Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
1969. június 29. 4 Vasárnap Tanyai fiatalok találkozója Csorváson Hajnaltól reggelig a gyárban Kenyérgyár épül Kondoroson A KISZ orosházi járási bizottsága ma rendezi meg a tanyai fiatalok járási találkozóját, a Csorvás—Petőfipusztai Állami Gazdaságban. Az immár második alkalommal meghirdetett seregszemlére mintegy 400 fiatalt várnak. Az egész napos programból kiemelkedik a délelőtt fél 10-kor kezdődő ifjúsági nagygyűlés. Ezt követi a tanyai fiatalok küldötteinek tanácskozása. A kulturális műsort a szabadtéri színpadon tartják, ahol a vendégeket művészeti csoportok és az Úttörő Kulturális Szemle járási aranyérmesei szórakoztatják. Az iskolában a járás ifjúsági életét bemutató kiállítást nyitnak meg. A sportversenyek győzteseinek díjazására a KISZ KB honvédelmi és sportosztálya 5000 forintot ajánlott fel. így az úttörő négy- ötusa-verseny, az összetett honvédelmi verseny és a kispályás labdarúgó-küzdelem legjobbjai a mindenkori vetélkedők izgalmán kívül szép díjakat is kapnak. Ha jó lesz az idő. a tanyai fiatalok találkozóját tábortűzzel fejezik be, ahol a Békéscsabai Centrum Áruház KISZ-szervezete tart divatbemutatót. Izgalmas finis Befejezéshez közeledik a „Ki tud többet” szellemi vetélkedő a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A tízfordulós játék élmezőnyében rendkívül nagy a tömörülés. Hetenként 12 kérdésre kell választ adni, afniért maximálisan 24 pont jár. Jelenleg a kilencedik forduló zajlik, s a helyezettek között alig egy-két pont különbség mutatkozik. A tíz „írásbeli” forduló után egy tizenegyedik nyilvános döntőn alakul ki az első tíz helyezett végleges sorolása. A verseny iránt érthetően igen nagy az érdeklődés, hiszen a győztesnek nem kisebb jutalom dukál, mint egy ingyenes jugoszláviai utazás. A tizes döntő valamennyi résztvevője jutalomban részesül. — km — A BARTÓK BÉLA ÚTON még égnek az ostornyeles lámpák és (•leleten alig pirkad az ég, amikor a békéscsabai I-es téglagyár portájához érek. Az éjszakai portás elnehezült szemhéjakkal könyököl a kapu előtti kerékpár- álványra. Amikor megtudja, mi járatban vagyok, láthatóan megörül, hogy legalább van kivel beszélgetnie. — Éjfél után egy óráig még hagyján. A kultúrházban van mozgás, van mit figyelni. Ügy három óra tájban azonban már nehéz. Ilyenkor kijövök ide, a levegőre, nehogy leragadjon a szemem. Alig beszélgetünk néhány percet, egymás után máris két munkás érkezik. Kukuk András kirakó, szűkén méri a szót, arcán még ott sejlik az álom. Az öltözőben mór valamivel beszédesebb. Megérkezett a brigád többi tagja is és egy-két éle elhangzik az éjszakáról. Várnai Mihály kalauzol. Csend honol a nappal mozgalmas utakon és rakodótereken, csak a négy kémény ontja rendületlenül a füstöt. A kapszlipadláson és a szárítókon járunk. A kinti hűvös után perceken belül vizes lesz rajtam az ing. Ontják a meleget a kemencék és a szárítókályhák. Nádas Pál, az éjszakás égető leemeli az egyik fűtőnyílás fedelét. Lent fehéren izzik a tégla. Törlőm az izzadtságot, az égető mosolyog. — Bizonv. ez meleg hely. — Ügy látom, csak nekem — válaszolom, látva majdnem száraz ingét. — Ha húsz évet itt töltött volna. mint én, maga sem izzadna már. LEHET, HOGY IGAZA VAN, de annyi szent, hogy lekívánkozik az emberről a ruha. Pedig nem is dolgozunk. Az udvarra érve valahonnan kopácsolást hallunk. — Láza Gyuri bácsi lesz — mondja kísérőm. Alacsony ember Láza György. Inas kezében bontóvas. Néhány Kik jogosultak ipar! biztosításra? „Ipari biztosítás” jeligére egy termelőszövetkezeti főagronómus olvasónk arról kér tájékoztatást, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek közül kik jogosultak ipari biztosításra. A társadalombiztosítási hovatartozás kérdésót alapvetően a munkaviszony, illetőleg a tagsági viszony dönti el és csak néhány olyan rendelkezés van, amely ez alól kivételt jelent. Az, aki a termelőszövetkezettel munkaviszonyban áll, az általános (ún. „ipari”) biztosításban, az pedig, aki tagként működik, a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó biztosítási rendszerbe tartozik. Az említett kivételek egy része azokat érinti, akik a termelő- szövetkezetek állami támogatásáról szóló 3004-es kormányhatározatok alapján még 1965 előtt állami átirányítással kerültek tsz-be elnöknek vagy szakembernek. Az ilyen személyek akkor is megtartották a korábbi ipari biztosításukat, ha a tsz-be tagként beléptek. 1965. január 1-évél azonban az állami átirányítások rendszere megszűnt. Ettől kezdve csak azok a szakemberek tartják meg korábban is fennállott ipari biztosításukat, akik a Munka Törvénykönyvének megfelelő szabályos áthelyezéssel kerültek kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetbe. A kedvezmény tehát csak a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szakembereire vonatkozik és ezekre is csak akkor, ha munkahelyüket áthelyezéssel foglalták el, tehát korábban állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv alkalmazásában álltak. Szükséges feltétele az ipari biztosításnak ezen túlmenően a szakemberi képesítés. Ennek fogalmát a 10/1967. (XII. 27.) MÉM számú rendelet határozza meg akként, hogy szakembernek csak az egyetemet, főiskolát vagy legalább felsőfokú technikumot végzettek tekinthetők. A cél ugyanis az volt, hogy a termelőszövetkezetekben minél nagyobb számban vállaljanak munkát felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek. A középiskolai végzettséggel rendelkezők szintén szakembereknek tekintendők ugyan, de rájuk az említett rendelkezések nem terjednek ki. Folytatják a nádas lecsapolását Békéscsabán a hűtőház mögötti iá das területen a múlt év végéig a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság emberei több mint 1 millió forint értékű munkát végeztek a terület lecsapolásán, rendezésén. Jelenleg a területen keresztül ha. ladó út alatti áteresz építése van folyamatban. A szerződés szerint a hátralevő munkát ez év december 31-ig kell elvégezni. A legutóbbi ellenőrzések során megállapították, hogy a lecsapolási munkák a terveknek megfelelően haladnak és határidőre elkészülnek. hónap múlva már nyugdíjas lesz, de ahogy mondja, ha szükség lesz j rá, azután is bejön bármikor. — Ha délelőttös vagyok, há- | romkor kelek és jövök. Mire a kihordók megérkeznek, szabaddá teszem a kemencéket — mutat a megbontott kemence ajtóra. — Nehéz munka — állapítom meg, látva gyöngyöző homlokát. — Nem könnyű — bólint rá —, de jól fizetik. Nagy a család, kell a pénz. Kilencen eszünk egy asztalnál. Nyolc gyereket nevelek, pontosabban már csak hetet. A legnagyobb lányom férjnél van, négy gyerek után még kapom a családi pótlékot. A kirakó brigád vezetője Elek Károly középtermetű, széles vál- lú, barnára cserzett bőrű, beszédes ember. Ingajáratban vagyok mellette a rakodótér és a kemence között. Mert a munkával nem áll le, annak haladnia kell. — Miért kezdenek ilyen korán? — kérdem. Mielőtt válaszolna, fellép a szállító kocsi szélére és a sorból ösz- szefog vagy tíz meleg cserepet. — Jöhetnénk hat órára, de úgy vagyunk vele, jobb hűvösön csinálni ezt a melegmunkét. Elgondolkozva megyek tovább. Ami azt Illeti, jól keresnek. Havonként a 2500 megvan. Mégsem leányálom a forró kemencében áthevült testtel kijönni a hajnali hűvösre, vagy ősszel a hideg esőre. A NÉGY ASSZONYT az égető kemence eresze alatt állítom meg. Kettő közülük szerényen hallgat, a másik kettő azonban láthatóan élvezettel beszél. — A legnagyobb ellenségem az I ébresztőóra — mondja az egyik. — Sírni tudnék, amikor megszó- ! lal reggelente. Elkészítem a gyereknek és férjemnek a reggelit, | aztán rohanok befelé. — És a férje? Hat órára jár. Ö hozza a gyereket is a bölcsődébe. ! A gyár bölcsődéje felé haladva j fiatalasszony igyekszik szembe | velem. Kicsit megkésett. Ahhoz az osztályozó brigádhoz tartozik, ahol az előbb beszélgettem. Néhány szót váltottunk. — Okányból járok be minden reggel. Fél háromkor kelek és ahogy fellépek a vonatra, már alszom is — mondja és nevet hozzá. — Miért vállalja az utazást? — Két gyereket nevelek. Fér- | jemtől külön élek, nagyon kell a J pénz és itt jól keresek — válaszol [ Nagy Jánosné és már ott is hagy bennünket. Amikor belépünk a bölcsődébe, ránézek az órára, öt óra 20 perc. Kmetz Évikét az apuka hozta. A csöppség álmosan pislog, de a kis kezében tartott kekszből azért harap néha. Nézem az apa nehéz kezét és csodálkozom a finomságon, a féltő simogatáson, amely- lyel az átöltöztetés nehéz műveletét végzi. Dolaga Ilonka ötéves. Sírvafakad, amikor anyuka elmegy. — Két hétig szabadságon voltak a szülők, s velük a gyerek is. Kicsit nehéz ilyenkor anyukától a válás — magyarázza a kedves dada néni és magához vonja a síró gyereket. Még néhány hüp- pögés és már rendben is van minden. HAT ÓRA ELŐTT néhány perccel érünk a cserépprésekhez. A gépeket kiszolgáló asszonyok sep- regetnek, olajoznak és természetesen beszélgetnek. FIÚKAT nyomdaiparitanulónak felveszünk. Jelentkezés 1969. július 10-ig a BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALATNÁL, Gyula, Jókai u. 5—7. — Ne csak a szátok járjon, hanem a kezetek is — sürgeti őket egy nyúlánk, fekete hajú nő. — Azonnal indítani kell a gépet. — Jól van Zsibritáné, nem kell kiabálni, már készen is vagyunk — replikázik a másik és megnyomja a kapcsológombot. A gép felzúg, s szinte abban a pillanatban a másik is, a szalagok mozgásba jönnek, feldübörögnek a garatok, gyúrják, gyömöszölik az agyagot és megjelenik az első friss cserép. A szárító színek között járva a vontatógépek vezetői ránk dudálnak, mintha azt mondanák „menj az útból ember, ne lábatlankodj it" és csattogva elhúznak mellettünk. A 3/2-es téglalerakó brigád asszonyai az egyik szín végében ülnek. Meg sem várják, hogy a velünk érkező Holecska István, a téglások művezetője kérdezzen, mondják a magukét, csak győzze hallgatni. — Pista bácsi, így mi nem keresünk semmit! Ez a kis méretű tégla amúgyis alacsony bérezésű és nézze meg, most is állunk. LÁTOM A MŰVEZETŐN, legszívesebben káromkodna, de türtőzteti magát. A vitából aztán megtudom, hogy a vidékiek vonata késett és ezért áll még mindig a 3/2-es téglaprés. Az is kiderül, hogy a kérdéses kis méretű tömörtégla lerakására megállapított bérnormát az asszonyok alacsonynak tartják. — Két hete tértünk át teljesen erre a gyártmányra. A jelenlegi előszámítások szerint úgy néz ki, hogy az itt dolgozók havi keresete jelentősen, 300—400 forinttal csökken —' magyarázza kísérőm és a művezető. Mit mond a gyárvezetés? Ismeri a problémát. Tárgyalták már a pártvezetőséggel és a szakszervezettel is. Vannak vélemények, melyek szerint a magasított tégla berakására megállapított bértételből át kell kell tenni bizonyos összeget erre a munkára, a kis méretű tégla lerakására. A magasított gyártásával ugyanis teljesen leálltak. Nincs rá vevő. A dolgozók panasza jogos. Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy alatta vannak az országos normának ebben a gyártmányfajtában. Különösen a 3/2-es lerakóbrigád. — Mi hát a megoldás? — kérdem Kiss Gábor gyárvezetőtől. — A végső szót a vállalat igazgatója mondja kJ. ö azonban jelenleg ’ szabadságon van. (A vitatott kérdés sok embert érint a gyárban. Rendezése gyorsabb intézkedést igényel.) VISSZAFELÉ MENET Kukuk András mellett megállók. Láttam hajnalban, amikor kicsit álmosan átöltözött. Most már csak fürdőnadrág van rajta. Testét vörös masszával vonja be az izzadsággal keveredett téglapor. Mozgása, vontatottabb, fáradtabb. Az árukiadó-térről teherautó gördül téglával rakottan a portára, ahol az éjszakai portás helyett már a váltótárs veszi át a szállítócédulát. Reggel van. Botyánszkl János A Szarvasi Épitőipari Ktsz kilenc tagú brigádja dolgozik ft kondorost kenyérgyár építésén. A több mint 400 négyzetméter alapterületű új üzem építőipari munkái augusztus végére fejeződnek be. A rendszeres termelés a tervek szerint egy év múlva indul meg, 1970 júniusában tehát már kenyeret sütnek itt. Fotó: Béla Ottó Szövetkezeti színjátszó napok a megyében Justh Zsigmondnak, a paraszt-színjátszás. megalapítójának emlékére az idén másodízben rendeznek országos szövetkezeti színjátszó napokat Békésben. Az ország minden részéből — 11 megyéből — érkező együttesek július 12-én öt csoportban Gyomén, Kondoroson, Csabacsűdön. Békésszent- andráson és Endrődön lépnek színre. Fiatal utazók klubja A KISZ KB Intéző Bizottságának egyik legutóbbi határozata alapján szerte az országban életre hívják a fiatal utazók klubjait s szorgalmazzák széles körű elterjedését. A fiatal utazók klubját a helyi KISZ-szervezetek alakítják meg, tagja lehet minden fiatal. A klubok tevékenységéhez jelentős segítséget nyújt az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Az iroda utazási könyvecskével látja el a klubtagokat, s ebbe sorra bejegyzik, hogy tulajdonosa hányszor és merre utazott. Ennek alapján részesülnek azután kedvezményben a fiatal turisták. Belföldi társasutazásoknál pl. minden négy út után 5 százalék, minden hat út után tíz százalék kedvezményt kaphatnak a következő utazásra. Külföldi utak esetén az arány tíz, illetve húsz százalékos engedmény.
