Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-04 / 78 . szám
1963. április I. 9 Péntek A méhkerékiek kettős szabadsága elmúlt 24 évben többet fejlődött a mi községünk, mint azelőtt két évszázad alatt, — mondták azok a méhkerékiek, akikkel a napokban beszélgettem. Ennek a megállapításnak asz igazáról bárki könnyen meggyőződhetik egy séta közben a község utcáim Az egykori alacsony, verébszem nagyságú ablakos, jórészt vertfalu, nádfedeles házak közé vagy helyett korszerű újak épültek. Már csak mutatóban van néhány az egykor általános vesz- sző- és napraforgószár-kerítések- ből. Legtöbb helyen téglaoszlopos, vasrácsos vagy betonkerítés emelkedik a házak utcafrontján. — A felszabadulás előtti 566 családi házból csak a pap, a jegyző, s még vagy két-három nagyobb gazda háza épült itt téglából, A többi vertfal vagy vályog volt. A két három tenyérnyi kis ablakaik úgy hunyorogtak ki az alacsony nád- és cseréptető alól, mint a gyerek apja elnyűtt kalapjában. Kőkerítés is legfeljebb csak öt volt a községben. Borszéki Tivadar, a községi tanács elnöke sorolta ezeket. Méhkeréken született, s ott élte le élete nagy részét. Az ő emlékeihez a tanácstitkár évről évre vezetett statisztikai adatokat is hozott. A 4328 holdas községben 1941-ben 2287 lakos élt Vagyis még papíron sem jutott két-két hold lakosonként a vizenyős, szikes földből. A valóságban persze 200 holdnyi a Spitzer uraságé, 40 hold az egyházé, több száz pedig 30— 100 holdas tagban tucatnyi nagygazdáé volt Életszínvonalról, kultúráról nem lehetett beszélni, sem abban az időben. Egy három méternyi keskeny kövesút kígyózott a község alacsony házai között, s csak egyetlen, az állomáshoz vezető utcában volt betonjárda. Mivel nem volt villany, nem volt mozi és kultúrház sem. A betűvetést is csak alig tudták megtanulni, jó néhányan még azt sem. Csel édeskedés és napszámoskodás váltotta a generációkat zsenge gyerekkortól a végelgyengülésig. A lakosság egyharmada a geszti Tisza-birtokon, a Csáki- szigeten, a sarkadi Fekete-éren és Nagyszalontán cseléd esk ed ett, a másik egy harmada pedig sommás és napszámos volt közelebbi és távolabbi vidékeken. öztfik élt a termelőszövetkezet mostani párttitkára is, aki elmondta, hogy hetenként egy kiló szalonnát kaptak az uraságtól a kevés bér mellé. Annyi kevés szalonnát 13 evésre lehetetlen volt elosztani. Kenyérből sem jutott elég. A méhkerékiek fő eledele a kukoricakása, fő zsírozó ja pedig a napraforgó-olaj volt. Disznót csak azok tudtak vágni, akik nem egy kevéske földdel rendelkeztek, s amellett még eljártak ide-oda napszámba. A statisztika szerint most 78 családi ház van Méhkeréken. Voltak évek, amikor 18—25—38 is épült egyszerre. Ez évre is kiadtak már 20 építési engedélyt és újabb 20 házhely kimérése van folyamatban. Miből futotta házépítésre, kőkerítésre és sok minden másra az elmúlt években, amikor a méhkeréki Balcescu Tsz közismerten gyengén gazdálkodott és kevés jövedelmet osztott? A méhkerékiek jó része a megye és az ország különböző részén dolgozott nagy szorgalommal és nagy takarékossággal. Az itthon maradt asszonyok, családtagok hihetetlen energiával nevelték, hizlalták évről évre az állatokat. Nincs még egy község a járásban, amely annyi hízott sertést és hízott libát értkesített volna, mint Méhkerék. Közben, ha lassan is, de javult a szövetkezet gazdálkodása, s növekedett a közösből származó jövedelem is. Igaz, hogy 1966-ban még 5556 forint jutott dolgozó tagonként, de 1967-ben már 7850, tavaly pedig 12 ezer 850 forintot osztottak. Ráadásul a szövetkezet életében először 800 ezer forint biztonsági alapot is tartalékoltak. Mi több, saját erőből és jelentős társadalmi munkával felépítették Méhkerék első emeletes házát, a szövetkezet központi irodájának. A megnövekedett jövedelem hatására tavaly 154-en, az idén eddig 30-an jelentkeztek a szövetkezet- be. Máris nagy gondot okoz az állandó munka biztosítása az 1966. évi 620-ról 850-re növekedett tagságuknak. Ezt egyrészt az ipari növények vetésterületével, másrészt 150 hold nemesfűz termesztésével és helyi feldolgozásával igyekszenek megoldani. A titkos Magától értetődőnek látszik ma már, hogy a krimi- és kém- történietek élvezőinek legnagyobb része, legnépesebb tábora a televizió-nézők sorából kerül ki. A képernyő előtt ülő nehezen tudja elképzelni, hogy amit ott lát és végig izgul, azt ugyanúgy átélné, ha a rádióban hallaná. Kiderült azonban, hogy egy-egy történet sikere, hatásossága nem egészen a közvetítő eszköz és mód függvénye; sokat jelent a tálalás módja is! Mert látszólag például mi mozgalmasabb, hatásosabb, egy színes film vagy egy könyv, egy regény? És mégis, hányszor hallhatjuk a könyvből filmre vitt történet esetében, hogy „a regény jobb volt”. No®, a minap kezdte el a rádió Ónódy György folytatásos műsorának, a Titkos háborúnak a közvetítését. Azzal az előítélettel kapcsoltam be a készüléket, hogy ez bizony csak szürkén tükrözheti mindazt a mozgalmasságot és izgalmasságot, ami minden kémtörténet sajátja, hiszen a mikrofon képtelen versenyre kelni a regény epikus, részletező módszerével, s a tv- film vizualitásával. Kellemesen csalódtam, ami paradox módom azt jelentette, hogy kellemetlen közérzettel, izzadó homlokkal „füleltem” végig az első részt, annyira lekötött és áthatott. A rövid, tömör tájékoztató célú bevezetőt rögtön követte a tízrészes adás első fejezete. Élt háború Svédországban egy vegyészmérnök, akinek igényét, ambícióját teljesen kitöltötte a szakmája. De azért nyitott szemmel járt a világban, örült, hogy a második világháború kitörésekor — akár csak az elsőnél — hazája semleges maradt. Humanista lévén, becsült minden tisztességes embert és békét kívánt minden népnek: következésképpen gyűlölte Hitler népirtó háborúját. Tudták róla ezt azok, akik Svédországban a szövetségesek részére kerestek hírszerzőket. Csak többszöri, hosszas agitáció után sikerült azonban őt rábírni, hogy a szabadságukért küzdő népek érdekében, vállalkozzék a hitleri Németország műbenzingyá- rainak a „felderítésére”, a termelési adataitk megszerzésére. És itt következik a „tálalás” jelentősége! A jó szerkesztés! A lényegre törő dialógusok és a szerencsés kézzel válogatott színész főszereplők együtthatójaként, regénnyel és filmmel \felérő élményhatás született. Végigkövethettük, átélhettük az önzetlenül hírszerzősködő mérnök pokoljárását, melynek egyik drámai részében szerelme kivégzését kellett végignéznie, arcizma rándulása nélkül, nehogy elárulja szerepét. A Sortűz a börtönudvaron... címmel kezdődött sorozat ékes bizonysága lesz annak, hogy a mikrofon előtt nnicsenek műfaji megkötöttségeik, dramaturgiái Ezek és még több minden más is bizonyítja, hogy tartani, mi több, növelni akarják a múlt évi jövedelmet. Ehhez már rendelkeznek csaknem elegendő számú s többségükben helyi születésű szakemberrel. Egy kicsit érdemes innen visszakanyarodni a múltba. A felszabadulás előtt alig 10—12 tanult ember élt Méhkeréken a négy tanítóval együtt. Most 14 csak a pedagógusok száma. Valamennyien helyiek s többségük a felszabadulás óta végzett. Méhkeréki születésű pedagógusok tanítanak a dél-magyarországi román lakta községekben is. Többek között Battonyán, Pusztaottlakán, Körösszaká libán kettő-kettő, Kö- rösszögapát i ban, Kétegyházán egy-egy. Tanít egy méhkeréki születésű tanár Szegeden a főiskolán. Jó néhány magasabb végzettségű szakember került él innen a megye különböző vidékére. A termelőszövetkezetben jelenleg négy felsőfokú és négy középfokú végzettségű szakember tevékenykedik. ossza (talmas ienne felsorolni, hogy az egykori két-három középület helyett hány van most. Ugyanis nem volt posta, orvosi rendelő, egészségház, mozi. kultúrház, cukrászda, bolt is csak két-három kis szatócs. Azóta minden épült, ami egy községben szükséges. Az utcák mindegyikében van már járda, amely a 24 évvel ezelőtti három és fél kilométerről 15 kilométerre növekedett összesen. A rádiókészülékek száma 400-ra, a televízió készülékek száma 110-re növekedett s jelenleg 15-en rendelkeznek magángépkocsival a község lakói közül. A szövetkezet elnökhelyettese azt mondta erre, hogy valamikor még kerékpárra is csak nagyon keveseknek jutott. z úri Magyarország e®dk legelhanyagoltabb községét, legszegényebb és kétszeres elnyomásban élő lakosságát találták Méhkeréken 1944 szeptemberében a szovjet felszabadítók mellett harcoló román csapatok. Közülük négyen áldozták életüket Méhkerék felszabadításáért és boldogulásáért. Hősiességüknek emlékművet állítottak a községben. I Kukk Imrei akadályok. H. R. A CSOMJEP SZAKIPARI FÖEPtTÉSVEZETÖSÉGE kiemelt bérezés biztosítása mellet*, azonnali belépéssel felvételre keres kemény- és lágyfedő szakmunkásokat, betanított segédmunkásokat, illetve tetőfedő- brigádokat Csortgrád megye területén levő nagy volumenű munkáink kivitelezéséliez. Jelentkezés: Szakipari Főépítésveaetőség, Hódmezővésái'- hely, Tanácsköztársaság tér 59. 1. se. FőépítósveaelOség, Szeged, Dorozsmai út. Justh -emlékérmei- kapott Stefanik Irén Tegnap délelőtt Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője adta át a Just-emlék érmet és a vele járó pénzjutalmat Stefanik Irén Jászai díjasnak, a Békés megyei Jókai Színház tagjának. Az emlékérem átadásánál jelen, volt Csende Béla, a művelődés- ügyi osztály népművelési csoportjának vezetője is. Az állam én vagyok Gáspár—Erdődy—Patachich zenés játéka a színházban Stefanik Irén és Gálfy László a játék egyik jelenetében Székely Tamás, Cserényi Béla, Tóth Gabriella és Kardos Gábor a darab második részében. (Fotó: Demény Gyula) Veszélyben a Várszínház programja Probléma a Várszínház nyári műsora. Többszöri határidő-módosítással április 1-én kellett volna produkálnia Hubay Miklósnak, a neves szerzőnek a gyulai Várszínház számára írt művét. Ez nem érkezett be, ezért a rendezők a legjobb bizonytalanságban vannak e pillanatban. Az üggyel foglalkozott a végrehajtó bizottság is és úgy határozott, hogy amennyiben a legrövidebb időn belül nem bocsátja rendelkezésre a művet a szerző, megteszik a megfelelő intézkedéseket. Bonyodalmat ez egyébként nem okoz, mert a várjátékok rendezősége a Hubay-alkotás mellett még két másik előadásra kész művet is tartalékolt.
