Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
Június 20. 8 Péntek Módosították a gyógyászati segédeszközök javítását A jobb betegellátás érdekében ez év június 1-től a gyógyászati segédeszközök javításának eddigi gyakorlata módosult, egyszerűbb lett Az igényjogosultak naik és családtagjainak a társadalombiztosítás terhére történő gyógyászati segédeszköz igénylése változatlan maradt, a javítással kap. cső Latban azonban, az eddigiektől eltérően a Gyógyászati Segédeszközök Gyára és annak vidéki kirendeltségei által készített termékek javítását igénylőknek nem kell a körzeti orvost, illetőleg a szakrendelést felkeresni, orvosi rendelvény és útiköltség- i gazolás miatt Közvetlenül a lakóhelyhez legközelebb eső kirendeltséghez, a Békés megyeiek példáúl Szegedre, a Klauzál tér 7 szám alá mehetnek. A Gyógyászati Segédeszközök Gyára budapesti telepén pedig a művégtag, járógép, »ínvázas fűző javítása alkalmával, ha személyes megjelenés szükséges, a gyár az igénylőt berendeli és kiállítja az ehhez szükséges nyomtatványt is. Ha útiköltség felmerül, ezt is a gyár igazolja. Az egységes eljárás érdekében a rendelkezés kiterjed azokra a gyógyászati segédeszközök javítására is — például haskötő —, amelyeknek elkészítését szerződés alapján valamelyik ktsz vagy vállalat végzi. A módosított rendelkezések nem vonatkoznak a VSZTO, az Újságírói Tagozat és az Egészség- ügyi Intézetek Központja által küldött gyógyászati segédeszközökre, illetve azok javítására. Ezenkívül nem érinti a szemüveg, hallókészülék, tolókocsi és egyéb tárgyak javítását sem. Az új eljárás csökkenti a szakA több éven át ismétlődő belvízjárás tavaly félbeszakadt Bi- harugra határában. A Felszabadult Föld Tsz gondosan művelt tábláin ezért megkétszereződtek a korábbi évek termésátlagai. A tszí vezetőinek tulajdonképpen ez a I körülmény adta azt a gondolatot, hogy területükön építsék ki a tél végi, kora tavaszi belvizek elvezetésére alkalmas csatornahálózatot. Ehhez a nagy munkához a szövetkezetnek nem volt kellő anyagi fedezete. Így a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetőihez fordultak, ahol kérésüket figyelembe vették és messzemenő támogatásukról biztosították. Ennek alapján a biharugrai határ belvízrendezését elkezdték. A tervezést, mintegy másfél millió forint költséget, az állam magára vállalta, s magára vállalta a 10 millió forint körüli beruházás 70 százalékát. A gazdaságnak ez a hatezer holdas belvízmentesítést szolgáló beruházás 3—4 millió forintjába kerül. Hatása azonban ennél lényegesen nagyobb és több évtizedre szóló. rendelések forgalmát, munkáját, többek között: nem kell orvosi rendelvényt, útiköltségpapírt kiállítaná stb. Megszünteti az igénylő több helyen való megjelenését — körzeti orvos, szakorvos, gyár, vagy annak kirendeltsége — gyorsabbá teszi a javítás lebonyolítását, rövidebbé válik ennek ideje. Sz. É. A SEBES-KÖRÖS nagy vashíd- j jánaik lábánál minden évben megtartják a birkagyapjú-felvásárlást. Színes, forgatagom kép, a régi országos vásárokra emlékeztet a nagy zsákokon ülő embersokaság, a kifogott lovak. Az első nap az egyénieké volt, a második és harmadik a tsz-ek és állami gazdaságoké. Gyoméról, Mezőberény- ből és a Sárrét sok falujából érkeztek ide. SZABÖ FERENCET, az ÁFÉSZ szabad felvásárlóját csak jó egy hét után lehet megtalálni körös- ladányi irodájában. A kis helyiséget betölti a frissen szedett bod- | zavirág illata. Nyílik, csapódik az ajtó, jönnek a gyógynövény-gyűjtők, alig ér rá kikeresni a gyapjúfel vásárlás eredményeit. Az egyéni eladók főleg tsz-tagok és juhászok. Földesi Mihály egymaga 4 mázsa gyapjút adott át kilónként átlag 75 forintos áron. Böjti Sándor juhász és családja Ebbeh az esztendőben két belvízöblözetben teremtenek rendet Biharugrán. A Békési Vízgazdálkodási Társulat kivitelezői elkezdték a munkát. A mély fekvésű biharugrai határrészek vízrendezésével nagy lehetőség nyílik a gazdálkodás továbbfejlesztésére. Bár az utóbbi időben igen jelentős eredményt értek el az eredményéből származó tagjövedelem növelésében. Ez az utóbbi négy esztendő alatt megkétszereződött. Befejezéshez közeledik Orosházán a fogyasztási és értékesítő szövetkezet háromszintes nagy áruházának külső munkálata. Az utóbbi hetekben már megkezdték a belső helyiségek berendezéseinek beépítését. A képen Iáthatő áruház* mintegy 16 millió forint beruházási költséggel készül. E nagy kereskedelmi létesítményt ez év végén adják át rendeltetésének. Fotó: Balkus Imre közösen tartanak birkát. A munka eredménye nem megvetendő, 30 ezer forintot hozott a házhoz a birkatartás. A tsz-ek közül a kö- rösladányi Dózsa 44 mázsát hozott piacra, s az elsőrendű áruért kilónként 82 forintot adtak. Az ösz- szes felvásárlás 260 mázsa volt, másfél millió forint értékben. MOTORKERÉKPÁROS férfi érkezik. Gyógynövény-felvásárló. Nagy tárgyalás kezdődik arról, hogy milyen növényeket gyűjtsenek be. Kell mályvagyökér, pemetefű, vórehulló fecskefű, gyögyvirágilevél és még sok más. . — Most van vége a kamillaszüretnek — folytatja a tájékoztatást Szabó Ferenc. — A bérbe vett padlásokon mór szárad a ' drága orvosságnak való kamilla- virág. Eddig 2 forintért vették kilóját és csak egy gyógynövény vállalat volt az országban, a HERBÁRIA. Az új gazdasági rendszerben azóta megalakult DROGUNIÓ és a HUNGAROD- ROG. Az árak 4—/5, sőt 7 forintra is emelkedtek kilónként. Szép keresethez jutottak egyes családok. Papp Elekné egy nap alatt 200 forintot keresett, egy cigánycsalád pedig 250 forintot. Itt helyben csak a kamilláért 100 ezer forintot fizettem ki. De sokan voltak, akik „konkurrens” céghez mentek más községekbe, hogy magasabb árat kapjanak. A gyökerek szállítása, kockára vágása jó téli foglalkozás a lakosságnak, és ez is kifizetődő — fejezi be tájékozta- j tását Szabó Ferenc. ÚJRA NYÍLIK az ajtó, új il- latóradat, a hervadó bodzavirág szaga tölti be a helyiséget. Legalább egy labda ára gurul be rajta a gyűjtő gyerekeknek. Huszárné Sándor Magda Érdemes elolvasni! Keresse fel ABC-áruházunkat Gyulán, Máriafalván, ahol egész héfen friss sertéshús! mérünk és bő választékkal állunk b. rendelkezésére élelmiszer-, háztartási-, iparcikk-áruinkkal. Nagyobb tételű vásárlást házhoz szállítunk. GYULA ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET. Belvízrendezés hatezer holdon Megvalósul a biharugraiak álma Gyapjú- és gyógynövényvásár Körösladányban Népújság-ankét Keverni csen (Tudósítónktól) Kevermesen a Népújság Baráti Kör a napokban az MSZMP- székházban ankétot tartott, melyen negyvenen jelentek meg a lap olvasód és segítői közül. To- monicska Zoltán párttitkár tájékoztatta a részvevőket a lap olvasottságáról és az előfizetők számáról, valamint a további tennivalókról. Többek között elmondotta. hogy amióta a baráti kör megalakult, lényegesen emelkedett az előfizetők száma. A szervezés előtt 109 Népújság járt a községbe. ezt követően a lelkes aktívák szervezőmunkája nyomán 200 példányszámos emelkedést értek el. 1969. január 1-től 310 Népújság jár a községbe. Ezért a szép eredményért elismerését nyilvánította ki a szervezőknek, aktíváknak. A továbbiakban arról beszélt, hogy újabb előfizetők toborzását tervezik. A tájékoztató után a részvevők hozzászólásaikban kicserélték tapasztalataikat, s elmondták javaslataikat a tennivalókról. Azt szeretnék elérni, ha a jelenlegi 69 százalékról 80 százalékra emelhetnék a sajtó-olvasottságot a községben, K. G. Miért torpant meg az újítómozgalom? J ogos és helyénvaló a kérdés, mert a múlt esztendőben igen-igen visszaesett a megyében az újítómozgalom. S azért is furcsálható ez, mert 1967-ben, sok év után a csúcspontjára került. Innen azonban nemhogy felfelé ívéit volna, hanem lefelé. Pedig mindenki azt várta volna, hogy az új gazdaságirányítási rendszer alkalmazásával ennek a mozgalomnak a rangja és hatékonysága is növekszik. Igen, mert azóta — jobban, mint valaha — egyetlen vállalatnak, gyárnak sem közömbös már, hogy vajon az újításokban kifejeződő kezdeményezések, a technika és a technológia javítására, a munka termelékenységéinek növelésére kidolgozott javaslatok mennyire érvényesülnek. De azért sem lehet belenyugodni a megtorpanásba, mivel a műszaki fejlesztés sem nélkülözheti az újítók életre való ötleteit Ezért tanulságos és mindjárt elgondolkoztató is az a felmérés, amelyet a közelmúltban állított össze a megye újítómoz- galmának főbb tapasztalatairól a MTESZ megyei szervezetének műszaki fejlesztési bizottsága. Az első tanulság, hogy 1967-hez képest tavaly az iparban és közlekedésben 620-szal csökkent az újítók és 534-gyel a benyújtott újítási javaslatok száma. Ez 27— 28 százalékos visszaesésnek felel meg, ami felett már nem lehet szemet hunyni. Azért sem, mért az is magától értetődő, hogy több újításból általában több megtakarítás származik. A tavalyi jelentős visszaesés ellenére ez az összeg így is mintegy 10 millió 250 ezer forintra tehető. És legalább ennyi tulajdonítható az eszmei alapon díjazott újításoknak. E két számból máris leszűrhető a másik tanulság. Mégpedig az, hogy igenis érdemes újítani, megéri a fáradozást a mozgalom rendszeres segítése, az újítókkal való mindennapos törődés, valamint az anyagi és technikai feltételek megteremtése. A harmadik tanulságból is le. hét és szükséges is okulni. A tapasztalatok szerint ugyanis tavaly már sokkal szigorúbban bírálták el az újításokat, mint korábban. Ez helyeselhető, mivel akár tetszik, akár nem, a vállalatoknál és az üzemekben mégis csak jól meg kell fontolni, mire és mennyi pénzt áldozzanak. Senkit sem lehet megróni azért, ha többször számol és csak utána dönt. Nyilvánvaló, hogy ebben az újítás hasznossága, alkalmazhatósága és a várt gazdasági megtakarítás lehet mindenekelőtt a perdöntő. Ha azonban az újítás megfelel ezeknek a követelményeknek, akkor viszont helytelen mégis alábecsülni a díjazásnál az újítónak járó összeget. Volt azonban a múlt évi visz- szaesének olyan oka, amelyet az SZMT felmérése is az elsők közé sorol. Nevezetesen az a — tavaly még érvényben volt — rendelkezés, mely szerint az újítások díjazását az újítóknak I megfelelő részesedési kategóriák terhére finanszírozhatták. így az elbírálók kétszer is meggondolták, hogy mennyire érdemes és kifizetődő az egyes részesedési kategóriákat csorbítani. Ez a megfontolás aztán sokszor azzal járt, hogy az újító kevesebbet kapott, mint amennyire számított. De azt is magával hozta ez — no meg a könnyen és egyszerre elintézzük szemlélet is —, hogy túlontúl elburjánzott az úgynevezett eszmei díjazás. Á vizsgálat megállapítása szerint több vállalatnál alakult ki ez az egyébként rendelettel ellentétes gyakorlat. Olyannyira, hogy az újítók nagy részét csak eszmei alapon díjazták. Márpedig az ilyen eljárás nemcsak sérti az újítók jó részének igazságérzetét és anyagi érdekeltségét, hanem azzal a következménnyel is jár, hogy jó időre, egyiknek- másiknak talán évtizedekre elveszi a kedvét az újítástól. A kezdeményezéseknek ilyen módon való háttérbe szorítása sokat ártott és árt ma is ennek a mozgalomnak, amelynek éppen az a célja és hivatása, hogy felszínre hozza a vállalat és az egyének számára is a jobb boldogulást, a nagyobb anyagi lehetőségeket. M indenekelőtt ezek az okok játszottak közre abban, hogy tavaly eléggé mélypontra zuhant a megye újítómozgalma. Újbóli fellendítéséhez azonban jó és megfelelő alapot nyújt a Minisztertanács 1968. december 12-i határozata, amely többek közt kimondja: — A munkaügyi és a pénzügyminiszter úgy módosítsák a fennálló jogszabályokat, hogy az újításokért kifizetett díj (prémium, jutalom stb.) összegét — amennyiben az a részesedési alapot terheli — tekintet nélkül az értékhatárra a teljes részesedési alap, s ne az érintett dolgozó részesedési kategóriája terhére számolják el. Logikus ez a lényegbe vágó változtatás, mivgl az újításokból származó megtakarítás vagy többletbevétel is az egész vállalat részesedési alapját növeli. Ha pedig így van, márpedig ez az igazság, akkor az is kézenfekvő, hogy az értük kifizetett díjakat is a teljes részesedési alapból vonják le és ne az egyes kategóriák terhére. A határozat következetes érvényesítése azért is fontos és elengedhetetlen, mert az utóbbi időben, különösképpen pedig tavaly, nagyon megcsappant a különböző műszaki posztokon dolgozók körében is az újítói kedv. Ez pedig azért sem jó, mert mégiscsak tőlük várhatók azok a jelentősebb műszaki fejlesztést szolgáló, a gazdasági hatékonyságot javító újítások, ésszerűsítések és megoldások, amelyeket egyetlen vállalat sem nélkülözhet sokáig. A minisztertanácsi határozat — s ez már biztató jel —, máris érezteti kedvező hatását S ha ez továbbra is folytatódik, akkor minden reményünk megvan ahhoz, hogy az újítómozgalom múlt évi megtorpanását csak átmenetinek tekintsük. Olyan átmeneti jelenségnek, amely után csak fellendülés következhet. Podina Péter
