Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

\ tm. Július 36. Szombat Kizökkeni egy helyben iopogásábóI a be!megy éti Új Barázda Tsz Megyénk jó néhány termelőszö- | vetkezetének fejlődésében vannak olyan időszakok, amelyekről rnég a jubileumi évforduló alkalmával sem szívesen, s leginkább csak röviden emlékeznek meg. A bél­megyeri Üj Barázda Tsz esetében kissé hosszadalmasra, évekig hú­zódott a kedvezőtlen korszak. A község egész határának egyesítése sikerrel járt az első esztendőben, aztán jelentős visszaesés követke­zett. A sokoldalú állami támoga­tásnak, a nagy összegű dotációk­nak alig volt valami látszatuk. Az évi átlagos jövedelmet is alig tud­ták az elmúlt évig 8 ezer forint fölé emelni. Az okok sokfélék. Pántya Sándomé könyvelőként és pártvezetőségi tagként jói is­meri ezeket. Szerinte közreját­szottak a gyenge talajadottságok, a túlzottan esős esztendők is. Hi­ányzott az egyesülést követő években az önállóság is, amely­nek birtokában esetleg rugalma­sabban tudták volna alakítani a vetéstervet, a gazdálkodás egész szerkezetét. Lehetséges. Ámbár abban az időben — enyhén szólva nem volt egy akaratú a szövetkezet vezetősége. Hatalmi villongások, a kinek nagyobb a képzettsége, több a tapasztalata, ki kinek van alá- és fölérendelve viták jellemezték az összejövete­leket, a munkanapok jó részét és nem a mit, hogyan alapos meg­tervezése, végrehajtására való törekvés. Alig hihető, pedig így volt: a szövetkezetbe dotációval került egykori állami gazdasági igazgatók, főagronómusok civa­kodtak, acsarkodtak egymásra, miközben a gazdaság szekere nem hogy kifele éviekéit volna a ká­tyúból, hanem egyre süllyedt. — A szövetkezet pártszervezete csendes szemlélője volt ezeknek a jelenségeknek? — kérdeztük Pán- tyáné elvtársnőtől. — Inkább cselekvő részvevője. Ugyanis eléggé összefonódott ná­lunk abban az időben a párt- és a gazdasági vezetés. Pártvezetősé­gi tag volt az elnök, a főagronó- mus és a főállattenyésztő is, vagy­is jobbára éppen azok, akik r.em tudták eldönteni, hogy kik az alá- és fölérendeltek, ki kinek az el­gondolásait tegye magáévá és va­lósítsa meg. Az igazsághoz hozzá­tartozik az is, hogy abban az idő­ben eléggé üres kamrában sza- kácskodtak a szövetkezet vezetői. Nagyon kevés volt a gazdasági épület, erőgép is mindössze csak három—négy. — Ha jól értettem, leginkább múlt időben beszélt az elvtársnő a bajokról, s a vezetőségre is az egykori kifejezést használta. Szeptemberben házikertférmék• bemutató Orosházán A Hazafias Népfront megyei bizottsága ás a Megyei Művelő­dési Ház kezdeményezésére ez év szeptemberében nagyszabású há- zikerttermék-kiállítást rendeznek a fennállását ünneplő 225 éves Orosházán. A termékbemutatót az előző évek gyakorlatának megfe­lelően megyei részvéttel rendezik, elsősorban Orosházán és Oroshá­za környékén működő házikert szakkörökre alapozva. A házikerttermék-bemutató szervező bizottsága tegnap dél­előtt Békéscsabán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának épületében megalakult. Benne a társadalmi szervek mellett külön­féle vállalatok és intézmények is helyet kaptak. A szervező bizottság elhatároz­ta, hogy jelentkezési lapokat bo­csát ki, melyeket az érdeklődők a városi, a községi Hazafias Nép. front-bizottságokon, illetve a há­zikert szakkörök vezetőitől vehet­nek át. A kiállított termékeket dí­jazzák. lnimimiiiiiiiimiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiifiiiiii1 a hacienda valamennyi részét Seszínűek a falak, a nap teljesen kifakítóttá. Talán húsz éve üre­sek az épületek. Nyilván egy hosszú száraz Időszak riasztotta el innen a lakókat A légiósok átvizsgálják fegy­vereiket, felkészülnek az újabb harcra. A mexikóiak azonban nem siettek, mert mint igazi lo­vasok először lovaikról gondos­kodtak. Állataikról leszedték a nyerget és kipányvázták őket az árnyékban, mert most már gya­logosan akarták folytatni a küz­delmet. Danjou határozottan adja ki a parancsait: — Egy raj álljon az egyik ka­puhoz... egy másik helyezkedjék el a másik kapuhoz... Mielőtt el­indultok, kiosztom a maradék borunkat A százados az övéről leakaszt egy kulacsot Felemeli a magas­ba, hogy mindenki jól lássa. — Ennyi az egész készletünk — mondja a tiszt. — Egy liter. Mindenki igyon belőle. Sok nem juthattot egy ember­nek. De mindenki ivott A két raj elindult a kapuk­hoz. Tíz légiós viszont ott he­lyezkedett el, ahol a haciendát körülvevő fal kövei szétgurulva a földön hevertek. — Ezt a rést biztosítani kell. Mindenáron — szólt a százados. — Két raj szállja meg a hacien­da lakószobáit. A század mara­déka legyen az udvarban. Tarta­lékként Morziczki őrmesternek fontos szerep jutott. Ö felmászott a te­tőre, onnan figyelte és azonnal jelentette a mexikóiak minden mozdulatát. Nem ismerte a fé­lelmet Az őrmestert az ellenség jól látta és így minden pillanat­ban könnyedén lelőhette volna. Mégsem vették célba. Kilenc óra öt perc az idő. Egy parlamenter jelent meg a ha­cienda előtt. Már messziről ha­talmas fehér kendőt lobogtatott és felkiáltott a tetőre. Szavait Morziczkihoz intézte, nyilván azért, mert csak őt látta, mert a többiek biztos védelmet nyúj­tó fedezék mögé rejtőztek. — Franciák! — kiáltotta a parlamenter. '— Adjátok meg magatokat. Mi túlságosan sokan vagyunk. Minden harc értelmet­len... Semmi értelme az ellenál­lásnak. Csend. Csak a keselyűk szár­nyának suhogása hallatszott. A parlamenter szünetet tartott, mintha válaszra várna. A mexi­kói nem tudhatta, hogy a falak mögött olyan emberek várják a küzdelem folytatását, akik nem sokra becsülik az életüket. Nem jött semmi válasz. A parlamen­ter végül ezt mondta: — Milan ezredes garantálja az életeteket. . Danjou felszólt Morziczkihez: — Intsen őrmester, hogy a parlamenter távozzon. A harcot folytatjuk. Az őrmester szó nélkül telje­síti a parancsot. A mexikói meg­fordul és visszaindul a csapatá­hoz. — Eltávozott a parlamenter — jelenti Morziczki. — Mi katonák vagyunk. A kötelességünk, hogy harcoljunk — mondja a százados. — A dip­lomaták dolga a tárgyalás, őr­mester, jöjjön le a megfigyelő­állásából. (Folytatjuk) — Azért, mert jelentős változá­sok történtek nálunk. Újjáválasz­tottuk a pártszervezet és a gaz­daság vezetőségét is. A pártveze­tőségbe tapasztalt elvtársak kerültek. Ezt néni magamra ér­tem. Én könyvelői képzettségem miatt lettem a pártszervezet gaz­dasági vezetője. Elsősorban Lo­vas Mihály, Prolok Mihály, Ba­logh László és Rocskár András elvtársakra gondolok. — De hiszen Rocskár elvtárs el­nök... — Már nem. Szőke Jánost vá­lasztotta helyette a közgyűlés, ö nincs a pártvezetőségben, mert nem párttag. Ügy mond, nem hi­vatásos politikus, és szakmai kép­zettsége sincs. Gyakorlati tapasz­talata, embersége viszont annál több. Korábban évekig volt szö­vetkezeti elnök. Szeretik az em­berek. Szeretik és becsülik Rocs­kár András elvtársat is, aki le­váltása óta üzemegység-vezető. Nemcsak az én véleményem az, hogy sértődöttség nélkül, szinte kifogástlanul tevékenykedik eb­ben a beosztásában. — A szakvezetésben is volt őr­ségváltás? — Volt. Mégpedig elég merész­nek mondható őrségváltás. A fő- agronómus Schmidt János lett, aki eddig az egyik üzemegységet vezette. Főállattenyésztővé azt a Gólya Jánost léptette elő az igaz­gatóság, aki itt gyakornokosko- dott és aztán állattenyésztési bri­gádvezetői beosztásban tevékeny­kedett. Nem szeretném elkiabál­ni, de állítom, hogy most jól együttműködik a szövetkezet párt­ós gazdasági vezetősége, s nincs súrlódás közöttük. — Ennek minden bizonnyal megvan a látszata is. — Ha nem is sokról, de jó kezdeti eredményekről beszélhetünk. Többek között ar­ról, hogy most már 30 erőgépünk van, építettünk két nagy tehénis­tállót, egy 96 férőhelyes borjúne­velőt és egy elletőistállót is. Mindezt amellett, hogy a tavaly- előtti tagonkénti 8600 forint átla­gos jövedelem helyett tavaly 9689 forintot osztottunk. A jelek sze­rint az idén sem osztunk keve­sebbet. Annak ellenére sem, hogy későn érkezett a tavasz és vala­melyest csökkent néhány növény­fajta termésátlaga. Eddig értünk a párbeszédben, amikor megérkezett Lovas Mihály, a tsz párttitkára. Azt követően a pártszervezet taglétszámáról, a párttagok aktivitásáról, a szövet­kezet terveiről beszélgettünk. A pártszervezet bizony nem a leg­erősebb: a négyszázvalahány szövetkezeti gazda között mind­össze 28 párttag van. Közülük is elég szép számban közép- és elő­rehaladott korúak már. A párt erősödésének legfontosabb forrása a szocialista brigádmozgalom, még nem bontakozott ki ebben a szövetkezetben. Az eddigi gazdál­kodás ugyanis nem adott alapot a szocialista módon éléshez. Enél- kül pedig frázisként hangzott vol­na a másik két jelszó: a szocia­lista módon dolgozni és tanulni. E két utóbbi jelszó természetesen megfelelő munkakörülményt is igényel. Lassan, folyamatosan ezt is biztosítják. Fokozatosan növe­lik a növénytermelés színvonalát és az állatállomány számát is. Legközelebbi tervük, hogy az ál­lattenyésztés árbevételét a tavalyi duplájára növeljék. Ehhez bizto­sítja az alapot az, hogy a koráb­bihoz képest hatvannal növelték a tehenek, s mintegy 2 ezerrel a juhok számát. Ezenkívül az idén 11000 pulykát és 20 000 csibét is nevelnek. Ezek és még több tény is azt bi­zonyítja, hogy nemcsak kizökkent egy helyben topogásából a bélme­gyeri Üj Barázda Tsz, hanem fok­ról fokra emelkedik gazdálkodá­sának a színvonala. K. I. Újabb közigazgatási változások A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elrendelte, hogy 1969. au­gusztus 1-től Mátészalka közsé­get járási jogú várossá kell szer­vezni. Az új város, amely Ma­gyarország 72. városa. Szabolcs- Szatmár (1) megyéhez tartozik. Szabolcs-Szatmár megyében jú­lius 31-től megszüntették a csen- geri járást is, községeit a fehér- gyarmati és a mátészalkai járá­sokhoz csatolták. Vas megyében 1969. július 1-tól megszűnt a szentgotthárdi és a vasvári járás. A szentgotthárdi járás valamennyi községét a kör­mendi járáshoz, a vasvári járá­sát a körmendi, illetve a szom­bathelyi járáshoz csatolták, A csengeni, szentgotthárdi, va­lamint a vasvári járások tanács­tagjai megbízásukat a legközeleb­bi általános tanácsválasztás idő­pontjáig megtartják és annak a járási tanácsnak válnak tagjaivá, amelyhez választókerületüket csatolták. A megváltozott terüle­tű fehérgyarmati, mátészalkai, körmendi, sárvári és szombat­helyi járásokban az átszervezés következtében tanácsválasztás r; - kát nem tartanak. mmrP- /.v.\v.\v.v/.v.\ rÍTPrr. . í measillntrtett Jánfc froiftgs, ♦ J»rfesrikhtty ....■ Tárgyalóteremből: Megdézsmálta a perselyeket Alkalom szüli a tolvajt — tart­ja egy latin közmondás. Horváth Sándor békéscsabai lakosra, a 8. számú AKÖV dolgozójára ez iga­zán érvényes. Horváth Sándor becsületes em­ber volt. A vállalat úgy gondol­ta, hogy az ilyen embert bizalmas állás illet meg. Forgalmi szolgá­lattevő lett a békéscsabai MÁ- VAUT-pályaudvaron. Neki adták át a buszvezetők műszak végén a pénzzel megtelt perselyeket, hogy a páncélszekrénybe zárja azokat. Ezt a munkát tisztessége­sen végezte egy ideig. Viszont egy alkalommal csoda történt. Meg­rázta az egyik régi, megkopott perselyt, abból kihullott néhány forint. Zsebrerakta, s ezen túl ugyanazt csinálta valamennyi per. sellyel. A szerencse mindig poty- tyantott néhány forintot a mar­kába. 1967 tavaszán az az ötle­te támadt, hogy tovább fejleszti ezt a módszert. A gondolatot tett követte. Ügyes szerszámokat ké­szített. Ezek segítsége révén a perselyek megsértése nélkül na­gyobb menyiségű pénzt halászott ki belőlük. Senki sem figyelt fel rá. Bátorsága nőttön-nőtt. A zug­pénzt ugyanúgy csomagolta be, mint a vállalatit, és a sarkadi boltban százasokra váltotta be. Mint más becsületes ember, pén­ze egy részét bankba rakta, csino­sította házát, sőt egy garázst la épített. Már kocsira gondolt. Bizo­nyára ezt is tett követte volna. A rendőrség azonban közbeszólt. Ügyét a Békéscsabai Városi Bí­róság tárgyalta a napokban. Hor­váth Sándor beismerő vallomást tett Vállalatát 35 ezer 887 forint, tál károsította meg. A bíróság két év és nyolc hó­nap szabadságvesztésre ítélte. Három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, s a kár megtéríté­sére kötelezte. A vádlott enyhítésért fellebbe­zett. Serédi János A Békési Szövetkezet értesíti vendégeit, hogy Békésen a Nagyház pincéjében augusztus 2-án megnyitja a reprezentatív borozót, a gyógyfürdőnél a HULLÁM ÉTTERMET Mindenkit szeretettel várnak új egységeikben 636 I Békéscsabai Konzervgyár vizsgázottt TARGONCAVEZETŐKET, AKKUMULÁTOR­TÖLTŐKET, AUTÓ-ELEKTROMOS vagy HÁLÓZATI VILLANYSZERELŐT AKKUMULÁTOR­TÖLTŐI beosztásba, valamint FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz. 87411

Next

/
Oldalképek
Tartalom