Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-04 / 78 . szám
1969. április 4. 10 Péníel Bánkúti emberek Evek óta figyelemmel kísérem állami gazdaságaink szervezését, termelésük eredményét, s azokat a neveket, melyeket időről-időre, a hatékony munka alapján megismerhet a közvélemény, Pasküj György, Botás Mihály, Hoffmann | György, Krizsán György, Ambrus j Demeter, Szelezsán Péter, Sárkö-1 Ti József, Baráth József és még több, a munkában kimagasló eredményt elért dolgozóról, kétkezi bánkúti és lökösházi munkástól hallottam. Az ország legjobb tíz kombájnosa között ott; vannak a bánkútiak. A csőtörő-j gép-kezelők versenyében is élen járnak. De nemcsak a közvetlen fizikai munkában nagy itt az él-: retörés, ami az üzemek között kibontakozó szocialista munkaversenyben való aktív részvállalással kapcsolatos, hanem az ember szocialista szemléletének növelésében, mélyítésében is. Még frissen él Izinger Pál, az Állami Gazdaságok Országos Központja főosztály vezetőjének Hidasháton nemrégiben tartott előadása, melyben többek között arról szólt, hogy Békés és Csong- rád megye állami gazdaságainak vezetői mennyire fogékonyak a termelés új eljárásai iránt és e fogékonyság alapján miként rangsorolja az üzemeket a helyi és az országos listán. Ebben a nagy-nagy versengésben Bánkút- nak nincs mit szégyenkeznie, mert az ország délkeleti részében — egységnyi területen — ez a gazdaság használt fel legtöbb műtrágyát és végezte el legkorábban — november 13-ra — az őszi mélyszántást. A termelésszervezés ilyen magas fokú izzásának egyszerű a magyarázata. A Bánkúti Állami Gazdaság dolgozói évek óta maximális erőbevetéssel fáradoznak a nyári és az őszi betakarításnál, értékeik fedél alá hozásában. Volt idő, amikor ezt a hallatlan erőfeszítést azért tették, hogy bebizonyítsák: az ország egyik legtermékenyebb földjén bevételi veszteség nélkül is megszervezhető a nagyüzemi gazdálkodás. Ezek után vált Bánkút bemutató gazdasággá. Itt rendezik rendszeresen a gabonatermesztési, a takarmánygazdálkodási és a növényvédelmi bemutatókat az egész mezökovácsházi járásnak. Nagyot változott itt minden, ahogyan I960—62 óta a gazdaság élén álló mai vezetőgarnitúra munkához látott. A kimagasló eredmények forrását Bánkúton abban látom, hogy az állami gazdaság központja körül terebélyesedő majorság lakóépületeinek 90 százalékán ott a televízió antennája és a postás itt mindennap, minden családhoz el- jutattja a Népszabadságot, a Szabad Földet, a Békés megyei Népújságot, a Földművelőt és még egy sor képes, rendszeresen megjelenő heti folyóiratot. Bánkút valamikor nem tartozott az olvasó települések közé. Huszonöt évvel ezelőtt József főherceg vadászterülete volt, s mintegy száz család négy- és két- tűzhelyes közös konyhában nyögte a hercegi pompát. A súlyos örökség felszámolása itt lényegében az elmúlt húsz esztendőre esett. Különösen az utóbbi évtizedben ide került kommunista vezetők tettek legtöbbet azért, hogy a Bánkúti Állami Gazdaság neve az emberekről való gondoskodással és a nagyüzemi gazdálkodás új útjainak keresésével vonja magára a közvélemény figyelmét. Ez a nagyszerű vállalkozás azért hozhatta meg a várt eredményt, mert Bánkúton jól összehangolt, kétirányú küzdelmet folytattak. A főhercegi örökséget jelentő tudatlanság felszámolására a tudatosság növelésével és a terméseredmények fokozásával vállalkoztak. Az ilyen kétirányú feladat jó ellátása elképzelhetetlen a politikai hovatartozás tisztánlátása nélkül. Az élet tanúsítja tehát, hogy a bánkúti emberek az elmúlt húsz esztendőben minden tekintetben jól vizsgáltak. Károly Korszerű üzemszervezés — Magas termelékenység A Bánkúti Állami Gazdaság Medgyesegyháza és Nagykamarás között félúton terül el. Valamikor itt ringott a világhírű bánkúti búza és a bánkúti lófogú kukorica bölcsője. A magyar mezőgazdaságban korábban betöltött igen jelentős küldetéshez minden tekintetben hű a mai Bánkút. Országosan innen indult el útjá-' ra, hódított magának nagy teret az apró és kerti magvak nagyüzemi termesztésének szervezése. A jelentős jövedelmet biztosító növénytermesztési ágazatot az utóbbi időben felülvizsgálták. Csökkentették a sok kézi erőt igénylő növények termőterületéi, s a többi állami gazdasághoz hasonlóan előtérbe vették a jól gépesíthető búza- és kukoricatermesztést, de meghagytak néhány növényt vetőmag előállítására. Fő figyelmet fordítottak a jól gépesíthető kalászosokra, a kukoricára, a lucernára és a napraforgó termesztésére. A létszámban igen erőteljesen gyarapodó állatállomány összes takarmány- szükségletét megtermelték, sót a hozamok alakulása révén helyzetűik annyira kedvező volt, hogy szemes abrakból és szálas takarmányból jelentős mennyiséget termelnek eladásra is. A 6417 hold szántó 33,5 százalékán termelnek búzát, holdanként csaknem 22 mázsa átlagterméssel. Kukoricával hasznosítják a vetésterület 17,4 százalékát, megközelítően 30 mázsa holdanként! hozammal. Ezek a termelési adatok jóval felette vannak a megyei eredményeknek. Búzából és kukoricából majdnem 50 százalékkal értek el egységnyi területről nagyobb termést, mint a tsz-ek. Az önköltségek alakulása is kedvező. A búza állami felvásárlási ára 300 forint körül alakult, s ők egy mázsa búzát tavaly 153,86 forintért termeltek. Hogy a munka intenzitása milyen magas színvonalú, legjobban mutatja az egy mázsa búza termelésére fordított 1,56 óraszükséglet. A másik fő termék a kukorica, melyet 192 forint mázsánkénti költséggel termesztenek. Tavaly egy mázsa kukorica már csak 3,2 munkaórát igényelt az előző évi 5,7-tel szemben. A növénytermesztés hozama a tavalyi aszályos időjárás ellenére is 2 757 000 forint terven felüli bevétellel zárult. Molnár József főkönyvelő számítása alapján ez az eredmény 6,8 százalékos terméknövekedésnek felel meg a tervhez képest 3,6 százalékos költségmegtakarítással. Az állattenyésztés 1968. évi termelési tervét másfél millió forinttal szintén túlteljesítette. A tehenészet, a borjúnevelés, a marhahizlalás, a sertéstenyésztés, a süldőnevelés és a sertéshizlalás, a juhászat a jövedelmező ágazatok közé tartozik. Komplett állat- tenyésztő telepeket alakítottak és alakítanak ki. Segédüzemágaik közül legnagyobb a gépesítés. Az állami gazdaság gépesítettségi foka jól érzékelhető azzal, hogy egy traktoregységre jutó szántóterület nem több 85 holdnál. Egy-egy traktor évi teljesítménye mégis meghaladja az 1100 normálholdat.. Az egy hold szántóra jutó normál- hold-teljesítmény 9,7. Termelőszövetkezeti vezetőink jó összehasonlítási alapnak tekinthetik ezeket a bánkúti eredményeket. Ha ezekhez még azt is hozzátesszük, hogy a gépüzem önköltsége általában a tervezett határokon belül alakult, érthetjük meg: a 6417 hold szántóterülethez mért 66,9 millió forint hozam érték alakulását 1968-ban. A gazdaság vezetői 1960 óta egy esztendő kivételével egyre javuló nyereségtöbblettel szervezik a munkát. Tavaly a 3,2 millióra tervezett nyereséget 8,5 millióra teljesítették. Ez azért is tekinthető különösen jónak, mert az egy dolgozóra jutó termelési érték 1966-hoz képest 18,6 százalékkal növekedett. Ezen belül a növénytermesztésben dolgozók átlagbére 1965-höz képest 33 százalékkal javult és most eléri a kétezer forintot. Ilyen, méreteiben is nagy, személyes jövedelemnövekedést egyik ágazatban sem értek el. Nem véletlen tehát, hogy 1968- ban a kiemelkedő búzahozammal és igen kedvező költséggel a Békés és Csongrád megyei állami gazdaságok között második helyre kerültek. Nem volt könnyű a Bánkúti Állami Gazdaság vezetőinek, dolgozóinak munkája, hiszen egy évtizeden át tartóssá, hagyományossá vált az eredménytelen gazdálkodás. Az emberek nem találták meg munkájuk korábbi értelmét. Érthető, hogy fenntartással fogadták az állami gazdaság szervezését, ezért munkát nem is igen vállaltak annak idején. Közülük többen egybevetették a József főhercegi uradalomban elburjánzott állapotokat az 1950—1960 között kialakult helyzettel. Az egykori uradalmi cselédek lényegében akkor találták meg helyüket a Bánkúti Állami Gazdaságban, amikor a gazdaság mai vezetői az üzemi demokráciát kiterjesztették, amikor nagy ütemben fogtak hozzá a múltat idéző örökség felszámolásához. Ma már rendezett körülmények között élnek és dolgoznak a Bánkúti Állami Gazdaságban. Stoll Péteréket mindenki ismeri Bánkúton. Házaséveiket uradalmi cselédként kezdték. Egyszobás lakásuk négytűzhelyes, közös konyhára nyílott Milyen volt a szobájuk? Milyen lehetett, amikor két szobának volt egy kemencéje. Így egy-egy családnak télen csak félkemence meleg jutott Takarékoskodott József főherceg. Ez a félmeleg nem volt elegendő, melyet az idő közvetlen a felszabadulás után úgy igazolt hogy a felosztott főhercegi birtokon önálló családi házakat építettek a bánkúti emberek. Stollék a négyes közös konyhából életük delén elsők között rakták meg tágas, két szoba, konyhás, mellékhelyiséges lakásukat Három gyermekük közül kettő a gazdaságban dolgozik, lényegesen jobb élet- és munkakörülményben, mint annak idején ők. Péter szerelő, Gyuri pedig gépkocsivezető. Látkép a szarvasmarha telepről. Az állami gazdaságban dolgozó saládok a központi és a lökösházi majorban megtalálták és megtalálják számításaikat. Hogy ez mennyire így van, tanúsítja az is, hogy évről évre egyre jobban gyarapszik azoknak a fiata- : oknak a száma, akik itt vállallak munkát, s telepednek le a gazdaság központját karéjban ölelő családi házakba. A traktorosok és állattenyésztők öt szocialista brigádba tömörültek. Ezek a szervezetek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a bánkúti és a lökösházi kerületben kialakulhasson a mai pezsgő élet A gazdaság vezetői és dolgozói igen eredményes erőfeszítést tettek a lakásgondok enyhítésére. Az utóbbi években kétszobás, fürdőszobás szolgálati lakásokat építettek, óvodát tartanak fenn, gyermekeikkel az általános iskola felső tagozatát Kevermesen és Med- gyesegyházán járatják, a tanyasi gyermekek részére rendszeresített kollégiumokból. A két község közötti major egészségügyi ellátása jónak mondható. A gazdaságban lakó 130—140 család egészségügyi panaszaira körorvosok ügyelnek, ugyanakkor a gazdaság egy igen jól képzett egészségőrt fizet. A településhez posta, OTP-kiren- deltség, fmsz-üzlet és italbolt tartozik. Ezzel a sokoldalú gondoskodással magyarázható, hogy a bánkúti emberek megszabadultak az élet nagy gondjaitól, jól beleilleszkedtek mai körülményeikbe és messzemenően kihasználják a dolgozó ember érdekének védelmére hozott intézkedéseket.