Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
r 1969. május 7. 3 Szerda Új technológia Jobb minőség Kevesebb baleset a BÜV Békéscsabai Gyárában Ä BOV Élüzem címet viselő békéscsabai gyárában az utóbbi időben nagyon megnőtt a követelmény. Pecsenyekacsából például 1967-ben még 287 ezer volt a feldolgozás, 1969-re pedig kb. egymillió kacsából készül konyhakész csomag. Hasonlóan megnőtt a pulyka, a gyöngyös és egyéb baromfiféleség feldolgozása. A gyár vezetői, műszaki irányítói állandóan azon törik a fejüket: kevés pénzből hogyan lehet korszerűsíteni, a teljesítményt növelni. Ezta célt szolgálja többek között az új technológia a kacsavonalnál. Azelőtt gőzzel lazították a kacsák tollát. Ez azt kívánta, hogy 100 fokra felforralják a vizet a kazánok, s így sok tüzelőanyagra volt Tartószerkezeti konferencia és kiállítás Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, az építőipari Tudományos Egyesület elnöke nyitotta m*g kedden a Technika Házában az építőipar háromnapos tartószerkezeti konferenciáját, amely 14 országnak több mint 300 szakembere vitatja meg a magas házak, a paneles és a könnyű acélvázas épületek szerkezeteinek tervezési és gyártási kérdéseit. Bondor József elmondotta, hogy elsősorban a hazai építőipar nagyüzemei, gyár jellegű munkájának kialakításában fontos épületszerkezetek műszaki és gazdasági problémáit terjesztik a konferencia elé, s e gondok megoldásához várnak javaslatokat a szakemberektől. A tervek szerint ugyanis 1970—1975 között az ország házgyári és panelüzemi hálózatának kapacitását több mint kétszeresére növelik, hogy termékeikből évente 42 000 paneles lakás épülhessen. Az újabb mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi építményeknél előtérbe kerülnek a gyorsan összeszerelhető, könnyű, acélvázas épületszerkezetek. Előreláthatóan évente összesen 1,5 millió négyzetméter alapterületű épülethez elegendő fémvázas szerkezet gyártására és felhasználására kell berendezkedni az országban. A konferencián 20 előadó és félkért hozzászóló ismerteti az építőipar újfajta tartószerkezeteinek kutatásában, tervezésében és felhasználásában elért eredményeket. A hazai tapasztalatok fel. méréséhez nyújt segítséget az a kiállítás is, amelyet e nemzetközi találkozó alkalmából rendeztek a Technika Háza kupolatermében. A kiállítást május 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők naponta reggel 9 órától délután 7 óráig. (MTI) szükség. Most 65 fokos melegvízzel lazítanak. Minőségileg sokkal jobb az áru, ráadásul gazdaságosabb is, az egészségre pedig kevésbé ártalmas. Még a munkavédelem is javult, ami egy ilyen nagy üzemben — sok nő dolgozik — fokozottabb jelentőséggel bír. A teljesítmény óránként 800 kacsáról ezerre nőtt Így már a megnövekedett igényeket is kielégítheti az üzem. Egyébként a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására komoly gondot fordítanak. Év. végére átadják rendeltetésének az új öltözőt, zuhanyozót, ahol 800 asszony és leány tisztálkodhat, öltözhet. A kacsa feldolgozó mellé olyan szín épül, amely megkönnyíti a munkát, a víziszámyasok a kocsikról egyenesen a pályára kerülnek, nem ütődnek a le- és felrakásnál s kevesebb lesz rajtuk a minőséget rontó kék folt, a. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1969 I. negyedévi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) azonos időszakához viszonyítva az alábbiak szerint alakult. Eladási forgalom 1968. I. negyedév Millió Ft %-ában Élelmiszerek 279 116,1 Vendéglátás 150 112,7 Ruházat 213 m,7 Vegyes iparcikkek 382 107,5 összesen: 1024 112,4 A lakosság a negyedév folyamán az élelmiszereket átlagosan a tavalyival csaknem azonos árszinten, a ruházati cikkeket pedig valamivel magasabb áron vásárolhatta. Az idénycikkek közül a burgonya és a gyümölcs (ezen belül az alma) a tavalyinál jóval drágább volt; például az alma ára csaknem elérte a citromét. Szociális és kulturális ellátás A megyében a lakásépítés fokozottabb ütemének — és a népesség kis számú csökkenésének Két és fél milliárd forintos segítség — együttes hatására tovább javult a lakáshelyzet. Az év első három hónapjában 445 lakást adtak át rendeltetésének, 62 %-kal többet, mint 1968 első negyedévben. A lakások 35 "/«-át a megye székhelyén adták át haszná-1 lóiknak. Az éves, végleges adatok alap- ; ján javult a népszaporodás. 1968- j ban mintegy 8 %-kal több születés volt. mint egy évvel koráb- I ban. 1969 március végéig 3570 j szülőanya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, számuk j 1968 május óta kb. 1500-zal emel- ! kedett. Az egészségügyi ellátás javulását jelentette az orvosok szá-1 mának növelése, s az, hogy a ‘ fontosabb területeken emelkedett a szakorvosok száma, illetve aránya (például: laboratórium, belgyógyászat, szülészet, röntgen stb.). 1968 folyamán 3 %-kal több tbc-s beteget vettek kezelésbe, mint egy évvel ezelőtt, s tovább emelkedett a művi vetélések száma is. 1968-ban a tanácsi művelődési otthonokban — az ismeretterjesztő előadások növelésével — javult a népművelési tevékenység. A megyében az év elején 100 lakosra 26 rádióelőfizető és 12 televízióTermelés 1969. I. n. év az országos 1968. I. n. év termelés %-ában %-ában Kőolaj 81,2 5,3 Földgáz 131,« 23,9 Égetett tégla 100.6 12,3 Égetett cserép 112,6 44,0 Konzervip. üveg 65,5 32,0 öntött síküveg 111,3 76,9 Kötöttáru 111,1 12,4 Férfiing 67,8 18,7 Kolbászfélék 106,0 10,8 Vágott baromfi 116,2 13,4 Feidoig. tojás 113,0 16,2 Főzelékkonzerv 107.0 13,8 Cukor 139,0 18,9 A termelőüzemek a negyedév Az ország nagyberuházásai- Első Buda,pesti és a Győri Ház- előfizető jutott, az előbbi 2-vel nak építéséhez az utóbbi évek- | gyár. Ezenkívül részt vettek ben jelentős segítséget adtak az | Budapesten, Kaposvárott és új kiképzési rendszerben okta- Székesfehérvárott kétezer lakás tott polgári védelmi katonai j építésében is. műszaki alakulatok, amelyeknek éppen ez a békés építő- munka nyújt lehetőséget az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazáshoz, kiegészítéséhez. A honvédelmi és az építésügyi ágazat kereken öt évvel ezelőtt kezdte meg ezt a kölcsönösen hasznos együttműködést, s a közös munka mérlege egyértelműen kedvező, öt év alatt ezek a műszaki egységek 2,4 milliárd forint értékű építési munkával segítették a népgazdaság fontos beruházásainak munkálatait. Támogatásukkal eddig 17 olyan nagyipari beruházást adtak át az építők, mint például a Dunai Cement- és Mész- mű, a Hódmezővásárhelyi Porcelángyár, a Dunamenti Hőerőmű, a Borsodi Ércdúsító, az Az idén ezek az alakulatok hat budapesti lakótelepnek és az ország csaknem húsz egyedi nagyberuházásának építését segítik. Többek között ebben az évben kezdik meg a munkát az több, az utóbbi 2-vel kevesebb az országos átlagnál. Termelés és értékesítés Az első negyedévben az »pari üzemek termelési programja és annak teljesítése általában megfelelt a kapacitás lekötésének. Esetenként azonban a szállítás '11 üteme nem volt kielégítő. Orosházi Üveggyár, a Szegédi. ..... Házgyár és a Nyergesújfalui A megye szocialista iparúnak TT. . ... , . termelese 1969 első három honapViscosagyar építésén. A szoci-, jában 16 vkal volt több mint alista építőiparnak a negyedik < egy évvel korábban. Ezen belül ötéves tervben majdnem 50 az állami ipar' termelésének nosza zalékkal kell növelnie ter- [ veked.ése — élelmiszeripar nélkül melését, de a munkaerőután- 21 %-os volt, az országos 1,9 %- pótlás nehézségei fokozódnak,! kai szemben. A termelés legdina- főW a-7 inarvidékeken a ' mikusabban fejlődött a nehézfővárosban A kölcsönös elő- iParban- Ezt elősegítette az álló- : és a szövetkezeti felvásárló s^erlovarosban. A kölcsönös elő- alapok fejlesztése is. (Forgácsoló veken kívül is értékesítettek jenyok^alap.jan tehat a kővetkező I Szerszámgyár műhelycsarnoka, lentősebb mennyiséget^_így^pélkőolajfúrási üzem, a gázgyártó és J 1 szolgáltató vállalat telepei stb.) A fontosabb cikkek termelése az * alábbiak szerint alakult: folyamán lényegében a piaci viszonyoknak megfelelően alakították termékeiknek választékát. Az állami építőipar első" negyedévi termelése — folyóáron számítva — kb. 15 %-kal volt több. mint 1968 hasonló időszakában. A megyei székhelyű állami építőipar 1969. évi termelési feladata 475 millió forint értékű építési-szerelési munka, amely az előző évinél csaknem 10 %-kal több. A kivitelező szervek a negyedév végéig éves előirányzatuknak 83 százalékára kötöttek szerződést. A megye összes gazdaságában 1969. március végén 142 400 szarvasmarhát, 536100 sertést, 20 600 lovat, 236 800 juhot és 3,9 millió baromfit tartottak. Ä szarvasmarhák és a juhok száma 1—1 %-kal több, a sertéseké 14, a lovaké 10, a baromfiaké 13 %- kai volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A fontosabb átlátok és állati eredetű termékek felvásárlásának együttes volumene kb. 1 %-kaJ — ezen belül a tanácsi szektorban 4 %-kal volt több, mint 1968 első negyedévében. Vágóállatokból 8,6 %-kal többet, állati eredetű termékekből 7,4 %-kal kevesebbet értékesítettek a tanácsi szektor gazdaságai, mint 1968 első három hónapjában. Vágósertésből 11, vágómarhából 14, baromfiból 49. tejből 6 %-kal vásároltak többet, tojásból pedig 19 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A termelők áruikból az állami tervidőszakban is szükség lesz az építésügyi és a honvédelmi ágazat együttműködésének fenntartására. (MTI) dául gyümölcsből, tejből, élőállatokból stb. Különösen a termelőszövetkezetekben éltek az áruértékesítés ilyen formájával. A nemzetiségi politika érvényesüléséről és feladatairól tanácskoztak Tegnap, kedden délelőtt Such János első titkár elnökletével ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság propaganda és művelődésügyi bizottsága. A tanácskozás részvevői megvitatták a Politikai Bizottság 1968. szeptember 10-i határozata, valamint a helyi vizsgálódások és tapasztalatok alapján összeállított jelentést, amely a nemzetiségi politika érvényesülését és feladatait foglalja össze. A bizottság a jelentést néhány módosítással és kiegészítéssel elfogadta. A témát a közeljövőben a végrehajtó bizottság, majd a pártbizottság is napirendjére tűzi. Az a fontos, hogy emlékezzenek C' lgondolkozva ül az asztal mellett. Kifakult kalapját térdén nyugtatja. Szeme hirtelen felélénkül és beszélni kezd. — Tizennyolc éves voltam, de nem azért mentem. A kor magával rántott, oda tartoztam közéjük. Hatan voltunk testvérek, én a legidősebb. Apám, s három nagybátyám katona. Korán megtanultam, mi az, ha a szegényembernek családja van. S akkor egy kicsit föllélegeztünk itt, Békéscsabán is. Egyszer azt hallom, jön egy francia páncélvonat, meg fogja szállni a várost. Akinek fegyvere van, jelentkezzen. Nekem nem volt, de szereztem. Vagy 150-en gyűltünk ösz- sze. S Fürjes táján lefegyvereztük a franciákat. — Kire emlékszik ? — Kire? — felém tárja tenyerét. — Néhány arcra, az indulatokra. — Névre? — Nem kérdeztük meg egymás nevét. — Aztán? p1 ejére teszi a kalapot. Nem szívesen beszél. — Ez úgy február táján történt. Visszajöttünk Csabára. Másnap vagy harmadnap újra hívtak. Akkor már a román csapatokkal kellett szembenézni. Gyula alatt Szlancsik György- gyel találkoztam. Persze emlékszem néhány névre is. Ö akkor megsebesült. De ez még csak előcsatározás volt. Miskolcnál kezdődött az igazi. Egy darabig a pesti vasasokkal voltam. Kiszorítottuk a cseheket a határon túlra. No, gondoltuk, most már senki sem fog ki rajtunk. És tessék — a helységre nem emlékszem már, a Hernád közelében lehettünk — hajnalban furcsa neszre ébredtem. Árulás történt. A csehek szétszórtak minket. Másnap összeverődtünk. És újra támadtunk. Ekkor sebesültem meg. Egy tönk szélénél lapultam, mikor gránát robbant közvetlenül előttem. Azóta nagyot hallok. Sokáig fájt a fejem, egy darabig vér folyt a fülemből és zúgott, mintha állandóan harangoztak volna. De tovább mentem. Még aznap kiszabadítottuk a vörös bajtársakat. Köztük volt Szluka György és Gajdács András, ök is itt élnek a íényesi soron. — Az igazolványát nem őrizte meg? — Annak története van. Mikor visszavonultunk a Tisza vonalába, mindenhonnan nagyon rossz hírek jöttek. Biztatgattuk egymást. Aztán egy lovasfutár érkezett valahonnan, hogy meneküljünk, körül vagyunk véve Szétszóródtunk. Tizenegy napig bujkáltam. Az utolsó napon, úgy estefelé kiválasztottam egy kis tanyát, mondom, ide benézek és ennivalót kiérek. De először elástam az igazolványomat. A hogy közeledtem a tanyához, három lovas bukkant elő. Közrefogtak. — Gárda rose' — kiabálták. Az egyik kihozott egy ásót a tanyából, kimérte a síromat. Aztán kezembe nyomták az ásót, hogy ássam meg. Egy középkorú asszony mentett meg. Azt mondta a tisztnek, hogy az öccse vagyok. Még azon az esten kereket oldottam, s bújdokolva, rá egy hétre visszaérkeztem Békéscsabára. De az igazolványok ott maradtak; — Aztán jött az a huszonöt ér. Sokszor eszembe jutott az az aszony, meg az igazolványok, de akkoriban nem volt annyi pénzeim, hogy oda utazzak, és megköszönjem az életemet. Megnősültem, jöttek a gyerekek, örültem, ha munkához jutottam. Néha ugyan felötlött bennem, mi lesz, ha valaki rábukkan az igazolványaimra. Egy napon talán értem jönnek a esendőtök. — Tudja, hogy a Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre meghívták a vöröskatonákat? — Mondta a fiam. — És elment? — Eh! — legyint. — Utána kellett volna járnom egynek s másnak, de nekem ahhoz soha sem volt türelmem. Különben az mellékes is, hogy történetesen én, Szász István, egykori vörös- katona ott vagyok a meghívottak közt vagy sem. A a a fontos, hogy emlékezzenek azokra az időkre, mert akkor rám is emlékeznek. Seredi János
