Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-02 / 124. szám

196S. juntas L 3 Vasárnap Szamócaszüret — Elindították a borsófeldolgozó gépsort a hűtőházban Miiyen új cikkekre számíthat Békéscsaba lakossága? Napok óta fehér köpenyes mun­kásnők állják a körül a szamóca­feldolgoz» asztalt a Békéscsabai Hűtőháziban. Ez olyan értelemben véve asztal, hogy három félig nyi. t$tt vízelvezető esősorból áll. Ben­ne víz csörgedezik, s a szántóföld­ről beszállított szamócát efölött csumázzák, majd vízzel a feldol­gozó gépsorokra továbbítják. Az áru kiváló minőségű — mondotta Márton Pál igazgató, A víznek, mint szamócaszállító eszköznek rendkívüli szerepe van a minőség megőrzésében. A mostani szamócafeldolgozó gépsor tavaly nem üzemelt. A műszakiak erre az idényre készí­tették. Újításukkal tovább növel­ték a Békéscsabai Hűtőház euró­pai jó hírnevét, hiszen a mostani feldolgozó sor működtetésével a tavalyinál jobb minőségű árut nyernék. A hűtőház udvarán egy nagy szin alatt 8 borsófejtő-gép sorako­zik. Ezeket május 31-én helyeztek üzembe. Az egy évvel ezelőtti műszaki állapotokat tovább töké­letesítették. Száraz szelektorral, előtisztítóval bővítettek. A borsó- feldolgozó gépsor ezzel és még néhány ötletes újítással Európá­ban egyedülálló teljesítményű. A svédek közismerten legfejlettebb zöldborsófeldolgozó gépsorral ren­delkeznek. Csépléstől számítva náluk mégis másfél-két órán be­lül nyernek osztályozott és fa­gyasztott árut. Békéscsabán ugyanezt a munkaműveletet 60 perc alatt oldják meg. A termelő, üzemek a szántóföldről lékaszált és pótkocsira rakott zöldborsót a hűtőházba szállítják, feldolgozás­ra. Óránként 3,4—3,5 tonna borsó feldolgozására alkalmas a békés­csabai üzem. Az árut automatiku. san gyűjtik zsákokba és a hűtő­tároló térbe rakják. — A borsóból és más hűtőházi növényből tudnak-e egy bizonyos mennyiséget Békéscsaba üzleteibe szállítani, hogy a fogyasztó szin­te a nap minden órájában hozzá­jusson a friss áruhoz? — kérdez­tük az igazgatót. — Üzemünk vezetősége a közel­múltban megvizsgálta, hogy a város ellátására milyen konyha­kész állapotra előállított, csoma­golt friss árut szállíthatnánk. Megállapítottuk, hogy zöldborsó­ból — ez körülbelül egyhónapos feldolgozási szakasz —, a keres­kedelem rendelkezésére naponta adhatunk árut. Szeretnénk hatha­tósan közreműködni az ellátásban. Ezért úgy szerveztük meg mun­kánkat, hogy a város üzleteibe, naponta 2-szer, de ha szükséges, akkor 3-szor is eljuttatjuk a friss, tehát a nem fagyasztott árut. A zöldbab feldolgozásának idő­szakában szeretnénk ugyanezt tenni. így tehát a kereskedelmen múlik, hogy igénybe veszi-e a most felkínált lehetőséget. A hűtőházi termékek iránt Bé­késcsabán, Gyulán, Orosházán je­lentősen megnövekedett az érdek­lődés. Szilvás gombócból, később szilvaízes gombócból, készételek­ből máris jelentős mennyiséget vásárolnak. Most egy új cikk gyártását szervezik: ez a zöldbor­sófőzelék feltéttel. Új borsóból valószínű nagyobb főzelék-meny- nyiséget gyártanak a budapesti HOV-konyhán, melyből minden bizonnyal Békés megyébe is jut. D. K. Bartolák Mihály, a Szövetkeze­tek Országos Szövetsége elnökhe­lyettese tartott nemrég sajtótájé­koztatót, amelyen bejelentette az újságíróknak, hogy a közelmúlt­ban megalakult Budapesten a „COOPTOURIST”, a Magyar Szö­vetkezetek Utazási Irodája. A COOPTOURIST utazási iroda — amely a Szövosz és az IBUSZ összefogása révén jött létre — már megkezdte tevékenységét. Az említett utazási iroda fő cél­ja, hogy a SZÖVOSZ, az OKISZ és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa — amelyek mintegy 70 országgal tartanak kapcsolatot — a népi demokráciákban, vala­mint a nyugati országokban leyő különböző szövetkezeti szerveze­tekbe tömörült többmilliós tag­ságnak és alkalmazottaknak spe­ciális. s az átlagostól eltérő uta­zási, ismeretszerzési igényeit ki­elégítse. Amint Bartolák Mihály elmon­dotta, az iroda együttműködést te­remt a szocialista és kapitalista országok hasonló jellegű szövet­kezeti utazási irodáival. Alapvető feladata azonban a most megala­kult szövetkezeti utazási irodának a magyar szövetkezeti tagság és Ipari tanulókat szerződtetnek a gyulai járásban A közelmúltban tartották meg első félévi taggyűlésüket a gyulai és a járási kisiparosok. Részt vet­tek ezen a ^ülésen Sós Ferenc, az országos központ instruktora. Be- rényi József, a KIOSZ megyei tit­kára, Banadics Márton, a Gyulai Szakmunkásképző Iskola igazga­tója. A taggyűlést Baki Imre, a helyi csoport enöke nyitotta meg, majd Gergely István titkár a szervezet életéről és a kisiparosok problé­máiról tartott vitaindító előadást. A több mint száz megjelent kö­zül számosán szóltak hozzá a be­számolóhoz és az élénk viták, amelyek kialakultak, mind a szer­vezeti élet megjavítását célozták. Itt került sor az új nyugdíj- és iparitanuló-képzés törvényismer­tetésére, valamint a másodállásu­nk iparengedélyének kiadásáról. Megkezdődtek az új évre az ipa­ri tanulók előzetes szerződésköté­sei. Eddig a kárpitos, szobafestő, általános lakatos, kőműves, au­tószerelő, fodrász szakmára je­lentkeztek. Legtöbben, szám sze­rint heten szobafestők szeretné­nek lenni. Nincs viszont még egy jelentkező sem ács, villanyszerelő és kőfaragó szakmákra. általában a falusi rétegek számá­ra a bel- és külföldi, egyéni és társasutazási igényeit kielégíteni. Az utaztatás szervezését a COOP­TOURIST budapesti székhellyel működteti, de a szervezés a köz­ségekben, a takarékszövetkezetek és más társszövetkezetek útján történik. Az utaztatási iroda a RATIO 69. nemzetközi kereskede­lemszervezési kiállítás megtekin­tésére — amelyre az NDK-ban került sor — már több mint 500 szövetkezeti dolgozó és vezető cso­portos látogatását szervezte meg. A vendéglátóipari szakemberek részére az őszi hónapokban a szomszédos Ausztriába, majd no­vember 7-re Moszkvába társas- utazás keretében szövetkezeti bejre vonatot indítanak. Mindezt meg­előzi az augusztusra már előké­szített szövetkezeti tagok bulgá­Építők Minden év júniusában, ak­idén ezen a vasárnapon ünne­peljük az építők napját. Ezen a napon emlékezünk meg azókról az építőipari munkásokról, akik — sok esetben — családi ottho. nuktól távol dolgoznak, hogy szebbé és kulturáltabbá tegyék mindnyájunk élet- és munkakö­rülményeit. De egyúttal emléke­zünk azokra az elődökre is, akik ma már nem lehetnek velünk, mert életüket adták azért, hogy ma szocialista hazában ünne- pelhessünk. Szeretettel gondo­lunk azokra a nyugdíjas építő-, fa- és építanyagipari munká­sokra, akik évtizedekig dolgoz­tak, s akik gazdag élettapaszta­lataikkal ma is segítik mun­kánkat. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít határozataival és azok végrehajtásával az építő­munkásokra. A gondoskodás a jövedelem rendszeres növekedé­sében, a csökkentett munkaidő­ben, a szabad szombatokban és egyéb kedvezményekben jut ki­fejezésre. Az építőmunkások ál­dozatkész munkájukkal igazol­ják, hogy méltók erre, mert hi­szen minden évben több lakást, szociális és kulturális létesít­ményt adnak át. A csökkentett munkaidő, a szabad szombatos rendszer le­hetővé teszi, hogy dolgozóink több időt tölthessenek család­juk körében és több időt fordít­sanak szakmai és általános mű­veltségük gyarapítására, amit mindinkább megkövetel a fej­lődő, új technológiák alkalma­zása, az építőiparban használt gépek üzemeltetése, hiszen csak így érhető el a termelés és a termelékenység rendszeres nö­vekedése. De ezt teszi szüksé­gessé az elkövetkezendő idő­szak, a negyedik ötéves terv építő- és építőanyagiparra há­ruló feladatainak végrehajtása is. Az elmúlt években már ko­moly helyet foglalt el ebben a lakásépítkezés, ezt azonban nö­velni szükséges. 1966-ban 1771, 1968-ban már 2630 lakás épült. A folyóirat legújabb száma vezető helyen Mihail Szuszlovnak, az SZKP Politikai Irodája tagjának, Központi Bizottsága titkárának A leninizmus és korunk című cikkét közli, amelyben a napján Ez az igény viszont egyre na­gyobb. A termelés növekedésének irányába ható tényező az építő­iparban a központi betonkeverő telep, a jelenleg épülő poligcm üzem, az automata cserépgyár építése, az égetés földgázra váló átalakítása és sok egyéb beru­házás. A lakásépítkezéssel párhuza­mosan gyarapodtak a kulturális intézmények, valamint az olyan ipar jellegű létesítmények, ame­lyek elősegítik a dolgozók egész­séges. biztonságos munkakörül­ményeit. A termelés és a termelékeny­ség növekedésének Is jelentős szerepe volt abban, hogy me­gyénk építőipari dolgozói az el­múlt évben átlagosan 27 napi keresetnek megfelelő nyereség- részesedést kaptak. Emellett négy százalékot meghaladóan növekedett dolgozóink átlagke­resete. Az elért eredményeikhez hoz­zájárult a szocialista munka­verseny, ezen belül a mind job­ban szélesedő szocialista bri­gádmozgalom. 1967-ben 103, ta­valy már 151 brigád írta a zászlajára az ismert jelszót: „Szocialista módon dolgozni, ta­nulni és élni”, sőt két gyáregy­ség elnyerte a Szocialista gyár­egység megtisztelő címet is. A munkaverseny lendületét előse­gítette, hogy dolgozóink felaján­lásokat tettek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalaku­lása és a Tanácsköztársaság ki­kiáltása 50. évfordulójának tiszteletére. Eredményes mun­kájukért 1968-ban 294-en kap­tak „Kiváló dolgozó” kitünte­tést, a legjobb építőmunkások pedig miniszteri és kormányki­tüntetésben részesültek. Eddigi munkásságukért elis­merés illeti az építőipar felada­tainak végrehajtóit. Az építők napja alkalmával szeretettel kö­szöntjük a megye építő-, fa_ és építőanyagiparának dolgozóit. Hankó Pál ó>: a Békés megyei Tanács Építőipari Vállalatának Igazgatója napjainkban felvetődő új problémák megoldásával kapcsolatban a lenini ta­nítás időszerűségét mutatja ki. Melr Vilner, az Izraeli Kommunista Párt főtitkára beszámol pártja XVI. kongresszusáról, mely fenntartás nél­kül támogatja a kommunista és mun­káspártok küszöbönálló moszkvai ér­tekezletének előkészítését, s leleplezi az izraeli kormánykörök nacionalista és imperialistabarát politikáját. A folyóirat közli Bulgária, Magyar- ország, Mongólia és az NDK tervező Római pénzt találtak a kardoskúti úttörök Milyen tevékenységei folytat a „COOPTOURIST” Szövetkezeti Utazási Iroda? A „Béke és Szocializmus” legújabb számából Húszéves a lököshází termelőszövetkezet (Tudósítónktól) Húsz évvel ezelőtt, 1949 máju­sában alakult meg Lökösházán a község első termelőszövetkezete. A jegyzőkönyvek tanulsága sze­rint a tíz családdal alakult szö­vetkezetnek kezdetben egyetlen igás jószága sem volt. Egy-egy család 5—6 hold juttatott földet vitt a szövetkezetbe, és a 38 hold állami tartalékfölddel együtt is csak 90 hold szántón kezdhették a közös gazdálkodást. Nagy ese­ményt jelentett a szövetkezet éle­tében, amikor az első nyáron kaptak az államtól két lovat, egy növendékmarhát és' egy tehenet... A későbbiek folyamán is minden kis eredményért -keményen megi kellett dolgozniuk. Nem csoda, ha most joggal büszkék a jó hírű gazdaságukra. Lökösházán je­lenleg 571 szövetkezeti tag 3800 holdon gazdálkodik. És nem is akárhogyan! Varga János, a szövetkezet fia­tal főagronómusa sorolja az ered­ményeket — Jelenleg 212 tehenünk, 1127 hízósertésünk, 208 kocánk, 760 malacunk és 3000 kislibánk van. Ebben az évben összesen száz­ezer baromfit értékesítünk. A nö­vénytermesztők kukoricatábláikra a legbüszkébbek. Az elmúlt évben 31 mázsa szemes termést taka­rítottak be egy holdról. Most szeretnénk megismételni, néhány mázsával megtoldva ezt az ered­ményt. Öt SzK—4-es kombájnunk várja az 1390 hold kalászos ara­tását. Az idén próbálkoztunk először a Libelulla és Etoil búza­fajták termesztésével. Szépek a szövetkezet búza-, hagyma- és burgonyatáblái is. Az eredmények láttán az idén negyvenen kérték felvételüket a szövetkezetbe. Bár a hőskor kez­deti nehézségeire már csali a leg­idősebbek emlékeznek, de azt I mindenki tudja, hogy a mai ered­ményekben benne van az alapí­tók fáradságos munkája. Andódy Tibor, A kardoskúti Móra Ferenc Mű­velődési Ház honismereti szakkö­rének gyűjteménye több értékes régészeti lelettel gyarapodott az utóbbi években. Szórványként talált cserépedény-töredékek, szarmata és Árpád-kori malom­kövek kerültek a gyűjteménybe, amelyek újabb adatokat szolgál­tatnak a szépen fejlődő község több ezer éves múltjának megis­meréséhez, Elősegíti ezt a mun­kát Susán Géza pedagógus, a művelődési ház igazgatója, aki az általános iskola tanulói bevoná­sával is igyekszik megmenteni a kallódó értékeket. Ennek a lelkes tevékenységnek köszönhető, hogy nemrég az isko­la úttörői egy római pénzt vittek a „tanár bácsinak”. A község bel­területén, az egyik kertben talál­ták a föld felszínén. A pénz meg­vizsgálásakor kitűnt, hogy Cons­tantinus Chlorus császár i. u. 292 —305 között vert ezüst dénárját mentették meg a régészkedő fia­talok. A pénz előlapján a császár babérkoszorús mellképe látható, míg a hátlapon Juno istennő áll, jobb kezében mérleget, baljában bőségszarút tart. A község belterületén eddig | még római pénz nem került elő. Pedig ezek a pénzek művészi ki- 1 dolgozásuknál fogva nemcsak szépérzékünkre hatnak kelleme­sen, mint az antik művészet kis­plasztikái alkotásai, hanem a hajdani római életnek számtalan olyan eseményét is megörökítet­ték, amelyek nélkül a kétezer éves római világ szellemét, s an­nak történetét nem tudnánk meg­érteni. Sokan kérdezték már, hogyan kerültek római pénzek Alföl­dünkre, amikor a rómaiak soha­sem éltek ezen a tájon? Nos, idő­számításunk első századaiban, amikor Erdély, Dácia, Dunántúl Pannónia néven, a római biroda­lomhoz tartozott, a kettő közé ékelt Alföldön az iráni eredetű lovas pásztor szarmaták laktak. Ezek a harcias nomádok pedig csaknem állandó kereskedelmi és háborús kapcsolatban voltak Pannónia népével, ami — többek között — a római pénzek be­áramlását is magával hozta a „barbarikum” területére. Ilyen kereskedelmi kapcsolat vagy rab­ló portyázással kerülhetett Cons­tantinus Cholorus csaknem 1700 éves pénze is a mai Kardoskút területére, ahol ebben az időben a szarmaták tanyáztak. ifj. Olasz Ernő, a Móra Ferenc Művelődési Ház honismereti szakkörének vezetője. szervei vezetőinek: nyilatkozatát orszá­guk népgazdasága fejlődésének tavaly elért eredményeiről, és idei perspektí­váiról. Dimitr Soklov lengyel közgazdász, a szocialista gazdaság tervezésének és irányításának optimalizálási problmáit vitatja, hangsúlyozva, hogy a központi tervezés tökéletesítése nincs ellentét­ben a vállalati kezdeményezések ki­bontakozásával. John Gibbons angol publicista és Valentyin Kucskó szovjet történész közös cikkükben meggyőző tényeket és számadatokat közölnek a tőkés or­szágok proletariátusa osztályharcának újabb fellendüléséről. Wemer Lamberz, a Német Szocia­lista Egységpárt KB titkára Az NDK megalakulásának 20. évfordulója kap­csán összegezi az eddig elért eredmé­nyeket a nagy gazdasági vívmányok mellett különösen kiemelve az embe­rek tudatában végbement gyökeres változást, s az egész dolgozó nép er­kölcsi-politikai egységének megerősö­dését. Vlady Tall az európai biztonság és a béke biztosításának útjait vizs­gálja cikkében. A könyv- és folyóiratszemle anya­gából különös figyelmet érdemel And­ré Vicuguet-nek Jacques Duclos em­lékiratairól szóló recenziója, valamint p. Zsilin összefoglaló cikke a szovjet hadvezéreknek a második világhábo­rúról írt műveiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom