Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-24 / 92 . szám

í április 24. 3 Csütörtök A vonat továbbindul 7 óra 14-kor „Figyelem! szeged felől személyvonat érkezik a harma­dik vágányra, a vágány mellett tessék vigyázni! A vonat 7 óra 14-kor továbbindul Orosházi Tanyák—Csorvás— Telekgeren­dás—Békéscsabára”. Az orosházi vasútállomás ham- gosbemondójának szavaira az utasok a harmadik vágány mellé tódulnak. A mozdony dühösen fújtatva közeleg, azután fáradtan szuszogva lassít. Körülötte szür­ke gőzfelhő. Még az egíet is fel­hőtakaró borítja. Az áknosító hétköznapi reggel az utasokon is tükröződik: ingerlékenyek ked­vetlenek. * — Népszabadság, Magyar Nemzet, Népszava, Esti Hírlap! — az újságárus hangja szinte belehasít a levegőbe. — Elítélték a hírhedt galerit! — Egy Népszabadságot legyen szives! — Igen, tessék kérem. 80 fil­lér! Az óra mutatója a 14. percre ugrik, s a szerelvény lassan el­indul. A kocsikban ülőhelyet keresnek, elhelyezkednek az utasok. Van, aki olvas, egy fia­talasszony horgol, három férfi ultizná kezd — 10 filléres ala­pon. Bejárok. Vannak, akik na­ponta ezzel a vonattal utaznak munkahelyükre. Mások heten­ként egyszer-kétszer vonatoznak a megyeszékhelyre. Régi ismerő­sök mind, akiket az utazás, no és eközben unaloműző beszélge­tés köt össze. — Hát nem vitás, hogy sok múlik a főnökökön. Látjátok, amelyik tsz-ben jó gazda az el­nök, ott azért nem maradnak zárszámadáskor pénz nélkül a tagok, még ha aszály, belvíz vagy ilyesmi volt is év közben. Máshol meg? Jó föld, jó idő, dolgos tagok és semmi eredmény, mert nem ügyes a „vezérkar” — magyaráz két társának egy sö­tét öltönyös, fehér inges, közép­korú férfi. — Azért ne felejtsük el, hogy most már az iparban is megvan az a bizonyos önállóság, meg kedvezőbb lehetőségek — ahogy a lapok írják —, csak ki kell használni — sommázza egyik társa. * A másik oldalon két fiatal nő beszélget. — Ne mondd, és tényleg ezt válaszoltad? — Persze, csak nem hagyom magam! Attól, hogy ő férfi, és a férjem, még megmondhatom neki, hogy ne szóljon bele, ha nem ért hozzá. És különben is, nem hagyhatom, hogy minden úgy legyen, ahogy ő szeretné. — így van. Te, mi a vélemé­nyed a papirruha- divatról ? — így társalognak, hirtelen téma­váltásokkal. — Nehéz lehet a bejáróknak — kezdi a beszélgetést mögöttük egy fiatalember. — Meg lehet ezt is szokni — válaszolja a mellette ülő, aki a jelek szerint minden reggel vonatra száll. — Én nyomdász vagyok, nagyon szeretem a szak­mámat, s otthon nincs ilyen munka, hát bejárok Csabára. — És a többiek? — tekint szét a fiatalabb. — Azt hiszem, majdnem mind úgy van, mint én. Megszokták, megszerették már a helyüket vagy otthon nincs kedvükre való munka. így két városban élünk, fél-fél szívvel. Szerintem a be­járók számát csökkenteni lehet­ne ugyan, de megszüntetni ma még nem nagyon. A végsősoron mindenki ott keresi a boldogulá­sát, no meg a pénzét, ahol jónak látja — tárja szét karjait. — Per­sze a családnak és nekünk is jobb lenne azért mindig otthon .. * Többen álmosan néznek ki az ablakon vagy bóbiskolnak. A hangulat még mindig kedvetlen, de mint kibújik a felhők mö­gül a nap, megélénkül a kupé. Mintha az idő is gyorsabban tel­ne. Telekgerendás, Fürjes. Las­san készülődnek. A ritkán uta­zók már felöltöztek, a törzsuta­sok még nyugodtan ülnek, egyi­kük viccet mesél, a poénon jó­ízűt kacagnak. — No megérkeztünk — mond­ja a férfi, aki a fiatalember mel­lett ült. — Szóval így megy ez napról napra, évről évre. Utazás reggel, utazás este. Már úgy hoz­zátartozik az életemhez, mint a cipőpucolás vagy a dohányzás. Hiányzana, ha abbahagynám. A fekete, sűrű füstöt eresz­tő mozdony mintha bólintana. Ö csak tudja, mit jelent naponta utazni... Tóth Ibolya Szövetkezetünk központi telephelyére felvételre keres lakatos géplakatos hegesztő szakmunkásokat és korlátozott számban férfi segédmunkásokat Vidéki munkahelyeinkre kazánfalazási munkához kőműves szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Csökkentett munkaidővel, minden második szombat szabadnap. OROSHÁZI KAZÁNJAVÍTO KTSZ Orosháza, Nádasdy u. 4. sz. Háziszőttes bútorszövet a legújabb termékük Bővítik a Szarvasi Háziipari Szövetkezetei Vízmű-bővítés Kétsopronyban Az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult Kétsoprony. A zárt település távlati képe most már jól kirajzolódik, mivel a ko­rábban kijelölt utcákba házak tu­catjait építik. A tanyákról az új községekbe költöznek a kétsopro- nyiak. De nem is akármiilyen községbe, lakásba, mivel eddig is jelentős anyagiakat fordítottak közművesítésre: villanyra és víz­vezetékre. A község minden lakó­házában villany világít s aa ut­cák majdnem mindegyikébe már ott a központi vízellátási. A kétsopronyi emberek sokat áldoznak kényelmükre, amit az is tanúsít, hogy ebben az esztendő­ben a községi tanács, jórészt a községfejlesiztési alapból, 700 mé­teren rendelte meg a vízmű bőví­tését. Kettő háromszáz méter hosszú utcába fektetnek majd új csővezetéket a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói, akiknek munkáját a lakosság tár­sadalmi összefogással segíti, ugyan_ is elvállalta a vízvezeték árká­nak ásását. A vízmű bővítésével újabb 25 házban használhatják a A Szarvasi Háziipari Szövetke­zet a leányvállalataival és bedol­gozó rendszerével együtt csaknem 1800 dolgozónak, jórészt csökkent munkaképességű nőnek ad kere­seti lehetőséget. Az új gazdasági mechanizmus első esztendejében is iái vizsgáztak: az új termékek, az új piacok lehetőséget adtak gyártmányaik értékesítésére. A szarvasi szövetkezet legújabb terméke a háziszőttes bútorszövet Számtalan színárnyalatba«, tet­szetős mintákkal készül a bútor­szövet Kun Sebestyén Géza ipar­művész tervei alapján. Az új ter­mék zömét feldolgozva szeretnék értékesíteni: a térítők, falvédők szegése, ülőkék behúzása munkát adhat újabb asszonyoknak, lá­nyoknak. A kiváló minőségű termékeirő! nevezetes szövetkezet fejlesztését megkezdték. A tanácsi és az OKISZ-hozzájárulás, valamint a saját erő értéke meghaladja * 3,2 millió forintot. Az a cél, hogy újabb asszonyokat állíthassanak munkába. A fejlesztés a csökkent munkaképességűek elhelyezkedési gondjain segít, de amint az el­nökasszony megfogalmazta: nem szabad összetéveszteni a rokkan­takat a csökkent munkaképessé­gűekkel. A szövetkezet vezetői nagyon ügyelnek arra, hogy min­denki megfelelő munkakörbe ke­rüljön, s anyagilag, erkölcsileg el­nyerje az elismerést. Az elmúlt évben 168 bedolgozó kapott fize­tett szabadságot, a nyereségrésze­sedést is igyekeztek a legigaasá- gosabban elosztani. A munkások részéről a legnagyobb elismerés az volt, hogy kijelentették!: ba volt is a vezetőségnek gondja az anyagbeszerzéssel vagy áruérté­kesítéssel, ők semmit nem érez­tek, egész évben folyamatosan termelhettek. fürdőszobát. Szabó Gábor mezőgyáni juhász a kihajlás ünnepnapján édesapjától örökölt újfalusi cifra szaré* veszi magára. ' Cifraszűr Eljött április 24-e, György napja, a juhászok munkába ál­lásának, a nyáj kiverésének ideje. Ilyenkor megnyitják a hodályok ajtóit, s ezzel elkez­dődnek a nyári teendők. A juhászélet ma egyhangú­nak tűnik azoknak, akik hozzá­szoktak a város lüktetéséhez. Lehet-e változatos a legelőről- legelőre-járás, az éjjel-nappali őrködés, talál-e a juhász min­dennap valami újat, megisme­résre, kíváncsiságra ébresztőt? Minden bizonnyal talál, hiszen a juhász élete is olyan, mint általában a többi emberé, azzal a különbséggel, hogy a nagy és furulya pusztaságot egyedül járja. Nyájáról a természet erőivel folytatott küzdelemben gondos­kodik. A juhász tulajdonképpen nyája őrzése közben tesz szert olyan „tudományra”, mellyel fáikéit jó előre megvédi az eső­től, a rovar- és állati kártevők­től. Szakma ez a javából, amely családon belül apáról, fiúra szállt és száll ma is, azzal a kiegészítéssel, hogy népi álla­munk a juhászat tudományá­ban elért eredményeket szak- munkástanuló-iskolánikban hoz­záférhetővé teszi minden leen­dő juhásznak. D. K. Bérezi Ferenc cserepesi juhász. Terül a falka. (Fotó: Márton László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom