Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-28 / 172. szám

1969. július 21 2 Vasárnap Megkezdődött a Held-elemzés A Hőmet repülőgép anyahaj ó fe­délzetén Hawaii felé tartó ame­rikai űrhajós-hármas vesztegzár- lakhelyén kártyával, sakkal tele­vízióval és magnetofon hallga­tásával enyhíti magányát. Hous­tonból azt közölték, hogy a vál­tozatosság kedvéért néha el pepe­cselnek a Holdról gyűjtött talaj­mintákkal is, amelyeknek egy kis részét maguknál tartották. A talajmintákat szállító repü­lőgépek egyébként rendkívül be­cses terhükkel már megérkeztek Houstonba, s a kőzetminták osz­tályozása és elemzése megkez- dőtött a „holdfogadó’ laboratóri­umban. Időközben a houstoni központ tudásai megkezdték a Földünk útitársán elhelyezett négy szeiz­mográf „üzeneteinek” értékelé­sét. A szeizmográfok ugyan a vártnál jobban felhevültek, de houstoni közlés szerint változat­lanul jól működnek. A saigoni kormány idegen fegyverekkel fenyegetőzik Dél-Vietnamban a szabadság­harcosok a péntekről szombatra virradó éjszaka a saigoni kor­mány csapatainak hat megerősí­tett állása ellen intéztek táma­dásokat. Két nagyobb összecsa­pás zajlott le, az egyik Hűé kö­zelében, a másik a Saigontól 70 kilométerre, délnyugatra fekvő Cai Be körzetében. A Mekong- deltájának vidékéről a szabadság- harcosok nagyobb csapatösszevo­násait jelentették. B—52-es amerikai bombázók szombaton hajnalban Tay Ninh és Phuoc Long tartományokban, a kambodzsai határ közelében négy hullámban támadták a sza­badságharcosok feltételezett állá­sait. Nguyen Van Thieu, a saigoni kormányzat elnöke szombaton a dél-vietnami főváros egyik nagy színházában közel kétórás beszé­Egy hét a világpolitikában Változatlan Vietnam — Nixon útra kelt — Harcok a Közel-Keleten — Ünnepség Varsóban — Franco utóda A holdutazásról szü­letett számtalan cikk és kom­mentár egyik visszatérő gondo­lata volt a holdbéli nyugalom­tenger összevetése a földi nyug­talansággal, konkrétabban az a nagy ellentmondás, amely a bolygónk állapotai és a nagy tudományos vállalkozás között van. A pillanat nagyságát érezve, maga a nyugati sajtó is bizo­nyos számvetést tett és nem ta- r gadhatta, hogy a földi problé­mák jelentékeny részében — és saját belső bajainak elhanyago­lásában — felelősnek minősül éppen az első holdutazást meg­valósító Egyesült Államok. Az amerikai elnök sok bírálatot ka­pott odahaza, hogy politikai cé­lokra próbálják kisajátítani a tudományos vállalkozást, s hogy merő propagandaokokból egybe­kötötte az Apollo—II visszaér­kezését a világ körüli útjának megkezdésével. Természetesen Vietnam az a fő válság, amelyben Nixonnak döntenie kellene. Valójában per­sze az is döntés, hogy nem haj­landó a reális következtetések levonására. Erről tanúskodott a héten a párizsi értkedet im­már 27. ülése, amelyen a DNFF politikai rendezési javaslatának érdemi megválasztása helyett az amerikaiak saigoni bábjuk leg­újabb „elképzeléseit” és „javas­latait” szorgalmazták. Azokra természetesen csak lényegük le­leplezése lehetett a VDK és a DVK képviselőinek válasza: a Thieu-féle „választások” való­jában az igazán szabad és de­mokratikus, az amerikai csapa­tok jelenléte nélküli választások „helyettesitésére” jelentenek próbálkozást. Így, bár a harci tevékenység némileg csökkent az utóbbi hetekben Dél-Viet­namban, a helyzet lényege vál­tozatlan. Éppen ezért fontos ese­mény, hogy a dél-vietnami ide­iglenes forradalmi kormány át­vette a DNFF-től a hadműve­letek irányítását és Dél-Vietnam 35 körzetében, illetve tartomá­nyában forradalmi bizottságo­kat állított fel, amelyeknek egyik fő feladata a földreform végrehajtása. Jellemző a Nixon- kormány időhúzásának tartha­tatlanságára, hogy némi hallga­tás után egyre hangosabbak azok az amerikai körök, ame­lyek újabb eszkaláció? lépéseket sürgetnek. A maguk részéről így kíván elmozdulni a holtpontról. Nixon még a Csendes-óce­ánon sajtóértekezletet tartott, amelyet az eddigieknél is álta- ' -rnosabb és félreérthetőbb meg- ogalmazások jellemeztek. Jól példázza ezt a szokatlan tényt, hogy három nagy nyugati hír­ügynökség — háromféleképpen értelmezhette az elnök szavait a szovjet—amerikai viszonyról, •arról a bizonyos csúcstalálkozó­ról, amelyet Nixon szívesen em­leget konkrétabb meghatározás — de nem „feltételek” — nél­kül. Az elnök ázsiai villámláto­gatásainak központi kérdése­ként veti fel a vietnami kér­dést: részben a jelenlegi ame­rikai álláspont, redezési el­képzelése támogatását várja (nyilvánvalóan amerikai gazda­sági támogatás fejében), részben tapogatózik az iránt, hogy mi lesz — „Vietnam után”. Nixon állí­tólag módosítani kívánja az Egyesült Államok délkelet- ázsiai szerepét. Ezen a héten is egyik össze­csapás a másikat követte a Kö­zel-Keleten, a másik nagy vál­sággócban. Ezeknek az össze­csapásoknak a jellege egyre sú­lyosabb: a napokban komoly lé-v gicsaták zajlottak le az egyip-I tömi és az izraeli légierő kö- * zött. Nosszer, az Eak elnöke az Arab Szocialista Unió szer­dán megnyílt kongresszusán hangsúlyozta, hogy az EAK a Biztonsági Tanács határozatai, a politikai rendezés platformján áll, és a megszállt arab terüle­tek felszabadításáért harcol. Több fontos esemény történt ezen a héten kontinensünkön is. det mondott az ország helyzeté­ről. Thieu kijelentette, hogy kor­mányzata a csatatereken fokozni fogja erőfeszítéseit, „így kénysze­rítve a komoly tárgyalásokra Vietcongot és Hanoit”. Ehhez azonban az Egyesült Államok­nak és Dél-Vietnam más szövet­ségeseinek fegyvereket, hadianya­got és egyéb segítséget kell adni. A saigoni kormányzat elnöke közölte, hogy a párizsi tárgyaláso. kon nem kívánnak új javaslat­tal előállni, miután a másik fél elvetette a „választásokra” vo­natkozó július 11-i javaslatukat, de a saigoni küldöttség nem kí­vánja otthagyni a párizsi tárgya­lóasztalt. Thieu beszédének elhangzása­kor a saigoni kormány valameny- nyi tagja jelen volt Ky alelnök kivételével, aki — mint emléke­zetes, a múlt héten kijelentette, hogy a saigoni delegáció kivo­nul a párizsi tárgyalóteremből, ha a másik fél elvetné a Thieu-féle javaslatokat. Thieu szombaton délelőtt egy­órás megbeszélést folytatott Bun­ker amerikai nagykövettel és an­nak helyettesével, miközben Sai­gonban olyan hírek keringenek, hogy Nixon elnök délkelet-ázsiai körútja során esetleg ellátogat Dél-Vietnamba. Az amerikai nagykövetség szóvivője viszont közölte, nem kaptak hivatalos ér­tesítést arról, hogy Nixon eredeti útitervében változás állt volna be. Jugoszláv feulűgyminiszter az NSZH-bau Belgrád Mirko Tepavac személyében el­ső ízben utazik hivatalos látoga­tásra a Német Szövetségi Köztár­saságba jugoszláv külügyminisz­ter. A vasárnap kezdődő három­napos látogatás viszonzása Willy Brandt nyugatnémet külügymi­niszter tavaly júniusi jugoszláviai látogatásának, amire röviddel az­után került sor, hogy több mint tízéves szünet után felújították a diplomáciai kapcsolatokat a két ország között. Kennedy kész lemondani Edwrad Kennedy szenátor pén- ] jának egyik volt munkatársa teken este rádió- és tv-beszéd- ben jelentette be, kész lemondani szenátusi helyéről, ha választói nem bíznk meg benne. A szená­tort pénteken reggel az edgar- townl bíróság kéthónapi felfüg­gesztett börtönbüntetésre ítélte a baleset színhelyének elhagyása miatt. Mint ismeretes, Edward Kennedy a múlt hét péntekjén gépkocsijával vízbe zuhant és úti­társnője, a 28 éves Mary Jo Ko- pechne, Robert Kennedy irodá­Lapszemle a közel-keleti helyzetről Az A1 Ahram szombati számá­ban közölte, hogy Joseph Sisco amerikai külügyi államtitkár moszkvai látogatásáról hazatérve, Washingtonban több mint egyórás megbeszélést folytatott pénteken Asraf Gorballal, aki az Egyesült Államokban az EAK érdekeit kép­viseli. Megbeszélésükön a közel- keleti helyzetben bekövetkezett legújabb fejleményekkel foglal­koztak. A lap utal arra is, hogy Sisco moszkvai tanácskozásain ja­vasolta az amerikai—szovjet két­oldalú tárgyalások új rafelvételét a közel-keleti válsággal kapcsolat­ban. Ugyanerről a kérdésről az AFP egy párizsi keltezésű kommentár­ban azt írja, hogy a nagyhatalmak tanácskozásai valószínűleg szep­temberben folytatódnak majd az ENSZ-közgyűlés legközelebbi ülésszakán. Párizsi diplomáciai körökben azt a véleményt fejez­ték ki, hogy a jelenlegi körülmé­nyek nem teszik lehetővé, hogy Jarring, U Thant közel-keleti kü- lönmegbízottja folytassa jószol­gálati küldetését. Ezenkívül az Egyesült Államok és a Szovjet­unió által a közel-keleti válság rendezésére előterjesztett terveze­tek között még nagy eltérések vannak és a közeledést a jegy­zékváltás hosszú folyomata fogja megelőzni — írja az AFP. Az Al Ahram katonai szakírója j választóinak a lap szombati számában kom­mentálja a pénteki izraeli légite­vékenységet. Az ellenség pénteki akciója — írja a cikk — kétség- beesett pszichológiai kísérlet volt arra, hogy megőrizzék az Izraeli légierő hatékonyságának legen­dáját. vízbe fulladt. A szenátor a bal­esetet csak másnap reggel jelen­tette a rendőrségen. Kennedy most „érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak” mi­nősítette saját viselkedését, ame­lyet sokkos állapotára vezetett vissza. Azt mondotta, hogy előbb egyedül, majd később két barát­jával együtt több kísérletet tett a lány megmentésére. „Utólag visszagondolva, magatartásom és szavaim a balesetet követő órák­ban teljesen értelmetlennek lát­szanak” — mondotta. „Félelem, kétség, kimerültség, rémület, pá­nik és zavarodottság” volt benne, annyira, hogy tetteiről mindmáig nem tud teljesen számot adni — így például arról, hogy a baleset után néhány órával miért úszott át a szomszédos szigeten levő szállodájába. A szenátor erélyes szavakkal tagadta és útszéli rágalomnak mi­nősítette, hogy bizalmas viszony állt volna fenn közte és a bal­eset áldozata között. Elmondotta: „erkölcsi kötelességének” érezte, hogy bűnösnek vallja magát a vád tárgyát képező tettében. Edward Kennedy kijelentette, felmerül a kérdés benne, hogy esetleg le kell mondani szenátori | tisztségéről, mert massachusetts-i egy része „okkal vagy ok nélkül” kétségeket érez ezek után a szenátora jellemével, vagy képességeivel szemben. Kö­zölte, ha a választók úgy akarják, kész erre a lépésre és vélemé­nyüket, tanácsukat kérte, mintegy nem hivatalos népszavazás formá­jában. (MTI) * A bakteriológiai fegyverek boszorkánykonyhái Az Egyesült Államok & a ka- . , , „ ,tonai tömbökbe tömörült partne­A legnagyobb jelentőségű az azjrei 'között szoros együttműködés ünnepségsorozat, amelyet a len-,1 gyei jubileum alkalmából tar­tottak, mivel azon részt vettek} a Lengyelországgal szomszédos] van a vegyi és biológiai fegyver létrehozásának területén. A mér­gező hadviselési eszközökkel kap- szocialista országok legmagasabb, “o'8*“ tudományos kutatások szintű vezetői, ez részben poli-teredményeit a NATO tagállamai tikai megnyilatkozásokra, rész- J »a katonai felszerelés es fegyver­ben pedig egymás közti tárgya-, zet szabványosításáról szóló tit- lásokra is lehetőséget adott. KiiiÖnÖS ceremónia szín­kos egyezmények alapján cserélik ki egymással. Az angol katonai , , . ., -hatóságok 1960-ban részletes nÄrLfl" adatokat szolgáltattak a Pen ta­nyai főváros: az agg generalisz- szimusz, Franco, végre elárke­gonnak az idegbénító CS mérge­zettnek' látta' az' IdBthogy* atondon' nevezze utódát. Juan Carlos Dei ff*1 tárton uownoan a uonaon­Bourbon herceget a spanyol! trón várományosának jelölték j ki — Franco távozása utánra, tói mintegy 130 kilométernyire fekvő vegyvédelmi központban állítottak elő. Nem sokkal később (A 31 éves Don Juan Carlos 10» amerikaiak megkapták az éves kora óta Franco közvetlen J idegrendszert megtámadó CK gáz .............. " ..............előállításának angoj szabadalmát i s, Ezt a harcanyagot az ameri­kaiak a Vietnamban folyó háború során alkalmazzák is. Az utóbbi években lényegesen bővült az együttműködés az amerikai had­sereg és a nyugatnémet Bundes- ! wehr között. : Titokzatos „intézet” ; az NSZK-ban • Az NSZK-nak a NATO-ba való 1 felvétele alkalmával. 1954. októ­ellenőrzése alatt nevelkedett.) így tehát eldőlt a vita, hogy a'. Portugáliában levő Don Juan ] vagy fia, Don Juan Carlos lesz-e 1 Franco utóda. Maga Franco a' keddi beiktatási beszédében] igyekezett kerülni a monarchia „megszakadásának” témáját,] mindamellett kétségtelen, hogy az 1931 óta betöltetlen spanyol trón várományosának kijelölésé-] vei a Franco-rezsim végleg ren­dezni akarja a kapcsolatokat fél-ellenzékével, a royalistákkal, hogy így próbálja helyzetét sta­bilizálni. Nehéz dolog lesz., bér 23-án jegyzőkönyvben dekla­rálták. Jegyzőkönyv a fegyverke. zés ellenőrzéséről) az alábbiakat: „I. cikk. A Nyugateurópai Unió Magas Szerződő Felei tudomásul veszik és helyeslik a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellárjá­nak (Londonban, 1954. október 3-án tett és a jelen Jegyzőkönyv­höz, annak I. mellékleteként csa­tolt) nyilatkozatát, amelynek ér­telmében a Német Szövetségi Köztársaság arra kötelezte ma­gát, hogy nem gyárt területén atom-, biológiai és kémiai fegy­vereket..." A párizsi szerződések életbe léptetéséig — a potsdami szerző­dés alapján — az NSZK lénye­ges korlátozásoknak volt alávet­ve az atom-, biológiai és kémiai fegyverek gyártása tekintetében. Az USA és o többi NATO-part- ner cinkosságával e korábbi in­tézkedések ma már csupán papí­ron léteznek. Álcázott kutatóinté­zetekben, laboratóriumokban kí­sérletek folynak például a bak­teriológiai harcanyagok előállítá­sa érdekében. Münchenben van a Fraunhofer Társaság székhelye. Ez az első pillantásra békeszerető létesít­mény állítólag csakis az emberi­ség érdekeit szolgáló biológiai kutatásokkal foglalkozik. A vá­rosban hiába keresné a jámbor idegen a társaság cégtábláit vagy reklámait. Tíz évvel ezelőtt, 1959-ben meg. alakult a graftschafti aerobioló- giai intézet. Semmi köze azon­ban a repüléshez vagy kozmobio- lógiához, mint ahogy azt a neve után ítélhetnénk, hanem csupán a levegővel, illetve gázokkal kap­csolatos biológiával foglalkozik, ezért — az aerobiológia sokkal találóbban jellemzi tevékenységét. Az intézetet a Fraunhofer Tár­saság vette anyagi szárnyai alá. Természetesen ez az alárendelt­ség többé-kevésbé formális vagy inkább fedő. Már 1961. január 10- én előkelő látogatója volt a graft­schafti intézetnek, Franz Josef Strauss hadügyminiszter szemé­lyében. Ez nem holmi udvariassá- ki látogatás volt, mivel röviddel ezután az NSZK hadügyminiszté­riuma vette át az intézet közvet­len vezetését és konkrét kutatási feladatokat jelölt ki számára. Az intézet 8fl tudományos dolgozót foglalkoztat, akiket a hadügymi­nisztérium szigorú utasításai sze­rint vesznek fel. A múlt évtől fogva a minisztérium illetékes osztálya végzi az alkalmazottak kiválasztását a katonai kémelhá­rítás megbízottaival együttmű­ködve. Az intézet alkalmazottai, ugyanazokat a biztonsági rend­szabályokat kötelesek betartani, mint a Bundeswehr maga? ran­gú tisztjei. A cél: új biológiai és kémiai fegyverek felfedezése és tökéletesítése A graftschafti kutatóintézet feladata minden álcázás ellenére egyértelmű: áj biológiai és kémiai

Next

/
Oldalképek
Tartalom