Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-02 / 124. szám

1969. június 1. 8 VasimjM? Sláger lesz a Quick Cola? Naponta 10 ezer üveggel ke­rül az üzletekbe és a városok vendéglőibe, presszóiba a Békés megyei Szákvíz- és Szeszipari Vállalat új üdítőitalából, a Quick Cola-bóL A vállalat az országban elsőként hozta forga­lomba a koffein-tartalmú szén­savas italt és a következő he­tekben dől el, sláger lesz-e a Quick Cola? A minőséget a koncentrátu- mot szállító német fél előírásai garantálják, amelyek meghatá­rozzák a töltővíz hőfokát* ke­ménységét, a szénsavtartalmat és a vendéglátói forgalmazás­nál, a fogyasztási hőmérséklet felső határát. Az új üdítő italt boltban 2,5 decis palackban 3 forintos áron árusítják. Üvegzárás félautomata gépen. • Minőségi ellenőrzés. Földényi Anna áruforgalmi előadó és Lukács György művezető a Quick Cola-s palackok között. Fotó: Demény —-rmjr Híradás a híradástechnikai cikkekről Nyugodtan állíthatjuk, hogy ma Magyarországon a tartós fogyasz­tási cikkek közül a rádió- és te­levízióellátás a legjobb. Sem a minőségre, sem a választékra nem lehet különösebb panasz. Hála az Orion—Videoton páros versenyé­nek; híradástechnikai készüléke­ink világszínvonalúak. TV-láz A bevezető pozitív megállapítá­sai után ne hasson ünneprontás­nak néhány szám ismertetése. Az elmúlt év első negyedében Békés megyében 4000 televízió-készülék talált gazdára, 1969 ugyanezen időszakában csak 2500 (!). Vajon mi lehet ennek az oka? Alaptalan lenne olyasmit állítani, hogy a la­kosság ebben az esztendőben ke­vésbé érdeklődött a „bűvös do­boz” iránt. A szembetűnő csökke­nés okait a pult másik oldalán, a kereskedelemnél és (a nagy ex­portlekötések miatt) az iparnál kell keresni. Tény, hogy az év ele­jén nemcsak hogy leromlott az üzletek tv-választéka, hanem leg­több helyen még kapni sem lehe­tett. És ez különös gondot jelen­tett a mi vidékünkön, hiszen a hiány időszaka a zárszámadások és a nyereségrészesedés kifizeté­sek idejére esett. A bizonyítványt menteni nem lehet, legfeljebb csak magyarázni. A megyei tanács kereskedelmi osztályától kapott információ sze­rint megyénkben évek óta 7000— 7500 között volt az eladott tele­víziók száma. Az olimpia eszten­dejében, 1968-ban pedig 11 300 ké­szüléket vásároltak a megye álla­mi és szövetkezeti boltjaiban! Az olimpiai készülődés a kereskedel­met igazolta; a nagy és bő válasz­tékú készlet jóvoltából zavartalan volt az ellátás. (Az UNIVERZÁL még egy olvasólámpát is adott a forgalom ösztönzésére — díjtala­nul — minden vásárlónak). Ám a minden előző évit meghaladó ér­deklődés megrettentette a keres­kedelmet. A novemberi, decembe­ri rendeléseknél óvatosak voltak, mondván, az olimpia után bizto­san visszaesik majd a televízió iránti kereslet Nem így történt. És ennek el­sősorban a falvak, községek lakói látták kárát. Ez számokkal is könnyen igazolható. 1966-tól kezd­ve a szövetkezeti boltok egyre na­gyobb százalékban részesültek a megyei tv-forgalomból. (1966-ban 56:44, 1967-ben 62:38, 1968-ban 70:30 százalék a szövetkezeti és az állami kereskedelem között a te­levízió forgalmazási aránya.) Ám az idei esztendő első negyedévé­ben ismét az állami kiskereske­delem üzletei forgalmaztak töb­bet. A szövetkezeti értékesítés 46 százalékos volt. Ez pedig arra utal, hogy az ÁFÉSZ áruforgal­mistái későn „ébredtek” és nem voltak elég ügyesek, a nagykeres­kedelmi vállalatok amúgy is szű­kös készleteinek megszerzésében. Érdekes, hogy a megye egyik leg­nagyobb és legkorszerűbb szaküz­letében (a békéscsabai 41-es szá­mú rádió-villamossági boltban) az „ínséges” első negyedévben sem értékesítettek kevesebb készülé­ket, mint a korábbi esztendőkben. A Centrumban a két negyedévet összehasonlítva 200-ról 170 da­rabra esett vissza a forgalom, a hiányos ellátás miatt. Jelenleg nem gond kielégíteni a televíziókeresletet, öt—hatféle típus állandóan kapható. Így: Olimpia, Sztár, Viktória, Favorit, Mobilette, Fortuna. Szükségesnek látszik továbbra is magas készle­tet tartani, hiszen a mezőgazdasá­gi lakosság révén tartós keresle­tet biztosító új réteg kerül be a vásárlók közé. A legfrissebb ada­tok szerint 47 televíziós készülék esik 100 családra. A telítődés! fo­lyamatnak tehát — elvileg — még csak a derekán tartunk. Ezt a kereskedelemnek és az iparnak is tudnia kell. A Capri-tól a Minisuper-ig A rádióval foglalkozva, kezdjük mindjárt statisztikával. Megyénk­ben 100 családra 1965-ben 7J, 1966-ban 83, 1967-ben 100 darab rádiókészülék jutott A telítődés után a második, harmadik készü­lék beszerzése a jellemző. A rá­diópiac a televízióhoz hasonló krízist a múlt év elején élte át (A Centrumban például a múlt év első negyedévében 251, az idei­ben 420 hordozható rádiót adtak el.) Ki ne emlékezne arra, ami­kor a zsebrádió hiánycikk volt és a közkedvelt Sokol-hoz csak a pult alól lehetett hozzájutni. Most tucatnyi zseb- és táskarádió-tí­pust kínálnak az üzletek a Mini­szupertől a kétezer forintos Cam- Pingig. Ki-ki ízlése és pénztárcája szerint válogathat. És méltán örülhetnénk a nagy választéknak, ha a már-már anakronisztikus elem-gondok nem bosszantanának mindnyájunkat. (A Centrum 7200 darabot rendelt a második ne­gyedévre. Ez a mennyiség minden bizonnyal még májusban elfogy.) A folyamatos ellátást a hazai ter­melésből nem tudják fedezni, így időnként hiánycikk a 9 Voltos anódtelep és a gnóm (vagy ceru­za) elem. Az asztali rádiók választéka — véleményünk szerint — alatta ma­rad a terebélyes családdá fejlő­dött hordozható típusokénak. Mintha az utóbbi időben keve­sebb gondot fordítottak volna fej­lesztésükre. A már évek óta futó készülékek külalakja is elmarad a mai követelményektől. A 4 bangszórós, „mindent tudó” Capri esztétikailag nem a legkedvezőbb benyomást kelti. A hasonló szisz­téma szerint készített R 5700-as kivitele szebb ugyan, de a szak­emberek szerint szerkezetileg ke­vésbé jó az előzőnél. A legújabb prospektusok arról adnak hírt, hogy a Videoton gyár hamarosan | piacra dobja a külsőleg-belsőleg is modern (úgynevezett daxli) ké­szülékeit: az R 4932 és az R 5932 típusokat. Mindkét rádió alkal­mas sztereo lemezjátszó és mag­netofon műsorának lejátszásán kívül sztereo rádióadás vételére Magnó-lemezjátszó verseny Amikor delet harangoznak, akkor szépen egy nagy geszte­nyefa árnyékába telepednek. Előveszik táskájukból a gondo­san becsomagolt ennivalót. Te­rülj asztalkám! Csakhogy a me­sebeli varázsigét senki sem hall­ja meg, tehát nem marad más hátra: magad uram, ha szolgád nincs. Az asztalt a zöld gyep he­lyettesíti. Ilyen a vándorok élete. No, nem olyanok ők, akik a munka­helyüket váltogatják. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalatnál kezdték több évvel ez­előtt és eszükben sincs, hogy máshová menjenek. A szívük is ide húzza őket. Ketten közülük szakmunkások lettek, ketten pe­dig betanított segédmunkások. A négy Varga Ha még ketten itt lennének, együtt is volna a Varga-brigád, amelyben öten vannak Békés­ről. Csak Gyemó János csorvási. Hogy mennyire „Varga” a bri­gád, azt megtudom, amikor el­kezdjük az ismerkedést. Varga János brigádvezető még akkor sem tagadhatná le, hogy Varga András II. a testvére, ha nem közös terítékről ennének. Ám ha András II. van, akkor I-nek is kell lennie. _ Varga András I. a nagy­bátyánk — derül a két Varga, amikor a titkot próbálom meg­fejteni. ö éppen elment, valamilyen feladatot kapott. És ha már ró­la van szó, csak ne maradjon ki a brigád elismerése az újságból. _ötvenöt éves, de olyan ember, E béd a gesztenyefa alatt aki a 20 éveseket is lepipálja — dicsérik. Beszélgetés közben aztán a ne­gyedik Varga is „előkerül”, aki ugyancsak nincs itt közöttük, mert ő a raktáros. Id. Varga Já­nos, az ifjabb János és András apja. — Szóval, a fiú az apa fölé ke­rekedett — tréfálkozom, mire a brigádvezető csak ennyit vála­szol: — Rendes az öreg, Varga-faj­ta. Nézem az izmos, napbarnított embereket, akik jóízűen falatoz­nak. Kolbász, szalonna, zsírban eltett sülthús az ebédjük. Csak Gyemó János hegesztő szerény­kedik bolti májassal, mert 5 té­len nem tudott disznót vágni. Először életében. — Másra kellett a pénz... Há­zat vettem az anyósommal együtt — mondja és amikor lát­ja társai kajánkodó mosolygását, csendesen megjegyzi: — jó anyó­som van, csak ne írja bele az újságba. Derűs percek Ebből aztán nevetés támad. Vidáman folytatódik a beszél­getés. Ritka eset az, hogy négy ilyen elégedett emberrel hoz va­lakit össze a sors. Pedig nem le­het valami rózsás dolog egyik munkahelyről a másikra vándo­rolni és folyton hideg koszton élni. Nekik azonban nincs ez el­len semmiféle ellenvetésük. Ehetnének meleg ebédet, a vál­lalat kiszállítaná, csak az kevés ehhez a nehéz munkához. Ügy rendezték be az életüket, hogy este esznek főtt ételt, ami otthon már várja őket. — Persze csak akkor, ha az ember nem tesz rossz fát a tűzre — kacsint az éppen arra sétáló két csinos lány felé Gyemó Já­nos, amire újra felderülnek az arcok és néhány csipkelődő meg­jegyzés is elhangzik a férfiak „bátorságáról”. Mert Varga András II. az egyetlen, aki még nőtlen. De ne­ki is ott van a bal kezének gyű­rűs ujján a vastag aranygyűrű, ami jelzi, hogy most már „neki is befellegzett.” És hogy mi az indítéka ennek a jó "hangulatnak, arra akkor de­rül fény, amikor komolyabbra fordítjuk a szót. Pillanatnyilag az, hogy egy hónappal a határ­idő előtt befejezték Békéscsa­bán, a Tanácsköztársaság útja mindkét oldalán a vízvezeték épí­tését. Amikor télen az útépítők fagyszabadságon voltak, ők ak­kor is dolgoztak. — Ha kínlódva is, de lépésről- lépésre előrehaladtunk — em­lékszik vissza a nehéz napokra a brigádvezető. — És mi lett a jutalmuk? — — Elismer bennünket a válla­lat, ami megmutatkozik az óra­bérekben, a jutalmakban, no meg abban, hogy az idén el­nyertük a Szocialista brigád cí­met. Dolgozni kell Az elismerés másik fajta meg­nyilvánulása, hogy mindig oda helyezik őket, ahol a legnehe­A híradástechnikai cikkek csa­ládjának további tagjairól (mag- ♦ ♦ «»♦♦•♦♦•«♦♦ »♦»« ♦ «netofon, lemezjátszó) nem sok jót 4 tudunk mondani. É cikkcsoport zebb a munka. Ami égetően fon_ • árarányaihoz képest a magnetofon tos, hogy időben és kifogástala- í túlságosan draga es jelenleg csak nul elkészüljön. Azért is dolgoz-«a négysávos M 40-es kapható, nak éppen ők most Békéscsabán, í Törpemagnetofon alig-alig akad magas talajvízben, sárban. Kér-Ímf?yenk üzletember. pedig főként dezhetné valaki: mi van ebben4ezt keres'k a .fiatalok Itt tehat , _ j. - . „ ,, T ismét csak a jovore hagyatkozha­olyan nagy dicsőség? Mit vate-4tunk & reméljük; hamarosan kap- szólhatnának? Az ember előbb-1, ,, , , , , . , . ­utóbb elírhat oda, hogy ki emelkedm a szurkából. Fel-I ^ készülék. Annál is inkább jebb akar jutni a tisztesség rang- i árjuk ezt mivej a magn^_le. létráján, ahoi nem le-, hanem t mezjátszó ’versenyben az előbbi lemeznek ra. Jegyre inkább megerősíti hadállá ­Igy természetesen nincs anya-ísait. gi gondjuk sem. Szép keresetet! A lemezjátszó-forgalom stagnál, visznek haza, elégedettek vele. ♦ A hatalmas zenegépeket, a lemez - Négy éve, amióta együtt vannak,* játszóval kombinált rádiót alig került más is már a brigádba, t keresik. A már példaként idézett aki azonban nem értette meg I békéscsabai 41-es számú boltban «w másfél eve porosodik néhány automata Philips-lemezj átsző. A sztereó-készülék iránt is csak el­vétve érdeklődnek. Inkább a 750 forintos, viszonylag olcsó Supra- Ha pedig ilyen a Varga-brigád, 4 phon alapot keresik. Bár nem akkor az újságíró nem térhet ki I tartozik szorosan ide. de az tény, a brigádvezető kérése elől, aki 4 hogy a lemezforgalom nem csök- azt akarja, hogy az éppen anyag * ken. Hála a táncdalfesztiválnak, után szaladgáló Erdélyi Jánosi munkavezetőről se felejtkezzünk* meg. » Nem kell ahhoz jósnak lenni, — Kevés olyan derék ember «hogy kimondjuk: az emberek ma van, mint ő Idősebb már, de 4 már egyre inkább keresik és a fáradhatatlanul arra törekszik, ’mindennapi élet szerves tartozé- . — „ . ,, ? kanak tekintik a korszerű elktro­hogy ne legyen fennakadás a JakusZtikai készülékeket. A tele- munkánkban — dicséri társai V víziók: minőségét és választékát egyetértő helyeslése közben. 1 panasz nem érheti. Az asztali rá- Vége felé jár az ebédszünet. Atdiók modern típusai hamarosan két Varga kitölti még a lottó-laz üzletekben lesznek. Hordozha- szelvényeit aztán mindnyájan 4 tó rádiókból soha nem volt- ek­__újkora a választék. Csak a korant­a felyonul^ éputotl mellékes „tartozékok” (alk*t- fple. Felkészülnek az átköltözés- Ir^sz_ és elemellátás, javító-szer­re. Majd a konzervgyárnál dol-?vjz) legyenek ennyire megfele- goznak tovább. Jlőek! Pásztor Béla I Brackó István őket. Hamarosan elment, pedig nem küldték. Csak képtelen volt megragadni. Mert ebben a bri­gádban dolgozni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom