Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-26 / 118. szám

1969. május 25. 3 Vasárnap Felelősségteljes döntések A legtöbb embernek eszébe sem jut, hogy egész életében — közvetlen vagy közvetett formá­ban — mindennap kapcsolatban van az államhatalom helyi szer­vével. a tanáccsal. Nem gondo­lunk erre annál is inkább, mert természetesnek tartjuk — jogosan —, hogy a szervezett társadalom meghatározott rendjében idejében asztalunkra kerüljön a minden­napi kenyér és sok minden egyéb; hogy legyen jó ivóvíz, jár­da, villany, bölcsőde, óvoda,, iskolai, napközi otthon, kulturált szóra­kozási, művelődési lehetőség; hogy elintézzék ügyes-bajos dol­gainkat, vagyis röviden: hogy rendesen, normálisan menjen az élet. Mindehhez az illetékes ta­nácsnak — különböző formákban és módokon —, de köae van, és jó vagy hiányos munkájuk jelen­tős hatással van a lakosság min­den irányú szükségleteinek ki­elégítésére. A tanácsok kéthavonként ülé­seznek, éppen ezért a mindenna­pi élet zavartalan vitelében, a közbeeső időszak fontos döntései, ben, a tanács határozatainak végrehajtásában rendkívül sok feladat hárul a tanács választott szervére, a végrehajtó bizottság­ra. Különösen sok színű a munka a tanácsi front „lövészárkában’’, a községekben, s éppen ezért ér­demes beletekinteni egy néhány községi végrehajtó bizottsági elő­terjesztésbe, milyen kérdésekkel foglalkoztak az utóbbi üléseiken. Békésen a vízmű épít és be­fejezéséről tanácskoztak, mely szerint ez év októberében az új 600 köbméteres víztorony is meg­kezdi működését, elveszi „kenye­rét” a jelenlegi 100 köbméteres hidroglóbusnak. Közel 78 kilomé­teres csőhálózat, 5 kút, 359 ejék- toros közkút, 24 tűzcsap létesült a vízművesítés során. Azt hinné az ember, hogy e téren minden a legnagyobb rendben van. pedig a végrehajtó bizottság tagjainak azért fő a fejük, hogyan teremt­sék még elő azt az egymillió fo­rintot, amiből újabb nyolc kilo­méter csőhálózatot tudnának épít. tetői. Ugyanis ennyi hiányzik még ahhoz, hogy a 10 éven ke­resztül évi 300 forinttal hozzá­járuló családok valamennyiéhez egyformán közel legyenek a köz- kutak. „Így igazságos, meg kell oldani” — mondották. Számot adtak arról isi, hogy a vízművesí­tés programját kiszélesítették és megkezdték a csatornázási mun­kálatokat is, amelynek első üte­mére a fedezet biztosítva van. Informatív jelentés keretében tájékozódott a végrehajtó bizott­ma már szűknek bizonyul a megnövekedett forgalom lebo­nyolításához, mind a postai dol­gozók, mind az ügyfelek számá­ra. A kézbesítők helyiségében té­len nincs fűtés, kályha elhelye­zésére nincs hely, a hivatalnak nincs öltözője, tisztálkodó helyi­sége. Nagy gondot jelent az épü­let bővítése, mert a tervezett emeletráépítés nem kedvező az ügyfelek szempontjából. A kapu­levélszekrény sokat könnyít a kézbesítők munkáján, kérik ezek elhelyezésének szorgalmazását a lakosság körében. Köröstarcsán parkosítási problémákkal foglalkoztak. A község kövesutak tekintetében ta­lán megyei szinten nézve is a leg­többet fejlődött és valósággal kí­nálkozik az utak mentének par­kosítása, a „Virágos Köröstar- csáért” mozgalom kibontakozása. Gond azonban, hogy a községi kertészet jelenlegi méreteiben és létszámában nem tudja kielégí­teni a megnövekedett igényeket. Súlyosbítja a gondokat, hogy egyes személyek felelőtlensége miatt legelésző jószágok is kárt tesznek a parkosított területek­ben, arról nem is beszélve, hogy garázda elemek a szép virággal beültetett műkő virágtartókat is felborogatják éjszakánként. Ége­van, aki még maga sem részesült oktatásban, vannak olyan mentő­ládák, amelyeknek összes „felsze­relése” a tetejére festett vöröske­reszt, a darálókban nincs elszí­vó berendezés és így elviselhetet­len a por, egyes műhelyek évti­zed óta nem voltak meszelve, egyszóval sok a hiányosság. És ráadásul — bár hihetetlenül hangzik — nemegy esetben a balesetveszélyre figyelmeztető dolgozót leintik, hogy „otthon okoskodjon”. Csárdaszálláson akkora a gond. hogy szándékosan hagytam utoljára. A községben egyetlen Norton-rendszerű kút van, amely felmondta a szolgálatot. Most lajttal hordják a viaet, amely ott „parkíroz” a kútnál, hogy legalább az illúziója meglegyen a vizet vivőknek. A végrehajtó bi­zottság rendkívül nehéz helyzet­ben van, hiszen a község évi 60 ezer forintos fejlesztési alapja mellett csak 5—6 évi gyűjtögetés­sel jönne össze egy valamire való kút fúrásának összege, víz nél­kül pedig már a következő tél is nagy gondot okoz. Éppen ezért e kérdésben a végrehajtó bizottság nem maradhat magára, a felsőbb tanácsoknak is segíteni kell az ivóvízellátás megoldását. Elisme­réssel kell itt szólni a Petőfi Termelőszövetkezet vezetőiről, tő szükségletként előtérbe került j akik azonnal 80 ezer forintos tá- egy új kút fúrása is, melyhez j mogatást ajánlottak fel az új kút most pórbálnak anyagi fedezetet) fúrásához. és kapacitásit biztosítani. Megyénk 75 községe közül Kamuion a háztáji gazdasá- mindössze ötöt említettem, de gok állatállománya fejlesztésé­nek és takarmányellátásának kérdéseit tárgyalták. Megállapí­totta a végrehajtó bizottság, hogy az árutermelés szempontjából még igen jelentős háztáji gazda­ságok termelése a korábbi évek­hez viszonyítva csökkent, egyrészt azért, mert sok családtag is belé­pett a termelőszövetkezetbe, és így nincs, aki otthon gondozná a jószágot, másrészt pedig a raga­dós száj. és körömfájás megbete­gedések miatt jelentős vesztesé­gek következetek be, főként a szaporulatban. A csökkenés okai között kell megemlíteni a tanyák felszámolását, a községbe való betelepülést, ahol kevesebb a jó­szágnevelési lehetőség. Az egyre növekvő belterület komoly szol­gáltatási gondokkal is terheli a végrehajtó bizottságot. Tarhoson a munka- és bal­esetvédelem helyzetét értékelték és megállapították, hogy a ter­melőszövetkezetben a jelenlegi balesetvédelmi intézkedések nin­csenek párhuzamban a géppark biztos vagyok benne, hogy a töb­biekben is annyi a fejlesztés, a növekedés gondja, hogy nem kell érte a szomszédba menni. És ezekben a kérdésekben dönteni kell. Megfontoltan, ésszerűen, fe­lelősségtudattal, az egész község javára. Ez a cseppet sem irigy­lésre méltó — bár nagyon meg­tisztelő — feladat a végrehajtó bizottságokra vár, melyeknek tagjai — a függetlenített vezetők kivételével — társadalmi munká­ban dolgoznak a közösségért, amelynek bizalmából a választás­kor e testületek tagjai lettek, ön­zetlen munkájuk, áldozatkészsé­gük, a népért érzett felelősségtu­datuk mindenképpen megbecsülő elismerést érdemel. OKI Drága még a zöldborsó — Újdonság a cseresznye és a földieper Piaci jelentés Békéscsabáról A békéscsabai hetipiacon szom. baton már az ilyenkor, tavasszal szokásos forgalom volt, s igen jó a felhozatal. Bár egyes termékek­ből, főleg régi burgonyából és zöldségből már kevés kapható, A csirkepiacra az egyéniek és a tsz-ek együttesen 566 pár csir­két hoztak, tyúkot pedig 258 da­rabot. A csirke ára kilónként 34 forint, a tyúké 26. A tejpiacon a szokásos volt a felhozatal, tejből 246 litert, tejfelből 326 litert, tú­róból 440 kilogrammot kínáltak a termelők. A vajból kevesebb ér­kezett, mindössze 15 kilogramm. Az árak itt stagnálnak, a korábbi piacokéhoz hasonlóak. Tojásból 23 800 darab érkezett, ára viszont magasabb lett, darabját 1,20— 1.30-ért adták. A zöldség- és gyümölcspiacon nagy volt a kínálat és kereslet, de a régi burgonyát például 6—7 fo­rintért adták kilónként, a sárga­répa és petrezselyem kilója pedig 20 formt volt. Megjelent azonban már az új répa is, bár még cse­kély mennyiségben, mindössze né­hány csomót kínáltak. Érdemes megjegyezni, hogy a vöröshagyma ára is emelkedett, mégpedig jócs­kán. A korábbi 3—4 forint helyett most kilójáért 8—10 forintot is el­kértek. Megjelent a fejes káposzta, a gerendási Petőfi Tsz hozott 71 ki­lót. Az újdonságok közül megem- < üthetjük a borsót, amely még mindig nagyon drága, átlagosan 18—20 forintért adták kilóját, új­donságnak számít a karfiol is, melyet szintén 20 forintért kínál­tak. Zöldpaprikából 5955 darab érkezett, ára: 1,50—2 forint dara­bonként. Nagy volt a felhozatal salátából, összesen mintegy 12 160 fej volt, s az ára átlagosan 2,50. Új karalábéból 10120 darabot hoztak a termelők, s darabjáért 1,50—1,20-at kértek. Megjelent a gomba is, sokak kedvence, az ára a szokásos 28 forint. A gyümölcsök közül a cseresz­nye és a földieper az említésre méltó. Cseresznyéből 206 kilo­grammot hoztak, ára kilónként 14 —16 forint, földieperből pgdig 486 kilogrammot, s most már lényege­sen olcsóbb. A reggeli órákban még 30 forintért adták kilóját, délfelé pedig már 20 forintért is lehetett venni. K. J. Erőteljesen nő a gyom — Mindenki a cukorrépatáblán a békéscsabai Szabadság Tsz-ben Lassan és igen kritikusan tava- en egyelték a répát, a növényvé- szodik ki az idén. A napi felme- dő brigád pedig a kukoricát vegy- legedés egyik héten öt-hat fok! szerezte dikonirt és hungazin körüli volt, a másik héten pedig gyomirtó szerrel. 30 fok. A huzamos időn át tartó i Három hétte] ezelőtt felhosseg es a hideg esők hátrál­tatták a mezőgazdasági munkákat, egyáltalán nem kedveztek a ko­rai vetéseknek. A cukorrépa, a mák csak május első napjaiban kelt ki. A gyomok is ekkor indul­tak erőteljes fejlődésnek. Az áp­rilisi és a május első napjaiban tapasztalt nagy meleg hatására, azok a gyomnövények is kikeltek, amelyek általában júniusban szoktak. A cukorrépa és a kuko­ricatáblákat a repce mellett a muhar is elborította. Az egyelós, illetve a gyomirtás gondja egy­szerre szakadt a szövetkezet ve­zetőségének a nyakába. Ezért is hoztak olyan határozatot — mon­dotta Mázán János főagronómus a növény­zet fejlődése jóval alatta volt a sok évi átlagnak. Május 25-ig az élet fejlődése meggyorsult és a lemaradást pótolta. A természet ilyen csodákra képes. A főag­ronómus megemlítette, hogy az őszi búza fejlettsége a sok évi át­lagnál lényegesen jobb. A táblák most kalászolnak. A korábbi években ilyenkor még nem ta­pasztaltak kalászhányást. A ki­egyelt és megkapált cukorrépa fejlettségre jobb a tavalyinál. A mák is fejlettebb, mint a korábbi években bármikor, s a kukorica- táblák is szebbek a sok évi át­lagnál. A kertészetben virágzik a paradicsom, a paprikatöveken helyenként már megjelentek a vi­—, hogy az iroda, a gépészet és | rágbimbók. Szüretelik a szamó- a segédüzemágak dolgozói egy hé- cát s még sok egyéb kora tavaszi ten át a cukorrépatáblán serény-! teendőt pótolnak a békéscsabai k ed jenek. Tegnap, szombaton 350-1 Szabadság Tsz gazdái. Öntöző-átemelő a Nemzetközi Vásáron ság a postahivatal munkájáról is növekedésével. A szövetkezetben megállapították, hogy az épület j olyan új balesetvédelmi felelős A tényleges katonának jár-e háztáji? A hadköteles termelőszövetke­zeti tag tagsági viszonyát — had- kötelezettségéne*k teljesítése alatt — megszüntetni nem lehet. A ter­melőszövetkezet tagja a törvény szerint háztáji gazdaság fenntar­tására jogosult. A 3/1964. (VIII. 9.) HM számú rendelet 9. §-a utal ar­ra, hogy a termelőszövetkezeti tag katonai szolgálata alatt is jogo­sult háztáji földjének 'használatá­ra, úgyszintén a föld járadékra. Ezt a jogszabályi rendelkezést az új termelőszövetkezeti törvény és ennek végrehajtására kiadott jog­szabályok sem helyezték hatá­lyon kívül. Természetesen a katonai szolgá­lat önmagában még nem biztosít­hat háztáji föld használatára va­ló jogosultságot. Ez a bevonult termelőszövetkezeti tagot csak ak_ kor illeti meg, ha a háztáji föld juttatásánál figyelembe vehető munkamennyiséget teljesítette. A 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 117. §-a szerint a tag hu­zamos távollétének tartama alatt a kijelölt háztáji föld használa­tát a tagnak vagy családtagjának a termelőszövetkezet vezetőjétől kérnie kell. A kérelemhez való hozzájárulást a vezetőség nem ta­gadhatja meg, ha az említett fel­tételek fennállanak. Az AGRO-család egyik tagja — a mezőgazdasági öntöző-átemelő működés közben a BNV-n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom