Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-24 / 92 . szám
í április 24. 3 Csütörtök A vonat továbbindul 7 óra 14-kor „Figyelem! szeged felől személyvonat érkezik a harmadik vágányra, a vágány mellett tessék vigyázni! A vonat 7 óra 14-kor továbbindul Orosházi Tanyák—Csorvás— Telekgerendás—Békéscsabára”. Az orosházi vasútállomás ham- gosbemondójának szavaira az utasok a harmadik vágány mellé tódulnak. A mozdony dühösen fújtatva közeleg, azután fáradtan szuszogva lassít. Körülötte szürke gőzfelhő. Még az egíet is felhőtakaró borítja. Az áknosító hétköznapi reggel az utasokon is tükröződik: ingerlékenyek kedvetlenek. * — Népszabadság, Magyar Nemzet, Népszava, Esti Hírlap! — az újságárus hangja szinte belehasít a levegőbe. — Elítélték a hírhedt galerit! — Egy Népszabadságot legyen szives! — Igen, tessék kérem. 80 fillér! Az óra mutatója a 14. percre ugrik, s a szerelvény lassan elindul. A kocsikban ülőhelyet keresnek, elhelyezkednek az utasok. Van, aki olvas, egy fiatalasszony horgol, három férfi ultizná kezd — 10 filléres alapon. Bejárok. Vannak, akik naponta ezzel a vonattal utaznak munkahelyükre. Mások hetenként egyszer-kétszer vonatoznak a megyeszékhelyre. Régi ismerősök mind, akiket az utazás, no és eközben unaloműző beszélgetés köt össze. — Hát nem vitás, hogy sok múlik a főnökökön. Látjátok, amelyik tsz-ben jó gazda az elnök, ott azért nem maradnak zárszámadáskor pénz nélkül a tagok, még ha aszály, belvíz vagy ilyesmi volt is év közben. Máshol meg? Jó föld, jó idő, dolgos tagok és semmi eredmény, mert nem ügyes a „vezérkar” — magyaráz két társának egy sötét öltönyös, fehér inges, középkorú férfi. — Azért ne felejtsük el, hogy most már az iparban is megvan az a bizonyos önállóság, meg kedvezőbb lehetőségek — ahogy a lapok írják —, csak ki kell használni — sommázza egyik társa. * A másik oldalon két fiatal nő beszélget. — Ne mondd, és tényleg ezt válaszoltad? — Persze, csak nem hagyom magam! Attól, hogy ő férfi, és a férjem, még megmondhatom neki, hogy ne szóljon bele, ha nem ért hozzá. És különben is, nem hagyhatom, hogy minden úgy legyen, ahogy ő szeretné. — így van. Te, mi a véleményed a papirruha- divatról ? — így társalognak, hirtelen témaváltásokkal. — Nehéz lehet a bejáróknak — kezdi a beszélgetést mögöttük egy fiatalember. — Meg lehet ezt is szokni — válaszolja a mellette ülő, aki a jelek szerint minden reggel vonatra száll. — Én nyomdász vagyok, nagyon szeretem a szakmámat, s otthon nincs ilyen munka, hát bejárok Csabára. — És a többiek? — tekint szét a fiatalabb. — Azt hiszem, majdnem mind úgy van, mint én. Megszokták, megszerették már a helyüket vagy otthon nincs kedvükre való munka. így két városban élünk, fél-fél szívvel. Szerintem a bejárók számát csökkenteni lehetne ugyan, de megszüntetni ma még nem nagyon. A végsősoron mindenki ott keresi a boldogulását, no meg a pénzét, ahol jónak látja — tárja szét karjait. — Persze a családnak és nekünk is jobb lenne azért mindig otthon .. * Többen álmosan néznek ki az ablakon vagy bóbiskolnak. A hangulat még mindig kedvetlen, de mint kibújik a felhők mögül a nap, megélénkül a kupé. Mintha az idő is gyorsabban telne. Telekgerendás, Fürjes. Lassan készülődnek. A ritkán utazók már felöltöztek, a törzsutasok még nyugodtan ülnek, egyikük viccet mesél, a poénon jóízűt kacagnak. — No megérkeztünk — mondja a férfi, aki a fiatalember mellett ült. — Szóval így megy ez napról napra, évről évre. Utazás reggel, utazás este. Már úgy hozzátartozik az életemhez, mint a cipőpucolás vagy a dohányzás. Hiányzana, ha abbahagynám. A fekete, sűrű füstöt eresztő mozdony mintha bólintana. Ö csak tudja, mit jelent naponta utazni... Tóth Ibolya Szövetkezetünk központi telephelyére felvételre keres lakatos géplakatos hegesztő szakmunkásokat és korlátozott számban férfi segédmunkásokat Vidéki munkahelyeinkre kazánfalazási munkához kőműves szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Csökkentett munkaidővel, minden második szombat szabadnap. OROSHÁZI KAZÁNJAVÍTO KTSZ Orosháza, Nádasdy u. 4. sz. Háziszőttes bútorszövet a legújabb termékük Bővítik a Szarvasi Háziipari Szövetkezetei Vízmű-bővítés Kétsopronyban Az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult Kétsoprony. A zárt település távlati képe most már jól kirajzolódik, mivel a korábban kijelölt utcákba házak tucatjait építik. A tanyákról az új községekbe költöznek a kétsopro- nyiak. De nem is akármiilyen községbe, lakásba, mivel eddig is jelentős anyagiakat fordítottak közművesítésre: villanyra és vízvezetékre. A község minden lakóházában villany világít s aa utcák majdnem mindegyikébe már ott a központi vízellátási. A kétsopronyi emberek sokat áldoznak kényelmükre, amit az is tanúsít, hogy ebben az esztendőben a községi tanács, jórészt a községfejlesiztési alapból, 700 méteren rendelte meg a vízmű bővítését. Kettő háromszáz méter hosszú utcába fektetnek majd új csővezetéket a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói, akiknek munkáját a lakosság társadalmi összefogással segíti, ugyan_ is elvállalta a vízvezeték árkának ásását. A vízmű bővítésével újabb 25 házban használhatják a A Szarvasi Háziipari Szövetkezet a leányvállalataival és bedolgozó rendszerével együtt csaknem 1800 dolgozónak, jórészt csökkent munkaképességű nőnek ad kereseti lehetőséget. Az új gazdasági mechanizmus első esztendejében is iái vizsgáztak: az új termékek, az új piacok lehetőséget adtak gyártmányaik értékesítésére. A szarvasi szövetkezet legújabb terméke a háziszőttes bútorszövet Számtalan színárnyalatba«, tetszetős mintákkal készül a bútorszövet Kun Sebestyén Géza iparművész tervei alapján. Az új termék zömét feldolgozva szeretnék értékesíteni: a térítők, falvédők szegése, ülőkék behúzása munkát adhat újabb asszonyoknak, lányoknak. A kiváló minőségű termékeirő! nevezetes szövetkezet fejlesztését megkezdték. A tanácsi és az OKISZ-hozzájárulás, valamint a saját erő értéke meghaladja * 3,2 millió forintot. Az a cél, hogy újabb asszonyokat állíthassanak munkába. A fejlesztés a csökkent munkaképességűek elhelyezkedési gondjain segít, de amint az elnökasszony megfogalmazta: nem szabad összetéveszteni a rokkantakat a csökkent munkaképességűekkel. A szövetkezet vezetői nagyon ügyelnek arra, hogy mindenki megfelelő munkakörbe kerüljön, s anyagilag, erkölcsileg elnyerje az elismerést. Az elmúlt évben 168 bedolgozó kapott fizetett szabadságot, a nyereségrészesedést is igyekeztek a legigaasá- gosabban elosztani. A munkások részéről a legnagyobb elismerés az volt, hogy kijelentették!: ba volt is a vezetőségnek gondja az anyagbeszerzéssel vagy áruértékesítéssel, ők semmit nem éreztek, egész évben folyamatosan termelhettek. fürdőszobát. Szabó Gábor mezőgyáni juhász a kihajlás ünnepnapján édesapjától örökölt újfalusi cifra szaré* veszi magára. ' Cifraszűr Eljött április 24-e, György napja, a juhászok munkába állásának, a nyáj kiverésének ideje. Ilyenkor megnyitják a hodályok ajtóit, s ezzel elkezdődnek a nyári teendők. A juhászélet ma egyhangúnak tűnik azoknak, akik hozzászoktak a város lüktetéséhez. Lehet-e változatos a legelőről- legelőre-járás, az éjjel-nappali őrködés, talál-e a juhász mindennap valami újat, megismerésre, kíváncsiságra ébresztőt? Minden bizonnyal talál, hiszen a juhász élete is olyan, mint általában a többi emberé, azzal a különbséggel, hogy a nagy és furulya pusztaságot egyedül járja. Nyájáról a természet erőivel folytatott küzdelemben gondoskodik. A juhász tulajdonképpen nyája őrzése közben tesz szert olyan „tudományra”, mellyel fáikéit jó előre megvédi az esőtől, a rovar- és állati kártevőktől. Szakma ez a javából, amely családon belül apáról, fiúra szállt és száll ma is, azzal a kiegészítéssel, hogy népi államunk a juhászat tudományában elért eredményeket szak- munkástanuló-iskolánikban hozzáférhetővé teszi minden leendő juhásznak. D. K. Bérezi Ferenc cserepesi juhász. Terül a falka. (Fotó: Márton László)
