeni lent, ahogy dereng szelíden a szélzilálta szöveg a vízen, melynek végén felkiáltójel a vitorlarúd; ó, hallgasd csak itt Tagore hártfájának apai szavú leveleit, figyeld e telt emberekkel-édes reggelt, az énekek finom ág-bogait, a hajók sejtelmes, távoli fehérségét, minden arról beszél: a szépség és tisztaság legyőzhetetlen! aki még nem látta a Balatont, s alig páran jártak a pesti Szépművészeti Múzeumban. Aztán itt a szövetkezet az új gépeivel, s a kertészet, mind korszerű szakismeretet igényel. És mikor jutunk oda, hogy az irodalmi folyóiratot ne csak az orvos meg velési tömböket látok az asztalon. A pénz felől érdeklődöm. a pap járassa, hanem például ez a Béni is, akit itt láttál az előbb a szobámban. — Nem az itt a fő baj, hogy kevés a pénz a műCSILLOG A SZEME, velődésre, (bár több is amíg mindezt egy szuszra lehetne), hanem az, hogy elsorolja. Megpróbálom le- szétfolyik. A mi falunkhűteni: a fizetésről érdek- ban három helyről kapok Kollárik János: PORTRÉ öreg fáradt szem néz rám vissza. — Megreszket kezemben az ecset — Sohasem láttam ily öregnek, Pedig nézhettem eleget. Nagy szemöldök, homloka ráncos, Arca szikár, sápadt, beesett. Fejére dús hajat varázsolt Símogatólag az ecset. Megállók. Nézem elmerengve — Fáradt tekintettel rámnevet 7— Apám... én csaltam. Mert e képen. Loptam pár évet még... neked. húznak. Este nem lehet másként fényképezni, csak ha fél percig is nyitva van a fényképezőgép lencséje. S annyi idő alatt az autók fényei nem maradnak egy helyben. Csík lesz belőlük, ahogy haladnak előre. Az autók meg nem látszanak, csak a lámpájuk. A szerkesztőségi kocsi a Egy fiatalasszony fogad- rajta a hetvenkét év. Bár a néni a szemüveget az kis utca sarkán állt meg. ta, meghallgatta, mit akar, a lábát fájlalta, mondta, orra elé tartotta és úgy Magda az ölébe vette a aztán megmutatta az ajtót hogy nem bír már elmenni vizsgálta hosszan a képet, magnetofont és várt egy pi- s maga eltűnt a ház másik sehová, ezért is nem tud ott Látszott a szemén, hogy cit. Keresztes hátrafordult: végében. Nagy L-alakú ház lenni az avatáson. próbálja megérteni a fénylevő házban lakik a néni. — Köszönöm! — Ügyetlenül szállt ki, mert nehéz a cipőt — Itt menjen be Magdi, volt> RaS° néni az elülső — Ra®0 elvtárs pedig képezés titkát. Magda molátja ott azt a boltot, ha részben lakott, régimódi, li- örülne. Azt mondta, beteg golygott magában és elhajol emlékszem a mellette lával és arannyal pingált tetszik lenni, s biztos, hogy tározta, hogy először erről a néni szobában. A komor környe- nem tud elmenni az ava- a külföldi lapról fogja körzetben a kis fekete ruhás tásra a néni. Tőle tudtam, dezni az öregasszonyt. Apöregasszony elszomorította, hogy itthon kell keresnem. ró, töpörödött paraszt nénivolt a magnó és sár is volt Halványan Pislogott a vil- A néni szeme felcsillant. ke, akinek a fia magas polábán meg csak könnyű lanykörte az arva drot°n’ ~ hát beszélt vele? zícióba jutott, egy fontos mintha restellkedne szét- Hogy van? Nem viselte társadalmi szerv elnöke, rsanta az aitót visszadue- nézni a rideg szobában- A meg túlságosan az a külföl- külföldön forgolódó diplo“a fe£ 1’xLZ “ “J « «» “»HÖH «f , UP«. n»<a é, tudó, férfiú... Ho_ r psz szíves mpamnn í S teafotTal° allt a te hogy mennyj elfoglaltsaga gyan találkozik a kis vidé- dani Ácséknak hogy ha vé- - volt ott is... Nézze...! ki házban a régi paraszti , , , Aranyoskám, igyon egy a kredenchez tipegett és időtlenség a legmodernebb FW h mppáilnak tt a kortyot kérte az öreg- az üvegbe tűzött levelező- világszemléletű és tudású Srkón én kéSsz leszek ak- aSSZOny és piciket, lépdelve lapok közül kiemelt egy közéleti ember nagyvonalúkorra. Persze attól függ’ szűrte aSZteáet A‘cukor a ff!!’ k^t. Esti ságával. Ilyen mondatokat meddig marad majd Ragó ^agv oválU as^lon volt íelvetel volt’lúa renge- kerek.tgetett magában, úgy Plvtárs az éripsanviánál nagY ovaJls asztalon volt, teg varosi feny, reklam es velte jo lesz osszekoto szo- , néhány más edennyel az aUfók lámpájának kusza vegnek, s ha a néni kiKeresztes megígérte hogy együtt, amiben a vacsora fénycsíkjai. Maguk az au- mondja újra azokat a cso- szol, s vai ta, hogy- Magda maradéka lehetett. Az asz- jék nem is látszottak, csak dálkozó szavakat, amelyek- """ ~ " tál terí tő felhajtott csücske a csíkok kel az autók fénycsíkjait ilfedte el az edényeket. _ Már hogy itt van, lette, kitűnően összejön a A tea jólesett. Nem akart kedves, maga biztosan tud- riport első része, még kérdezősködni, hagyta, ja, mik ezek a piros vona- Míg a néni most magáhogy magától menjen a be- iak. Kérdeztem a legkiseb- nak töltött teát — egészen , , . széigetés, gondolta, egy idő bik lányom, meg a vejem, sötét kis löttyöt —, Magda «ival felveszik az" avatási Után Úgyis kialakul benne’ de nem tudták megmonda- az ölébe vette a magnót és Ra0(! hogy miről kérdezze a né- ni. a vejem ugyan azt gombjait babrálta. Aztán nit a riporthoz. Azt már mondja: autók. De hát hol visszaült az asztalhoz és látta, hogy nem lesz nehéz autók ezek? Ezek valami középre tette a mikrofont, re érte jönnek, ő itt régen dolga, a néni igen értelmes csíkok, vagy mi... de nem kapcsolt be, csak kész az anya és fia talál- és szellemileg frissnek mu- — Csakugyan autók ezek, előkészítette, hogy majd akkozásával, tatkozott. Nem látszott meg néni. A reflektorok csíkot kor nyomja le a gombot, becsapja a kocsi ajtaját. A kocsi csak aztán indult el, amikor ő kiért a járdára. Még intett Keresztesnek, s befordult a kis utcába. Mindent pontosan kiszáünnepséget, s amíg ellátogat az édesanyjához, leszedik a kábeleket, s mi-
