Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-23 / 142. szám

1969. június 22. 8 Vasárnap Csendes, nyugodt hely Kever­mes. ahol hiába kutat az ember valami rendkívüli esemény után. Még panaszt sem nagyon lehet hallani. Pedig valamikor itt is rengett a föld. A nyomo­rúság felkelésre szólította a puszta létük fenntartásáért küz­dő nincsteleneket Ennek a kor­nak azonban már az utolsó szar­kaszára is csak kevesen emlé­keznek. Derűt fakasztó nevek Peile Ferenc fiatal számtan­fizika-szakos tanár, megyei ve­zető szakfelügyelő — aki egyéb­ként nemrég kapta meg a Ki­váló Tanár címet — azért mégis tud valamit Kevernie» múltjá­ról. Persze nem azért, mert számtan-fizika szakos, hanem, mert a helytörténeti kutatás a hobbyja. Ű tud a leghiteleseb­ben tájékoztatást adni a község történetéről, ami — szerinte — 3—4 ezer évre nyúlik vissza. A bronzkorból eredő leletek bizo­nyítják. Megvoltak az ősember létfeltételei: a víz, az erdő, a hal és a vad. Szarmata- és hon­foglaláskori emlékek is előke­rültek. A XV. században csupán né­hány házból álló település volt Kevermes, bár akkor még Ke- mermesnek, majd Kebermes- nek, a török uralom idején Ge- memesnek nevezték. És 1596- ban szinte teljesen kihalt a kör­nyék. A XIX. század elején te­lepítették újra. Az 1891. évi földmunkásmoz- galmak idején itt is felkelitek a nincstelenek. Kik voltak akkor az urak? Hohenlohe — Schil­lingsfürst Charidée hercegnő, Pappenheim Iphigénia grófnő és Ypsilanti Manó meg Tivadar hercegek. Félelmetes nevek, ha­bár manapság csak derűt fakasz­tanak. A századforduló idején búsá­ból 8, (májusi morzsolt) kukon­HHni>mninHiniininnnnnt mim GYERMEK- BÁBOSOK VETÉLKEDŐJE A televízió által meghirdetett Játsszunk bábszínházát! című gyermekbábfesztivál területi dön­tője zajlott le csütörtökön a bé­késcsabai Megyei Művelődési Házban. Négy megye, Csongrád, Hajdú- Bihar. Szolnok és Békés 11 báb­csoportja legjobb tudásával igye­kezett bemutatni műsorát a te­levízió küldetteiből alakult zsűri előtt. Négy együttes szerezte meg a továbbjutást, akik az október­től meginduló fesztivál kamerák előtti döntőjén is szerepelnek majd. Láthatjuk a Hajdú-Bihar megyei Derecskéi Általános Is­kola bábszakkörét, amely ugyan csupa második osztályos kisdiák­ból áll, de felkészültségük, ügyességük, amellyel a Kisegér című kesztyű» bábdarabot és Bartók „Este a székelyeknél” ze­néjére komponált életképet mu­tatták be, dicséretet érdemel. Debrecen város mindkét együt­tese is a legjobbak között sze­repelt: a Somogyi Óbester álta­lános iskola bábraja és a Me­gyei Művelődési Ház Ludas Ma­tyi Bábszínpadának úttörő báb­együttese egyaránt megszerezte a továbbjutást. A zsűri külön dicséretben ré­szesítette a Békéscsabai Kállai Éva Üttörőház bábszakkörét, amely Kodály Zoltán: Kádár Kata című balladájára koreog- rafált bábdarabbal indult. Ezzel a műsorral a karácsonykor meg­rendezendő tv-gálaesten (amit az INTERVlZIÓ is közvetít) lép­nek fel, a döntőben pedig kesz­tyű« bábdarabbal szerepelnek. Kevermes sines a világ végén cáböl 6 és fél, dohányból 4 és fél mázsa termett átlagosan hol­danként. A gazdák mai jövedelme A földkérdés a felszabadulás után rendeződött. Hogy nem rosszul, azt ma a Lenin Tsz eredményei bizonyítják. Igaz, jó néhány küzdelmes év után ju­tottak idáig. Nézzük tehát a tavalyi eszten­dőt! Csak néhány jellemző ada­tot — Búzából 20, kukoricából (májusi mcrzsoltra számítva) 36 mázsa holdanként! átlagter­mést értünk el. Dohányt már nem termesztünk, viszont érde­mes megemlíteni a cukorrépát, ami holdanként 283 és fél má­zsát adott — tájékoztat Balogh István főkönyvelő. — Mennyi volt a gazdák jöve­delme? — Kiszámítottuk: átlagosan 24 853 forint, amihez hozzá jött még a háztájiból származó be­vétel. Sokan hizlalnak marhát, sertést Nagy terv valósul meg az ál­latnevelés további fejlesztésére: 30 millió forint költséggel kor­szerű sertéstelep épül, amelyben 1971-től évi 6 ezer sertést hiz­lalnak majd. Olyan üzem lesz, amit megcsodálhatnak az embe­rek. A Lenin Tsz eddig is híres volt jó minőségű hízott szarvas- marháiról. amit főleg az olaszok vásárolnak szívesen. Nemrég 84-et vittek egyszerre és újabb vevők is jelentkeznek. Szakérte­lem, lelkiismeretesség és szor­galom kérdése a szép siker. Hogy ezért kit illet elismerés, arra Kőcser Sándor, a tsz elnö­ke ad választ: — Többek között Szatmári Pétert, Dániel Istvánt, Pósa Já­nost, no meg Szántó Pétert, aki ezelőtt főállattenyésztő volt, most pedig a főagronómus. Még talán annyit érdemes megemlíteni, hogy a község la­kosságának mintegy 75 százalé­ka él a tsz-ből. Jól eltartja a kevermesi föld azokat, akik a maguk uraként dolgosnak raj­ta Az első szocialista brigád Azért lehet még jobban, eredményesebben is dolgozná. A gépműhelyben ifj. Rung Már­ton szerelőkből és lakatosokból álló 11 tagú brigádja tavaly ezért tűzte célul a Szocialista cím elnyerését A szép törek­vést siker koronázta. — Azelőtt dolgoztunk, dolgoz­tunk, de valahogy nem volt lát­szata. A rendetlenség; a nagy sár elhomályosította az ered­ményt. Egy szocialista brigád ezt már mégsem engedheti meg magának... Hozzáfogtunk és ren­det teremtettünk — mondja Nagy Gy. János, aki ezt az első lépést érthetően igen fontosnak tartja. Rá kellett szoktatniuk a trak­torosokat, hogy mindenki a ki­jelölt helyén álljon meg, ne ahol éppen kedve tartja. Meg is néz­heti most már bárki a rendet Akár csak egy kisebb gépjavító állomás. Utat építettek, megol­dották a vízelvezetést. Túrák József azért tartja jó­nak a munkaversenyt, mert így az ember megmondhatja a ma­gáét Egyszerűen nem hallgat­hatja el a hibákat Kindlihk József a legidősebb brigádtag, tele élettapasztalattal. ö így vélekedik: — Mindenki tudja a kőteies­„Vitéz László, mint erdőőr”vásári uépi bábjátékot a déva- ványai Hüvelyk Matyi bábcsoport mutatta be. Hogy is kell az ujjak a. mozgatni? | Fotó: Esztergály i iMniniuiliHiiiniiNHM segét, senkit nem kell figyéL meztétni, mint azelőtt. Érthető, hogy jobban halad a munka. Negyvenkét erő- és 350 mun­kagép rendben tartása a gépmű­hely feladata. Van tehát tenni­való. Az idén új tagok kérték a felvételüket a brigádba: Hargi­tai János, ifj. Recski József, Borsós László és Flier Lajost a főmérnök. Falu végén kurta kocsma Ha pedig eredményes a mun­ka és jó a kereset, jut belőle szórakozásra is. De hol szóra­kozhat valaki Kevermesen? A központban presszó és a vendég, lő talán meg is felel a célnak. Talán! A 3800 lakosból azonban vagy 1500-an a régi településen laknak, ott, ahol Lökösháza felé kanyarog az út. Ezen a környé­ken mindössze egy dohos leve­gőjű „kurta kocsma” áll, ha még nem süllyedt él szégyené­ben. Tisztelt címe egyébként VII-es számú italbolt, tulajdo­nosa pedig a Kunágota és Vidé­ke ÁFÉSZ. Vezetője Recski József, aki ki­lenc éve áll a pult mögött Készséggel szolgálná ki a ven­dégeket, ha mindig beférnének. Havonta így is 110 ezer forint a forgalma Tomonicska Zoltánnal, az MSZMP községi csúcsvezetősé­gének titkárával szemlélődünk, aki maga sem tartja rendjénva. lónak ezt az állapotot — A legutóbbi tanácsülésen már szó volt arról, hogy külön ÁFÉSZ-t kellene létrehozni Ke­vermesen, mert Kunágota mos­tohán, kezeli a községet — közli velem. Annál nagyobb elismerés jár a Békés megyei Tanács 4-es számú (orosházi) Sütőipari Vál­lalatához tartozó péküzem veze­tőjének, Hetén yi Lászlónak, aki Bella Mihállyal együtt készíti a finom kenyeret Hetényi László ugyan szabad­kozik: — Jó a Esz*, no meg gondot fordítunk a munkára. Ennyi az egész. Fejes Jánosáé tsz-tag egyike azoknak, aki illetékes arra, hogy véleményt nyilvánítson. Mondja is: — Tavaly novemberig, amíg ez az üzem nem működött, sok baj volt a kenyérrel. Most meg Kunágotárói és Dombiratosról is ide járnak Híres lett a kevcr- masi kenyér. Mézes Andtásné, a kenyér- bolt vezetője naponta 10 mázsát ad el belőle. Ezerhatszázőtven előfizető De hát nemcsak kenyérrel él az ember. Szellemi táplálékra is szükség van, amelynek megszer. zéséhez elengedhetetlenül fontos az újságok, folyóiratok rendsze­res olvasása. Hogy ilyen vonat­kozásban sincs hiba, arról Ko­vács Ilona, a posta vezetője és Magyar Gézáné hírlapfelelős ta­núskodik. — A Békés megyei Népújság­ra legutóbb 201 új előfizetőt szerveztünk — tájékoztatnak, hozzáfűzte, hogy elsősorban a tsz-aktívák, Torma István, Petró Vilmos és Lakatos Lajos érdeme. De rendszeres szervező a két Kiváló dolgozó, Lakatos Antal és Szántó Mihály belterületi, valamint Kalu István külterü­leti kézbesítő is. Naponta 536 helyre viszik ki a mapilapokat, emellett másoknak is jó néhány példányt eladnak. Sok folyóirat, képeslap is jár Kevermesre. Ezerhatszázőtven az összes előfi­zető. Részben ennek köszönhető, hogy a posta dolgozói, akik Egyetértés brigádba szerveződve tavaly célul tűzték a Szocialista cím elnyerését, az idén, április 4-én el is nyerték a megtisztelő rimát És mi érdekű leginkább «3 olvasókat? — fordulok Szántó Mihály kézbesítőhöz. — Van, akit a sport, másokat a folytatásos regények, a Szer­kesszen velünk, a jó riportok, szeretik a humort is az embe­rek. Legszívesebben azért a Ke- vermesről szóló írásokat olvas­sák. Ebből bizony több is lehet­ne. A község lakói vállalják­A rendszeres újságolvasással pedig együtt jár a világban vég­bemenő eseményekről való in- formálódás, a társadalmi, poli­tikai kérdések helyes megítélé­se. Talán az olvasottságnak is tulajdonítható, hogy ennek a határmenti községnek a lakos­sága egységesen, közreműködik abban, hogy a határaértéseket megakadályozza. A tanácselnök szobájának fa­lán egy díszes oklevél látható. A szöveg első mondatát olva­som: „Kevermes község lakói vállaljuk, hogy szocialista haza­szeretetünk kifejezéseként a Magyar Népköztársaság állam­határát községünk területén a halárőrséggel együttesen őriz­zük.” Nagy betűkkel pedig ee áll: „A Határőr község megtisztelő címet veszi fét”. Az idősebbek, a KISZ-esefc, az úttörők egyaránt részt vesznek ennek a határszakasznak az őri. aetében. Mit tad erről Reich Zofi, Rsfc­ró Jancsi és Varga Zsuzsa, a határőr úttörőszakasz három ve­zetője? Először te az a vőteményük, hogy itt a határsértés nem sok sikerrel kecsegtet — Egyszer Petró Feri és a testvére, Vince észrevették, hogy a kiserdőben gyanús személy tartózkodik. Már éppen indult volna, de Feri és Vince időben értesítette a határőrséget Ha­mar lefülelték a jogtalan határ­átlépőt — emlékszik vissza a nevezetes eseményre Reich Zoli. Tizenegy közül a második Hadd mondjunk el még vala­mit az általános iskolai diák­otthonról. Az igaz, hogy most már „árva a ház, nincs kacagás”,' a nyári szünidőre mind a 86 gyerek hazament De a sok-sok nyíló rózsa továbbra is életet varázsol ebbe a szép környezet­be. És meg kell emlékezni ar­ról, hogy az elmúlt tanévben egy bukott kisdiák sem volt,’ öten pedig kitűnő eredményt értek eL A megyei tanulmányi versenyben 11 diákotthon között a kevermesi lett a második. Baö Lajos igazgató méltán lehet büszke a szép sikerre. Vele együtt a csoportvezető ne­velők is: Bagi Lajosné, Gyön­gyösi Károlyné és Varga Fe­renc. — Évekig nem volt kitűnő tanulónk, míg csak 1967-ben Heraző Klára nem változtatott rajta. Bánkúti kislány, aki most az Orosházi Táncsics Gimnázi­um második osztályát 4,8-aa át­laggal végezte ei. Bagi Lajos jóleső érzéssel be­szél róla. Szeretné, ha minél többen követnék Hsmaő Klára példáját. Nemsokára bővítik a diákott­hont. A tanács már megvásárol­ta a szomszédos romos épületet, amit lebontanak és helyére újat építenek. Nyolcvanszemélyes ebédlő lesz benne, a főépületből oda kerül a konyha és a raktár. A felszabaduló helyiségekből műhelyt, társalgót alakítanak ki. * Végül hadd jegyezzük még fel, hogy a takarékszövetkezet, ben és a postán 10 millió forint van betétben. Azt mondják, ha a tv bemutatja a legújabb női divatot, másnap már Keverme­sen is van belőle. Lehet, hogy túlzás, de talán nem áll messze az igazságtól. A szorgalomnak, tisztességnek legyen is meg min­denütt a jutalma. Pásztor Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom