Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-28 / 172. szám
1968. Július 27. 3 Vasárnap Máris sikere van az AKÖV új szolgáltatásának Nem egy esetben előfordult már, hogy éppen szombat délután vagy vasárnap fogyott ki a gáz a palackból főzés vagy sütés közben. A bosszúság mellett különösen a nyári időszakban, a tűzhely körüli meleg is nehezítette a háziasszonyt munkájában. Ennek kiküszöbölésére vezette be az AKÖV a közelmúltban a gázpalackok házhoz szállításét szombat és vasárnap is. Így, ha kifogy a gáz szombat délután, egy telefonálás után rövidesen meg is kaphatja a tele palackot. Az új szolgáltatás szerint szombat délután 13 órától 17 óráig leadott megrendeléseket még azon a napon teljesítik, 17—21 óráig kért palackot pedig vasárnap délelőtt kapja meg a háziasszony. De akkor sem történik nagy baj, ha épp vasárnap fogy ki a gáz, mert reggel 7-től 10 óráig is felveszik a rendelést, és 10 után már ki is szállítják. A csekély térítés ellenében a gépko. Hűek a szokáshoz Még aratás előtt alaposan, számításba vették a betakarításra . váró területet és a rendelkezésre álló gépek teljesítőképességét a csorvási Ady Tsz-ben. Megállapították, hogy a három SZK és a két magyar gyártmányú ÁCD- kombájn teljesítménye mellett szükséges az aratógépek munkába állítása is. A kampányfeladat megbeszélésének időszakában a szövetkezeti tagság kedvezően fogadta a vezetőség javaslatát, mely szerint 160 holdon aratógéppel kell betakarítaniuk a termést, ha az aratással jó időben akarnak végezni. Azóta már beindították a cséplőgépet, s a tagság kora reggeltől késő estig a szokásnak megfelelően vállalta ezt a munkát. Fehér János, a szövetkezet elnöke a csépelőbrigád munkájáról elmondotta, hogy a 160 hold termésének cséplésével a tsz állatállománya jelentős mennyiségű takarmánypolyvához és törekhez jut. csivezető a palckot beviszi a lakásba, leszéreli az üreset és mielőtt felszereli a tele palackot, még a tömítőgyűrűt is ellenőrzi és ha szükséges, kicseréli. Az alig hegy hete bevezetett új szolgáltatásnak máris nagy sikere van, különösen a háziasszonyok körében. De az AKÖV azokra is gondol, akik gázolaj-kályhával rendelkeznek és a tüzelési szezon kezdetével tervezi a fűtőolaj házhoz szállítását is. —tő— A dolgozók egyharmada szocialista brigádba tömörült A Halaspusztai Állami Gazdaságban kimagasló eredményt értek el az állattenyésztésben dolgozók. Ez az ágazat tavaly csaknem 22 millió forint halmozott termelési értéket állított elő. Ezzel majdnem ötmillió forinttal előzte meg a növénytermesztést. A gazdaság vezetősége többek között azzal magyarázza az elért eredményeket, hogy a dolgozók 30 százaléka, az állattenyésztésben dolgozó brigádok csaknem mindegyike benevezett a Szocialista cím elnyeréséért indított versenybe. A tehenészetben egy, a sertéstelepen egy, a szarvasmarhahizlalásban egy, a baromfinevelésben ugyancsak egy szocialista I brigád tevékenykedik, melynek j ebben az évben ítélték oda a j cím második fokozatát. Az állattenyésztők mellett a traktorosok és egy növényter- ! maszitő brigád is versenyez a í megtisztelő szocialista címért. Mire az új burgonyából óburgonya lesz Termelés' és a kereskedelem „Miért volt június közepén a szarvasi piacon még mindig 9— 12 forint a burgonya kilója” — ilyen és ehhez hasonló jelzések érkeztek a burgonyáról a Szerkesszen velünk rovat címére. Ezért elhatároztuk, hogy bővebben írunk erről a közérdekű témáról. Az élelmiszercikkeink között mindig jelentős szerepet töltött be a burgonya. A statisztika szerint hazánkban az egy főre eső burgonyafogyasztás a felszabadulás előtt 130 kilogramm volt. Napjainkban a zöldségfélék és a konzervkészítmények egyre bővü. lő választéka következtében az egy főre eső fogyasztás mennyisége 80—85 kilogrammra csökkent. Természetesen a termőterület is zsugorodott más kultúrák javára, az viszont elgondolkoztató, hogy az ára az elmúlt hónapban különösen megyénkben igen magas volt. Mi okozta ezt? Nehéz a kérdés, s rendkívül bonyolult, összetett a válasz. Az ár kialakulásánál több tényező játszott közre. A hűvös, esős tavasz késleltette a burgonya vetését A Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja kénytelen volt más megyéből vásárolni burgonyát, hogy az ellátást biztosítsa. Június első hetében Csongrád megyéből 15 vagon érkezett. A felvásárlási ára 6,50 volt. A szállítási, kiskereskedelmi költség, s a piac — amely a kereslet javára billentette a mérleget — következtében 8—11 forint között állapodott meg az ár. Szarvason még ezen a határon is túllendült. Ugyanakkor Budapesten 5—7 forintért adták kilogrammját a búr. gonyának. Nyilvánvaló, hogy az okot nemcsak az új burgonya késleltetésében kell látnunk. Ha elegendő óburgonya áll a kereskedelem rendelkezésére, akkor ez gátat vet a túlzott áremelkedésnek. Az is közismert, hogy a termelőszövetkezetek viszolyognak a burgonya termesztésétől. Ezt azzal magyarázzák, hogy a befektetés csak akkor eredményes, ha a holdanként! átlagtermés legalább a 70 mázsát eléri. Viszont ez magas ráfordítást igényel, s nem biztos, hogy meg is térül. Bár a fajták termesztését az 1965-ös gazdasági bizottsági határozat — a fogyasztók igényét szem előtt tartva — a gül- és rózsafajtákat jelöli meg, nem számol azzal, hogy ezek a fajták rendkívül munkaigényesek. Érzékenyek a vírusos betegségekre. A vetőmagot 3—i évenként cserélni kell, ára pedig magas. A Szövetkezefegyverek felfedezése és tökéletesítése. Az intézetben az erősen károkozó mikroorganizmusokkal és bizonyos vírustörzsekkel folytattak kísérleteket, különösen a botulin (kolbászméreg) toxinjával — mivel az ismert mérgek közül ez a leghatásosabb. A szerves foszfátok különböző vegyületeivel is kísérleteznek. Ilyenek: a Tabun, a Sarin és a Soman. Ezek a gázok nem húznak hólyagot, mint az yperit, sokkal „disztingváltab- bak” náluk — az ember központi idegrendszerére gyakorolnak mér. gező hatást. Tünetei: heves görcsök, a fertőzött ember teste rángatózni kezd, rövid idő alatt kimerül, izombénulás áll be, minek következtében az illető megfullad. (Ezeket az idegbénító mérgeket állítólag már a második világháború folyamán harcba akarták vetni.) A szerves foszfátok bizonyos vegyületeit tovább fejlesztik, tökéletesítik. Kikísérleteztek úgynevezett VX anyagokat; ezek lényegében amidok (olyan szerves vegyületek, amelyekben az ammónia hidrogénjét szénhidrogéngyökök helyettesítik) és hatásuk a „klasszikus” szerves foszfátokéhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy az amidok esetében a védekezés és a gyógykezelés sokkal nehezebb. A VX anyagok megbontják az enzim-rendszert, mely nélkül nem mehetnek végbe vegyi folyamatok az élő szervezetben, más szóval: nem létezhet maga az élet sem. A VX anyagok fejlesztése a graftschafti intézetben már az állatokon és az emberi bőrön folytatott gyakorlati próbák stádiumába jutott. Ezeknek az anyagoknak ugyanis egyik tulajdonsága az, hogy a bőrön keresztül hatolnak be a szervezetbe. Graftschaftban „humánus”, úgynevezett pszichoaktív anyagokkal is kísérleteznek. Ezek lényegében növényi eredetű anyagok, melyeket a dél-amerikai indiánok már évszázadok óta használnak, ha mámoros búfelejtő állapotba akarnak kerülni. Ide tartozik többek között a marihuana és néhány kaktusz-, illetve gombafajtából kivont méreg. Ezeket a mérgeket ma már szintetikus úton is elő tudják állítani. Élvezetük megbénítja az ember akaratát, hallucináciökat idéz elő, s ha nem haladják meg a halálos adagot — nem ölnek. A velük megfertőzött katonák bamba révületben ténferegnek a frontszakaszokon, s amikor magukhoz térnek, kijózanodnak, már lefegyverzetten fogságban is vannak. Az NSZK katonai vezető köreinek titkos háborús terveiben a bakteriológiai harcanyagok alkalmazása — a nemzetközi hadijog tilalma ellenére is — szerepel. Ezt bizonyítja a graftschafti intézetben folyó kutatómunka, de ezt erősítette meg az intézet mikrobiológiai laboratóriumának volt vezetője, dr. Ehrenfried Petras is. Dr. Petras az elmúlt év végén kért politikai menedékjogot az NDK-ban, s nyilatkozatában leleplezte az intézet igazi céljait. „Nagyon megrendített — mondotta —, hogy a Bundeswehr tisztikarában nyíltan, mint magától. értetődő dologról beszélnek egy, a baktérium- és vegyi fegyverek alkalmazását is számba vevő háborúról... * Az Egyesült Államokban a katonai vezető körök kidolgozták már a mérgező fegyver alkalmazásának egyes módszereit is és a mérgező fegyver alkalmazása az amerikai csapatok taktikai műveleteinek szerves részévé vált. Most a Pentagonban a vegyi és biológiai fegyver stratégiai bevetésének módszereit dolgozzák ki. Egyre több amerikai katonai szakértő dicsőíti »a vegyei fegyver alkalmazásában rejlő nagy lehetőségeket. R. Rotschild nyugalmazott dandártábornok, az USA hadsereg vegyszólgálati főnöke például kijelentette, hogy az Egyesült Államok csupán hagyományos fegyverekkel „nem tudja semlegesíteni az ellenség emberfölényét...” és szerinte ez „túl drága is lenne”. Az amerikai szakértők számításai szerint a második világháború és a koreai agresszió idején „minden megölt ellenséges katona 2300—3500 dollárba került”. Rotschid véleménye szerint a mérgező fegyver — amely alkalmas tömeges veszteségeket okozni — alkalmazásával csökkenthető ez a „költség”. A vegyi és biológiai harcanyagok tömeges előállítása, felhalmozása, taktikai és stratégiai felhasználási módszereinek kidolgozása szinte felbecsülhetetlen veszélyeket rejt magában. A világ békeszerető népei ezért figyelik éberen és fokozódó aggodalommal az amerikai és nyugatnémet kísérleteket. K. J. tek Megyei Értékesítő Központja a problémát úgy próbálja orvosolni, hogy segít a termelőszövet, kezeteknek beszerezni a vetőmagot. Néhány helyen pedig bázisgazdaságokat hoztak létre. Ennek köszönhető, hogy az újkígyósi Aranykalász Tsz például 58 ka- tasztrális holddal több burgonyát termel, mint tavaly. Az említett termelőszövetkezetben megfelelő agrotechnika alkalmazása következtében 100 mázsás átlagtermés ígérkezik. Tehát van megoldás. Ha a múlt hónapban kialakult piaci árakat vesszük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy az árak normalizálásában a MÉK pozitív szerepet töltött be. A burgonya ára a megyei átlag fölé csupán Szarvason emelkedett. Viszont az itteni piacra a MÉK- nek nincs befolyása. Zömmel termelőszövetkezetek, kiskereskedők, kistermelők alakítják ki az árakat. A különbséget elsősorban az okozta, hogy a felvásárló szervek Budapestnek piacmeghatározó szerepet szántak. Helyesen számoltak a világváros fogyasztásával. Az őstermelők, akik az előző évekhez igazodtak, Pesten akartak túladni áruikon, Hiszen ezek a piacok mindig több jövedelmet hoztak számukra, mint a Békés megyeiek. Az új gazdasági mechanizmus nagyobb szerephez juttatta a piaci kínálat-kereslet befolyását az árak alakulására. Ez helyes is. Végső soron ez doppingolja a termelést. Természetesen csak akkor, ha hatását adminisztrációs eszközökkel nem közömbösítik. A mezőgazdasági termékek — jelen esetben a burgonya —, kereskedelmét elsősorban a MÉK végzi. Nyilvánvaló, hogy a piac értékítélete itt csapódik le. A burgonyatermelésben jelentkező nehézségek csak akkor oldhatók meg, ha a kereskedelem megfelelően regisztrálja a termelők felé ezeket az árváltozásokat. Jelenleg a burgonya ára elfogadható. Megyénkben alacsonyabb, mint a pesti piacokon, sőt további árcsökkenés is várható. S mire az új burgonyából óburgonya lesz, a MÉM rendeletileg is szabályozza az árát. A tárolási időszakban olcsó a burgonya. Tavasszal viszont emelkedik az ára, de az óburgonyából is kifogyunk, s hogy az ideihez hasonló eseteket elkerüljük, szükséges lenne, hogy a termelő és a kereskedelmi szervek egymással kooperálva a burgonyatermesztés területét, termelékenységét, gazdaságosságát növeljék. Ennek egyedüli útja a gépesítés, s a fejlett agrotechnika alkalmazása. Mindez nagyarányú befektetést igényel. A MÉK ugyan megtette a kezdő lépést a bázisgazdaságok kialakítására, de ez még nem elég. A mezőgazdasági szakemberekkel folytatott beszélgetést summázva: a burgonyatermesztés fellendítését a tsz-társulások létrehozása, s ezeknek Dicséretes gyorsaság Lapunk csütörtöki számában foglalkoztunk egy dobozi család évek óta tartó lakásépítkezésével. A cikk megjelenése után levelet kaptunk a Békés megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályától, amelyben beszámoltak az időközben tett intézkedésekről. örömmel értesültünk arról, hogy Lakatos Sándor és az építőipari ktsz műszaki v’zetője, valamint elnöke — az építési osztály képviselőinek jelenlétében — a napokban jegyzőkönyvben rögzítették a következőket: „Az építőipari ktsz értesíti, hogy lakóházának alap_ és felmenő fa- laniak helyreállítási munkáit szövetkezetünk 1969. augusztus 4-én megkezdi és azt szeptember 15-én lakható állapotban átadja." A jó szándékot és a segíteni akarást példázza az is, hogy az építőipari ktsz vezetősége az egyik legjobb brigádját küldi el a lakóépület helyreállítására és a soron kívüli anyagbiztosítással, valamint a vezetők gyakori ellenőrzéseivel műszakilag kifogástalan állapotban kívánják átadni p házat. Reméljük, hogy ezzel most már végérvényesen lezárul az ügy, de azt is, hogy ebből mindenki ’ levonja a megfelelő tanulságokat. Új bisztró Békéscsabán A békéscsabai Áchim L. András Lakótelep azok egyike, ahol a tanács előrelátását lehet észlelni. A felépült lakótelepen 242 család lakik. Bölcsőde és kis KÖZÉRT á lakótelep építése kezdetén készült el. A most átadott szép és új, modem bisztró a kulturált szórakozást biztosítja. MÉK-kel való kooperációja oldhatja meg. Serédi János Csonkulásos baleset — tanulsággal A Szerszám- és Gépelem Gyárak Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárának Vandháti üti telepén július 15-én Porok Mihály nagy gépi lemezollón 3 milliméteres vaslemez-táblából csíkokat darabolt. A maradékot a leszorító gerenda alól kézzel akarta elhúzni. A gépet azonban sorozatvágásra állították be. ami tehát tovább működött és bal kezének két ujját a leszorító gerenda szétroncsolta. A vizsgálat során megállapították, hogy hiányzott a vonatkozó (OR—003 sz.) óvórendszabály előírása szerinti védőfelszerelés. A vágó kés alá mélyen be lehetett nyúlni a gép kikapcsolt helyzetében is. Érthető, hogy az SZMT munkavédelmi felügyelője a gép működtetését felfüggesztette addig, amíg hiányzik a védőfelszerelés. A munkavédelmi felügyelő ezután a Hajtómű- és Felvonógyár Békéscsabai Gyáregységében és a Békéscsabai Gépjavító Állomáson is megvizsgálta az előbbihez hasonló gépi lemezollót. Kiderült, hogy e két helyen sincs megfelelő védőfelszerelés. A dolgozók testi épségét közvetlenül fenyegető vessély miatt a két gép működését átmenetileg ugyancsak felfüggesztette. A védőfelszerelések mind a három helyen rövid idő múlva elkészültek. Sajnálatos azonban, hogy mindezt egy üzemben súlyos baleset előzte meg. Mivel pedig a megye több üzemében is van gépi lemezolló, érdemes lenne most már ellenőrzés nélkül is védőfelszereléssel ellátni azokat. Nehogy a saját kárukon tanuljanak mások is.
