Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-10 / 80 . szám
1969. április X«. 3 Csütörtök Majd... majd... majd... Miért gyenge az áram? Füzesgyarmaton, az Attila, Petőfi, Arany és, Aradi utcában tizenhéttől huszonkét óráig olyan gyenge az áram, hogy a ír-tulajdonosok csak bosszankodnak, mert hiába csavarják a készülék gombjait, nyomogatják a billentyűket, de képet nem kapnak — írja Ib- rányi András olvasónk. A panasz nyomába szegődtünk. A DÄV békéscsabai központjában azt a választ kaptuk, hogy Füzes- gyarmat áramellátása a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat berettyóújfalui üzemigazgatóság hatáskörébe tartozik. Az átadás január elsején történt Az elmúlt években a békéscsabai üzemigazgatóság két transzformátorállomást helyezett üzembe. Legégetőbb problémát a község elavult rézvezeték-hálózata okozta. Legalább három kilométernyi vezetéket ki kellene cserélni és újabb transzformátorállomás felállítása némileg enyhítene a tűrhetetlen helyzeten. Átadáskor a DÁV Békéscsabai Üzemigazgatósága tudatta a Berettyóújfalu Üzemigazgatóságával Füzesgyarmat áramszolgáltatási gondjait. Ahogy a békéscsabai üzemigazgatóságon hallottuk, vagy hároméves huza-vona folyt az illetékesek között Füzesgyarmat hovatartozása felöl. Talán ez is közrejátszott, hogy a község áramszolgáltatási gondjait nem orvosolták megfelelően. Reméljük, az új üzemigazgatóság nem feledkezik meg Füzesgyarmatról. nem vették fel Qsorvásrói és Békéscsabáról ér. kezeit levél szerkesztőségünkhöz, amelyben két szülő panaszolja, hogy 4,8-as tanulmányi átlaggal felvételiző gyermeküket elutasították a Sebes György Közgazda- sági Technikumban, holott rosz- szabb tanulmányi átlaggal jelentkezőket felvettek. — Milyen szempontok alapján döntenek a felvételüket kérő hallgatók további sorsáról, elutasításáról vagy elfogadásáról? Biélik Károly, az iskola igazgatójának válasza: — A felvételiknél az elsődlegesen meghatározó szempont a me- .gyei munkaerőmérleg. Békés megyében jelenleg 7 ezer közgazda- sági végzettséggel betölthető munkahely van. Ez községenként megoszlik. A területenkénti férőhelyek száma évről évre csökkenő, a gépi műveletek alkalmazása ugyanis jelentős munkaerőmegtakarítást eredményez. A területi igények után következhet csak az általános. iskolai eredmény. Elsődlegesen nem az átlagot, hanem a mi szempontunkból fontosnak tartott négy tárgyban, a matematika, a fizika, a történelem és a magyar nyelv és irodalomban szerzett érdemjegyeket, valamint az írásbeli dolgozatok külalakját vesszük figyelembe. Harmadik — de nem lebecsülendő szempontunk a felvételizőkkel való beszélgetés, mélynek alapján pontosabb képet kaphatunk a gyermek egyéniségéről, értelmi képességéről, rátermettségéről. — Előfordulhat-e, hogy rosz- szabb tanulmányi átlagú tanuló kerül be az iskola diákjai közé egy jobb rendűvel szemben? — Mint említettem, több szempont alapján bíráljuk el a gyermekek képessegét. Előfordulhat tehát, hogy egy úgynevezett rosz- szabb tanuló jobb eredményt mutat fél a technikum; oktatás négy kulcstárgyában, és az egyéni beszélgetés eredményeként is rátermettebbnek, alkalmasabbnak mutatkozik esetlegesen jobb általános iskolai eredményt elért társánál. — Hová fordulhatnak a felvételin elutasított diákok? — A kiértesítéstől számított nyolc napon belül kell fellebbezniük. A másodszori elbírálást a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és az iskola vezetősége közösen végzi. Az idei évben 18 férőhelyet tartottunk fenn a fellebbezés után felvételt nyertek részére. Abban az esetben pedig, ha a felvételi papíron másik iskolát is megjelöltek a tanulók, személyi lapjukat továbbítottuk az illető iskolának. Azokat a barátainkat, akik leveleikkel, észrevételeikkel segítik rovatunk munkáját, nyugodtan nevezhetjük szerkesztőtársainknak. Éppen ezért határoztuk el, hogy megismertetjük velük, milyen sok gonddal, bajjal jár egy- cgy ügy kivizsgálása, különösen akkor, ha az illetékesek kicsit : félvállról veszik kérésünket. Egyik békéscsabai levélírónk azt tette szóvá, hogy az utóbbi ; évek alaposan megritkították a fákat a városban, ugyanakkor : nem pótolták a hiányt. Kérdése: Létezik-e valamilyen terv a megyeszékhely fásítására? Először a tervező irodában érdeklődtünk, Az igazgatótól azt az udvarias választ kaptuk, hogy ezzel a kérdéssel a városi tanács építési és közlekedési osztálya foglalkozik. Telefonáltunk az említett osztályra és megérdeklődtük, mikor tudna fogadni bennünket Szarvas László osztályvezető. Az osztály adminisztrátorától azt a válasz kaptuk, hogy az osztályvezető „házon kívül van”, de megígérte, hogy amikor visszatér, telefonon értesít bennünket. Így is történt. Mire azonban — nagy sietve! — odaértünk a tetthelyre, az adminisztrátor csupán annyit tudott sajnálattal közölni, hogy az ka a feje búbján, a homlokán csak a por ül, vastag átrepedezett rétegekben. — Nincs! Konyul a puska csöve, le a térdéig, onnan a földre és a katona bakancsa előtt nézi a ledöngölt fűszálakat. =t» A dob csavarjait húzza. Feszíti rajta a bőrt, ne legyen penészes, göthös a hangja. Szóljon az utcák sarkain és hallja meg az ember. A vállszíj megvan, az ütők is, csak verni kell. Papírt talál a szobákban. Térdig gázol a kacatban. Lehajol és találomra felvesz egyet Árverési hirdetmény«. Ceruzával áthúzza és a tiszta hátára ír. „Közhírré tétetik, hogy lótetemek elföldelésére holnap reggel minden épkézláb ember álljon munkába. Jelentkezés a községházán ásóval és lapáttal A tetemek elszállításáról az elöljáróság gondoskodik... Fabó Miska elindult a dobbal. Csontó ott maradt a községháza előtt a síkosra ült tapadón. Fabó, az öreg kőműves meggyfaszipkából szívja a cigarettát ép forgatja fogai között. Süt a nap, melegíti a hátukat és a megperzselt £a csupasz ágait Arra kapja a fejét Csontió. — Odanézz,,! — Minek? — Két veréb.. Visszajöttek... Pislog az ülő emberekre, kandikál a Nap felé. Egyet gondol a vastagabb, megriszálja a farkát és átugrik a másig ágra. Onnan csiripel vissza a tojónak. — Csirip... csirip... — Visszajöttek.« A reperált bőrű dob is megszólal. Elhallatszik a pádig, az ülő emberekig Fabó Miska hangja is, amivel csalogatja a népet Újból járni, beszélni és kiegyenesített derékkal néarvi a búvó Napba. — ...közhírré tétetik... Az öreg Fabó a bezárt ajtójú kocsma felé int. Ember közelít erre. Kerülgeti a leszakadt drótokat, átlépi a kidőlt sürgöny, póznákat. Az üvegcserép pocsékul recseg a tátogó bakancsa alatt. — Még egy veréb... Eke Misi, a külteleki kézbesítő... Kézbesítősapkában van, amiről idejében eltűnt a zsinór, az ezüst gomb. csak a színe maradt meg. Tiszteleg és a sarkát is összeütL — Maguk dóboltatnak? — Mi! — Az elöljáróság nevében'' — Pontosan... Kihúzza magát és Fabóhoz beszél, mert azt látja rangosabbnak. — Akkor bejelentem, hogy ötven bitangöló birka van a községi színben. Mit csináljak velük? — Etesse! Mutat Fabó a nagy kazal szénára, ami megbontva áll a községháza udvarán. — Az a községé... Fabó kiveszi a meggyfaszipkát a szájából. — Miénk! Ha egy is éhen vész a birkákból, baj lesz... — Igenis! (Folytatjukj Galamb-posta Ismét örökzöld témával, a telefon-üggyel foglalkozunk. A Mok- ry utcai bölcsőde vezetői szinte az intézmény megalakulása óta sürgetik a postánál a telefont. Kérésük .jogos, hiszen a sok apróság gondja-baja, az ellátásukhoz szükséges árubeszerzés, a váratlan megbetegedés elégségesen indokolja igényüket, Penczi János, a posta forgalmi ügyintézője már évek óta tud a kérésről és nem rajta múlik, hogy még mindig nem cseng a telefon a Mokry utcai bölcsődében. ígérete szerint még ebben a félévben felszerelik a készüléket. Addig is karikaturistánk rajzát ajánljuk figyelmébe a bölcsőde vezetőinek. Igaz, hogy a galambposta nem a legmodernebb formája a hírközlésnek, de jobb híján megteszi. osztályvezető ismét eltávozott, jöjjünk vissza ,. negyedóra múlva. Visszamentünk. Újabb lehangoló közlés: „Temetésre ment...”’ Mármint az osztályvezető. Megelégedtünk volna természetesen a helyettesével is. Ö azonban katona. Es az a kartárs, aki az osztályon belül a kertészeti ügyekkel foglalkozik? Szabadnapos. Beszéltünk még egy rendkívül udvarias hölggyel is az osztályon, de ő, sajnos, nem ismeri a témát. így Békéscsaba fásításáról egyelőre nem tudunk információval szolgálni. Reméljük, hogy legközelebb több szerencsénk lesz az építési és közlekedési osztályon, ahonnan egyébként az elmúlt hónapokban sok szives tájékoztatást kaptunk. Mert előfordulhat, hogy nem ér rá az adott időpontban az osztályvezető. De ml sem lopjuk az időt, és .joggal várjuk' el. hogy mások se tegyék ezt — velünk szemben. Meghosszabbítják a nyitvatartási időt órákig kell sorban állni Orosházán a Gabonafelvásárló Vállalat Veres József utcai telepén, ahol hétfőn és csütörtökön lehet takarmányt cserélni, illetve vásárolni. — Ez a lényege Bónus István orosházi előfizetőnk levelének. Panaszát a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat orosházi körzeti üzemvezetőjéhez, Pardi Istvánhoz továbbítottuk, aki a következőket válaszolta: A telepen csak most, tavasszal van nagy forgalom, ezért a vállalatnak nem áll módjában növelni az itt dolgozók létszámát. Az idő- és munkabeosztás miatt az üzem más területéről sem lehet a szezonra átirányítani ide munkaerőt. Arról azonban intézkedünk, hogy a jövőben nyolc óra helyett hét órakor kezdődjön ' a takarmánykiadás. Az igazgató válasza Legutóbbi összeállításunkban közöltük Blahut Károly panaszát, aki szóvá tette, hogy a békéscsabai Kedves-presszóban igen furcsa elbánásban volt része. A vendéglátó üzlet mindkét dolgozója ült és kiszolgálás helyett vígan szórakozott. Az észrevételre Pur- csi János, a Békés megyei Vendéglátóipart Vállalat igazgatója válaszolt. A többi között arról értesített bennünket, hogy a cikk nyomán vizsgálatot indítottak és figyelmeztették a Kedves-presszó dolgozóit, hogy munkájukban érvényesítsék a megkívánt udvariasságot Megtiltották részükre azt is, hogy az adminisztrációs munkát azoknál az asztaloknál végezzék, amelyek a fogyasztók rendelkezésére állnak. Az egyik kiszolgáló ugyanis azzal védekezett, hogy ő nem szórakozott, hanem adminisztratív teendőit végezte munkaidő alatt. Végezetül az igazgató rnegkö- i szón te Blahut Károly tárgyilagos j észrevételét és lapunk jogos bírálatát. Mi viszont most megköszönjük neki a gyors intézkedést és választ. Gőzmozdonyt villannyal...?! „Mi megelégedtünk volna, ha a meglevő szénfűtésű tűzhelybe, illetve csempekályhába kötötték volna be a gázt, mert amellett nem fázunk, nem penészedik a lakás, nem lesz vizes, dohos. Ezek a kályhák tartják a meleget és így gazdaságosabb nekünk” — panaszolja levelében a békéscsabai Kulich Gyula Lakótelep 32-es háztömbjében lakó Szuhai Ra- lázsné. Legutóbb a „Gázos ügy” című cikkünkben foglalkoztunk a gáz- bevezetés és fűtés problémájával Anélkül, hogy az illetékesek véleményét kikérnénk, állíthatjuk, hogy megfelelő használat mellett, gázfűtés esetén sem hideg a lakás és még a falak sem penészednek meg. Az igaz. hogy a konvektor nem tartja a meleget! De a szenet sem kell felcipelni a pincéből, nincs salakolás és széngáz. Hogy gazdaságosabb-e, mint a szénfűtés, az nem pusztán azon múlik, hogy forintban többe kerül-e? A kényelmesebb és tisztább üzemeltetésről olvasónk megfeledkezett. Nemcsak mi, hanem a szakemberek is ésszerűtlennek tartják a cserépkályha és a hagyományos sparhelt gázosítását. Hogy egy hasonlattal éljünk, a gőzmozdonyt sem lehet villannyal hajtani. Ami pedig olvasónk második panaszos kérdését illeti (az ingatlankezelő miért nem szereltet fűtőtestet a konyhába) arra ismét csak a hivatalos választ tudjuk közölni: a lakó saját kérésére és költségére szereltethet fel a konyhában hősugárzót.
