Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

1960. július 3. 3 Csütörtök Megkezdődött a szezon Szabadkígyóson is A héten megkezdődött az uborkaszezon a Szabadkígyósi Kon­zervgyárban. Az üvegek ezreit töltik meg a külföldön is kere­sett csemege uborkával. Tíz vagon savanyúságot készítenek nyugati exportra. Ezenkívül részt vesznek termékeikkel egy moszkvai kiállításon is. Fotó: Béla Ottó Az „Olvasó Népért’’mozgalom a Megyei Népművelési Tanács ülésének napirendjén Csütörtökön délelőtt 9 órai kez­dettel a megyei tanács tanácsko­zó termében kerül sor a Megyei Népművelési Tanács ülésére, ame­lyen a megye népművelési szak­emberei részvételével három té­mát vitatnak meg. Elsőként Lipták Pál, a Megyei könyvtár igazgatója ismerteti a tavalyi könyvhéten megindított olvasómozgalom azóta elért ered­ményeit, tapasztalatait Ezt kö­vetően a Békés megyei helytörté­neti kutatás és honismereti moz­galom eredményei és feladatai kerülnek napirendre. Tekintve, hogy honismereti mozgalmunk 10. évfordulójához közeledik, így a számvetés és reális önértékelés különösen indokolt. Harmadik napirendi témaként Földi János tájékoztató jelentését hallhatja meg a Megyei Népmű­velési Tanács a mezőkovácsiházi Járási Népművelési Tanács és községi Művelődésügyi Állandó Bizottságok tevékenységéről. Az Apollo—11 utasai orvosi vizsgálaton Kennedy-]ok Kedden háromórás orvosi vizs­gálatnak vetették alá az Apollo— 11 űrhajósait, Neill Armstrongot, Michael Collinat és Edwin Ald- rint. A vizsgálat után dr. Charles Berry az Apollo-program főorvo­sa közölte, hogy a három asztro­nauta „ragyogó kondícióban” van és „elképesztően nyugodtak”, alig két héttel a Hold-expedíció start­ja előtt. Az utolsó felülvizsgálat­ra július 11-én kerül sor, ezután már csak egy ellenőrzés lesz né­I hány órával a július 16-i. start előtt. * * * Az amerikai űrkísérletnek másik résztvevőjéről, Bonny majomról, akit harmincnapos Földkörüli út­ra küldtek fel a világűrbe, azt je. lentik, hogy jó egészségnek ör­vend és nagyjából végrehajtja a rábízott munkafeladatokat, vagyis szorgalmasan nyomogatja a lám­pákat, amelyeknek helyes kivá­lasztásáért süteménnyel jutalmaz­za egy automata. Mintákért Tótkomlóson Az utóbbi években több tót komlósá barátkozott meg a házi- kertek korszerű kezelésével. Gráf Antal kezdeményezésére létrehoz­ták a kertészeti szakkört, amely kiálításokon mutatja be tehetsé­ges tagjainak munkáját. A kollektíva Gráf kertészmér­nök irányításával most arra vál­lalkozott. hogy a különféle bemu­tatóknak’ úgynevezett mintakertet hoz létre. A községi tanácstól 200 négyszögöl területet kapnak erre a célra. Kikelt a félmilliomodik kisliba az ország legnagyobb törzsliba-tenyészetében | Az orosházi Oj Élet Tsz-ben rendezték be hazánk legnagyobb termelőszövetkezeti törzsliba-te- nvészeiét s legkorszerűbb szövet­kezeti keltető állomását. A fél- milliomodik kisliba napvilágot lá­tott. Sok apró víziszámyast szál­lítottak innen az ország különböző tájaira, de maga a szövetkezet is felnevel 50 ezret. A legelső kelé­sekből 14 ezret már húslibaként átadtak á BOV orosházi gyárá­nak feldolgozásra. A korszerű keltetőállomáson azonban nincs uborkaszezon: a gépeket vetőmagborsó szárítására hasznosítják. A főként exportra termelt borsóban ugyanis az esős időjárás miatt sok a nedvesség- tartalom. A szövetkezet legalább 20 vagon borsó értékesítésére szá­mít s ennek jó részét a csibekel­tetőkben szárítják meg. / „Nem az én lányom” Tanya helyett albérletben — Ki tette lakhatóbbá világunkat? — Gyötrelmes gondok Jó kedélyű, fürge asszonynak ismertem. Büszkén magyarázta; bizony a Lánya különbül él, mint ő fiatal korában. A tsz-ben dolgozik, otthon meg kertészke­dik, s tehenet is tart, hát min­dent előteremt, amire csak szük­sége van Jolikának. Azóta jócskán eltelt az idő. A napokban a piaeozó asszonyoktól hallottam felőle: így jár, aki dá­mát akar a lányából, mint K.-né. Még azon a délutánon akadtam össze vele. Ahogy rámnézett, sze­me tele volt keserűséggel. Mi történt? Összeveszett a lányával. Látni se akarja. Ott marad a tanyán halála napjáig. Pedig úgy tervez­te, hogy túlad rajta, és beköltözik a városba, mihelyt Jolika befejezi a technikumot. De Jolika, ahogy munkába állt, mintha kicserélték volna. Divatozni kezdett, el-eima- radozott esténként. Először csak szépen szólt neki. & ki tudja, há­nyadszor elmondta, hogy lányko­rában neki nem tellett félcipőre, és mikor tellett volna, akkor se vett, tanyára spórolt, adóra jó- j szagra, meg isten tudja, mire. Erre Jolika csak legyintett, j — Hagyjuk a meséket, anyu. I Elállt a lélekzete is. Ezért a jlányért gürcölt annyit! — Ha be akarsz költözni a vá­rosba, akkor tessék, spórolj te is. Én egy fillért se adok a házba. — kelt ki magából. Másnap Jolika csomagolt. Az­óta albérletben lakik. 0 Többször hallani az idősebbek­től, hogy ők soha se mondtak ne­met szüleiknek. S ha megmond­ták is, nem húszegynéhány éves korukban. Vitathatatlan, hogy a nemzedékek sokkal köze­lebb álltak egymáshoz, mint ma, K.-né úgy élte le lánykorát, mint az ő anyja. Bakancsban járt té­len, nyáron mezítláb. Jolika mind­erre már csak legyint. Semmi kö­ze ahhoz a világhoz. K.-né ezt nem érti meg. Pedig okos, jóra- való asszony, özvegyen nevelte fel a lányt. Jolika olyan, mint a többi fiatal, nem is jobb, nem is rosz- szabb az átlagnál. A múltat csak hallom,ásból ismeri. Végighallgat, ja, meg is érti, hogy édesanyja milyen nehezen kuporgatta össze a tanyára valót. De az egybakan- csos világ számára mégis idegen marad. Ha valaki arra szólítja fel, éljen úgy, mint a régiek, fellázad, azt mondja, hagyjuk a meséket. K.-né emiatt arra ítéli magát, hogy egyedül élje le öreg nap­jait. Az emberben önkéntelenül fel­ötlik a kérdés: Vajon ki tette lak­hatóbbá világunkat? A válasz csak ez lehet: a mai középkorú generáció. K.-né példájánál ma­radva; munkájával megteremtette azokat a feltételeket, hogy lánya másképpen éljen, mint ő. S mire elvégezte a technikumot, nem ismert rá. Másnak képzelte el. Olyannak, amilyen ő volt lány­korában. A temérdek munka mel­lett nem futotta arra az ideje, ihogy feleszméljen; egy más világ nőtt fel körülötte, mint amilyen­ben ő született. Jolika a ma lá­nya. 0 Néhány évtized óta meggyorsult áz életritmus. A társadalmi vál­tozások az előző korokhoz képest, hihetetlen gyorsasággal zajlottak le. A technikai vívmányok el­árasztották az élet minden terüle­tét. Mindez a családman úgy je­lentkezett, hogy csökkent a szü­lőknek a gyermekekre gyakorolt hatása. A fiatalok modorát, ideál­jait, életfelfogását ma nem az anyám, a szülők, hanem az iskola, a sajtó, a rádió, a tv formálja. Jolika is ezen nevelkedett. Majd­nem egy éven át igyekezett al­kalmazkodni anyjához, pontosab­ban anyja régimódi elképzelései­hez. Nem bírta tovább. És édes­anyja most ugyan úgy, mint a szülők nagy többsége, értetlenül áll a gyermek sajátos életvitele előtt. Csak azt látják, hogy a gyerekek mások, mint ők voltak hajdanában, de hogy ehhez ők is hozzájárultak, azt már kevésbé. K.-né példája ugyan a szélsőség határánál mozog. Neki nem volt lehetősége, hogy a kor tempójával lépést tartson, de nem is tartott rá igényt. Élete a tanyán megfe­neklett a mozdulatlanságban. Hoz­zá sem a tv, sem a rádió nem ju­tott el. Szó sincs arról, hogy nem vett tudomást a társadalmi vál­tozásokról, de ezek a változások nem ülepedtek le benne. Ennek ellenére mégsem egyedi az esete. Hiszen megyénk váro­saiban, tanyákból és falvakból regrutálódott a lakosság nagy há­nyada. Az is igaz, hogy rájuk erő­sebben hatott a kor szelleme, mint a tanyán maradottakra. Ennek el­lenére sok helyen akaratlanul is megőrizték az elavult szemléleti formákat. 0 A növekedés gondjai soha sem csak egyszerűen gondok, hanem gyötrelmes gondok. A szülőknek is, a gyermekeknek is. A megol­dás nagyfokú megértést követel. Persze ez sean olyan egyszerű, ahogy Jolika esete is igazolja, ö ugyanis többször bocsánatot kért édesanyjától, de az hajthatatlan maradt. Ennek ellenére vasárna­ponként kilátogat a tanyára egy hosszú hajú, farmernadrágos fiú­val. Elbeszélget édesanyjával. De a szavak hidegek. — Nem az én lányom, hajto­gatja továbbra is K.-né, s majd megszakad a szíve tőle. , Serédi János Minőségi bizenyitvány nélkül nincs árukiadás... A BOV orosházi gyárában — ahol csupán a baromfikonzerv-fé- lékből 150 millió forint értéket termelnek évente s több mint egy tucat államba exportálnak — nem győzik kielégíteni a külföldi vevők igényeit. Szinte sorban áll­nak a kamionok, hogy Angliába, Svédországba, Nyugat-Németor- szágba és más államba szállíthas­sák a libamájpástétomot, a szár­nyaspástétomot, a különböző ínyencségeket. A gyárban nagy gondot fordí­tanák az áruk minőségi ellenőr­zésére. Ezért rendezték be a jól felszerelt új laboratóriumot, ahol analitikus vegyvizsgálatokat és mikrobiológiai vizsgálatokat végeznek. A 8 mérnöknek, techni. kusnak és laboránsnak bőven akad tennivalója, A gyár boszor­kánykonyháján naponta 20—24 mintát „vallatnak”, s ha a legki­sebb hiányosságot észlelik, jelez­nek. Az állategészségi szakembe­rekkel egyetértésben ők állítják ki a termékek „minőségi bizonyít­ványát”, enélkül semmiféle áru nem hagyhatja el az üzemet. Bővítik a szociális létesítményt a békéscsabai ruhagyárban Kiterjesztették a bedolgozó rendszert A Férfi Fehérneműgyár békési­csabai gyárában mintegy 8 millió forint költséggel korszerűsítik, bővítik a .szociális létesítményt, a központi fűtést szolgáló kazánt gáztüzelésűre alakítják át és új raktárt építenek. A gyár termékei iránti fokozó­dó kereslet lehetővé tette a be­dolgozó rendszer újbóli kiszélesí­tését. A megyében, főleg Szeghalmon és Mezőko­vácsházán már több mint 600 asz. szony, lány kapcsolódott a terme- ' lésbe, akik pizsamát és alsónad­rágot készítenek. A gyár arra tö- | rekszik, hogy állandó munkáv; ellása a bedolgozókat, bár ez t< vábbra is a megrendelésekú függ. Megyei tanácstag fogadóórája A megyei tanács vezetője szo­kásos fogadóóráját ezúttal július 5-én, szombaton délelőtt 9—12 óráig Békéscsabán a megyei ta­nácsnál Csepregi Pál vb-einökhe- lyettes tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom