Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
I960, július 1 2 Csütörtök tv —PWI* {Folytatás az 1. oldalról.) da ni. Továbbra is magas azonban a beruházások építési részaránya, sőt jelenleg növekszik is. Ezzel kapcsolatban dr. Bodgán János, az illetékes bizottság előadója felszólalásában javasolta az épííővállalatok decentralizálásának megfontolását, ami feltehetően jótékonyan hatna rugalmasságukra, teljesítő képességükre. A nyereségnövelés útja A termelékenység kérdését felettébb kritikusan tárgyalták a képviselők, bár tartózkodtak attól, hogy sommás, elhamarkodott Ítéletet mondjanak ebben a nehéz kérdésben. Vályi Péter véleménye S'Zerinit a szabadabb létszámgazdálkodás és az új szabályozási rendszer némely fogyatékossága egyaránt hozzájárult a termelékenység kedvezőtlenebb alakulásához. Nem különben a teljes foglalkoztatással kapcsolatos egyoldalú értelmezések. Ám ez utóbbinak megvalósítása népgazdasági, nem pedig vállalati feladat. A vállalat törekedjék nagyobb nyereségre. A termelékenység javulásának mind nagyobb szerepe lesz a nyereségek növelésében, mert más forrás már alig van. Megvizsgálják a szabályzókat is, mert az idei taapsztalatok sem jók. Szőke Antal budapesti képviselő közvetlen tapasztalataira hivatkozva, elmondotta, mennyire nem takarékoskodnak az élő munkával, ami egyenesen odavezetett, hogy országosan a termelés növekedésének már csupán egyharmada származik termelékenységből. Véleménye szerint mindez az átlagbérszínvonal ellenőrzésére vezethető visz- siza, mert mérlegelés nélkül gyakran felvesznek alacsony bérű embereket csak azért, hogy a jó munkásokat megfelelően honorálhassák. Reálbérek, reáljövedelmek E kérdésre koncentrálta nagyrészt mondanivalóját Nemeslaki Tivadar képviselő, a Vasas Szakszervezet főtitkára is, aki ugyancsak szembehelyezkedett a teljes foglalkoztatottság leegyszerűsített értelmezésével. Tapasztalata szerint népgazdaságilag már mutatkozik a jövedelmek erősebb differenciálódása, a vállalatokon belül azonban még csak igen kis mértékben és ez — hiszen nincs, ami ösztönözzön — károsan hat a termelékenységre, pedig éppen ez a kérdés — hangsúlyozta a képviselő —, amelynek megoldásával a legtöbbet tehetnénk az élet- színvonal javításáért. Hosszan elemezte a reáljövedelmek kedvezőbb és a reálbérek kedvezőtlenebb alakulását. Utalt az olyan jellegű áremelkedésekre, amelyek főképpen az alacsony jövedelmű vagy nagylétszámú családokat érintik érzékenyen. Emlékeztetett a IX. pártkongresszus elhatározására, miszerint nagyobb szerepet kell játszania a reálbéreknek a családok összjövedelmében. De addig is, amíg ez megvalósítható, dinamikusabb bérfejlesztési poli. tikát javasol és ennek alátámasztására következetesebb törekvést a termelékenység javítására, a hatékonyabb termelés és gazdálkodás-szervezés tapasztalatainak elterjesztésére. Egyébként több felszólaló foglalkozott az egyes dolgozó rétegek jövedelmi és életviszonyainak alakulásával, dr. Bodgán János például szemibeszállt azokkal, akik sokalljáka paraszti! jövedelmek nö_ vékedésének mértékét mintha ez_ zel máris meghaladná jövedelmük a bérből és fizetésből élőkét. Holott csak arról van szó, hogy a paraszti dolgozók életszínvonala felzárkózik a bérből és fizetésből Az országgyűlés szerdai ülése élőkhöz, ami még korántsem történt meg. Dr. Bélák Sándor, egyetemi tanár, Veszprém megyei képviselő még közelebbről, a tsz- tagok jövedelmi viszonyairól szólott és figyelmeztetett rá, hogy az átlagok mögött nagy különbségek rejtőznek, egészen kis jövedelmű rétegek is, valamint gyenge adottságú megyék, ahol általában mesz- sze elmaradnak az országos átlagtól. Aztán majd mindenütt jelentős számiban találhatók olyan járadékosok, betegek, öregek, akiknek jövedelmi viszonyaival több tapintattal foglalkozhatnának a saját, városba vándorolt gyermekeik, de a tsz, az SZTK, meg a tanácsok is, ezen túlmenően javasolta, vizsgálja meg a kormány e kis jövedelmű rétegek és a 200- ra tehető gyenge tsz-ek jövedelmi viszonyait. kategorizálásokról A nyereségrészesedés oldaláról közelített« meg a kérdést Korpái Jánosné, budapesti képviselő. Tapasztalata szerint a differenciálással elvileg mindenki egyetért, a kategorizálásba azonban mégis az emberek megkülönböztetését látják. Miután pedig felettéb erős a munkaerő-vándorlás. 50 filléres, 1 forintos órabér különbségekért régi dolgozók hagyják ei munkahelyüket, ami semmiképpen sem kívánatos — javasolta, központi intézkedéssel is tegyék érdekeltté a dolgozókat a munkahelyhez való hűségben. Végül felszólalásának jelentős részében érintette a jövedelmi viszonyokat dr. László Andor, államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, nemkülönben Szirmai Jenő, Somogy megyei képviselő, az OTP vezérigazgatója. Szirmai Jenő elmondotta, hogy a lakossági pénzbevételek 8 százalékkal növekedtek a múlt évben, a betétállomány pedig 4,4 milliárd forinttal növekedett. Ebben az esztendőben már eddig mintegy 4 milliárdos a gyarapodás, ami által a betétek összege meghaladja a 30 milliárdos Véleménye szerint alapvetően egészséges folyamatról van szó, részben tartalékolásról, értékesebb cikkek, lakás, telek vásárlására, részben a gyermekek jövőjének, a gondtalanabb öregkornak a megalapozására. A tartalékolás a társadalomnak is fontos. Forrása a lakossági hitelkereteknek, egyszersmind a nyugodt fejlődés, a bizalom kifejezőjének. Dr. Dimény Imre beszéde Dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter többek között a közgazdasági szabályzók szerepét elemezve rámutatott arra: ezek a mezőgazdaságban is beváltak, de hatásuk lemé- réséhez még hosszabb időre van szükség. A gyakorlati munka során azonban az is kiderült, hogy néhány részletkérdésben nem ösztönöznek kellőképpen a népgazdasági célok elérésére. így például a szarvasmarha-állomány és a tehénállomány nemkívánatos csökkenésében az is közrejátszott, hogy a közgazdasági ösztönzők nem biztosították eléggé a gazdaságok anyagi érdekeltségét, vala-,(ságosan a fővárosba és annak kör- —1 - -—•—1—s í-j-n—v 'zetébe koncentrálódik. Ritkábmint a népgazdasági érdekek összhangját. Az ebből adódó tanulságokat az illetékesek már levonták és idén változtatták az érdekeltség rendszerén. A miniszter ezután összegezte a tárca felügyelete alá tartozó ágazatok pénzügyi eredmé- toyeit. Majd az 1967-ben alkotott két nagy fontosságú törvény — a szövetkezeti és a földtörvény — végrehajtásának tapasztalatairól afzólva hangoztatta: az új törvények és a végrehajtásuk során elért eredmények nemcsak a szövetkezeti dolgozók, hanem az egész lakosság körében nagy visszhangot keltettek. A közvélemény helyesli a közös gazdaságok önállóságának növelésére, a tagok helyzetének rendezésére, és a vezetés korszerűsítésére tett intézkedéseket. Majd arról szólott, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek jelentős része a nagyobb gazdasági önállóság alapján gyorsan reagált a piaci helyzetre és a szükségletek kielégítésére törekedett. A gazdaságok tevékenységi körüket már az első évben kisebb-nagyobb mértékben bővítették. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy így bővült a választék, jobban hasznosultak a helyi adottságok és lehetőség nyílt a tagok folyamatos, nagyobb mértékű foglalkoztatására. Tény azonban, hogy a kiegészítő tevékenység nem mindenben fejlődött a kitűzött céloknak megfelelően. A közvetlen értékesítés például bővült, de szintje alatta maradt a szükséges mértéknek. A fejlődés üteme is lassú, a mezőgazdasági termékek feldolgozása pedig stagnál. Az indokoltnál nagyobb mértékben nőtt meg az úgynevezett ipari tevékenység, ami különben is túlterveket elemezte. 1969-ben a mezőgazdasági termelés 2—3, az élelmiszeripari termelés 5—6, és a faipar 6 százalékos termelés-növekedésével lehet számolni — mondotta többek között. Ezt követően tájékoztatta az országgyűlést a mezőgazdség és az élelmiszer- ipar helyzetéről, a terméskilátásokról és az ellátással kapcsolatos néhány időszerű kérdésről. El- modotta, mindéin remény megvan arra, hogy kenyérgabonából, árpából idén a múlt évinél holdanként 1—1,5 mázsával nagyobb lesz a hozam és idén is saját termésből lehet biztosítani az ország kenyerét. Sőt, megfelelő tartalékolásra is lehetőség nyílik. Gondot okoz azonban a gabona tárolása. Számolni kell azzal, hogy a termék egyrészét 2—3 hónapig csak ideiglenes tárolóban tudják elhelyezni. A terméskilátások zöldségből, gyümölcsből és a szőlőből is kedvezőek. A jó terméskilátások eredményeként ezekből az árukból is egyre inkább növekedik a piaci felhozatal, csökkennek a fogyasztói árak. A lakosság már most a tavalyinál olcsóbb áron juthat majd hozzá a főbb zöldség- és gyümölcsfélékhez, a paprika ás a paradicsom kivételével. A húsellátást viszont csak fokozatosan le. hét megjavítani, mert a termelés gyorsabb ütemű növeléséhez nagyösszegű beruházásokra van szükség. A késő esti órákig húzódó tanácskozásban a továbbiakban felszólalt még Varga Károly Somogy megyei, dr. Mihályfi Ernő budapesti, Nagy Antal Komárom megyei és Fülöp János Szabolcs- Szatmár megyei képviselő. A Rádió és Tv közvetítése az országgyűlésről Az országgyűlés ülésszakáról a Kossuth rádió csütörtökön a Déli Krónikában, a 15 órai hírekben és a 18.30 órakor kezdődő Esti Krónikában számol be hangképekben, illetve helyszíni közvetítésben, a televízió pedig 19.25 órától képfelvételről. Ezenkívül a Tv-híradó mindkét adásában foglalkozik az országgyűlési eseményekkel. (MTI) ban ugyan, de tapasztalhatók nem kívánatos jelenségek, elsősorban a telepeken kívüli tevékenységnél. Ezek a szabálytalanságok rendellenességek ellentétesek a szövetkezeti mozgalom céljaival és zavarják a szövetkezetek fő tevékenységét. A kormány legújabb határozatainak megvalósításával a túlkapások megszüntethetek. Dr. Dimény Imre ezután az idei Véget ért a magyar katonai küldöttség romániai látogatása Bukarest A Czmege Iaajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség romániai látogatása szerdán véget ért. A küldöttség repülőgépe magyar idő szerint reggel negyed kilenckor elhagyta Bukarest Baneasa-repü- lőterét. A repülőtéren elhangzott a két ország himnusza, a magyar honvédelmi miniszter és a román fegyveres erők minisztere el- lépett a díszőrség előtt. A küldöttség búcsúztatásánál jelen volt Iosif Bane, a Román KP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a minisztertanács alel- nöke,- Vasile Patílinet. a KB titkára. Ion Ionita, a fegyveres erők minisztere, Comel Onescu belügyminiszter, lem Stanescu, az állambiztonsági tanács, valamint a fegyveres erők miniszterének első helyettese, a külügyminisztérium képviselői és mások. Jelen volt Vince József Magyarország bukaresti nagykövete is. Biztonsági Tanács előtt a Jeruzsálemi kérdés New York A Biztonsági Tanács kedd este folytatta a Jeruzsálem arab részének bekebelezésére irányuló izareli lépésekkel kapcsolatos Jordániái panasz megvitatását. A Biztonsági Tanácsban kialakult gyakorlatnak megfelelően a tanács munkájában, szavazati jog nélkül, részt vesz Jordánia, Izrael, az Egyesült Arab Köztársaság, Szaud-Arábia, Libanon, Marokkó, Irak és Indonézia képviselője. El-Kony, az Egyesült Arab Köztársaság képviselője, felszólalásában határozottan támogatta Jordánia azon követelését, hogy ítéljék el Izraelt, amiért nem teljesíti a Biztonsági Tanács 1968. május 21-i határozatát. Az EAK delegátusa „az üldöztetések és az állandó feszültség” városának nevezte Jeruzsálemet és hangsúlyozta, hogy Izrael az egész Közel-Keleten fenyegeti a békét és biztonságot. Zaharov, a Szovjetunió képviselője szintén támogatta Jordánia indokolt és jogos követeléseit. Rámutatott, hogy a Biztonsági Tanácsnak határozottan el kell ítélnie Izraelt Jeruzsálemben foganatosított törvénytelen akcióiért. Armand Berard, Franciaország képviselője kijelentette, hogy az izraeli hatóságok által Jeruzsálemben hozott intézkedések egyértelműen ellentmondanak az ENSZ valamennyi határozatának, a nemzetközi jogi normáknak és az emberi jogok kiálltványának. Tekoah, izraeli delegátus kijelentette, hogy az arab államok semmilyen ENSZ-en belüli akciói nem akadályozzák meg Izraelt „kitűzött céljainak” elérésében. Szünetel Ben Hét bombázása Saigon Az amerikai és saigoni szövetséges hadvezetés még szerdán reggel sem volt hajlandó hivatalosan megerősíteni azt a korábbi közlést, amely szerint — legalábbis az amerikai hírszerzés ezt állítja — a dél-vietnami népi fegyveres erők alakulatai megszüntették a központi fennsíkon elterülő Ben Het-i tábor ostromát. Az amerikaiak az ostromgyűrű megszűnéséről szóló állításukat arra alapozzák, hogy kedden hosszú idő múltán első ízben jutott a Ben Het-i táborba egy nagyobb utánpótlási alakulat anélkül, hogy a szabadságharcosok ellenállásába ütközött volna. Az amerikai és saigoni katonai vezetők maguk is csak ideiglenesnek tartják a tábor lövetéséne'k kedd óta tartó szünetét. Véleményük szerint az ostrom ismét teljes erővel kiújulhat. Az amerikai légierő szerdára virradó éjszaka is folytatta Ben Hét környékének szőnyegbombázását, s majdnem 1000 tonna bombát szórt le a vidékre.
