Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

1969. június 29. 5 Vasárnap Nincs öttalálatos a lottón A Sportfogadási és Lottóigazga­tóság közlése szerint a 26. játék­héten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 64 fogadó ért el, nyereményük egyenként 55 202 forint. Három találata 5413 fogadónak volt, nyereményük egyenként 326 forint. A kétta- lálatos szelvények száma 146 963, ezekre egyenként 15 forintot fi­zetnek. A nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után értendők. Helytörténészek tanácskozása Szarvason Szarvason, a Mezőgazdasági Technikumban július elsején kez­dődik a Hazafias Népfront me­gyei Honismereti és Helytörténe­ti Bizottság, a megyei művelődé­si osztály, a megyei művelődési ház és a TIT Békés megyei Szervezete rendezésében a kétna­pos helytörténész-tanácskozás. Részt vesznek a megye helytör­ténészei és a honismereti bizott­Á pamutszövőben összefogtak az emberek dolgozótársukért ság tagjai mellett Salgótarján, Miskolc, Tatabánya, Székesfehér­vár, Debrecen és Szolnok megye küldöttei. A kétnapos' tanácskozáson dr. Boruzs József kandidátus Békés megye felszabadítása az újabb kutatások tükrében, Vida István, a Történelem Tudományi Intézet munkatársa a Népfront-politika és a koalíció problémái Magyar- országon 1944—48-ban, dr. Szántó Imre, a szegedi egyetem docense A helytörténeti kutatás módszere és feladatai, dr. Tóth Lajos, a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Technikum tanszékvezetője Történeti kutatások a szarvasi já­rásban, a felszabadulás 25. évfor­dulójával kapcsolatban, dr. Lo­vász György szakfelügyelő A munkásmozgalmi évfordulók sze­repe és megtervezése az Iskolai oktató-nevelő munkában, dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Állami Levéltár igazgatója A helytörténeti kutatások eredmé­nyei és feladatai Békés megyé­ben, valamint Takács László, a Békés megyei Helyismereti és Helytörténeti Bizottság elnöke, a Felszabadulás évfordulójára va­ló felkészülés megyénk honisme­reti mozgalmában, különös tekin­tettel a battonyai ünnepségekre címmel tartanak előadásokat. Az első napi előadások után is­merkedési esten Bemutatjuk vá­rosunkat címmel dr. Tóth Lajos tart rövid előadást, majd a vá­ros intézményeinek, üzemeinek vezetői mutatják be az új város életét. Ezek után a Pro Memó­ria, valamint a Vésztői föld­munkások ünnepsége című kis- filmet vetítik. B. O. Frontátvonulás és a szívbetegek A balatonfüredi szakorvosok kísérletei szerint elsősorban a véralvadékonyságra gyakorolnak hatást a frontétvonulások. A hir­telen rosszullét, a szívritmus-za­varok rendszerint összefüggnek a levegő elektromosságának válto­zásával. A kórházban külön me­teorológiai állomást szereltek fel, hogy az észlelt adatok birtoká­ban preventív intézkedéseket te­hessenek. Pribojszki Mátyás igazgató az első véradók között. Az áldozatkészség és az ember­ségesség szép példáját tanúsítot­ták június 24-én Békéscsabán, a pamutszövő dolgozói, élükön Pri- bojszki Mátyás igazgatóval. A Vö­röskereszt minden évben rendsze­resen megszervezi ebben az üzem­ben is a véradó napot. Az idén ez júl. 17-én lett volna esedékes, de mivel soka* megtudták, hogy egyik dolgozótársuk: Csík József súlyos beteg, és Szegedre kerül, ahol szívműtéten esik át, úgy dön­töttek, hogy segítenek bajba jutott társukon. A véradó napot előbbre hozták, június 24-ére, hogy ezzel biztosít­sák a műtéthez szükséges vér- mennyiséget. A szervezésben el­sősorban a Vöröskereszt alapszer­vezete és aktívái mutattak pél­dát, Rattai Györgyné II., Vörós- kereszt-titkár vezetésével. A mun­A Debreceni Közúti Épitö Váilaiat felvételre keres építőipari gépkezelői vizsgával és gyakorlattal rendelkező nehézgépkezelőket: E—1514 kotrógépre, DT—54 dóserre, vibrációs úthengerekre, könnyűgépkezelőket: 275 literes betonkevevőre, áramfejlesztőre, föld tömörítő lapvibrátorra, bitumenszóró gépkocsira és hegesztő vizsgával rendelkező gépszerelőt műhely gépkocsira. Minden héten szabad szombat. Jelentkezés személyesen Deb­recen, Bellegelő 736. sz. gépé­szeti osztály. 047241 | kában aktívan vett részt Novak [ Andrásné, az szb-titkára, Csep- regi Mária véradófelelős és Várai Jánosné, a városi Vöröskereszt ve­zetőségi tagja is. I A pamutszövőben eddig kevés volt azoknak a száma, akik meg­jelentek egy-egy véradó napon. Tavaly is mindössze 45-en jelent­keztek, de az együttérzés, a se­gítő szándék, hogy egy dolgozó­társuk megmentésében közremű­ködjenek, megmozgatta az emberi szíveket. A 24-i véradáson 134-en, minden különösebb felszólítás nélkül jelentkeztek, elsősorban azok, akik Csík Józseffel együtt — aki munkásőr — teljesítettek szolgálatot a munkásőrségben. Igen szép példát tanúsítottak a DÁV, a faipari ktsz és az építő­ipari vállalat munkásőrei is, akik szintén társuk segítségeié siettek és jelentkeztek a pamutszövöben szervezett véradáson. Csík József jelenleg kórházban van. s már át. esett a műtéten, reméljük, hogy gyógyulásához nemcsak a társai által adott vér, hanem az a mély­séges emberség és szeretet is hoz­zájárul, melynek ékes bizonyítéka volt június 24-e. Csúcsforgalom ox IBUSZ-nál Megkezdődött a nyári üdülési szezon, ha az időjárás nem is ezt igazolja. A jövő héten egy 33 tagú szovjet csoport látogat Bé­késcsabára három napra, de fel­keresik Gyulát is, ahol megfü- rödnek a Várfürdőben. Néhány éve még enyhe iróniá­val beszéltünk azokról a terme­lőszövetkezeti tagokról, akik a nyári aratási és betakarítási munkák alatt utaztak üdülésre. Mostanában azonban már semmi feltűnő nincs ezekben, hiszen a kombájnok lehetővé tették, hogy néhány ember végezze el a több ezer holdas gabonatáblák aratá­sát. Így most már nemcsak té­len, hanem az üdülési szezonban is lehetőség nyílik a tagoknak arra, hogy nyáron menjenek el pihenni. Másodikén a dobozi Pe­tőfi Termelőszövetkezetből in­dulnak el autóbusszal 33-an öt napra a Balaton mellé, ugyan­ekkor a nagybánhegyesi Kossuth Tsz és a battonyai Május 1 Tsz tagjai közül vesznek részt bala­toni, illetve Miskolc környéki üdülésen. Negyedikén a Békési Cipész Ktsz 3 tagja 3 napos tár­sasutazáson vesz részt Miskolc, Eger környékén, majd másnap ugyanoda a battonyai Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet tagjai látogatnak el három napra. Dokumentumfilm készül Békés megyéről A felszabadulás jubileumi év­fordulója tiszteletére a megyei ta­nács v. b. megbízásából kétrészes dokumentumfilm készül Békés megyéről. A film első részében megyénk felszabadulásának történetét, ese­ményeit dolgozzák fel az alkotók. Az első felszabadult község, Bat- tonya bemutatásától kezdve — korabeli fényképek és írásos do- 1 kumentumok felhasználásával — a felszabadító szovjet hadsereg harcainak útvonalát követve ele­venítik fel a 25 évvel ezelőtt tör­ténteket. A második részben, mely színes technikával készül, már Bé­kés mai arcát láthatják majd a film néző1 A film alkotói a teljesség igé­nyével szeretnék bemutatni a felszabadulás történelmi epizód­jait, ezért a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztálya kéréssel fordul megyénk minden ígyes lakosához: akinek birtokában van a felszabadulás eseményeivel, il­letőleg az új élet megindulásával kapcsolatos bármilyen írásos fel­jegyzés, fotó vagy egyéb tárgyi dokumentum, személyesen, illetve írásban tájékoztassa erről a me­gyei művelődésügyi osztályt Bé­késcsabán. A bölcsesség a csodálkozással kezdődik V alahol onnan kell elindul­ni, hogy az esztétikai él­mény nem korlátozható csak a művészetekre, mert ilyen él­ményt a természet és a társa­dalom is nyújt. Ügy definiáltuk ezt, hogy „nemcsak a műalkotá­sok nyújtanak esztétikai élmé­nyeket, hanem a tárgyaknak, je. lenségeknek valóságos észlelése, felfogása és megértése is". Ez a meghatározás világosan tükrözi azt a marxista állásfoglalást, hogy az esztétika fogalmában nemcsak az érzelmi elem, hanem az értelmi is benne van, ebből eredően az esztétikai nevelés nemcsak érzelmi nevelés, hanem értelmi is. Miért beszélünk a nevelésről most és annyiszor? Mert az em­ber személyiségének formálása, nevelése éppen a mi társadal­munk számára nem közömbös és a neveléstől (az esztétikaitól is), mint környezeti hatástól, nagy részben függ az emberek szellemi és jellembeli alakulása. Ahogy a jó munkahelyi kör­nyezet állandóan számon tartja az ember fejlettségi szintjét, úgy az élet minden periódusában és területén jelen kellene lennie az állandó nevelő munkának, mely nélkül a pszichikum fejlődése lelassul, megáll, sőt, bizonyos vonatkozásokban visszafejlődés is bekövetkezhet. A zt hiszem, az elmúlt évek során kötetekre menő mennyiségben írtunk és beszél­tünk az esztétikai nevelésről, a nevelés módszereit, eszközeit ta­nácskozások tucatján kerestük és szedtük ízekre, mennyire használhatók: az őzikés falvédő és a giccsfestmény-árusok még­is autót vásároltak a butaság, az elmaradott ízlés adójából. Az egyik békéscsabai általános iskola rajztanára kérdőíveket adott ki (nem lényeges, milyen célból) és azon így hangzott az egyik kérdés: „Van-e otthon festmény vagy más műalkotás a lakásban?” A válaszok megdöb­bentő képet mutattak. Ahol van, ott döntő többségben giccsek tündökölnek a falakon, de a legtöbb lakásban — az esküvői fényképet leszámítva — üresek a falak. Mondjuk azt, hogy la­kóik érzelmi életét, színvonalát jelzik? Ezt is mondhatnánk, de ez így mégsem fedi a valóságot, mert az is igaz, hogy manapság sem lehet 40—50 forintért mű­alkotást vásárolni, persze az igazi igény áldozatokra képes. Bár — ezt alá is húztuk — nem­csak a művészetek nyújtanak esztétikai élményt, ízlésformáló­dást, tehát a véleményalkotásnál sem lehetünk egyoldalúak. 1WT H szeretnénk? Azt, hogy az * “ emberek minél inkább ké. pesek legyenek meglátni, meg­találni az esztétikai élményt, mely által gazdagodnak, jobban megismerik a világot, nézeteik a világról kitágulnak, bővülnek. A szocialista embernevelés cél­rendszerében az esztétikai neve­lésnek az a célja, hogy az em­berek felfogjanak és értékelje­nek minden esztétikumot és ezek átélése, az élmény tüze ösztö­nözzön a szép megvalósítására saját életükben, munkájukban. A harmonikus életre törekvő ember, a szocialista emberesz­mény kitéljesítője irigylésre méltó életet élhet; és ha ennek ma még nem sok példáját lát­juk, az is emberi hiba. Mert anyagi erőink (egyéni, társadal­mi), nem olyan csekélyek már, hogy eszményeink megközelíté­sének ilyen lehetőségei alapve­tően hiányoznának; inkább az akarati tényezők gyenge hatás­foka a bűnös, hogy a harmónia megteremtése a legtöbb ember számára még távoli álom vagy riem is tudja, hogy effelé kellene útját egyengetnie. Egy ókori mondás szellemesen tapint rá a lényegre: „Minden bölcselkedés a csodálkozással kezdődik.” Nem szentségtörés, ha megtoldom azzal, hogy a csodál­kozásig is hosszú azonban az út, mert csodálkozni csak az tud, aki észrevesz valamit, aki meg­látja maga körül a szépséget, és a csodálkozás varázsparipáján eljut a bölcsességig. Ezek a bölcs tanulságok pedig olyan jellemformáló erők, melyeket a mi népművelésünk nem nélkü­lözhet. Szoktuk mondani, hogy a ten­nivalókat, a „komplex-feladato­kat” aprópénzre kell váltani, hogy sok kicsiből tevődik össze az egész,- hogy a nevelés célja soksok részfeladat végrehajtásá­val valósul meg. Ezek a tapasz­talatok igazak, helytállóak. Em­lékeztetnem kell azonban egy másik tapasztalatra is, mégpedig arra, hogy a sok kis rész rend­szertelenségéből nem születik kí­vánt eredmény, más nézőpont­ból: egységes koncepció, a neve­lés (ez esetben az esztétikai) ér­telmi, logikai és érzelmi elemei­nek kapcsolata nélkül vagy akár­melyik hiányával a cél el nem érhető és csak látszateredmény jön létre. N em titkoljuk a világ előtt, hogy az irigylésre méltó, harmonikus emberi élet megal­kotására törekszünk, Nagy vállalkozás ez, még a rene­szánsz vívmányainál is óriásibb lesz. És ez a monumentális cso­da a csodálkozással, a szépség felfedezésével kezdődik, folyta­tódik az igazi értékek meglátá­sával, végül a bölcs, harmonikus, teremtő élet megalkotásával érj el csúcspontját. Sass Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom