Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

1969. május 7. 4 Szerda Beszéljünk a mércéről Az új mechanizmus körülmé­nyei között a kibővült vál­lalatig hatáskör és a nagyobb ön­állóság nyomán természetszerű­leg sokasodik a vezetés munká­ja, gondja, felelőssége. Bizonyos tokig a vezetés jellege, szerepe is módosult. A hatékony vállalati nyereség-érdekeltség következté­ben a műszaki-termelési kérdések helyet az értékesítési, a komplex gazdálkodási feladatok kerültek előtérbe. Növekedtek a vezetéssel szembeni követelmények, szigo­rúbb lett a mérce, de a káderek kiválasztásának, megítélésének alapelve nem változott. Ma is a népi demokráciához hű, politikai­lag és szakmailag képzett, szer­vezőképes és irányítani tudó em­berekre van szükség a vezetésben. A kádermunba alapelve a re­form nyomán jottányit sem mó­dosult. Azért kell ezt külön is aláhúzni, mert sokan félreértik, hogy az új gazdasági mechaniz­musban időnként más hangsúlyt, sőt esetleg, más megfogalmazást is nyernek egyes kérdések. A párt IX. kongresszusának meg­állapítása, noha 1966 novemberé­ben hangzott el, még időszerű, napjaink egyik aktuális kérdésé­re ad frappáns, félreérthetetlen választ: ,,A társadalomnak nem a politikus szakemberekre és nem szakmailag hozzá nem értő ..po­litikusokra”, hanem megfelelő ve­zetőkre van szüksége. A felada­tokra való alkalmasság társadal­munk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és a ve­zetőkészséget egyaránt és együt­tesen követeli.” A szakmai felkészültség, a műszaki-gazdasági képzett­ség értelmezés körül van talán most már a legkevesebb félreér­tés, hiszen negyedszázaddal a felszabadulás után joggal kérjük számon a vállalatok vezetőitől a szakmai tudást, sőt a diplomát is. ' Ám önmagában két—három dip- ! ionjától sem lesz okvetlen valaki; alkalmas, rátermett vezető- Á; magasfokú szaktudás csak akkori érvényesülhet, teljes értékűen, | egy-egy vezető munkakörben, ha; párosul az irányító-, szervező- készséggel. a vezető képességgel. Mg már önálló tudomány, sőt an­nak tucatnyi specializált ágazata foglalkozik a vezetői ismeretek­kel. Hazánkban is előtérbe kerül­tek a vezetéselméleti kérdések, megkezdődött a vezetői ismeretek tudományos igényű publikálása, szervezett oktatása. A vezetés képlete azért így sem olyan egyszerű. Ha a műszaki- gazdasági végzettség, plusz a ve­zetési ismeretek elsajátítása ré­vén bárki alkalmassá válhatna a vezetésre, akkor tulajdonképpen annyi jó vezetőnk lehetne, amennyit akarunk. Ez, sajnos, azért nem lehetséges, mert a ve­zetőnek az irányító és a szer­vezőkészségre mint személyes tu­lajdonságra is szüksége van. Eh­hez^ bizonyos adottság, egészséges ítélőképesség kell: Az átlagosnál nagyobb fokú érdeklődés a köz­ügyek iránt, képesség a távlatok felismeréséhez, intuíció, közvet­lenség, bánni tudás az emberek­kel, határozottság, állásfoglaló készség; a szükséges kompromisz- szurnok iránti érzék, a változó körülmények és követelmények által igényelt alkalmazkodó kész­ség stb. E tulajdonságok magas színvonalú kifejlesztéséhez kevés az elméleti felkészültség. A gyakorlat teszi a mestert — tartja a közmondás. Ez fokozottan érvényes a ve­zetőre. aki nem élettelen anyagot formál, hanem em­bereket, közösséget irányít, új és szinte soha nem ismétlődő helyzetekben határoz. A vezető mesteri képességei pedig csak ak­kor fejlődhetnek ki, ha hagyják; ha olyan feltételeket teremtenek, amelyben lehet, sőt kötelező ye- zetni. A megnövekedett vállalati önállóság ilyen határozott vezetői követelményeket támaszt. Fontos, hogy a vállalaton belüi is növel­jék a munkahelyi vagy funkcio­nális vezetők hatáskörét. A gya­korlat a legjobb kácteres. s ha megfelelő feltételeket teremtenek, minden vezető saját magáról ál­lítja ki az alkalmassági vagy az alkalmatlansági bizonyítványt. Minden vezető egyébként azzal külön is vizsgázik, hogy milyen munkatársakat választ és beosz­tottjai milyen színvonalon dolgoz­nak. A megnövekedett szakmai, ve­** zetői követelmények nem szorították háttérbe a politikai felkészültség, a rendszerünkhöz, a szocializmus ügyéhez való odaadó hűség igényét. Sőt, a nagyobb .ön­állóságból és felelősségből foko­zottan következik ez a politikai igényesség. Mert egyrészt megnőtt a vezető társadalmi és gazdasági felelőssége az általa irányított kollektívával szemben. Ilyen fe­Szarmatakori település nyomaira akadtak Kardoskúton Amikor Kardoskút határában még hatalmas nádasok voltak, a nádasokban vízimadarak, farka­sok és vaddisznók ezrei tanyáz­tak, akkor vidékünkön az iráni eredetű lovas nomád jazig- szarmaták laktak. Időszámításunk első évtizedeiben jelentek meg az fegyvert Alföldön, s három évszázadon keresztül három nagyobb tör­zsük vándorolt hazánk területére Ukrajna füves pusztáiról. Le- igázták az itt talált kelta-dák ős­lakosságot, és csaknem 500 esz­tendeig éltek ezen a tájon. Ré­gészeti leletek bizonyítják, hogy az időszámítás után IV. század végén feltűnő hunok által leti­port lakosság jelentős részét a szarmata népelemek alkották. Életmódjukról igen keveset tu­dunk. A római történetírók fel­jegyzései szerint vakmerő, jói fél­fegyverzett lovasharcosok voltak. Harci taktikájuk a lovas nomád népek könnyen mozgó, rugalmas vélték a tömegtámadást és a könnyű portyázást. Említést tesz­nek az ókori források arról is, hogy a háborúkat harcos uralko­dó osztályuk viselte, míg a föld­művelő nép tömegeinek tilos volt hordani, A „szolga” szarmaták sanyarú helyzetükön gyakran győzelmes kimenetelű felkelésekkel próbáltak javítani. Hazánk területére érkezett tör­zseiket a római birodalom ter­jeszkedése elzárta keleti rokona­iktól és gazdasági központjaiktól. Ezért általános elszegényedés kö­vetkezett be, ami arra kényszerí­tette őket, hogy állandó betöré­sekkel és különböző germán né­pekkel (kvád, markoman) szer­vezett rablóháborúkkal pusztítsák a szomszédos Pannónia népeinek életét. Valószínűleg anyajogú nemzet­ségi szervezetben éltek, a férfi­sírokban talán ezért kevés a 'UMtMMMMtHMmtHMMHMtMMMtMMMHmmMVMmV harcászata volt, s egyaránt ked- | melléklet. A nők sírjaiban sajá­Új mosószerüzem Szolnokon A Tiszamenti Vegyiművekben elkészült az új mosószerüzem. Az országban először fúvókás hőporlasztásos eljárással itt ké­szítenek mosószereket. A Tomi néven forgalomba kerülő mo­sószerekből három típus készül egyelőre. Á Tomi Prima lúgos mosópor vászonáruk, a Tomi Szuper finom mosópor műszál, pamut és gyapjú, a Tomi Extra univerzális mosópor pedig mindenféle textília mosására alkalmas. (MTI-£otó — Mező Sándor felv.) tos, keletről hozott színes gyöngy- fűzéreken kívül Fekete-tenger melléki eredetű s a rómaiaktól vásárolt bronz és ezüst ékszere­ket találunk. Finoman kidolgozott edényeik a kelta őslakosság ha­gyományait és a rómaiaktól át­vett formákat mutatják. Fő táp­lálékuk volt a köles, amit for­gatható kézi malmon őröltek meg. Legnépesebb volt Kardoskút ha­tára ebben a korban. A szarma­ták települési nyomait minden partosabb részen megtaláljuk. A község belterületén, a Petőfi so­ron is találhatók telep- és teme­tőnyomok. Pár évvel ezelőtt az önkiszolgáló bolt előtti árokban fejjel délnek fekvő csontvázat, a pedagóguslakás mellett pedig henger alakú vermet bolygattak meg. Nemrégiben ezen a területen újabb leletekre akadtak. Susán Géza pedagógus házához tartozó teleknél, a járda szélén ásott gázvezetékkel ismét egy gödröt vágtak át, amelyből igen sok edénycserép és állatcsont (ló, szarvasmarha?) került felszínre. Találtak egy vöröses színű, eny­hén kihajló peremű, palack for­májú edénykét és erősen kopott fenőkövet is. A cserepek szürke, korongon készült, különböző for­májú edények töredékei. Az elő- j kerülő Jeletekre azonnal felfi- : gyeit Susán Géza pedagógus, a Móra Ferenc Művelődési Ház igazgatója, s megmentette őket a honismereti szakkör gyűjteménye részére. Sajnos, a leletekről már csak akkor adtak hírt, amikor azokat kiszedték, helyét pedig be­temették. Annyit azonban így is megállapíthatunk, hogy a lelet- agyag valószínűleg hulladékgö­dörből került elő, ami újabb bi­zonyítéka annak, hogy községünk nagy kiterjedésű, i. u, III—IV. századi szarmatakori telep fölé 1 épült. | Nagy időről beszél a lelet. A j verőfényeg májusi napon a régi | élet nyomait kutatva, a képzelet í világában megelevenednek a holt tárgyak, élet költözik a por- ladozó csontokba-eserepekbe és a kutató szemben találja magát a rég letűnt szarmaták mozgalmas életével. Ifj. Olasz Ernő az orosházi Szántó Kovács Múzeum munkatársa leiőssége pedig csak a szocialista vezetőnek van. Amíg a tőkés ve- ..................................................................................................... E lfelejtették? Panasz érkezett a szerkesztőség­hez: a békéscsabai Kulich Gyula Lakótelep III., IV. és V. számú épületének a tatarozását a múlt év végén befejezték, de az állvá­nyozást még mindig nem bontot­ták le. Mintha elfelejtkezett vol­na róla a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat 1. számú épí­tésvezetősége. A lakók azonban nagyon is számon tartják és sze­retnék, ha végre már megszaba­dulnának tőle. A legnagyobb baj, hogy a gye­rekek felmászkálnak az állványra és légtornász-mutatványokkal szórakoztatják egymást, miközben a szülők állandó rettegésben él­nek. Egyebek közt kellemetlen az is, hogy a lakók nem tudják ki­nyitni az ablakokat, mert a szél felkavarja az állványról a port és behordja a lakásba. Végül hadd mondjuk el még, hogy az állvány­erdő miatt eddig nem lehetett vi­rágokat ültetni a házak köré. Mi is kérjük: az építésvezető­ség végre mentse fel a lakókat e kellemetlenségek alól és — ha éppenséggel felesleges tárolja ott az állványokat, ahol azoknak helyük van, ne pedig mások por­—or. zetés manipulációival a dolgozók f megtévesztésére, a kizsákmánvo- ! fás leleplezésére törekszik, addig " nálunk a dolgozók tulajdonosi helyzetéből objektíve következik a termelési aktivitás, a kezde­ményező készség, a beleszólási jog. az üzemi demokrácia szüksé­gessége. A gazdasági-műszaki ve- “ zetők többsége még nem tanult meg magas színvonalon politizál­ni, tudományos alapossággal és szocialista módon vezetni. Most kezd utat törni például a munka- szociológia és munkapszichológia, amelj objektív módszerekkel igyekszik felmérni, elemezni a vállalati közvéleményt, a vezetés­sel szembeni elvárásokat, a dol­gozók aktivizálásának lehetősé­geit. Szocialista felelősségérzetet, odaadást, politikusi kvalitá­sokat kívánnak másrészt a veze- | tőtől azok a döntések is, amelyek | a lakosság, a népgazdaság érde- | keit közvetlenül érintik. A köz- gazdasági szabályozó eszközök, a vállalati nyereségérdekeltség nem minden esetben teremti meg au­tomatikusan — főként rövidtávon — az egyéni, a csoport- és a népgazdasági érdekek összhang­ját. Esetenként a helyi döntések­nél is országos szintű mérlegelés, áttekintőkészség, szocialista fele­lősségérzet szükséges. A vállala­tok vezetői most is a szocialista államot képviselő irányító szer­vektől kapják megbízatásukat, s ezért a bírálómért cserébe ter­mészetes követelmény a szocialis­ta rendszerünkhöz való hűség, amely nemcsak szavakban, hanem elsősorban tettekben tükröződik K, Jt PAGODASÍ 0 és faanzLjztűmk Tokio — a végietek városa Japán fővárosa egy kamasz- korban levő gyerekhez hasonlít. Még nem talált önmagára, tele van olyan ellentmondásokkal, melyek láttán az ember ámula­tot és zavart érez. A 10—IS eme­letes vasbeton és üvegpaloták szomszédságában jól megférnek a piciny faházikók; legmoder­nebb, elektronikusan ellenőrzött forgalomirányító lámpáktól alig száz méterre a rendőr papírlám­pával irányítja a forgalmat... Lépten-nyomon a szépség ölel­kezik az összevisszasággal. A Ginza Tokió központja a Ginza. A luxussétány hangulatát szavak­kal és képekkel lehetetlen visz- szaadni. Megszámolhatatlan em­ber nyüzsög itt; megszámolha- tatlan áruház és bazár várja a vevőt megszámolhatatlan porté­kával. Csillogó kirakatok mel­lett lavórban árulják a különfé­le tengeri állatokat; ezernyi eredeti, pazar fényreklám ejti ámulatba az embert; ezernyi éj­szakai lokál ígér csodálatos él­ményt. (2000 jenért — kb. 150 forint — bár bájos hölgyek áll­nak a férfiak rendelkezésére...) A vevőkért való vetélkedés során a Ginza áruházai nem győzik túllicitálni egymást. Az ajtókban csinos, fiatal egyenruhás lányok üdvözlik a vendéget. A legtöbb áruházban ajándékokat — apró mütyüröket — is osztogatnak. A vásárlókat fényáradat, ragyogó tisztaság, csend és hihetetlen árubőség fo­gadja. A polcokon valamennyi, világszerte ismert külföldi áru­cikk megtalálható, de az áruk zöme japán. Az áruházakban mindent meg lehet fogni, ki le­het próbálni, de vevőt csak ak­kor szabad megszólítani, ha el­hangzik a bűvös „dozó” — ké­rem — szó. Minden áruházban állandó kiárusítás van, és ha a vevő — napokkal a vásárlás után — meggondolja magát, a rózsaszín pulóvert blokk nélkül visszacserélik — például fehér­re ... Az átlag japán a Ginza csil­logó áruházaiba inkább nézelő­dik, semmint vásárolt A jobb minőségű öltönyök itt 4 ezer fo­rintnál kezdődnek, s bizony, ez még: a 21 ezer jen havi kereset­tel rendelkező tisztviselő számá­ra is elérhetetlen. (Különösen akkor, ha figyelembe vesszük az igen magas lakbért: már Tokió peremvárosában is 6 ezer jen egy öt négyzetméter területű kis kamra havi bére.) Pachinkó A Ginza érdekes, sajátos szín­foltjai a pachinkók. Az óriás já­téktermekben — legtöbbjüket csak egy függöny választja el az utca forgatagától — tíz-húsz sor­ban a játékautomaták százai várják a vállalkozó szellemű vendégeket, ötven jenért 25 go­lyót adnak. A golyócskák birto­kában megkezdődik a türelem­játék. Az automatába behelyeznek egy golyót, amit rugós szerkezet­tel útnak indítanak. Ha a golyó a középső lyukon szalad ki, ak­kor nincs találat; ha bármelyik oldalsó lyukba oeletalál, a gép csönget, és ajándékgolyókat ad. Az ajándékba kapott ezüst-go- lyócskáka kis teknő gyűjti. Amikor a szerencsét próbálók­nak már száznál is több golyó­juk van, beválthatják különböző tárgyakra. Csak hát a kutya ott van el­temetve — és ebben van az üz­let —, hogy e tárgyak között igen értékeseket is lehet találni; mindenki azokra pályázik, és addig játszik, amíg az ötven je-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom