Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

190«. július 26. 9 Szombat Elsőnek a füsesgyarmati Aranykalász Tsz fejezte be az aratást megyénkben Tegnap este elsőként fejezték be az aratást megyénkben a fü­zesgyarmati Aranykalász Terme­lőszövetkezetben. Kiss István, a termelőszövetkezet elnöke el­mondta, hogy 2500 hold kalászo­suk betakarításához július 3-án 1 fogtak hozzá. Néhány nap kivéte- ' lévei folyamatosan tudtak halad­ni. Tíz saját kombájnjuk vágta a kalászosokat és a termelőszövet­kezet fennállása 6ta eddig a leg­magasabb, 17—18 mázsás holdan­ként! átlagot takarították be. Eredmények a KISZ tömegpolitikai és agitációs munkájában A KISZ megyei bizottságának ülése Július 24-én, tegnap délelőtt tartotta ülését Békéscsabán a KISZ megyei bizottsága. Első na­pirendként Fabulya Balázs beszá­molóját vitatták meg a KISZ tö­megpolitikai és agitációs munka eredményeiről, tapasztalatairól. A beszámoló részletesen ismertet­Visszanyerték haragoszöld színüket a rizsvetések A sok meleget, napfényt igény, lő rizst a rendkívül szeszélyes időjárás, a hűvös idő, a sok csa­padék erősen megviselte. A dúsan fejlett, gyommentes növények né­hol megsápadtak. Az utóbbi na­pokban azonban az erős napfény hatására szemlátomást nyerték vissza haragoezöld színüket. A Szarvasi Állami Gazdaságban, a Körösi Állami Gazdaságban, a csárdaszállási Petőfi, a körös tár­csái Petőfi Tsz-ben, Vizesfáson és másutt dúsak, jól fejlettek a vízi gabonák. A szeszélyes időjá­rással eddig megbirkóztak, s jó termést ígérnek, örvendetes, hogy a hűvös, esős időben is legjob­ban a szarvasi új fajták „állták a sarat”. te a megyénkben végzett munkát, s rámutatott a hiányosságokra is. Az eredmények igen pozitívak, a beszámolóból ezt lehetett megál­lapítani, sokrétű és színvonalas munkát végez a KISZ a fiatalok körében. Különösen a különböző akcióprogramok és az ünnepi év­fordulók tiszteletére szervezett rendezvények voltak sikeresek. Az ülés második napirendjén a vezetőségválasztások feladatainak végrehajtására készített intézke­dési ten? megvitatása szerepelt. Végül ismertették a KISZ me­gyei bizottság és a vb második félévi munkatervét Az ülésen részt vett és felszólalt Petrovszki István, az MSZMP me­gyei bizottságának osztályvezető­je. Egyéni jellegű országos halfogó.verseny a Hármas-Körösön A Hármas-Körös legfestőibb szakaszán szombat, vasárnap ren­dezik meg a hagyományos orszá­gos horgászversenyt. A szokások­tól eltérően, csak egyéni halfogási vetélkedő lesz, a csoportos ver­senyt kiiktatták. Hazánk minden tájáról több száz horgászt várnak a nagy eseményre, amely a kibő­vített horgásztanya-avatásával zá­rul. a tüdő sűrű, habos nyákkal volt teli. A károsult gazdák nem nyugod­tak bele a „rejtélybe” és firtat­ni kezdték: mi lehet az össze­függés az állathullás és a Kopo­nyák Völgyétől alig tíz kilométer­nyire levő dukway-i katonai kí­sérleti telep működése között. Messze környéken aggódtak ugyanis amiatt, hogy a telepen idegmérgekkel, harci gázokkal foglalkoznak amerikai és német szakemberek. Utóbbiakat az ame­rikai hadsereg a második világ­háború végén ejtette foglyul és ide mentette át, saját céljaira. Végül is kiderült: a legelésző juhok valóban a hadviselés leg- gyilkosabb új típusú anyagainak, az idegméregnek estek áldozatul. A kártevést a Pentagon is el­ismerte és megfizette a gazdák veszteségeit. Az amerikai szakértők kidolgoz, ták és kipróbálták Utah államban és Alaszkában a vegyi és biológiai fegyver bevetésére szolgáló rend­szerek egész komplexusát: irá­nyítható rakétákat, beporzást vég­ző repülőgépeket (pilóta nélküli gépeket is), kazettás légi bombákat tüzérségi lövedékeket, aknákat, kézigránátokat. A Sergeant rakéta biológiai rakétafejét például úgy konstruálták meg, hogy a meg­adott magasságban önműködően kinyitva kiszórja a mikrobákat. Mindezek a tények azt bizonyít­ják, hogy a tömegpusztításra al­kalmas vegyi és biológiai fegyver az USA-hadsereg fegyverzetének szerves részévé vált. A „baléi nélküli háború” Az USA hadserege a vegyi és bakteriológiai fegyvert a gyakor­latban is alkalmazza a vietnami nép ellen folytatott szennyes há­borúja során. Ez a vegyi háború 1958. december 1-én a Phu Lei- ban elkövetett bűncselekménnyel kezdődött meg. E koncentrációs tábor hatezer foglyát az amerikai katonai tanácsadók utasítására megmérgezték. Az akciót Ho Van Dan, a saigoni hadsereg hadnagya irányította, aki az USA-ban ka­pott különleges kiképzést. Azóta a vegyi eszközök alkal­mazásának méretei Dél-Vietnam- ban állandóan növekedtek. A hat­vanas évek elején a Pentagon megkezdte a Ranch Hand fedő­névvel jelölt; részletesen átgon­dolt művelet végrehajtását. Ennek az a célja, hogy a termés és a növényzet elpusztítása révén a dél-vietnami népet éhínségre kár­hoztassák, s hogy a partizánokat megfosszák természetes búvóhe­lyüktől. A művelet végrehajtására erős hatású, az emberekre, az ál­latokra nézve mérgező vegyszere­ket használtak fel. Az amerikai sajtó adatai szerint 1966-ban 12,5 millió dollárt köl­töttek olyan vegyszerek gyártásá­ra, amelyekkel az Egyesült Álla­mok Dél-Vietnamban állomásozó csapatait látták el. Két év múlva ez a szám 46 millióra szökött fel. 1969-re pedig 70,8 millió dollár előirányzott költség szerepel. Nincs lehetőség arra, hogy pon­tosan kiszámítsák, mekkora mű­velt területet és dzsungelt mér­geztek meg Dél-Vietnamban a háború évei alatt. E területek méreteiről csupán az egyes évekre vonatkozó adatokból következtet­hetünk. Így például a DNFF ada­tai szerint 1965-ben vegyszerekkel 700 ezer hektárnyi mezőgazdasági FEHER FOLT A Pannónia alatt porzik az út. Göröngyök pattannak ki a kere­kek alól; minden huppanó ugró­deszkául szolgál. Ügy tűnik oly­kor, hogy percekig repülünk a levegőben, amíg a 60 kilométeres iramban pörgő abroncsok ismét megkapaszkodnak a talajon. Színfoltok. Zöld, sárga. Kukorica, táblák, dús, hatalmas szárakkal. Fehér. Helyenként szikes a talaj. Gyerekkoromban ez a vidék teljesen kopár volt. Ügy javít­gattuk, ahogy tudtuk. Itt, kinn a tanyán, ahol most azt a kis lige­tet látja, élt egy ember, kicsit bolondnak tartották a faluban. Talicskájával naponta friss talajt hordott a saját földjére. Amikor 48-ban létrejött ez a gazdaság, mi is valahogy így kezdtük. Évente egy darabra. Hol a legelő­ből, hol máshonnan. Ami most zöld, azelőtt szikes volt. Csupa fehér folt.’’ 0 Hegedűs Sándor mondja ezt, a nagyszénás! Lenin Tsz párttitká- na. Megtámasztja a motort, és területet mérgeztek meg. Ugyan-« ebben az évben több mint 200 000] hektárnyi erdőt és dzsungelt „ke- ] zeltek” lombtalanító anyagokkal.' A gázok és az egyéb mérgező', anyagok hatását több mint 46 000< személy sínylette meg. Az amerikai parancsnokság azt] tervezi, hogy a felszabadító erők! által ellenőrzött területen az élei-' miszerkészletek megfertőzésére is! bakteriológiai eszközt alkalmaz.« Tompkins, a Business Week című' lecsatolja a bukósisakot. Reflex. A közúti szabályokat aligha el­lenőrizné valaki a határban. — Máskor korábban jöjjenek. Mondjuk, reggel 4-kor. Akkor mennek ki a fiúk a gépekhez. Mit gondol, mennyit dolgoznak naponta? — Nyolc-tíz órát. — Tizennégyet. Hozzátéve per­sze, hogy a nyár különleges idő­szak. Ilyenkor nincs megállás. — Szabad idő? — Tudom, hogy ez érdekli.., Hát, az nincs. Számolja csak ki. Tizennégy óra munka, marad tíz. Ebből hat az alvásra, egy óra a munkából jövésre, menésre, egy mosdásra, vacsorára. Marad két óra. Elvileg, persze. De hát falun vagyunk, ahol akad tennivaló a ház körül is. — A televízió, mozi, olvasás? — Most mondtam. Ezek a fiúk dolgoznak. Egyébként, tessek, kérdezzük meg Nagy Pistát. KISZ-tag. Úgynevezett homlok­rakodógépen dolgozik. — Mennyit dolgoznak naponta? Nagy István fiatal ember. Nem sokkal több húsznál. De sem száll a gépről, mindössze valamelyik kapcsolón igazít. A hidraulikus rakodókar sziszegve ereszkedik pihenőállásba. — Huszonnégy órát. Rengeteg gabona jön be ide. Az összes kombájnunk dolgozik. — Naponta huszonnégy órát? — Persze. Utána alszom egy keveset, amennyi éppen elég, az­tán kezdem élőiről. _ Mivel tölti a szabad idejét? _ Otthon van mit segíteni. — Szórakozás? — Majd ősszel szórakozom. Va. folyóiratnak a Pentagonnal szoros T ----- . k apcsolatban álló egyik szerkesz- * dászok. Az az igazi. Es a Klaz«­tője A harmadik világháborúi fegyvere című könyvében ismer-j ben is segítek. — Kirándulni járnak — jegyzi teti az élelmiszerkészletek elpusz-í meg a párttitkár, titásának tervét az olyan térsé-t — Igen. Egerben, Tapolcán gekben. amelyeknek lakossága aí Lengyelországban is voltunK. partizánokat támogatja. Eszerint? az élelmiszerkészleteket úgy sem-t — Olvasás? Nem nagyon érek rá ilyes­misí tik meg, hogy a levegőből í mire. gombaspórákat, növényi kártevő-♦ — Na ugye — mondja Hegedűs két és hasonló pusztító eszközö-?s^ncjor £s ei tapossa a cigarettát, két szórnak le * j van ez Mjn08 többiekkel Az amerikai progaganda kitar­tóan hangsúlyozza, hogy Vietnam­ban nem mérgező, harci anyago- * . . - , . . , . , _ . ._ k át, hanem közönséges „rendőrig fé™kaFJa^A^ * eszközöket” — könnyeztető gázo-* hegybe a rakodógép, kát és nem halálosan mérgező, 4 új idegbénító anyagokat alkal-J maznak, amelyek állítólag csupán ideiglenes hatást gyakorolnak az ]is. Mindenesetre nézzük meg. Mögöttünk felmordul és csikor­0 A kombájnosok szintén fiata­emberre és ennélfogva lehetővé Egyikük sem jiyilatkozikJool- teszik „a halál nélküli háborút”., téSefSto'ÄbÄtenak Írniuk kellett. Itt pedig verseny sZln Roseangoí bÄj™' A^ regge^me^kezdet^ Sö^ol­dogan. Ráadásul dühösek is, mert valamilyen hiba miatt két óráig 1968 nyarán kijelentette, hogy Dél-Vietnamban több mint 300 személy pusztult el könnyfakasztó das búzamezőt délre félig leta­rolták. Ilyenkor nincs szabad idő. si:'D7"¥o"ä«i»ri;i™iitehr“rfsy 6r4t«,l°’grTk„Js pán tudós a Kukusai Boek című?085“1 ,ls ez a A rend“ folyóiratban megírta, hogy csupán | ^osztásom szerint takarmanyos 1964-ben 30 ezer vietnami nő,Jva§F°k. °tt sem lehet pihenni. öreg és gyermek pusztult el mér­gező anyagoktól. (Folytatjuk.) ér-í — Mozi? ? — Mozit 'be. Kinek Moziba járok. És be. Kinek van kedve vendéglő­máshová menni, ha itt befejezte? Esetleg strandra. Ki tudja, mióta nem tudtam elmenni fürdeni. Pedig helyben, Nagyszénáson is van strand. — A napi 14 órát én is válla­lom — mondja nevetve riportunk második Nagy Istvánja. — Utána pedig a család. Napilapokat ol­vasok, könyvre már se kedvem, se időm. Meg aztán ott a szőlő. Nagyon jó kis szőlő. — Én járok könyvtárba — szól közbe Kiss Pál, a közelben pöfö­gő, kék füstbe burkolózó vontató vezetője. — Elég gyakran olvasok. Ősszel és télen, persze. Zola és Jókai a kedvencem. Az újak kö­zül? Szilvásy és Berkesi. — A művelődési otthont láto­gatja? — Csak ha valami rendezvény van. Például nótaest. Vagy vala­mi vidám dolog. — Más? — A nagyszénási Park étterem­ben iszogatunk a barátaimmal. Egyelőre. Ugyanis nőtlen vagyok. Apró portölcséreket kavar a szél. Hallható zajjal súrlódnak a akácfák levelei. Dél van. A vál­tás ebédel, de a kombájnok jár­ják fáradhatatlan köreiket. © „Ne felejtse el, hogy a műve­lődési szerkezet a felszabadulás óta mégis rengeteget változott — mondta beszélgetésünk során Szabó Árpád, a nagyszénási mű­velődési otthon igazgatója. — Abban a párhuzamban, amely a falu és város között van, bizo­nyos közelítés tapasztalható. Aki hirtelen toppan be, keveset lát ebből. Az előrelépés fokozatos; úgy mérhető le legjobban, ha az elmúlt 10 év adatait viszonyítjuk a korábbi évtizedekhez és csak úgy érzékelhető, ha arra gondo­lunk, hogy milyen méretű lesz a következő évtized összesített ered­ménye ... Nem vitás, hogy egy sor probléma mellett nehezíti munkánkat az is, hogy Szarvas és Orosháza komoly elszívó ha­tást gyakorol, és egyben meg­osztja az itt élő családokat.” Országos szabad idő vizsgálat eredményei szerint a városi dol­gozók közül a férfikereső hét­köznaponként 8,9 órát, a nők 7,8 órát tartózkodnak munkahelyü­kön, 2,5 órí ‘ fordítanak személyi ellátásukra és általában 7 órát alszanak. A szükséges 18,4 óra elfoglaltság után 5,6 óra áll sza­badon rendelkezésükre. A megkérdezett nagyszénási termelőszövetkezeti fiatalok átla­gosan 1,5 óra nagyon is relatív szabad idővel rendelkeznek, ame­lyet rendszerint a ház, az állatok körüli munka tölti ki. A nagyszénási Lenin Tsz fiatal­jai mosolyogtak a naivnak tűnő, riporteri kérdésen. Szabad idő? Ez a szövetkezet az eltelt év­tizedek alatt gazdasági helyzetét stabilizálta. A szikek kopár folt­jait eltüntette. De van még fehér folt. Bencsik Máté

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom