Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

1969. június II. 3 Szerda Borsószezon a konzervgyárban Sorban érkeznek a teherautók a Békéscsabai Konzervgyárba a termelőszövetkezetektől. Megha­tározott tervszerűséggel hordják a nyersárut a borsóvonalhoz. Se több, se kevesebb ne legyen, mint amennyire éppen szükség van. A borsának frissen kell az üvegbe kerülnie. Nem kis szervezési feladatot ró a konzervgyár vezetőire a munka összhangjának megteremtése. A borsóvonalnál lényegében már minden egyenesbe jut. Persze, ha csak valami üzemzavar nem kö­vetkezik be. Olyankor aztán az üzemvezető és a művezető dolga, hogy sürgősen intézkedjék a hiba elhárítására, mert a nyersáru megszakítás nélkül érkezik. Ha nem dolgozzák fel, órák alatt tönkremegy. Szakértő kíséretében Óriási tehát a felelősség, hiszen vagontételekről van szó. S ez a felelősség most éppen Kiss Aran­kára, az üzemvezető-helyettesre hárul. — Nem fél? — kérdezem tőle. — Az emberben mindig van egy kis szorongó érzés, de fel va­gyunk készülve arra, hogy kija­vítsunk minden váratlanul bekö­vetkező hibát. Meglepő, hogy ilyen fiatal lány­ra ekkora feladatot mernek bízni. 0 azonban mosolyogva mondja; — Mérnök vagyok, ennyit csak elvárhatnak tőlem — Mérnök? — nézek rá kissé csodálkozva. Kiderül, hogy érettségi után ke­rült a konzervgyárba. Egy évig dolgozott, aztán elvégezte az élel­miszeripari főiskolát Ogyesszá- ban. Megszerezte a mérnöki ok­levelet. így tehát komoly szakértő kí­séretében nézhetem végig a kon- zervgyártás folyamatát. Be is bi­zonyosodik hamarosan, hogy mi­lyen kitűnő szakértő. Ám ahhoz, hogy mindent megértsen az újság­író, ahhoz neki is éveikig kellene tanulnia a szakmát. Szerencsére belátja ezt a lehetetlenséget és áttér a „népiesebb’’ magyarázat­ra. Először is finommétert mu­tatja meg, amellyel a beérkező borsó minőségét vizsgálják. Ez a műszer a „zsűri”, amely elbírálja; mehet-e tovább vagy sem. Csak kifogástalan nyersárut lehet fel­használni A feldolgozás mosással, osztá­lyozással kezdődik. t A hatalmas berendezésen alig néhány embert lehet látni. A borsó mindjárt az első ütemben eltűnik és nem is ! mutatkozik mér, csak az üvegben. A gyártócsarnokba csövön szi­vattyú segítségével jut, ahol tar­tályokban „előfőzik”. Kiss Aran­ka azt is megmagyarázza, hogy miért. — A borsószemből kijön a le­vegő, a főzés meggátolja a ke­ményítő kiválását, jobban bizto­sítható a töltősúly, végül pedig: j alakulását. Ügy határoztunk, hogy tetszetős lesz a konzerv. mentesség és a végzett társadalmi munka alapján bírálták el. Mi Diviki Julikét is patronáltuk, aki azelőtt mindig a brigádnál nya­ralt. A remetei gyermekotthon lakója volt, most már ipari tanuló Szegeden, de levelezünk vele és figyelemmel kísérjük sorsának Sok íügg a munkájuktól Egyszerű ez így kívülről, de fent, az emeleten, az élőfőzésnél dolgozóknak állmuk kell a „sarat”. Legalább 30—35 fokos a meleg és csupa pára a levegő. Ki lehet bírni, csak egy kis akaraterő kell hozzá — mosolyog Bányai Zoltánná, aki azt is el­árulja mindjárt, hogy hét éve minden szezonban itt dolgozik. Néha vasárnap is. Ilyenkor ha­vonta 2 ezer forintot keres, ami pedig mégiscsak kárpótlás a fá­radozásáért. A társa, Maczák Mihályné, aki inkább a műszerek állandó figye­lését és a szabályozással járó sok szaladgálást tartja megerőltető­nek. Mindketten tudják; sok függ a munkájuktól és tulajdonképpen kitüntetésnek számít, hogy éppen őket bízták meg ezzel a feladat­tal. Lent, a földszinten öt vonal he­lyett még csak négyen folyik a termelés. Az egyik brigád vezető­je Ottrok Istvánná, aki úgy tart­ja védőszárnyai alatt a fiatalokat, mint a kotlós a csibéket. Jól esik néki, hogy valakinek, aki még nem tudja, elmondhatja; — Négy éve vagyunk együtt és három éve elnyertük a Szocialista brigád címet. Aztán folytatja még a bemutat­kozást: — A vállalat brigádjai között a harmadik helyezést értük el, a Duna-műszakban elsők voltunk. A versenyt lényegében a munka mi­nősége, mennyisége, a baleset­ezentúl majd egy öreg nénit pat­ronálunk a szociális otthonból. Csak csabai konzervet j Majdnem szó szerint sikerül le­írnom, bár a gépek zúgása miatt olykor-olykor alig hallom a hang­ját. A termeléshez tartozik mind- [ az, amit mond? Azt hiszem, igen. — Ez az Április 4. brigád — igazít még el sebtében a búcsú- záskór, s ezzel tulajdonképpen le is zárul a borsókonzerv-gyártással kapcsolatban minden további is­meret megszerzésére irányuló am­bícióm. — De csak nézze végig az egész folyamatot — biztat Kiss Aranka, s így jutunk el odáig, ahol a kész konzervet szemnagyság szerint osztályozzák és rakodólapokra he­lyezve előkészítik raktározásra. Szép látványt nyújtanak az ezer­számra érkező színig töltött kris­tálytiszta üvegek. Ha meggondol­juk, mennyi munka is van ezek­ben! — Milyen borsókon zervet szo­kott vásárolni? — kérdezem a kí­sérőmtől, látva, hogy van apróbb és nagyobb szemű is. ö azonban nem ezt tartja lényegesnek. La- konikus rövidséggel így vála­szol: — Csak csabait. A szakértő biztosan tudja, mi a jó. Naponta 28 .vagonnyit gyárta­nak. A jó termés és a kedvező 1 időjárás reményt nyújt arra, hogy a tervezett 650 vagon mennyiség elkészüljön. Talán több is. Ne legyen hiány belőle az üzletekben legalább a jövő év júniusáig! Pásztor Béla Tanfolyamof tart a MEDOSZ megyei bizottsága A MBDOSZ-hoz tartozó gazda­ságok szb társadalmi munkavé­delmi felügyelői és munkásellátási felelősei részére a megyei bizott­ság június 11-én 9 órai kezdettel Békéscsabán, a MEDOSZ-szék- házban háromnapos tanfolyamot Az Orosházi Üveggyár lakatos és gépszerelő szakmunkásokat keres felvételre, üveggyártó automata gépkezelői munkakörbe. A fenti munkakörbe jelentkezhetnek A MOST FELSZABADULÓ LAKATOS­ES GÉPSZERELÖIPARI TANULOK IS, akik a 18. életévüket betöltötték, vagy azt folyó év végéig betöltik KERESETI LEHETŐSÉG: gépkezelői munkakörben 1700—2000 Ft/hó gépész munkakörben 2100—2400 Ft/hó A havi munkaidő 182 óra, vagyis minden 6 nap után 2 szabadnap jár. Vidékiek részére szállást biztosítunk. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. tart. Ezen a szakszervezeti szer­vek munkavédelmi feladatairól, a balesetek megelőzéséről és a megbetegedéseket okozó körülmé­nyek megszüntetéséről, valamint az üzemi baleseteik bejelentésével, nyilvántartásával, kivizsgálásával kapcsolatos teendőkről és más fonitos tudnivalókról hallgatnak meg előadásokat Június 17-én 9 órai kezdettel az szb közgazdasági felelősök ré­szére kezdődik ugyancsak három­napos tanfolyam, amelyen a szak- szervezet szerepét a szocialista munkaversenyben az üzemi de­mokrácia, valamint a vállalati munkaerő- és bérgazdálkodás kérdéseit ismertetik velük: BRETTSKGS Nagy várakozás, izgalom, fé­lelem, büszkeség, öröm; az első igazi próbatétel: az érettségi. A sokat vitatott, rettegett és mégis várt alkalom. Amikor számot adhatunk négy év munkájáról, amikor bizonyíthatunk, amikor csak ránk figyelnek, csak ve­lünk foglalkoznak otthon és az iskolában egyaránt. Amikor ta­nárok, szülők egyaránt segítik felkészülésünket,' amikor velünk drukkol pedagógus * és diák, s aggódó-szurkoló-biztató arccal „búcsúznak” tőlünk, amikor be­fele indulunk oda, s ujjongó örömmel fogadnak, mikor ra­gyogó arccal, az izgalomtól még túlfűtött hangon mondjuk-kiált- juk a szinte önmagunk számára is hihetetlennek tűnő hírt: sike­rült! És alig néhány pillanat, s nyugodt-fölényesen magyaráz­zuk, hogyan is történt ott bent minden, milyen remekül szerepeltünk, holott „alig” tanul­tunk valamit, és micsoda sze­rencsénk volt, mert „pont azt” a tételt húztuk, amit tudtunk, amit átvettünk és hogy az egész nem is nagy ügy, nem is ért­jük, hogy t i miért izgultok? Mert meg fogjátok látni, az egész drukk csak addig tart, amíg kihúzzátok a tételt és csak úgy hiszitek, hogy nem tudtok semmit, mert amint reszkető uj- jaitokkal kiválasztottátok, úgy érzitek, igen, erről tudtok be­szélni, és nemsokára fölényes biztonsággal magyarázzátok a veletek szemben ülő, mosolygón- együttérzőn-segítőn néző tanár­nak a tétel anyagát. Június első napjaitól kezdve sok ezer végzős középiskolás éli át ezeket a perceket, az iskolák­ba belépő egykori diákban pe­dig feléled az elmúlt esemény szinte minden mozzanata-pilla- nata: drukkoló, együttérző társ­sá válik maga is. A Sebes György Közgazdasági Szakközépiskolában egy délelőt­töt töltöttünk az érettségiző ne­gyedik C-sekkel. Hetes csopor­tokban váltották egymást, vizs­gáztak felkészültségből, ráter­mettségből, tudásból a jövő — sőt már a jelen — könyvelői, tervezői, statisztikusai. Tehetsé­ges, jó közösségű osztályként tartották őket számon, s az érettségin is igazolták, valóban azok. Magabiztosan, tárgyi du­dással, szakmai nyelvezettel fe­leltek magyarból, történelemből, politikai gazdaságtanból, terve­zésből, s átlagon felül jól sike­rültek a könyvvitel, a matema­tika, a statisztika és a magyar írásbeliek is. A 36 lány, négy fiú sikerrel állta az első igazi próbatételt. Az érettségi bizonyítvány át­vétele és a bankett boldog pil­lanatai után most az életben kell bizonyítaniuk. Bizonyitani- uk, és vállalniuk annak minden örömét-bánatát, nehézségét és sikerét; kedvvel, lelkesedéssel dolgozniuk, megtalálniuk a vá­lasztott szakma, a munka örö­mét, hogy az első érettségi talál­kozón arról számolhassanak be egymásnak az egykori diáktár­sak, kiállták a második próbát is. Liptak Judit Felépüld a melegvizes strandfürdő Békésen Megyénk egyik legöregebb ter­málvizes tisztasági fürdője a har­mincas években Békésen épült fel. A békési víz gyógyító hatá­sát országszerte megismerték, megkedvelték. Most a gyógyhatá­sú víz hasznosítására nagyobb a lehetőség: öt és fél millió forint beruházással felépült a békési strandfürdő. Külön melegvizes medence épült a felnőtteknek, a gyermekeknek, de a sportoló if­júság is megtalálja a neki meg­felelő medencét. A békési strand­fürdő várja a pihenni, szórakozni j vágyókat. A műszaki átadás ked-j den megtörtént s hamarosan bir-j tokukba vehetik a fürdőzők az új| medencéket. * Még néhány pillanat és következem. „A gazdaságirányítás rendsze­re...” igen, erről fogok tudni beszélni. „A világ népességének 34 szá­zaléka szocializmusban él.” Lipták Ilona folyamatosan, magabiztosan felel. (Fotó: Esztergály)

Next

/
Oldalképek
Tartalom