Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-23 / 142. szám

£ Jttn#ns Sí. 9 Vasárnap Emlékfábor a Tanácsköztársaság tiszteletére Országos kezdeményezésre jubi­leumi tábort szervez augusztus 4- tői 9-ig Gyopároeon a KISZ Bé­kés megyei Bizottsága, ahová az alapszervezetek legjobb KISZ-fia- taljait küldik majd el, de részt vesznek azon a Tanácsköztársa­ság Művészeti Szemle győztesei is, összesen mintegy 200 fiatal. A tábor politikai, kulturális és sportrendezvényeivel az 50 évvel ezelőtti eseményekre emlékeznek. A többfordulós szellemi vetélkedő a Tanácsköztársaság történetét eleveníti fel, nyertesei országos döntőbe jutnak tovább. Az alkal­mi sportversenyek, emléktúrák is az egykori harcokat idézik, a poli­tikai tárgyú előadások, veterán- találkozók, kiállítások, filmvetíté­sek is a jubileumi évforduló jegyé­ben kerülnek megrendezésre. A táborozás programjában megyei és országos hírű együttesek foga­dása, tábortűz, öntevékeny műsor is szerepel. A tábor utolsó napján szavazás alapján választják ki azt a 25 fiatalt, akik Békéscsabától Szol­nokig gyalogtúrát tesznek, követ­ve a 6. vörös hadosztály harcai­nak egykori útját. A túra részt­vevői 18-án este érkeznek a Szol­noki Központi Jubileumi Táborba, mely két napon keresztül látja vendégül a fiatalokat. Az ország­ban ugyanebben az időpontban öt helyen rendeznek területi jubileu­mi találkozókat. A központi tábo­rok legjobban szereplő KISZ-fia- taljai lesznek a „Magyar Interna­cionalisták útján” emléktúra résztvevői, akik 1970-ben külön vo­nattal indulnak a Szovjetunióba. Várszínház, 69 Ahol a Fejedelmi vendég és a Furfangos menyasszony találkozik, miközben megkezdődik a hatodik évad Hatodik éve, hogy így június derekán Miszlay István, a Gyu­lai Várszínház művészeti vezető­je a várjátékokról nyilatkozik. Csendes beszélgetés, gondolatter­mő csevegés ez már hatodik éve. Most nem egészen így történt. „Először játszunk történelmi víg­játékot” — mondja új felfedezé­sek és új célok leplezhetetlen iz­galmával, mert jó színházat meg­szokásokkal, automatikus beideg­ződésekkel terhesen nem is le­het sokáig csinálni. Az új, a szokatlan tehát ezúttal az, hogy a nagy nyitó-esemény, a bemu­tató, az először színpadra kerülő mű — vígjáték! — Ismertem és szerettem Jé- kely Zoltán verseit, ősszel, ami­kor megjelent a Fejedelmi ven­dég című drámája, azonnal érez­tem: ezt kell bemutatnunk a gyulai várban! Akik illetékesek még a műsor jóváhagyásában, egyetértettek ezzel, idézi a drá­ma útját, mely most már nyíl­egyenesen vezet fel a hatszáz éves vár udvarának színpadára. Két sűrűn telegépelt ívet vesz elő: az író vallomása művéről, hogyan született meg a Fejedel­mi vendég?... „A témára Bethlen Miklós ön­életírásában bukkantam... Apaffy Mihály, az utolsó igazi erdélyi fejedelem hiszékenységének és lobbanékonyságának bizonyítására idézi azt az esetet, amikor foga- rasi udvarában egy ügyes szél­hámos Zrínyi Miklós fia képé­ben orránál fogva vezette. Meg­található az ál-Zrínyi epizód Apor Péter Metamorphosisában is.- a biztos fellépésű ficsúr Apaf- fyval egy tálban mos kezet, és egy törülközővel törülközik ét­kezéskor, ahogyan csak fejedel­mi rangú vendégeknek dukál... Ez a néhány mondat azonban, ha képzeletemet meg is ragadta, hosszabb színpadi mű megírásá­hoz nem adott volna kellő bá­torságot. De egy francia kalan­dor-diplomata, Abbé Reverend furcsa erdélyi beszámolójának, hála, közelebbi ismeretségbe ke­rülhettem leendő hősömmel. Ki­derült, hogy Velence szülötte, és egy szerelmi botrány kellemet­lenségei elől katonának áll... Tö­rök rabságba kerül... Üjabb sze­relmi botrány főbenjáró követ­kezményei elől Erdélybe mene­kül — s megint csak egy-két sze­relmi botrány után egyenesen Apaffy fogarasi udvarába. Már viszontagságai közben, véletlen azonosítás folytán kialakul és szinte vérévé válik az ártatlan­nak látszó hazugság: Zrínyi Mik­lós fia. A legjobb helyre érkezik, Apaffy titkos irattárában még frissen csillog a porzó Zrínyi Miklós levelein, melyekben Apaf­fy elődjét a hadvezérköltő közös hadi vállalkozásra biztatta mind a szultán, mind a császár ellen! Ez tehát a kínálkozó és nagysze­rűen kiaknázható lélektani han­gulat, s megpróbáltam jómagam is kiaknázni a benne rejlő his- torico-comico-tragédiai lehetősé­get...” — Az íróval többször is ta­lálkoztam, megbeszéltük, hogy az eredetileg három felvonásra osz­tott vígjátékot két részben mu­tatjuk be, és néhol — a várszín­házi adottságokat tekintve — változtattunk, rövidítettünk a szövegen. Az első, ami megraga­dott: Jékely Zoltán kitűnő sze­repeket, remek figurákat írt, és az én alapvető törekvésem az lesz, hogy ezeket a plasztikus­izgalmas színpadi alakokat élet­re keltsem, és az egész játékot a vár hangulatával összecsendít­sem. Ha ez sikerül, siker lesz a Fejedelmi vendég. Hogy vígjá­ték? Annál jobb! Nézzük a tör­ténelmet — a másik oldaláról! A feljegyzés még: Iványi Jó­zsef lesz Apaffy, a „fejedelmi vendég”, az ál-Zrínyi Fülöp Zsig- mond, Zsófia Petényi Ilona, Apaf­fy miniszterei Tyll Attila, Horkai János, Szoboszlai Sándor, Fekete Tibor, Bornemissza Anna Stefa- nik Irén, a török követ Simén- falvy Sándor, a „fejedelmi ven­dég” szolgája, Bocskor Bódi pe­dig Suka Sándor. A díszleteket Csányi Árpád tervezte, a ruhákat Vágvölgyi Ilona. Premiere július 4-én. \ — A másik bemutató Lope de Vega A furfangos menyasszony című vígjátéka. Az előadást Gi- ricz Mátyás, a debreceni színház főrendezője rendezi, főbb szerep­lői: Papp Éva, Tordi Géza, Rajz János, Szersén Gyula, Hegedűs Erzsébet. Díszlettervező: Suki An­tal, a jelmezek tervét Gyarmati Ágnes debreceni tervező készí­tette. A próbák június végén kezdődnek, a Fejedelmi vendég pedig június 28-án utazik ki először Gyulára, és azután ott dolgozunk szinte éjjel-nappal. A történelmet idéző selyem­zászlók már a vár csipkézett fa­lain lobognak, a várudvaron már áll a színpad és újra felszerelték a széksorokat. A hatodik évad megkezdődik. Miszlay István szí­nészeihez siet, a budapestiek is megérkeztek már, együtt a foga­rasi csíny minden fejedelmi és nem fejedelmi részvevője. Sass Ervin A főhős Odor Emília, azaz Szabó Gabriella felvételre vár­készül Odor Emília különös alakjának megformálására. A forgatás szüneteiben a népes szereplőgárdával együtt ő is a valóban ritka szépségű sza- badkígyósi parkkal ismerke­dik. Erre bőven lesz idő, hi­szen július végéig a filmesek fellegvára lesz a kastély. B. I. Felvétel, indít! A szabadkígyósi kastély parkjának csöndjét szokatlan vezényszavak riasztják: — Fi­gyelem! Felvétel indít! Csapó! Amint azt már hírül adtuk, a héten kezdődött el a Szeres­sétek Odor Emíliát című szí­nes, szélesvásznú, új magyar film forgatása Szabadkígyó­son. Az öreg fák között, a fes­tői szépségű kastélyban eleve­nedik meg a századforduló előtti évék leánynevelő inté­zetének élete. Két beállítás közötti szünetben a rendező, Sándor Pál ennyit árult el új filmjéről: — Azt szeretném filmsza­lagra vinni, hogyan sikerül beleilleszkednie egy 17 éves lánynak a szűk közösség her­metikusan elzárt világába. Hol van az a határ, amelyen túl az azonosulás, az egyéni­ség rovására megy? Bár a tör­ténet a millenium évében játszódik, úgy hiszem, nem lesz híján aktuális mondani­valónak. A címszereplő Szabó Gab­riellát 25 ezer diáklány közül választották ki. Másodszor áll most felvevőgép elé. Játszott Sándor Pál korábbi filmjében és most érthető izgalommal Együtt a vezérkar. Biró Éva dramaturg, Sándor Pál ren­dező. Zsombolyai János operatőr. Frizuraigazítás. Törőcsik Ma rí, a fűm egyik főszereplője, Fotó: Dcmény Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom