Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-26 / 118. szám
196®. május 25. 4 Vasárnap fltleinapok A Pamuttextil művek Békéscsabai Gyárában egy plakáton ez olvasható: „Ne rejtse véka alá a ötletét, az ötlet forintokat hoz.” Az írás felett egy fordított kas látható, amelyből pénz hullik ki. A plakát az ötletnapok-at hirdeti, amelyet a vállalat szervezett. A dolgozók elmondhatják ötleteiket, javaslataikat, amit magnetofonszalagra vesznek fél. Ezeket azután műszaki és üzerrv gazdasági szempontból egy bizottság értékeli. Az elfogadott ötleteket díjazzák. A vállalati szinten hasznos! thatókat a központhoz továbbítják és elbírálás után díjazzák. A gyár műszaki és gazdasági vezetői meghatározott szempontok alapján a vállalatnál mondhatják el ötleteiket, amelyeket ott értékeinek. Akik elszakadtak „Krakkótól” Egy késit meglepett , amikor negtudtam, hogy Szarvason „Krakkóban” van a Bartók Béla utca Krakkó ugyanis egy olyan különálló település, ahol mintegy száz-száztíz család lakik, közülük jó néhányan egészen rossz viszonyok között. Erről tanúskodnak az apró, sűrűn egymás mellé épült nádfedeles vályogházak, düledező putrik. Az utca elnevezése persze a-z ottani lakók helyzetén mit sem változtat. Aki teheti, szívesen elköltözik máshová. Alig Adamf^gíteéggeT új‘há^t'veG I Mind a két szobát megmutatják, tek. amely már téglából épült, A A bútorok regiek de egyelőre 65 ezer forint kamatmentes köl- megfelelnek a célnak. A padlót csont 28 év alatt kell visszatértté- ; egyszerű szőnyegek bontják. Az fél éve szakadtak eljjebb. Talán azért is, hogy hadd .......___ ____________ B okros Andrásék is. lássuk a szép, tiszta lakásukat, núskodik. Maga ácsolta a faoszloa férfi egy-egy építkezésnél különmunkát vállal. — Nagyon szorgalmas az uram — dicséri újra. Ez pedig meglátszik ott a ház körül is. ömaga húzott fel egy kis cseréptetős vályogházikót, amelyben nyári konyhát és kamrát alakított ki. Kerítés építését is megkezdte, amelynek minden métere roppant erőfeszítésről taniük. Ha rendszeresen fizetik a havi 215 forint részletet, a végén 15 ezer forintot még el is engednek nekik. Tóth Bélával, a városi tanács főmérnökével keresem« fel őket új otthonukban. Bokros András édesanyja és a felesége, karján egy szőke kislánnyal nyit ajtót.j szokni. ablakokra rajzszegezett kék csomagolópapír miatt csak kevés világosság szűrődik be. — Szélesek az: ablakok, a nagy fényhez nem vagyunk hozzászokva — mondja egy kis mentege- tődzéssel a hangjában a fiatal- asszony. Bizony a fényt is meg kell Kedvesen tessékelnek minket belCsaládtagok a közösben z idei tél vége felé egy kő- j kalehetőségeket teremtsünk minden közös gazdaságban. Ezért támogatják párt- és állami szerveink a segédüzemágak létrehozására irányuló ötleteket és erőfeszíté. seket. A tapasztalatok arról győznek meg bennünket, s ez eléggé sajnálatos, hogy a családtagok bevonására még ott sem fordítanak kellő figyelmet, a'hol jelentősen bővül a tevékenységi kör. Az utóbbi időben komoly aránytalanságok keletkeznek számos helyen zös gazdaság felvételt hirdetett zöldségszárító segédüzemébe. Fiatal lányok jelentkezését várták, miután kihirdették, hogy a munka főként hagymatisztítás és aprítás lesz. Szinte órák alatt háromszor annyian jelentkeztek, mint amennyit fel tudtak venni. Pedig a hagymatisztítás tudvalevőleg megkönnyezted az embert, és itt a kereset sem ígérkezett fé- \ nyesnek. Ez a példa jut eszembe, amikor arra gondolok, mennyire megnőtt j a munka, a fix jövedelem becsű- I lete manapság falun. Helyenként | valósággal ostromolják munkale- j hetőségekért a közös gazdaságok j vezetőit a falun élő, munkavi- j gen osztozkodhatnak, szonyban nem álló fiatalok és idősebbek, főleg a leányok, az asz- szonyok. Közülük főként az úgynevezett besegítő családtagok problémáját látom a legnagyobbnak. Számuk megközelíti a 150 ezret, s mivel a fiúk könnyebben mennek' el hazulról messzebbre is, az ilyen időszaki munkára vállalkozók legtöbbje lány és fiatalasszony. Száz keresőre a mezőgazdaságban 60—80 női kereső jut. Sőt, iparvidékeken ennél is több. Közülük a legkedvezőbb helyzetben levők sem dolgozhatnak többet évenként 7—8 hónapnál. Ugyanakkor látják, hogy az élet mindinkább a rendszeres havi keresettel rendelkezők igényei szerint alakul. Ilyenformán, aki nem tud a többséggel együtt gyarapodni, , b ameiyre képesítése szól. az mindig kívülállónak érzi ma- ' gát. A férje nincs itthon, a Szarvasa Állami Gazdaságban dolgozik. Segédmunkás kőművesek mellett, szocialista brigád- bán. Derék ember lehet, amire abból következtetünk, hogy társaival immár az ezüstkoszorús jelvényt is megszerezte. Az asz- szony még Krakkót is vállalta Bokros Andrásért, amikor feleségül ment hozzá. Igaz, egy tanyát cserélt fel Krakkóval. — Nem számított, hogy hová kerülök — mosolyog. — És ma is jól megvagyunk. Szereti a családját, mindent megtesz érte. Három kislányunk született. Szőkék. kék szeműek és olyan egészségesek, mint a makk. Bokros András elsősorban miattuk akart Krakkóból eljönni, vállalva a gondot, ami a 215 forintos havi törlesztéssel jár. A költségvetésükben nem sok tétel szerepel. A családi pótlékkal együtt 2110 forint a bevételük, amelyből az építési kölcsönt fizetik. Mivel pedig nemrég ráa jövedelemelosztásban. Egyesek- _ _ nek túl sok jut a jóból, másoknak diót is vettek ÓTP-hitelre, ennek túl kevés. S a családtagoknak leg- j részlete 190 forint. Ezzel a rendgyakrabban a sor végén a helyük, csak a maradék munkalehetőséMlvel többnyire fiatalokról van szó, egyik kivezető útnak látszana a szakmunkásképzés hathatós fejlesztése a közös gazdaságokban. Az illetékes kormányszervek anyagi és erkölcsi támogatás vonatkozásában már évek óta a tőlük telhető legtöbbet teszik annak érdekében, hogy minden nagyüzemben meghonosodjék a képesítéshez kötött munka, s minél nagyobb számban taníttassanak, s alkalmazzanak szakmunkásokat. Évente ma már mintegy 5000 mezőgazdasági szakmunkást képeznek ki az országban. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezeknek a fiataloknak alig 40 százaléka dolgozik abban a szakmászeres kiadás 405 forint és marad 1705 forint a megélhetésre. Elég-e ennyi egy öttagú családnak? — tűnődöm magamban. Azt hiszem csak nagyon szerényen. Az asszony azonban elégedett a sorsával. Ügy véli, most már túl vannak a nehezén. Az igaz, hogy egyelőre csak élelemre jut. A férje 900 forint nyereségrészesedéséből vettek egy kevés ruhát, mostanában többre nincs is kilátás. Azaz majd nyáron, amikor pokat, ásta ki a helyüket, aztán ráerősítette a dróthálót, amit a nehezen megtakarított pénzen vásárolt. Egyelőre alig futott még 10—15 méternél többre. A másik oldalon bokrokat ültetett sűrűn egymás mellé. Kell egy-két év, míg ezek megnőnek. A porté nagyobb része még nyílt, csak lépésről lépésre záródik be. És akkor majd baromfit még disznókat nevelnek. így alakítgatják a jövőjüket Bokrosék. Minden előrelépés öröm számukra. És ezekből egyszer szép emlék válik. A küzdelem pedig jobban össztartja majd a családot. Sok minden kellene még. Most elsősorban is mosógép, mert nagy a család, sok a mosnivaió. A bútort is ki akarják cserélni később. Lesz-e erejük a terveik megvalósításához? A fiatalasszony bizakodó. Aki olyan, mint az ő ura, mindent el_ ér kitartó szorgalmával, becsületességével. A tapasztaltak alapján nem is lehet kételkedni ebben. * A Bartók Béla út 19 szám alatti nádfedeles vályogház egyik részében Ivanics Lászlóék laknak. Egy kis szoba és konyha az egész. Az asszony invitál bennünket a szobába: — Tessék csak! Azét, mert mii cigányok vagyunk, még be lehet jönni. Aztán megbánja, hogy így beszél velünk. — Sajnos, egyes helyeken még különbséget tesznek a fehérek és feketék között, amikor munkafel- vételről van szó — panaszkodik. Tisztaság, rend uralkodik a lakásban. Meg is lenne itt még egy ideig, csakhogy állandó a hangos veszekedés, marakodás a töb- lakók között. Egyszerre ki is tör a vihar. Két idősebb asszony kap hajba és bizony nem válogatják a szavakat... a házból költöztek akik most már a Ebből el Bokrosék, maguk urai. Pásztor Béla Fényképezőgéppel a keltető állomáson Ilyen helyzetben persze, hogy ■ kilátástalannak ítélik a jövőjüket a családtagok. Számukra sovány vigasz, hogy az új. téesz- törvény lehetővé teszi szerződéses viszonyba lépésüket, tehát azt, hogy a szövetkezeti lúgokkal lényegében azonos jogokat élvezzenek, ezt a törvényt azonban ma még kevés helyen alkalmazzák. Sokak számára •az sem megnyugtató, hogy a tavalyi 100 ezer jelentkező közül 80 ezer új tagot vettek fel a szövetkezetek, s ezek közül valamivel több mint 25 ezer a családtagok közül kerül ki. Bármennyire elismerjük is a fejlődést, a gondokat is fel kell mérSokan azzal próbálják elodázni a családtagok problémáival való fokozottabb törődést, hogy a legközelebbi években amúgyis tízezrével mennek nyugdíjba a korhatárt elérő idősebb szövetkezeti ta- i gok. Ez valóban így igaz, de nem hinném, hogy ez bárkit is felmentene az alól, hogy már most, azonnal végiggondolja, melyek I azok a területek, ahová az eddi- ' ginéi több embert lehet munká- | ba állítani, s hol kínálkozik le- : hetőség új munkaterületek kialakítására. A különféle társadalmi szer** vek mind gyakrabban beszélnek a családtagok helyzeti hátrányairól. Itt lenne az ideje, annak, hogy illetékes gazdasági j nünk, szembe kell néznünk azok- í vezetők ki-ki a maga terüle kaL A mezőgazdasági munka idényjellegéből adódóan míg a nyári és őszi munkacsúcsok idején mintegy 30 százalékkal kevesebb a munkáskéz, mint amennyire szükség lenne, a holt idényben 40 százalékos munkaerő-fölösleg mutatkozik. Világos, hogy ilyen helyzetben emberek százezrei számára döntő jelentősége van annak, hogy a foglalkoztatás idejét minél jobban kibővítsük, s új muntén — komolyan elővenné ezt a kérdést. Ha nemcsak munkaerőtartalékot látnának a családtagok- J ban, hanem olyan embereket, akiknek jogi helyzetét, a téesz- szel való kapcsolatát, ahogy erre [ tását a feltételek megérnek mielőbb j megnyugtatóan rendezni kell. Biz- j tosak lehetünk abban, hogy az ilyen rendezés előreviszi a mező- ' gazdaság fejlesztésének ügyét mindenütt, ahol azt kellő jóaka- , rattal és előrelátással végzik el. K. L 1 Évről évre jobban betölti hiva- Mezőkovácsházán, a fogyasztási és értékesítő szövetkezet keltető állomása. Ékről tájékoztatott a napokban Sütő Imre, az állomás helyettes vezetője. Amint elmondta, a 30 tízezres gépben mostanáig commers naposcsibéből 282 ezret keltettek ki a háztáji gazdaságok számára. Ugyanakkor G—65-ös húshibridből a nagyüzemi gazdaságoknak eddig 72 ezret szállítottak le. Az év végéig húshibridből 650 ezret keltetnek ki. Képünkön a szállításra kerülő naposlibák közül mutatunk be néhányat B. L Nyári program — Gádoroson Gádoros öt és fél ezer lakosú község az orosházi járásban. Három éve, 1966. decemberében vette itt birtokába a közönség az új, korszerű művelődési házat amely Just Zsig- mond nevét viselj/ Az impozáns kultúrház előtt park, mellette pedig a községi tanács, szintén új épülete. Az igazgatót, Kiss Imrét irodájában találjuk. — Szeretnénk egy művészeti vezetőt is foglalkoztatni, szinte nélkülözhetetlen már nálunk ez a munkakör — mondja, mivel éppen ez foglalkoztatta érkezésünkkor. — Milyen a közönség, az érdeklődés a községben ? — Nézőterünk, ahol 340 vendég foglalhat helyet, általában 80 százalékban megtelik egy- egy előadás, rendezvény alkalmával. Rendkívül igényes a gá- dorösi község. Sokan találtak munkát az iparban, bejárnak a közeli városokba dolgozni, és a rádió, tv is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen szigorú kritikusokká váljanak. Az évad programjának összeállításakor arra törekszünk, hogy az változatos, színvonalas legyen. Kedveltek a színházi estek, ezért a Jókai színházzal tíz előadásra kötöttünk szerződést. Többször ad műsort nálunk a Déryné Színház, s szeretnénk megállapodni az ORI-val is. — A közelmúltban milyen jelentős rendezvények voltak? — Elsőként említem a május 12-i előadást. Ekkor a Megyei Művelődési Ház Gyermekszínháza — röviddel a premier után — nálunk is bemutatta a Toronyóra lánccal című darabot. Fellépett a községben a Raj kő-zenekar, a Balassi Népi- tánc-Együttes. Az Ifjú Zenebarátok hangversenysorozat keretében már négy rendezvényünk volt. — S a nyári tervek? — Május 31-én a Jókai Színház a Kristóf, ezt nem szabad, majd a következő alkalommal a Bál a Savoyban-t mutatja be. A Déryné Színház két napra jön Gádorosra, júniusban a János vitézzel, 20-án és 21-én. Szintén a Déryné Színház művészei játsszák itt a nyáron a Drága szerelem, az Én és a kisöcsém és az Énekes madár című darabokat. Az ORI-val 2—3 alkalomra szeretnénk szerződést kötni, leginkább valamelyik Magyar- országon turnézó külföldi együttesre gondolunk. Az elmondottak, azt hiszem, egyértelműen bizonyítják, hogy a nyáron főként a színvonalas szórakoztatás a célunk, reméljük, a közönség elégedett lesz — sommázta az igazgató. — És az anyagi lehetőségek? — Költségvetésünk közel háromszázezer forint, s ebből hatvanezer a támogatás a többit magunknak kell előteremteni. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen sok az állandó kiadás, bér, központi fűtés díja és milyen kevés a támogatás, nincs könnyű dolgunk — válaszol elgondolkozva. Valóban nincs. _ Toth I. Műanyag pohárban a tejfel A vásárlóknak gyakran okoz bosszúságot a poharas tejföl, mivel a műanyag poh'arak lezárása nem tökéletes. A jövőben változik a helyzet, az Országos Tejipari Vállalat ugyanis húsz darab külföldi tejföl-poharazó automatát vásárolt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A Hajdű-Bihar megyei Tejipari Vállalat békéscsabai üzeme az elsők között állitja majd munkába az óránként 1800 poharat töltő és azt higiénikusan lezáró gépet. A két deciliteres, újfajta műanyag poharak hazánk, ban késízüLaek.
