Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-21 / 166. szám

1969. július 20. Vasárnap mázott fejlett módszerek révén elérte az 51. millió forintot. Az eredmény elérésében jelentős szerepet tölt be állattenyészté­sünk, melynek évi termelési ér­téke rohamléptekkel halad ugyanezen szint felé. kosított sertéstelepet alakítot­tunk ki. Az állattenyésztés árbevételei között legjelentősebb a sertés- tenyésztésből származó 18 mil­lió forint, összesen 560 kocát tartunk, melyek utódaiból éven­te 77 vagon vágósertést értéke­sítünk. 1967-ben 12,5, tavaly pedig 18 millió forint bevételre tettünk szert. Telepünkön a magyar—fehér hússertést te­nyésztettük. Egy kiló élősúly elérésére 5,6 kg abrakot használ­tunk három évvel ezelőtt. A ta­karmányozás korszerű módsze­reinek felhasználásával tavaly 4,6 kg abrak is elegendő volt az egy kiló élősúly eléréséhez. A hizlaldáiban 220 napra csök­kentettük az átfutási időt. Terveink között szerepel a sonkasertés tenyésztésének .szer­vezése. Ezért Jugoszláviából vá­sároltunk egy igen értékes tör­zset. A kocasüldőket bebúgat- tuk. Megkülönböztetett figye­lemmel, egy erre a célra telje­sen elkülönített telepen gondoz­zuk a jószágokat, készítjük elő a malacozást. Külföldön a nagy sonkát adó sertések tenyészté­sére álltak át. Mi sem mara­dunk le a versenyben. Ezért is tervezzük a jugoszláv hidrid- sertésefc elszaporítását, kocaál­lományunk fokozatos lecserélé­sét és a szakosított telep tovább bővítését. tér tejet fejtünk. E kimagasló eredményeket látva határoztuk el: csak olyan tehenek üsző le- származottait állítjuk tenyész­tésbe, melyek ‘4000 liter tejet ad. nak egy-egy fejési időszakban. A tenyésztői munkát így állí­tottuk az árutermelés szolgála­tába. Juhászatunk 3 ezer anyával és 3500 árujuhval, főként pecse. nyebáránnyal mondható jelen­tősnek. A kőszigeti ősgyep ja­vításával egy-két éven belül el­érjük a hétezres anyatörzset. A dévaványai és a körösladányi tsz-ek társulásával létrehozzuk Békés megye legnagyobb juh­tenyésztő vállalkozását. E témá­ban elvi megállapodás született. A társulás célja: pecsenyebá­rány iparszerű nevelése. A tsz-ek hozzánk hasonló szintre fejlesz­tik anyatörzsüket és a folyama­tos bárányoztatás révén évente 40 ezer kiváló minőségű, ipar- szerűen nevelt pecsenyebárányt adunk a kereskedelemnek. A munkák elkezdéséhez kész kivi­teli tervekkel rendelkezünk. Még hátra van az anyagi rész tisz­tázása és azután kezdődhet a munka. Az országban elsőnek mi al­kalmaztunk pihentetett rizs­földjeinken a fehérugar-tartást, a pecsenyekacsa nevelését. Ta­valy hatezerre*! kísérleteztünk, Gs bonatárolás prizmában, fólia alatt. Ezt a teríHetet Jelenleg Juhval hasznosítjuk. Célul tűztük a juhászat nagyobb arányú fej­lesztését Ahhoz azonban, hogy ezt elérjük, az ősgyepet kell in­tenzívebb kezelésbe vonnunk. A karcagi kutatóintézet dol­gozóival folytatott eszmecsere után elhatároztuk az ősgyep tápanyagkészletének növelését, az öntözést és a sekély vetést. * Ezzel szeretnénk elérni a hol­danként! 20 mázsa hozamot. Az ősgyep egy-egy jónak mondható darabkáján megfogásra is be­rendezkedünk, hogy azokat a növényeket szaporítsuk, melyek Kősziget szélsőséges, szikes ta­laján a legjobban díszlenek. Évekkel ezelőtt egy O-szériás lucemalisztkészítő-üzemet épí­tettünk, amely évente 160—240 vagon kiváló minőségű takar­mánylisztet ad. Gazdaságunk évi lucemaliszt-szükséglete nem haladja meg a 25 vagont. Ezért a lucemalisztet főként eladásra gyártjuk. Legtöbb gazdaságban gondot jelent a termények tárolása. Magtáraink szűkös befogadó- képessége sarkallt bennünket arra, hogy a terménytárolás ősi módszerét modem anyagok fel- használásával oldjuk meg. Bél­vízjárástól mentes területen, a prizma hosszának megfelelően kátránypapírt terítünk, s erre fóliát húzunk. A terményt erre rakjuk. Felprizmázzuk és min­denféle vegyszer adagolása nél­kül fóliával takarjuk, kátrány- papírral fedjük és 50 centiméter vastagságú földréteget rakunk rá. Három éve ezzel a módszer, rel tároljuk terményeink nagy részét. Tavaly 14 százalékos víztartalmú búzát raktároztunk károsodás nélkül. Ugyancsak, tavaly tettünk kísérletet 22 szá­zalékos víztartalmú kukorica tárolása 2,56 forintba kerül ha- csináltunk. s kimutattuk, hogy a szemes kukorica mázsánként! tárolása 2,56 forintba kerüli ha­gyományosan, fólia alatt pedig mindössze 98 fillérbe. A fólia alatt tárolt termények­ből különböző laboratóriumok­ba küldtünk azzal a határozott céllal, hogy belőlük gombákat tenyésszenek ki. Nemleges vá­laszt kaptunk. Módszerünk gaz­daságosságát tanúsítja az is, hogy tavaly az 1200 hold ku­korica gépi betakarításában és tárolásában mindössze 28 dolgo­zónk vett részt. Szakemberek körében élénk érdeklődésre tarthat számot a lucemaszilázs készítése. Ez egy olyan gazdálkodási téma, mely­nek megoldására többen tették sikertelen kísérletet Mi ered­ményesen silózzuk a zöldlucer­nát, 15 százalékos takarmány­szalma adagolással. Laborató­riumi vizsgálat igazolja, hogy a viszonyaink közti legmodernebb szénatárolási módnál — a Vá­mosi-féle hideglevegős szárítás­nál — tíz százalékkal több hasz­nosítható béltartalmat nyerünk. A zöldlucema silózását gazda­ságunkban két éwei ezelőtt kí­séreltük me- 270 mázsa zöld tartósításával. Tavaly már 120 vagonos zöldlucema szilázst ké­szítettünk, az idén pedig eddig 400 vagonnal tároltunk. A növénytermesztés termelési értéke a gazdálkodásban alkal­A Jugoszláviából származó hí brid sertések sonkavonala a kép en is jól kirajzolódik. Az állattenyésztés szervezésé­ben a korszerű elhelyezés alap­jainak megteremtésére töreked­tünk. Ezért a központi kerület­ben szakosított szarvasmarha- telepet, Kőszigeten juhásza tot, a gyomai kerületben pedig sza­Számításaink szerint további 12 millió forint beruházással a jelenlegi 77 vagon vágósertés helyett 137 vagonnal értékesít­hetnénk. Véleményünk szerint ez a legfőbb indoka a sertéstelep bővítésének. Ha azt is ideszá­mítjuk, hogy takarmányplusszos gazdaság vagyunk, vagyis több takarmányt termesztünk, mint amit felhasználunk, akkor nyu­godt lelkdismerettel vállalhat­juk a telepbővítéssel járó ösz- szes anyagi és erkölcsi kockáza­tot. Szakosított szarvasmarha-te­nyésztő-telepünkön 600 tehenet tartunk, öt évvel ezelőtt mind­össze 180 tehene volt a gazda­ságnak. Három évvel ezelőtt megoldottuk a TBC-mentesítést. Következetessé tettük a tenyész­tői munkát. Ezzel magyarázzuk, hogy tavaly tehenenként átlago­san már 3440 liter tejet fejtünk. Tehenészetünk eredménye 16 kiváló termelékenységű tehén­családon alapul. A 904-es Mag- da-családba nyolc tehén tarto­zik. A családalapító 904-es Mag­dától tavaly 5001 liter tejet fej­tünk 4,38 százalékos tejzsírral. Az Ilka nevű tehénnek hat utóda van. Ez a tehén tavaly 6490 liter tejet adott. Az 1403- as Lombiktól az első laktáció- %an — 271 nap alatt — 5197 li­s az idén már 60 ezret nevelünk. Jövőre 200 ezer értékesítését ké­szítjük elő. Megfigyeléseink szerint a rizsföld egy éven át tartott fekete ugarját — ilyen­kor a terület semmiféle gazda­sági hasznot nem hoz — ered­ményesen változtattuk meg fe­hérre, kacsatartással igen je­lentős jövedelműre. A pihente­tett rizsföld minden holdja ké­pes ezer kacsa életterének biz­tosítására. Szakembereink sze­rint a kacsánként nyert öt kiló trágya kiválóan megjavítja a rizsföldet. A kacsatartás csur- galékvizét rizstábláinkon hasz­nosítjuk. A hatást ebben az esz­tendőben figyeljük meg. Hogy mennyire kifizető a rizstelepi pecsenyekacsa nevelése, tanúsít, ja az is, hogy a napokban érté­kesítettünk 15 ezret, összesen 180 ezer forint nyereséggel. Az állam arra ösztönöz ben­nünket, hogy minél több árut termesszünk és értékesítsünk. Ezért évente a kedvezőtlen ter­mészeti adottságok leküzdésére, 2,5—3 millió forint árbevételt kiegészítő dotációt folyósít, melynek év eleji felhasználásá­val most már év végére 9—10 millió forint nyereséget érünk el. Dolgozóink között tavaly 34 munkanap keresetének megfe­lelő részesedést osztottunk ki; (X) Legel a juhnyáj a kőszigeti ősgyepen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom