Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-03 / 125. szám

június X. 3 Kedd Hét halálos baleset egy hónap alatt Av elmúlt hét krónikája sem biztató Május szomorú rekordot hozott: hét háláló« közlekedési baleset fordult elő a megyében egy hó­nap alatt és erre évek óta nem volt példa. Külön-külön már Ir­tunk « balesetekről, most rövi­den csak arra utalunk Ismét, hogy a közlekedésrendészet vizsgálata szerint nagyobb elővigyázatosság, gal meg lehetett volna ezeket előzni. Hiszen ilyen okok szere­pelnek a listán: nem adta meg az elsőbbséget, ittasan vezetett, jelzés nélkül balr* kanyarodott stb. A statisztikáit vizsgálva megál­lapíthatjuk, hogy a hónap utolsó hete Is hasonló volt az előzőek­hez. Kezdjük mindjárt a legsú- lyasabbal: Hetényi Béla 21 éves, pusztaföldvár! lakos Ittasan ke­rékpározott a község területén. Át. tért a menetirány szerinti bal ol­dalra és közé hajtott négy gya­logosnak. Ezek közül Szücg La­jos 75 éves férfi olyan súlyos sé­rülést szenvedett, hogy a kórház­ban meghalt. Hetényit letartóz­tatták. A 26-án Békéscsabán be­következett balesetet viszont ép­pen egy gyalogos okozta: Sándor Ferenc, 69 éves postás. Szabály­talanul haladt át az úttesten, s az arra haladó motorkerékpáros elütötte. Mindketten nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenved­tek. Ugyanezen a napon Oroshá- j zán Tarján Sándor 15 éves Ipari tanuló elengedett kormánnyal ke­Országss eső, viliarsebességü széllökései! Az utóbbi napokban hozzánk; érkezett hűvös óceáni légtömegek és a föléjük áramló Földközi-ten­geri eredetű meleg levegő össze­találkozása a Balkán és a Kárpát-! medence felett mediterrán ciklont alakított ki. Kedden nyugat felől lassan felszakadozik a felhőzet, kevesebb helyen lesz eső és csak néhol zi­vatar. Az északi szél időnként megélénkül. További prognózis: péntekig a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 10—15 fok között, később 10 fok körül, a legmaga­sabb nappali hőmérsékletek 18— 23 fok között lesz. bomlassza az osztályharcos erőket. Makacsul védelmezi a gyarma­ti rendszer végvárait. Minthogy ebben egyre kevesebb sikert arat, neokolonialista politikával igyekszik fékezni az újonnan felszabadult népek előrehaladá­sát, politikai, gazdasági és kato­nai nyomást gyakorol rájuk. A „hogyan”-hoz tartoznak még az agresszív paktumok, a puccsok, az idegein területen levő támaszpontok, amelyek segítsé­gével az imperializmus fenn­tartja a feszültséget a világ szá­mos körletében. A z elemzések a továbbbiak- ban logikusan arra térnek ld: milyen az ellenség belső helyzete? Általában úgy értéke­lik, hogy fokozódik a gazdasági fejlődés egyenlőtlensége a kü­lönböző imperialista hatalmak között és az egész tőkés világ­ban. Éleződik a harc a befolyási övezetekért, a felvevő piacokért, a nyersanyag-forrásokért. Az el­lentétek és ellentmondások nem. csak gazdasági síkon jelentkez­nek: lazulnak az agresszív-töm­bök Nyugat-Európában és Ázsiá­ban. A megfigyelők hangsúlyozzák az imperializmus néhány új vo- riását: mindenekelőtt az állam­monopolista jelleg erősödését, a tőkekivitel új formáit. A testvérpártok nagy nyoma­tokkal hívják fel a figyelmet az rékpározott. Atvágódott az út bal oldalára éi nekiütközött a vele szemben szabályosan közlekedő teherautónak. Az elővigyázatlan fiatalember súlyos, de nem élet- veszélyes sérülést szenvedett. Már említettük, hogy a májusi közlekedési tragédiák okai között gyakran szerepelt az elsőbbség meg nem adása és a szabályta­lan előzjés. Az előbbire példa az utolsó hét krónikájából: Békés­csaba és Doboz között Petrovszkl György tsz-fogatos úgy hajtott ki az országú tra, hogy nem adta meg az elsőbbséget az arra hala­dó motorkerékpárosnak. A motor­kerékpár felborult és vezetője nyolc napon bélül gyógyuló sérü­lést szenvedett. Lengyel Pál 58 éves erdész Bélmegyer és Vésztő között kismotorjával elé kanyaró, dott a szabályosan előző gépko­csinak, melyet dr. Varga István, vésztői körzeti orvos vezetett, ősz. szeütköztek és a motorkerékpáros könnyebben megsérült. elütötte az előtte kerékpározó Vass József né 31 éves, gyulai fia­talasszonyt, aki nolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az Italozó fuvaros ellen büntetőeljá­rás indult. Végül két, viszonylag szeren­csésebb kimenetelű baleset: Ka- muton Gyetvai László, ötéves kis­gyerek kiszaladt az úttestre, ahol elütötte egy oldalkocsis motorke­rékpár. Lacika szerencséjére nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett A hónap utolsó nap­ján egy autóbusz húsz utasa ke­rült veszélybe Gyoma és Köröe- ladány között. A 8-as számú AKÖV gépkocsija, melyet Timár Imre 28 éves sofőr vezetett, bele­szaladt az út mentén levő csa­tornába. Sérülés szerencsére nem történt A vizsgálat szerint a bal­esetet műszaki hiba okozta: me­netközben leszakadt a vázhoz rögzített jobb oldali üzemanyag- tartály és ennek következtében az autóbusz hátulja megemelkedett, a gépkocsi kormányozhatatlanná B. D. Az ittasság is szerepel ismét a krónikában: Popa Gyöngy kétegy- házi fuvaros 29-én ittasan, vágtá-1 vált , ban hajtotta fogatját és eközben | Az eredmények megsokszorozzák erőnket Az elmúlt év rendkívüli időjá­rása ellenére is emelkedett a dobozi Petőfi Tsz gazdálkodásá­nak színvonala. A vezetőket ez további lelkes munkára ösztönzi, bizonyítani akarják, hogy nem minden az időjárás függvénye. Az aranyat érő májusi eső föld­ben találta a vetőmagvakat, és az esős időt kihasználva a tsz veze­tősége is haditanácsot tartott. Ér­tékeltük az 1968. év eredményét. Ebben nagy segítséget kaptunk a békéscsabai területi szövetségtől. Az 1 hold területre eső aranykoro­na-érték alapján a dobozi Petőfi Tsz a n. kategóriába esett, 19 tagszövetik ezet tel együtt. Az aranykorona sorrendben a 13., eredményei a következők : Egy aranykoronára jutó nö­vénytermelési árbevételnél má­sodik, állattenyésztési árbevétel­nél 8., halmozott termelési érték­nél 4., szövetkezeti bruttó jöve­delemben 2., tiszta vagyon gyara­pításában első. közős vagyon nö­osztályharc éleződésére a tőkés világban, mint az imperialista­ellenes harc fontos tényezőjére. Számos kapitalista országban társadalmi-politikai • válságok robbannak ki, amelyek kapcsán mind többen ismerik fel a mély­reható és döntő változások szük­ségességét. Az értékelésekben lehull a le­pel azokról a burzsoá próbálko­zásokról, amelyekkel a kizsák­mányoló osztály különféle kon­cepciók — „népi kapitalizmus”, „jóléti állam”, stb. — segítségé­vel akarják tompítani az osz­tályharc élét. Az imperalizmus — minden belső és külső problémája, tör­ténelmi kilátástalansága ellenére — számottevő és veszélyes ellen, fél. S ha a haladás és a béke erői nem fognak össze, hogy vé­get vessenek az imperialista há­borúknak, akkor az még nagyobb szenvedéseket zúdít az emberi­ségre —, így foglalhatnánk össze a véleményeket. V ajon vissza tudja-e mindez fordítani a világ fejlődé­sét? A felelet egyértelmű: nem! S az indoklás: egyre nagyobb az ellentmondás az imperializmus „erőpolitikája” és reális lehető­ségei között. Az emberiség fej­lődésének fő irányát a szocializ­mus, a nemzetközi munkásosz­tály forradalmi erői határozzák meg. P. T. velősében 2., biztonsági alapkép­zésben 4., anyagköltség-felhaszná­lásban 1., átlagos dolgozóra jutó részesedésnél (180 munkanap) 14., búza átlagtermésben 4., kuko­rica átlagtermésben 11., egy te­hénre jutó termelésben 130 és abrakfelhasználásban hízósertés­nél kategóriában második, össze­sített átlageredményben a legjobb helyezést értük el: elsők lettünk. Ez további ösztönzést ad. Az elkövetkező Időre feladatul tűztük: tovább kell növelni a termelést és a gazdaságosságot. Tovább erősítjük a tsz gazdasági és politikai vezetését úgy, hogy a szakmai és politikai vezetők to­vábbképzését biztosítjuk. Fokoz­zuk az üzemen belüli és kívüli információs szolgálatot, elsősor­ban az új termelési eljárások, a piaci viszonyok, a változó nép­gazdaság! igények megismerésére. Előtérbe helyezzük az üzemgaz­dasági elemzést. A vezetőség a termelési felada­tok megoldására mozgósítja a tagságot. Tavaly két brigádunk nyerte el a szocialista címet és a bronzplakettet. Ebben az eszten­dőben élőbbre léptünk a munka­verseny szervezésében Is. Eddig minden ágazatban megszerveztük a szocialista brigád cím elnyerésé­ért folytatott versenyt. Ezzel egyidőben az üzemegységek nö­vénytermesztői és az állattenyész­tés dolgozói éves versenyvállalást tettek. A tervezettnél több búzát, cukorrépát és szénát szeretnénk termeszteni. A növénytermesztés dolgozói egymillió forint terven felüli áru előállítására vállalkoz­tak. Az állattenyésztési ágazat dol­gozói közül a baromfitenyésztők az egy kiló húscsirke előállításá­ra felhasznált abrakot tíz dekával csökkentik, s így száz mázsát ta­karítanak meg év végéig. A hí­zómarha-gondozók jobb minősé­gű munkával elérik, hogy a vá­gómarha 30 százalékra tervezett első osztályú áru helyett export­minőségűt adnak. A sertéskiesés pótlására vállalták, hogy a hízó­kat nagyobb átlagsúllyal értékesí­tik. Ezen felül hatezer pecsenye­csirkét nevelünk fel terven felül. Az állatforgalmi vállalattal együttműködve 160 fehér hús bébi-beef hizlalását vállaltuk, amely gazdaságossági számítás alapján 270 ezer forint öbbletjö­vedelmet hoz. Terven felül 30 vemjies üszőt adunk el. Az állat- tenyésztés éves vállalása majd­nem eléri a 400 ezer forintot. Földvári József 1 üzemgazdász Mehetne egy kicsit gyorsabban is Báli István, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz elnökének véle­ménye szerint még mindig igen hosszú Ideig tart a mezőgazda- sági beruházások tervezése, épí­tése és üzembe helyezése. Me­hetne kissé gyorsabban is. Tény, hogy a mezőgazdasági jellegű beruházások lassú ütemben ké­szülnek. Az országosan elfoga­dott típustervek adaptálására, vagyis az építkezés gyakorlati előkészítésére rendkívül sok időt fordítanak. Aztán, amikor az építkezésre kerül a sor, az év­százados hagyományos módszer követése miatt alig halad a munka. Csak akkor építkezne a mezőgazdaság is gyorsabban, ha a korszerű építőipari technoló­giák bejutnának a mezőgazda- sági beruházások megvalósításá­ba is. Csakis emiatt fordulhat elő olyan disszonáns helyzet, hogy egy beruházás technoló­giája a tervezés időszakában a legkorszerűbb volt, a műszaki átadásnál pedig a legavultabb. Ezért több termelőszövetkezet tervmódosítást is kér a legújabb technológia beszerelésére. Ez is és még sok egyéb, hétköznapi bosszúság hátráltatja a termelő jellegű beruházások gyors üzembe helyezését. Arra a kérdésre, hogy mehet­ne-e gyorsabban is ez a nem éppen kis jelentőségű munka, határozott igennel válaszolunk. Az állami építőiparban az utóbbi években olyan hasznos újítások, nak adtak helyt, melyek a ko­rábbinál lényegesen rövidítették egy-egv beruházás tervezési, adaptálási és építési idejét. Az előregyártott építőblokk, vasbe- tonszerkezetek, épületvázak, te- tőtartozékok és egyéb korszerű megoldások azonban még nem jutottak el a mezőgazdasági építkezésekre. Megvan tehát a magyarázata annak, hogy az át­lagosnál miért megv lassabban ez a munka a népgazdaság egyik legfontosabb ágazatában. Az utóbbi hónapokban a ter­melőszövetkezeti közös vállal­kozások több intézkedést tettek a műszaki színvonal növelésére. Mérnököket, technikusokat al­kalmaznak és vásároltak néhány alapvető fontosságú gépet — ha­barcs. és betonkeverőt —, de ezek sajnos, még mindig csak a hagyományos építkezési mód­szert szolgálják. Továbbra is hi­ányoznak a városi építkezéseken használatos vázszerkezetek, no­ha be tőnél em-gyáraink most már valósággal ontják ezeket a termékeket. Ahol hozzányúlnak ezekhez a szerkezetekhez, már nem két évig építenek egy-egy istállót, hanem egy-, másfél év alatt adják át rendeltetésének. A termelőüzemek részéről so­ha sem volt annyira napirenden az építkezés üteme, mint most. Azért foglalkoznak mind többen ezzel a témával, mert egy-egy üzem, hála következetes pénz­ügyi politikánknak, az építkezés elkezdésétől —, ha az állam hi­tellel is segít —, anyagilag is ér. dekelt a minél hamarabbi befe­jezésiben, termelésbe állításban. A kormány azért léptetett élet. be közgazdasági ösztönzőt, hogy gyorsítsa a mezőgazdasági beru­házások megvalósítását A keret adott, a téma jelentősége és megoldásának fontossága isme­retes. A feladat kézenfekvő: a mezőgazdaság termelő jellegű beruházásainak elnyúló idejét rövidíteni kellene. S ebben a ter­melésfejlesztési „csatában” sok múlik azon, hogy a mezőgazda- sági üzemek vezetői és a mező- gazdaságban dolgozó építők mi­lyen iramban fogadják el, te­szik magukévá és gyakorlatilag is alkalmazzák az építkezés leg­újabb módszereit, eszközeit Csakis ebben az esetben válhat­na gördülékenyebbé az építő­ipari munka a mezőgazdaságban Is. Dupsi Károly Német Lajos és Kvasz János nehéz pillanatai a SZÚR-mérkőzés előtt Német Lajosnak, a Békéscsabai Előre kitűnő csatárának az irá­nyításával ma délután egy óra­kor tartja első edzőmérkőzését a békéscsabai VTSK-pályán a szí­nészek ellen kiálló újságírók fut­ballcsapata. Ezt megelőzően Né­met taktikai megbeszélést tartott a játékosokkal. Ennek ellenére sincs semmi előnyük az újság­íróknak, mert ugyanezt a készülő­dést' megtették a színészek is, Kvasz Jánosnak, az Előre nagy­szerű védőjátékosának az Irányí­tásával. Mindenesetre a fenti moz­zanatokból már lehet következtet, ni a 10. SZŰR kimenetelére. Hi­szen, míg az újságírókkal egy tá­madó szellemű csatár foglalkozik, addig a színészek, Kvasz János el­hárító stílusától vezettetve való­színűleg a védekezésre rendez­kednek be. Részt vettünk az újságírók tak­tikai megbeszélésén, amelyen a játékosok részéről elhangzott szak kérdések őszintesége meglepett bennünket. Német Lajos nem győ­zött felvilágosításokat adni a kér- dezősködőknek. Ellestünk néhány párbeszédet: — Szóval, akkor én a kapu felé török ... —‘ Igen. Te nem nézel mást — mondta Német. — csak a kaput. Ha intek, rúgsz. — A bekkbe? — A labdába, te szerencsétlen! Hányszor mondjam már, hogy a bekk sértődékeny?! — És hol lesz a labda? — Azt nem tudom, de állító­lag lesz egy valahol a pályán, amit helikopter dob, le .. . — És .. .tényleg büntetik, ha az ellenfélről lehúzom a dreszt? — Persze! — És mond. helyszíni bírságo­lást -szabnak ki. vagv a postán kell befizetni a büntetést? — Ugyan! Szabadrúgás jár ér­te. — Nana! Csak, ha a bíró fü­tyül! — szól közbe egy jártasabb újságíró. — Ne beszélj! Ha a bíró fütyül, akkor az gól! — vág vissza az előbbi. — Gól akkor van — magyaráz türelmesen Német —, ha a labda a hálóban táncol. — Hát zene is lesz? — Zene? Minek? — ámul el az edző. — Hát mire táncol akkor a lab­da? Német Lajos a fejéhez kap és könnyezni kezd. — Hogy ez milyen ideges! — csóválja a fejét a kérdezgető. A színész-félen sem hagyják pihenni Kvasz Jancsit, pedig a va­sárnapi kitűnő játéka után ezt megérdemelné. Hasonló tájékozó, dó jellegűek a kérdések. A vá­lasz azonban szabatos és kapás­ból jön, mint Kvasz térölelő fel­szabadító rúgásai. — Tehát, megértettük egymást? — kérdi az edző. — A védelem szilárdan áll a posztján. Várfalat képez a kapu előtt. — Jó! — mondják kórusban — Ügy is a várjátékokra készülünk. — S, ha a közönség tapsol az alakításokért, nem álltok le, nem hajlongtok, nem köszönitek, meg a tapsot... — Ugyan! Ezt nem gondolha­tod komolyan! — De úgy gondolom! A tapsöt majd a végén köszönitek meg — Ezen nem vitatkozunk, ez a mi szakmánk.” Kvasz Jancsi arca „Előre szín­ben” játszik, levegő után kapkod, s mintegy végszóra felhangzik a táskarádión a dal: „Nekem egy hordágy kéne gyorsan...”’ Egyszóval a felkészülés a já­tékszabályok ismeretének tanul­mányozásánál tart, s reméljük szombatig az edzők is kiheverik a felkészítés fáradalmait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom