Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

969. május i 5 Vasárnap Lesz-e belőlem óvónő? Kétszázötvenhat kislány Szarvasra tart A továbbtanulni szándékozó ti­zennyolc évesek számára a felvé­teli vizsgák sokszor valóságos élet-halál” esélyekké misztifiká­lódnak. A túlzásoktól függetlenül van is ebben valami, mert a vá­lasztott életpályán elindulni (és ennek első állomása a felvételi), vagy az elindulás lehetőségét el­veszíteni nem hétköznapi, köz­hely-probléma. „Képzeljük csak el — időz egy kicsit a dolognál Szűcs Gyula, a Szarvasi Óvónő­képző igazgatóhelyettese — egy jelesen érettségizett kislány elha­tározza, hogy óvónő lesz. Szereti a gyerekeket, ért a nyelvükön, a szomszédok kisbabáját is szívesen pesztrálgatta, egyszóval, az elhi­vatottság érzése erős benne, ami­kor iskolájában bejelenti: hoz-, zánk szeretne kerülni hallgató­nak. Hogy mindez még mennyire kevés ahhoz, hogy felvételt nyer­jen, ez az, amit nagyon sokan nem ismernek, illetve nincsenek megfelelő tárgyi ismereteik arról, hogy a jelölteknek milyen próbá­kon kell átjutniuk ahhoz, hogy az intézet új első évfolyamának nö­vendékei. lehessenek.” Mondhatnánk, sajtótájékoztató­nak is a Szűcs Gyulával folytatott beszélgetést, mert annyira közér­dekű, és általában a felsőfokú to. vábbtanulásra jelentkezők, s per­sze a szülők számára is tanulság­gal szolgál. A felvételiket is előkészítik „Mégpedig hosszasan, heteken át. Az igények felmérése, ilyen ismereteink állandó frissítése is lényeges dolog. Tudni kell, hogy a mi intézetünk Tiszántúlról Is­koláz be: Szabolcs, Hajdú, Szol­nok, Csongrád és Békés megyék­ből, valamint Szegedről. Debre­cenből. A keretszámunk 110. A kö­zépiskolákból már megkaptuk a jelentkezési lapokat, összesen 303 pályázat futott be, ez hetvennel kevesebb a tavalyinál. Hogy mi­ért kevesebb? Azt hiszem azért, mert tavaly óta szigorúbban kell megvizsgálnunk a pályaalkalmas­ságot. ez viszont nem csekély pró. ba, akik a feltételeket jól ismerik (a középiskolák igazgatói, ha jó tájékoztatást adnak erről, sok csa­lódást megelőzhetnek!) már nem is pályáznak, ha érzik, hogy va­lahol nem állnák meg a helyüket.” Miről is van szó tulajdonkép­pen? Melyek a pályaalkalmasság feltételei? Az első az ép szervezet, a testi alkalmasság. Ez komoly aktus. A jelöltet sportorvos vizsgálja meg, és a testnevelő tanárral együtt el­lenőrzi a mozgásképességét. „Aki a középiskolában testnevelés alól fel volt mentve, nem lehet inté­zetünk hallgatója — mondja az igazgatóhelyettes. —Ez egyszerűen szabály, ez alól nem lehet és nincs is kivétel.” A következő próba a hallásvizs. gálát. Világos ugye, hogy óvónő nem lehet az, aki az óvodai mun­ka egyik legfontosabb feladatát, a dalocskák, énekes játékok megta­nítását nem tudja ellátni. Közben megjegyzi, hogy az idei felvételik első fázisa, ezek a pá­lyaalkalmassági vizsgálatok már megtörténtek. A testi alkalmasság próbáján heten, a hallásvizsgán 28-an estek ki. Bosszantóan ma­gasnak tartja ezt a számot, mely könnyen csökkenthető lett volna, ha a középiskolák igazgatósága részletesebben tájékoztatja a pá­lyázókat, például arró] Is, hogy akinek rossz a zenei hallása, ne is jelentkezzen, mert nem nyer­het felvételt, még ha különben kitűnő tanuló is. Ilyen felesleges csalódástól meg kell kímélni a pá. lyát, élethivatást kereső fiatalo­kat. Ez persze igaz, és igen bölcs tanács. Ha valaki a hallásvizsgálaton is szerencsésen túljutott, következik a színlátáspróba. „Lányoknál ez nem veszélyes, ritka közöttük a színtévesztő.” A következő akadgly a beszéd­készség-vizsgálat. „Beszédhibával nem lehet valaki óvónő, mert ak­kor hogyan tanítja meg a kicsi­ket szépen beszélni? Összesítve az alkalmassági vizsgálatokat, a cél az, hogy olyan jelöltekből ké­pezzünk óvónőket, akik a testi és az anyanyelvi nevelést tökéletesen el tudják látni; ezek az óvodai ne­velés fő céljai.” 303-ból 256 maradt Gyors kivonás: 47-en estek ki a pályaalkalmassági vizsgálaton. Az ő sorsuk felett sem borult azon­ban be az ég, mert részükre az intézet hivatalból továbbítja fel­vételi papírjaikat más felsőfokú tanintézetbe. Ez nekik jár, és ez természetes is. Így jutunk el oda, hogy az írás. beli és a szóbeli felvételi közvet­len előkészületeit megkezdhetik. „Június 26-án lesz az írásbeli, központi tételek alapján, június 27-től július 1-ig a szóbeliek. Jú­lius 3-án tartja záróülését a fel­vételi bizottság, hogy döntsön a 163 hely sorsáról. (Héttel a Mű­velődésügyi Minisztérium rendel­kezik.) Addig azonban az intézet mun­kája zavartalan, vizsgák, állam­vizsgák zajlanak. Többén azonban már a felvételire behívott pályá­zók adataival, jellemzésükkel is­merkednek, sőt összeállítják a legjellemzőbb jegyeket, hogy a vizsgabizottságok dolgát könnyít­sék, vagy inkább segítsék a reális értékelést. Készülnek a bizottsá­gokba delegált KISZ-tagok is, hogy a gólya-jelölteknek megfe­lelő buzdítást adjanak, és közre­működjenek a felvételi vizsgákon. Ha ők kérdeznek, az a jelöltek I számára „fél siker” és megnyug­vás egy-egy rövid percre. „Négy vizsgabizottságot alakítunk. Elnö. ke a kérdező-tanár, aki a jelölt magyar és történelemtudását el­lenőrzi, meghívottként mindig ott ül a városi pártbizottság és a ta­nács művelődésügyi osztályának képviselője is.” A felvételi vizsga ' alapvető el­vei, az egész vizsgát meghatározó i és egységbe foglaló koncepció is A Képcsarnok Vállalat fiókjai­ban immár hagyomány, hogy időnként megrendezik egy-egy művész alkotásainak kiállítását. Okos hagyomány, mert a Kép­csarnok üzleteit szívesen keresik fel a látogatók. A hangulatos, vendégmarasztaló berendezés, az ízléses és művészi áruk állandó látogató — és vásárló közönséget alakítanak ki. A kiállítások lehe­tővé teszik napjaink festőinek, szobrászainak bemutatkozását, és alkalmat adnak a művész és a közönség találkozására. A vállalat békéscsabai fiókja, fennállása óta már 20. alka­lommal rendezett kiállítást a ma művészének alkotásaiból. Leg. utóbb Zirkelbach László festőmű­vész mutatkozott be a csabai kö­zönségnek. Benkhardt Ágost egy­kori növendéke, 1939-ben szerzett rajztanári oklevelet. Mint főisko­lás, gyakorta megfordult a mes­tere által 1938-ig vezetett miskolci művésztelepen, amely különösen a grafikai műfajokban sok tehet­séges fiatalt nevelt. Zirkelbach László méltó tanítványnak bizo­sokszor nem világos azok számá­ra, akiket érint. Például itt, Szarvason, melyek a fő szempon­tok? Mi az az elvi vonal, amely­től azt várják, hogy tényleg a legrátermettebb lányok kerülje­nek az intézetbe? Nem kontrollálják az érettségit „Ezt határozottan alá kell húz­nom, mert hallottunk már olyan (hozzá nem értő) véleményeket, hogy a vizsgabizottság mást sem tett, csak az érettségit ellenőrizte, amikor pedig a jelölt jeles, vagy éppen kitűnő érettségi bizonyít­vánnyal pályázott. Tény. hogy kontrollról szó sincs. Persze, a tár­gyi tudás nem mellékes, mégis az a fontosabb, hogy a jelölt milyen személyiségjegyekkel rendelkezik, van-e egyéni véleménye a már elsajátított ismeretanyagról, mint előadó (tehát mint óvónő) mit ígér? A megszerzett pontszámok véleményem szerint reális képet adnak a vizsgázóról.” És mi van akkor, ha azonos pontszámot szerzett jelöltek kö­zött kell dönteni? „A válasz nem olyan kényes, mint amilyennek látszik.» Nem ti­tok, hogy ez esetben a szociális körülmények, az átlagosnál hát­rányosabb helyzetben nevelke­dett jelölt mellett dönt a bizott­ság. Azt sem hagyjuk figyelmen kívül, ha a szülők kiemelkedően bizonyították áldozatkészségüket az új társadalom megteremtésé­ben. Azt hiszem, ez ellen senki sem emelhet panaszt” Felelősség és pedagógiai, lélek­tani erőpróba a felvételi vizsgálat a tanárnak is. „Mi is izgalommal várjuk — mondja az igazgatóhe­lyettes — a várakozás izgalma ez. Nem mindegy, hogy rosszul, vagy jól választjuk meg az új első év­folyam hallgatóit. Ügyes, jól kép­zett óvónőket várnak tőlünk a ti­szántúli megyék. Különösen a kis községek, ahol még nagy az óvó­nőhiány. Falun kezdeni, falun le­telepedni, az is szép életcél. Csak az a baj. hogy kevesen választják. De ez már más téma, erről majd máskor. Érdekes és tanulságos lenne.” Sass Ervin nyúlt,' művészi munkásságának jelentős részét grafikák alkották, amelyek finom vonalkultúrájuk­kal, az érzés és az érzelem ne­mes izgalmával és melegségével magasfokú mesterségbeli tudást bizonyítanak. A kiállításon bemutatott képek arról vallanak, hogy alkotójuk a természet szerelmese és értője, a hazai táj ismerője. A zimankós téli hideg és a perzselő nyár egy­aránt a szabadban találja, a Tél a hegyekben, A Nagymaros télen, Az olvadás vagy A kora tavasz a szőlőben, egyaránt erről tanúsko­dik. Aquvareljeinek sygaras, derűs színei, olaj-temperáinak vibráló színskálája, atmoszférája (például a Kertben, Kerti csendélet, Pilis- borosjenői tavasz) a plein air je­gyében születtek. Tegnap zárult a művész két hétig tartó önálló kiállítása. A Képcsarnok Vállalat békéscsabai üzletében megforduló vásárlók és látogatók ismét jelentős művészi élménnyel gazdagodhattak. L. J. Tegnap zárult a békéscsabai képcsarnokban Zirkelbach László festőművész kiállítása Kristóf, ezt nem szabad! A. Baranga vígjátékéinak ősbemutatója Békéscsabán Kristóf Bellea zeneszerző kényes helyzetben azon töpreng, hogy mit tegyen? (Szoboszlai Sándor, Szentirmai Éva). Valeriu Stambulin tanár, aki nem sejt semmit. (Simon Géza, Szoboszlai Sándor). A titkárnő az áldozatkészség és a fondorlat megtestesülje. (Dénes Piroska, Szoboszlai Sándor.) (Fotó: Dcmén;,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom