Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-24 / 92 . szám
1969. április 24, 4 Csütörtök Lassabban, mint 100 évvel ezelőtt Brumár Mihály Gyuláról azt panaszolja, hogy rendkívül lassan épül a város vasúti pályaudvara. Nem volt rest levélírónk és kinyomozta, hogy közel 100 évvel ezelőtt, az akkori primitív építési módszerrel is gyorsabban építették fel a most készülő állomás elődjét. Idézünk e levélben közölt történelmi adatokból: „1869 végén jelölték ki véglegesen a jelenlegi vasútvonalat Békéscsaba —Gyula —Sarkad — Nagyszalonta—Nagyvárad között. A gyulai határban a földmunkákat 1870. január 17-én kezdték el, és ugyanez év július 23-án, szombaton nagy tömeg vonult ki az| épülő vasútállomásra, ahová délután 4 óra tájban, újjongó éljenzés közepette érkezett meg Csaba felől a nemzeti színű zászlókkal díszített első gőzmozdony. Csendesen vontatva maga után az épületfákat és vasúti síneket. 1871. május 8-án, délután 4 óra-! kor indult az első szerelvény j Gyuláról Sarkadra. Történelmi j adatok igazolják tehát, hogy akkor 16 hónap alatt épült fel a vasútállomás” — írja Brumár Mihály, majd felteszi a kérdést: „Vajon mennyi ideig épül ma, a korszerű gépek világában?” íme a válasz: A MÁV Szentesi j Építési Főnökségének munkásai | 1968. augusztusában kezdték meg az állomás építését, és az eredeti tervek szerint 1969 végére kellett volna befejezniük. A határidőt I azonban nem tudják betartani és így előreláthatólag' 1970. végén adhatják át csak rendeltetésének a gyulai állomást. Ezzel párhuzamosan épül az Utasellátó étterme is. Ennek a munkálatait 1967 őszén kezdték és várhatóan július végére befeje. zik. Szerkesztői üzenetek DÓMJÁN JÓZSEF, CSANÁD- APÁCA. Szerkesztőségünkhöz küldött felvételeit köszönjük. Kérjük, törekedjen a tónusgazdagságra, hogy a képek a nyomdai technikának megfeleljenek. MIHUSZ GYÖRGY, ÜJSZA- LONTA. A „Ne fölözze le senki” J című cikkünkkel kapcsolatban | igen érdekes dolgokat közöl ve- | lünk. Észrevételei is azt bizonyítják, hogy a községben a tejátvétel, illetve a zsfrszázalék megállapítása körül nincs minden rendben. Várjuk az illetékesek válaszát is, és ha megérkezik, ismét visszatérünk a témára. „EGY HŰSÉGES MOKRY UTCAI OLVASÓ". Az Áchim Lakótelep gondjaival (parkosítás, vízzel elárasztott pincék, a telefon hiánya stb.) valóban sokat foglalkoztunk az elmúlt hónapokban. Közöltük azt is. mit válaszoltak az illetékesek a jogos panaszokra. Sajnálatos, hogy — mint írja, — az elmúlt hónapokban alig javult a helyzet. Mi intézkedni nem tudunk, továbbra is annyit tehetünk csupán, hogy sürgetjük az intézkedéseket. Rövidesen ismét körülnézünk a lakótelepen, de jó lenne, ha névvel látnák el leveleiket, ez esetben ugyanis a közölt címeken érdeklődhetnénk. PAPP JÓZSEF, ELEK. Nem feledkeztünk meg panaszáról, de még nem tudtuk tisztázni az okát. Ügy látszik, ki kell utaznunk Elekre és miután ez megtörténik, választ adunk. Köszönet a gyors segítségért Még az év elején megírtuk, hogy Békéscsabán, az Irányi utcában Tankó Józsefné, a MÉH Vállalat átvevője milyen körülmények között dolgozik, mennyire egészségtelen az a kis helyiség, ahová tették, hogy a rendelkezésre álló épületet irodává alakítsák át. Amit viszont nem ő kapott volna meg, hanem a megyei kirendeltség vezetője. Annak idején helytelenítettük ezt, hiszen egy ember nem dolgozhat olyan körülmények között. Cikkünkre felfigyelt a szakszervezet, a tanács és a MÉH Vállalat igazgatósága, örömmel tapasztaltuk, hogy azóta lényeges változás történt. Az eredeti tervet megváltoztatták, és az átvevő jelenleg egy kényelmes, jól fűtött irodában dolgozhat, ahol minden feltétel biztosítva van, amit eddig kifogásoltunk. Köszönet a gyors segítségért. JNegyveiinégy óra A kötöttárugyár festödéjének művezetője, Vajnai László panaszos levéllel kereste fel rovatunkat. Megírja, hogy három műszakban dolgoznak és szerinte kevesebb szabad szombat jut nekik, mint az egy, illetve két műszakban dolgozóknak, akik minden második szombaton részesülnek ebben a kedvezményben. A levéllel felkerestük Szabó Ferencnét, a Békéscsabai Köttöt- árugyár szakszervezeti bizottságának titkárát, aki elmondotta, hogy a három műszakban dolgozók sem károsodnak. Az ők munkaideje is heti 44 óra. Akik éjszakai műszakban dolgoznak, szombat éjjel nem mennek be. Igaz, ez a kedvezmény már 1957 óta van érvényben, és így ezt ők nem veszik figyelembe a többiek munkaidő-csökkentésénél. A rendelkezések szerint azonban a három műszakban dolgozók részére is lehetőség van a 4 órával csökkentett munkaidő bevezetésére, de ennek feltételeit, mivel nem mehet a termelés rovására, még nem tudták biztosítani. A szakszervezet legutóbbi küldöttgyűlésén határozati javaslat született, amelyben lerögzítették, hogy két éven belül hajtsák végre a munkaidő-csökker- tést a gyár minden egységénél. Presszó a rács mögött Az Eleken átutazók örömmel fedezték fel, hogy a főútvonal mellett megnyílt egy új presszó, ahová egy-egy kávéra vagy hűsítő ital elfogyasztására belátogathatnak. Így voltak olvasóink, Rab Gábor és Torma József gyulai lakosok is, akik minden nap motorkerékpárral járnak el az üzlet előtt munkahelyükre, Kevermesre. örömüknek azonban hamar vége szakadt, mert több esetben szerettek volna egy kávét meginni, — amit még olcsóbban is hirdetett az új presszó —, de mindig lehúzott rácsot találtak. Hozzánk fordultak segítségért, tudjuk meg, mikor van az üzlet nyitvatartási ideje, mert még az sincs kiírva. Megkérdeztük Faulháber Györgyöt, a Vendéglátóipari Vállalat gyulai telepének vezetőjét. Elmondotta, hogy reggel 8-tól délig, és 2-től este 10-ig tartanak nyitva. Elismerte a levélírók panaszának jogosságát és ígéretet tett azok megszüntetésére. Reméljük, hogy most már olvasóink is megihatják mindennapi feketéjüket Eleken. Nem merülnek el a sárban Békésről Pocsai Lajostól kaptunk levelet, melyben kérdi, hogy mikor kapnak járdát, hiszen a községfejlesztési alapot, évi 150 forintot a Körgát széli lakosok is rendszeresen fizetik. A községi tanácshoz is fordultak már kérésükkel, de eddig még nem kaptak orvoslást, pedig, mint levelében írja: társadalmi munkában leraknánk a járdát, ha megkapnák az ehhez szükséges betonlapokat. A helyzet ecsetelésére leírja, hogy sokszor még a bakancs is elmerül a sárban, s a gyerekeket reggelenként kézben kell elvinni a legközelebbi járdáig, egyébként nem tudnának közlekedni. A választ Szabó Ferenctől, a községi tanács vb-titkárától kaptuk. „Ismerjük a problémát — mondotta — és amikor az 1969-es költségvetést készítettük. 200 ezer forintot irányoztunk elő járdaépítésre. A műszaki csoport olyan feladatot kapott. hrgv mérje fel az igényeket, és az állandó bizottság véleménye alapján sürgősségi sorrendben készítsen tervet a járdák építésére. Ebben szerepel a Körgát széli lakosok, illetve a Lengyel utca lakói kérésének teljesítése is. Az idén tehát elkészül a járda, sajnos azonban most ők sem tudnak kimenni, mert még a lánctalpas sem tud közlekedni a sáros úton. Mihelyt felszárad e mély fekvésű talaj, megkezdik a munkát. M£TEI?AT?U "BOLT A Szerszám és Gépelem Gyárak Békéscsabai Forgácsoló .Szerszámgyár felvesz vasipari szakmában jártas, vizsgával rendelkező normást Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán. BÉKÉSCSABAI FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMGYÁR. Kisrét. Be lehet csempészni Rövid időn belül másodszor kereste fel levelével szerkesztőségünket Solti György békéscsabai olvasó. Április 17-én megjelent „A köztisztasági vállalaton nem múlik" című írásunkban a kerti szemét elszállításával kapcsolatban közöltük a Kertészeti és Köz- tisztasági Vállalat főkönyvelőjének válaszát. Olvasónk nem volt megelégedve a válasszal, mondván, a néhány vödörnyi kerti hulladék miatt csak nem hívja ki a szemeteskocsit?! Hiszen nem több köbméter hulladék elszállításáról van szó, hanem sokkal kevesebbről! A már idézett cikkünkben közreadott szállítási tarifák természetesen arányosan csökkennek, ha egy köbméternél kisebb az elszállított hulladék. És lenne egy javaslatunk is, bár nem túlságosan szabályos. Ha valóban csak néhány vödörnyi kerti hulladékról van szó, azt apránként „be lehet csempészni” a kukába. A mezőmegyeri BÉKE MGTSZ SZ—100-as traktorral tolólappal tereprendezést vállal A megállapodás a tsz központi irodájában megköthető. Alkoholos „élő reklám“ 99 Ha lenne ilyen, a Szerkesszen ! velünk rovat „leghűségesebb levelezője” címmel azt a békéscsabai olvasónkat jutalmaznánk, aki eddig már J levélben hívta fel figyelmünket különböző hibákra és hiányosságokra. Aláírását sajnos nem tudtuk elolvasni, a monogramja: T. J. Kedves T. J. Leveleit nagy figyelemmel olvastuk végig és köszönjük észrevételeit. De február 11-i levelében írt felszólításának nem tudunk eleget tenni. „Felsorolok néhány hibát, s kérem azok megszüntetését.” Mi nem tudjuk a „hibát” megszüntetni, de elősegítjük annak megszűnését úgy, hogy lapunk hasábjain közreadjuk, és közvetítjük az illetékesekhez. Segítsé. günkre van karikaturistánk is, aki ezt a rajzot készítette egyik észrevételéhez: A kirakatok tele vannak boros üvegekkel, szép olcsó élelmiszercikkek helyett. Még a műszaki és a zöldséges üzlet kirakata is. Észrevételének jogosságához nem fér kétség. Ám elsősorban nem is az a baj. hogy dekorációként színes címkéjű boros üvegekkel díszítik a kirakatokat. Sokkal inkább elgondolkoztató az, ha a rajzon is látható „élő reklám” csinál kedvet a vásárláshoz^ Segítik a csökkent munkaképességűeket a gyulai járásban Dévényi Illés, a gyulai járási tanács munkaügyi főelőadója tájékoztatott bennünket arról, hogy a járás területén hogyan működnek a csökkent munkaképességűeket segítő bizottságok. Elmondotta, hogy 17 vállalati bizottság működik, melyek feladata a csökkent munkaképességű dolgozók védelme. A tanács részükre két alkalommal tartott jogszabály ismertető előadást, hogy ezzel is biztosítsa a nagyobb tájékozódást a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó rendeletekben. Ezenkívül a jogszabályokat rövidített szöveggel a bizottságok részére megküldték. Általában az a tapasztalat, hogy amióta megalakultak, igen aktívan tevékenykednek, elkészítik a munkahelyi jegyzéket, s igyekeznek feltárni azokat a munkahelyeket, ahol ilyen dolgozókat lehet foglalkoztatni. A csökkent munkaképességűek helyzetének javítására a bedolgozói tevékenység fejlesztését tűzték ki célul. A Gyulai Háziipari Szövetkezettel egyetértésben ez évben Sarkadon új üzemrész felállítását kezdeményezték. Így 80 csökkent munkaképességű dolgozót tudnak majd foglalkoztatni. Természetesen a környező községekből is bejöhetnek ide dolgozni, éppen ezért felmérik Sarkadke- resztúron, Méhkeréken és Köte- gyánban, hogy kik azok, akik ilyen munkakörben tudnak dolgozni. A vállalatok is segítik a csökkent munkaképességű dolgozókat, gondoskodnak megfelelő foglalkoztatásról, sőt, ha szükséges, átképzésükről is. A nagyobb gondoskodást bizonyítja az is, hogy 1968-ban a járás területén 90 csökkent munkaképességűt foglalkoztattak, az idén viszont már 169-et. Ez a számadat a bizottságok jó munkáját is dicséri. (Ormos
