Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
MA Á MEGYEI PÁRTbIZOTTSAG ÉS A MEGYEI TANAC S LAPJA \ Világ proletárjai W69. JÜLIIJS 3., CSÜTÖRTÖK Ara SO fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM KÉPES RIPORT SZARVASRÓL. „SZERKESSZEN VELÜNK.” •** „NEM AZ ÉN LÁNYOM” Hz utóbbi évtized legjelentősebb nyári árhulláma a Körösökön Mentési munkálatok a hullámtérben Megkezdte munkáját az országgyűlés nyári ülése Vályi Péter expozéja a múlt évi gazdálkodásról Ma délelőtt összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságénak első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi ország- gyűlési választások lefolyásáról szóló jelentését. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatára Kisgergely Lajos, és Szabados Ferenc képviselőket az országgyűlés igazoltnak jelentette ki. Kállai Gyula ezután közölte, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségétől jaxjaslat érkezett a Népköztársaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés dr. Petri Gábor képviselőt az Elnöki Tanács tagjává megválasztotta. Kállai Gyula bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését bemutatta, s azt a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. Az elnök bejelentette azt is, hogy Vályi Péter pénzügyminiszter beterjesztette az országgyűlésnek az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot az állandó bizottságok előzetesen megvitatták. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. Az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről; 3. Interpellációk. Ezután Vályi Péter pénzügyminiszter tartotta meg expozéját Egészségesebb közgazdasági szemléletet Vályi Péter pénzügyminiszter zárszámadásának csak a legjellemzőbb arányait ismertette előadó- beszédében, hiszen a részletek a képviselőknek kiadott bőséges jelentésekből amúgy is kiolvashatók. A csaknem 139 milliárdos bevételi ol_ dal összetevői — a vállalati befizetések, a nyereségadó, az egyéb járulékok és adók —, mind kedvezőbbek a tavalyinál, sőt némileg a tervezettnél is, csupán az eszközlekötési járulók kisebb az előirányzottnál. A kiadások valamivel meghaladják a 140 milliárdoit, a költségvetés tehát mint ahogy eleve is tervezték, csekély hiánnyal zárult. Egyéként, mint a miniszter hangsúlyozta, a kiadások szerkezete, és főbb alkotórészeinek tendenciája is kedvező képet mutat. A nemzeti jövedelem öt százalékkal volt magasabb, mint 1967- ben, s ennél jóval nagyobb mértékben nőttek a szociális, valamint kulturális jellegű kiadások. A pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a tavalyi költségvetés messzemenően igazolta a reformot, bizonyította, hogy alkalmas a hatékonyabb irányításra, a nép- gazdasági tervek megvalósítására. Utalt ezzel kapcsolatban olyan összetett kérdésekre is, mint a külkereskedelmi forgalom és a nemzetközi fizetési mérleg alakulása, amelyek ugyancsak jobbak az előző évi és a tervezett eredményeknél. A magas vállalati nyereségeket is mérlegre tette a beszámoló, hangsúlyozva, hogy a mai támogatási rendszer az átmeneti időszakban — a vállalatok különböző starthelyzete miatt —, nélkülözhetetlen, de fokozatos változtatásra szorul, mert nem lehet túl sokáig elviselni, hogy a jól gazdálkodó vállalatok pótolják a gyengék által okozott veszteséget. Nyomatékosan szólt a miniszter a készletek kedvezőtlen alakulásáról: az 1968. évi 15 milliárdos növekedés ugyanis a legnagyobb az elmúlt esztendőkből. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a rugalmasság szükségszerűségét, de nélkülözhetetlennek ítélte az elvek szigorú betartását, mert csak ezektől remélhető kedvező változás a készletgazdálkodásban. A fogyasztási piacról szólva az egyensúly erősödését jelezte, de kitért a húsellátás tavaszi nehézségeire, a zöldfélék késői megjelenésére és magas árára. Említést tett a ruházati kereskedelem választékkal összefüggő hibáiról. Mind a hús-, mind a ruházati ellátás vonatkozásában hatásos intézkedéseket ígért. Végül kilátásba helyezte a reformban lefektetett gazdasági szabályozók rugalmas kezelését, amely lehetővé teszi majd, hogy tovább javuljon a vállalati vezetés és szélesebb körben hódítson az egészséges közgazdasági szemlélet. A beruházások A felszólalások és a miniszteri beszámoló nagy része is néhány jelentős és elég bonyolult kérdéshez kapcsolódott. Ezek közül elsősorban a beruházásokat és a készletgazdálkodást, a termelékenységet és a foglalkoztatás kérdéseit, a tanácsi gazdálkodást, a jövedelmek és az életszínvonal alakulását, végül — a költségvetésről lévén szó — a banktevékenységet emelhetjük ki elsősorban. Ami a beruházásokat illeti, a miniszter eredményként könyvelte el, hogy 1968-ban nem törekedtek a korábbi túlszárnyalására, ez némileg csökkentette a feszültséget, ha nem is teremtett teljes egyensúlyt, mert ahhoz egy év nem elegendő. Az üzembehelyezések üteme azonban elgondolkoztatóan lassú, ezért ebben az évben még jobban megfontolták úgynevezett nagy beruházások megkezdését, ami lehetővé teszi az eszközök koncentrálását, a megvalósítás gyorsitását és így az egészségesebb ütemezés révén, valójában semmi fontosról nem kell lemon(Folytadás a. 2. oldalon.) Június utolsó napjaiban igen jelentős mennyiségű csapadék hullott a Körösök romániai vízgyűjtő területére. Az esőzés sajnos július 1-én is folytatódott a Sebes-Körös romániai felső szakaszán. Itt 25—30 milliméter csapadékot mértek. A nagykiterjedésű esőzés következtében a Körösökön az utóbbi évtized legjelentősebb nyári árhulláma, alakul ki egy két napon belül — jelezte szerkesztőségünknek Kádár Imre, a Körösvidóki Vízügyi Igazgatóság műszaki titkára. Legkritikusabb a helyzet a Fekete-Körösön. Itt július 2-án elrendelték az elsőfokú készültséget, mivel az anti vízmércénél 522 centiméter vízmagasságot mértek. Az őrszemélyzet járja a védvonalakat. Először rendezett helytörténészek részére tanácskozást megyénkben a Hazafias Népfront megyei Honismereti Bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a TIT megyei elnöksége. Szarvasra hat megyéből mintegy nyolcvan helytörténész-tanár, levéltáros, muzeológus, néprajzos érkezett. Két napon át hallgattak értékes előadásokat, vitatkoztak a helytörténet-kutatás időszerű problémáiról A tanácskozás résztvevőit meleg barátsággal köszöntötte Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára. A kétnapos tanácskozáson megjelent többek között Zalai György és A közelmúltban készült orosházi monográfia többek között felhívta a régészek figyelmét: értékes leletek húzódnak a határ különböző tájain a föld alatt. A tájékoztató nem csalt: Gyopároson például a szondázó ásatás következtében 12 szkíta sír került felszínre. Az időszámításunk előtt V—IV. században ezen a tájon élt szkíták értékes emlékeket hagytak az utókorra. A sírokból többek között edények, orsók, pecsételők, vasból készült reszelt élő fokosok, gyöngyök, karperecek kerültek elő. Különböző temetkezési rítusokat alkalmaztak a szkíták. Oldalra fektetett zsugorított csontváz s hamvasztásos temetkezés maradványai tanúsítják a szkíta szokásokat. A hamvasztás két módját alkalmazták: 1. a hamut és égett csontmaradványokat edénybe rakták, így helyezték a sírgödörbe. 2. szétszórták a hamut és a csontmaradványokat, az edényA Fehér-Körösön viszonylag kedvezőbb a helyzet. A romániai felső szakaszról kis mérvű apadást jeleztek, a határ mentén azonban erősen áradó jellegű a folyó vízállása. A Sebes-Körös a felső szakaszon lehullott csapadék következtében erősen árad. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság másod, és harmadfokú ár- vízvédelmi készültségre számít a Körösökön. A hullámtéren gazdálkodó vállalatokat tegnap értesítették arról, hogy értékeiket mentsék ki, mert várható a hullámtér elöntése. Mivel a Tisza vízállása magas, a mostani nyári árhullám levonulása huzamosabb időt vesz igénybe. Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Molnár Pálné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Takács László, a Békés megyei Helyismereti és Helytörténeti Bizottság elnöke valamennyi részt vevő véleményét nyilvánította, amikor elmondotta: nagyon hasznos, időszerű volt a kétnapos tanácskozás, sokat tanultak egymástól. A Viharsarok ideális lehetőséget nyújt ezután is tanácskozásra. Szarvas város vezetői örömmel várják a közeljövőben is a hely- történészeket Békésből és az ország különböző tájairól. A. be pedig állati részeket, italokat helyeztek útravalóul. A szkíta temető feltárását 1970- ben folytatják. A jelek szerint ez lesz a leggazdagabb szkíta temető, amit hazánkban eddig megtaláltak. Ugyancsak Orosháza határában a Dózsa Tsz Méosesdomb dűlőjében is ásatást kezdtek. L. Juhász Irén, régész vezetésével. Már az első napon sikerült megtalálni egy Árpád-kori templom alapfalait és a mellette levő temető egy részét. A tégla- és kőkeverékből épült fal vastagsága 90—100 centiméter. A templomot holt ér veszi körül, távolabb félkör alakú vonulat húzódik. A szakvélemény szerint a vonulat alatt lehet az ősrégi orosházi település maradványa. Okleveles emlék nincs a régi településről, de a csontok. Árpád korabeli edénytörmelékek erről tanúskodnak. (Ary) Jó eredménnyel zárult a helytörténészek I, tanácskozása Szánkáson Szkita temető Gyopároson, Árpád-kori templom a Mécsesdombon Gazdag régészeti leletek Orosháza határában
