Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-21 / 166. szám
ttw, fúllu* 20. 10 Vasárnap Új módszerek a termelésben — Növekvő jövedelem a gazdálkodásban A Körösi Állami Gazdaság vezetőségének jubileumi oldalkiadványa A vízügyi igazgatóság kotrógépével belvfzlecsapotó-caaiornát nyit nak. Kevés állami gazdaság működik olyan mostoha területen* mint a körösi. Évekkel ezelőtt, tél végén, kora tavasszal sík tenger volt az itteni határ. A Sárrét világának ez a feneke. A Folyáséri-csatorna hozza el a Hármas-Körösig a Sárréten összegyűlt víz tekintélyes részét. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az elmúlt években korszerűsítette Folyásért szivattyútelepét. A villamos energia meghajtású, nagy teljesítményű szivattyúk mellett a hajdani gőzüzeműt is meghagyták. Nem bontották le, mert olykor bizony erre is szükség van. Ha sok a víz. akkor gazdaságunk dolgozóiból brigádokat szervezünk, hogy a Folyáséri- osatomén biztosítsuk a víz levonulását. Ezek a brigádok súlyom szedésével foglalkoznak. Éjjel- nappaj tisztítják a csatornát, mert különben veszélyes dugók képződnének e vízinövényből. Volt idő, amikor a súlyom eltörnie a csatornát és az kiöntött. Évekkel ezelőtt nem foglalkoztunk a súlyom eltávolításával. Víz alá került szántóföldünk tekintélyes része, ilyenkor hetekig pan nőtt a belvíz, s kiölte a földből munkánk értelmét. a Vetést. Amióta viszont rendszeresen foglalkozunk a tél végi és kora tavaszi belvízborítások megelőzésével, gazdaságunkban előnyösen megváltozott a termelés eredménye. A gazdaság központi kerületében 6 ezer holdat, mintegy 36 kilométer hosszúságú lecsapoló- csatomahálózat szel át. Énnek befogadó- és áteresztő képessége korlátozott, mert. amikor megépítették a körösladányi öntöző, rendszer magasvezetésű csatornáját, ezeket átkötötték, víz- bújtatókat nem építettek. Azóta a víz minden esztendőben veszélyeztet bennünket. A belvízkárok megelőzésére három állandó és tíz ideiglenes sztvaty- tyúállást üzemeltetünk. Ezek jelentős részét az átkötött bel- vizlecsapoló-csatornákon helyezzük el. Csatornáink a viszonylag mély fekvésű területen azért telnek meg mindjárt tél végén, mert az őszi munkák elvégzése után a táblák mélypontjait vízgyűjtő barázdákkal kötjük öszsae. Belvízvédekezésre évről évre több száz ezer forintot költünk. Erre a célra elsősorban az államtól kapott árutermelési dotációnk egy részét fordítjuk. A rendkívül nagy belvízelöntések miatt akad a gazdaság határában 125—130 hold termőföld. amely öt év óta gazdasági hasznot nem hozott. Kora tavasztól nyár derekáig víz borítja ezeket a mély táblarészeket. A belvízzel folytatott kemény küzdelem hatására őszi gabonáink hozama évről évre növekedett. Az 1950-es években a központi kerületben 7—8 mázsa búza termett. Most már évek óta holdanként rendszeresen 14—16 mázsát takarítunk be. Kétezerszáz holdról ez jelentős árutömeget képvisel. Mert a búza- termesztés jövedelmező. Gazdaságunk vezetősége elhatározta a terület tovább növelését, őszi ta_ karmánykeveréket. őszi árpát, csalamádét és egynyári szálastakarmányt már nem termesztünk az alacsony hozamok miatt. Ehelyett a takarmánybúza és a kétszeres termesztését szerveztük meg. A szemes abrak termesztése alól felszabadult területen főként az állattenyésztésnek kedvezünk, műrét telepítésével. Jelenleg 167 holdat hasznosítunk így, melyről holdanként már eddig 270 mázsa zöldtömeget nyertünk. Az év hátralevő részében további 160 q zöld betakarítására számolunk. M űrét-telepítésünk azért sikerülhetett, mert a Nagykunsági Mezőgazdasági Kutató Intézet segített olyan fűíajták összeállításában, melyek valósággal ontják a zöldtömeget. Bár igaz, korszerű termesztési eljárásokat követünk. Rendszeresen műtrágyázzuk és ha szükséges, öntözzük Is a területet. Műtétünkről friss zöldtakarmányt szállítunk a kerületbe, a fölös termésből pedig szilázst készítünk, sőt állatállományunkat is legeltetjük. A mesterséges rét gazdasági hasznát mi már világosain látjuk.. Ezért is döntöttünk e fejlett termelési módszer felkarolása mellett. Mivel a műrét holdanként nagyobb zöldtömeget terem, mint az egynyári szálas, választottuk a takarmánybázis megteremtésének ezt a módját. Így egyszeri telepítéssel több éven át olyan biztonságos takarmánytermő területet alakítunk ki, amire korábban nem volt példa. Vállalkozásunk azért járhatott osztatlan sikerrel, mert a Nagykunsági Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos fel- készültségét igénybe vettük. Csontos Imre kutató olyan növényállományt alakított ld, tízféle magot kevert össze aljfü- vékból, pillangósokból és szó).füvékből, melyek a jó gazda gondosságával kezelve, képesek évente a holdanként! 420—450 mázsa zöld kinevelésére. Érthető tehát, hogy miért mondtunk le az egynyári szálas takarmány termesztéséről. Mély fekvésű területünkön igen jelentős rizstermesztést folytatunk. Az 1780 hold rizsre berendezett hatérrészben sajátos vetésforgó alkalmazásával ten-nel- jük. Évente 800—900 hold közötti területet hasznosítunk. A többin fehér ugarral, pecsenyekacsa-tartással és vöröshere termesztésével foglalkozunk. A gazdaság működése óta elért legnagyobb rizshozam holdanként 19,2 mázsa volt A termesztést általában úgy szervezzük meg, hogy minél kevesebbet tiporjuk a földet. Ezért a szántás után levegőből adagoljuk a műtrágyát, földbe vetünk és kelés után az arra legalkalmasabb időszakban repülőgéppel gyorrv- talanftunk. A rizs betakarítása gondot jelent, de távolról sem olyat, mint évekkel ezelőtt. Tavaly az aratás 70 százalékát már szovjet és jugoszláv gyártmányú kombájnokkal oldottuk meg. Erre az esztendőre további két szovjet gyártmányú lánctalpas kombájnt rendeltünk. A rizs termesztésére azért is fordítunk ilyen nagy gondot, mert a növénytermesztési ágazat termelési értékének 25 százalékát adja. Egy mázsa rizs- többlet, vagy ugyanennyi terméscsökkenés 1 millió forinttal befolyásolja a jövedelmezőséget. A jövedelmezőség fokozására vállalkoztunk vetőmagtermesztésre. A hagyományos Dunghan. sail mellett, a Kákái 203-asból termesztünk nagyobb mennyiséget. Emellett a kutató- intézetekkel tartott kapcsolatunk révén kisparcellás fajtaösszehasonlító- kísérleteket is beállíthattunk. Keressük azt a rizsfajtát, amely gyomai viszonylatban a legtöbb termést hozza. Gazdálkodásunk hatékonyságát nagyban befolyásolja a koszi geti területben levő 1100 holdas ősgyep. A holdanként! hozam alig éri el a hat mázsát. Feuer ugar.
