Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-17 / 86 . szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 19«9. Április ír, csütörtök Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM Világ proletárjai, Lapunk tartalmából Mi okozta a Szolnoki Centrum Áruház leégését? (Tudósítás a S. oldalon) Háromszorosára növekszik 1980-ig a földgázfelhasználás Bencze László vezérigazgató-helyettes előadása Békéscsabán — Megkezdődtek a VI. Műszaki Fejlesztési Hetek A VI. Műszaki Fejlesztési He­tek alkalmából tegnap, szerdán délelőtt kétszáznál többen vet­tek részt Békéscsabán, a városa tanács nagytermében megtartott megnyitó előadáson. Az ünnep­ségen megjelent dr. Szabó Sán­dor, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára, Csepregi Pál, a megyei tanács vb-elnökhelyette- se, Baukó Mihály, a városi párt- bizottság titkára, Joó Oszkárné, a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségének vidéki titkára, ott volt a MTESZ megyei szervezetének több tiszt­ségviselője és a tudományos egyesületek sok képviselője. U hl jár Mihály, a MTESZ me­gyei szervezetének elnöke üdvö­zölte a résztvevőket, majd Ben­cze László, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató­helyettese tartotta meg a föld­gáz felhasználásának lehetősé­geiről és távlati célkitűzéseiről szóló előadását. Elöljáróban el­mondta, hogy örömmel vállalko­zott a megnyitó előadás megtar­tására, hiszen a földgáz-felhasz­nálás nemcsak hálás téma, ha­nem manapság Magyarországon is és a világon is az egyik leg­időszerűbb kérdés, mivel úgy­szólván a földgáz korát éljük. Bár hazánkban több mint száz esztendő telt el a gázipar meg­születése óta, 1960-ig mégis szinte elenyésző szerepet játszott az új energiahordozó. Az 1959- ben elkezdődött gázipari koncep­ció vitája, valamint a készletek feltárása új helyzetet teremtett. Az 1962-ben elkészített energia- mérleg távlatban már számolt a szénhidrogének felhasználásá­nak bővülésével és növekvő sze­repével. Ugyanis, míg 1957 ele­jén éghető földgázkészleteink csak mintegy 3 milliárd köbmé­tert tettek ki, a múlt év elején már meghaladták a 1Ű0 milliárd köbmétert. A lelőhelyek zöme Dél-Alföldön található, s ez nem­csak a hasznosítás kiterjesztésé­ben kedvező, hanem egyúttal az ipari fejlesztést is jelentősen elő­segíti. Részletesen szólt ezután a föld­gáz-felhasználás előnyeiről. El­mondotta, hogy nagyobb térhó­dítása szükségessé teszi a meg­felelő műszaki, gazdasági és pénzügyi feltételek megteremté­sét Sőt, olyan ösztönzők alkal­mazását is, amelyek elősegítik a hasznosítás fejlesztését az ipar­ban, a mezőgazdaságban, vala­ti célkitűzések is ezt sürgetik, ugyanis az országban tavaly mintegy 2 milliárd 600 millió köbméter gázt használtak fel. Ebből körülbelül 2 milliárd 400 millió volt a saját termelés ará­nya, 200 millió köbméternyi pe­dig importból származott. 1980- ban már mintegy 5 milliárd köb­méterre növekszik a hazai ter­melés és 2—3 milliárdra az im­portált földgáz mennyisége. Mindebből következik, hogy valóban a földgáz korát éljük. Joggal reménykedhetünk hát ab­ban, hogy megyénk, mint a föld­gázkészletek egyik jelentős lelő­helye, az elkövetkező években szintén előbbre lép ennek az energiahordozónak a hasznosítá­sában. A nagy tetszéssel fogadott elő­adás Uhljár elvtárs zárszavával fejeződött be. A műszaki fejlesz­tési hetek programja délután folytatódott. Békéscsabán, a Technika Házában a Szilikátipa­ri Tudományos Egyesület me­gyei szervezetének rendezésében Csáki László, a Budapesti Mű­szerészek Gyárának mérnöke a korszerű téglagyárak komplex automatikájáról és műszerezésé­ről tartott előadást, Köti Imre, a Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat vegyészmérnöke pedig franciaországi tanulmány­útja során szerzett téglaipari és panelgyártási tapasztalatairól számolt be. Az Orosházi Üveg­gyárban Szujó Vince gépészmér­nök „Földgáztüzelés tapasztala­tai üvegolvasztó kemencékben”, dr. Vissy László tudományos fő­munkatárs) „Üvegolvasztó ke­mencék elektromos pótfűtése”, Bálint Sándor, az Orosházi Üveg­gyár főmérnöke „Üvegipari ke­mencék automatizálása” címmel tartott előadást. Ma, csütörtökön hat tudomá­nyos csoport rendezvényeivel folytatódik a műszaki fejlesztési hét. P. P. Bcncze László, az Országos Kő olaj- és Gázipari Tröszt vezér­igazgató-helyettese a megnyitó előadást tartja. mint a háztartásokban. A távla­Orosházán tarlóit ülést a Hazafias Népfront megyei elnöksége Kihelyezett ülést tartott tegnap, április 16-án Orosházán, a Haza­fias Népfront megyei elnöksége. Az ülésen részt vett Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront megyei tit­kára, Berki László, a népfront megyei elnökhelyettese, dr. Pirityi Károlyné, 'az MSZMP megyei bi­zottságának munkatársa, dr. Lip­csei István, az Orosházi Járási Párt V. B. titkára, Boross Gergely, az MSZBT megyei elnöke. A ven­dégek között foglalt helyet Wág- ner Mártonná és Pallagi Gyuláné, A nemzetiségi szövetségek kongresszusai A nemzetiségi szövetségek kü­szöbön álló kongresszusairól tájé- Köztatta szerdán dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Minisz­térium nemzetiségi osztályának vezetője a sajtó képviselőit. Elsőként a román nemzetiségi szövetség tartja kongresszusát, áp­rilis 18-án és 19-én Gyulán. A dél-szláv, a német és a szlovák nemzetiségi szövetségek kongres­szusainak színhelye a hónap utol­só napjaiban Budapesten lesz. a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának tagja, s jelen voltak a népfront megyei elnökségének tagjai, valamint a járások nép­fronttitkárai. A kihelyezett ülést Berki László nyitotta meg, majd a napirend ismertetése után átadta a szót Hajdú Antalnak, a népfront me­gyei elnöksége tagjának aki egy korábbi vizsgálat alapján érté­kelte a járás népfront-bizottságai­nak munkáját A megyei elnökségi ülést Berki László nyitotta meg, majd a na­pirend ismertetése után átadta a szót Hajdú Antalnak, a népfront megyei elnöksége tagjának, aki egy korábbi vizsgálat alapján ér­tékelte a járás népfront-bizottsá­gainak munkáját. A megyei elnökségi ülést rész­vevői több kérdést tettek fel a beszámolóval kapcsolatosan, me­lyekre dr. Lipcsei István és Éliás György, a népfront orosházi já­rási titkára válaszolt. Ezután vita következett. Az ülés második na­pirendi pontja az orosházi járás­ban megtartott emlékünnepségek­ről, évfordulók megünnepléséről szóló jelentés volt. Az ülés rész­vevői ebéd után látogatást tettek az Orosházi Üveggyárban. Befejeződött Bábszakköri A Népművelési Intézet és a Szarvasi Óvónőképző Intézet négynapos Országos Bábszakköri Konferenciát rendezett Szarvason, az Óvónőképző Intézetben. A már hagyományosnak számító orszá­gos értekezleten a tanító- és az óvónőképző intézetek bábjátékkal foglalkozó tanára, gyakorlóiskolai tanítói és gyakorló-óvodai óvónői vettek részt. Dr. Bagi Rózsa intézeti tanár vitaindító előadása után az értekezlet megvitatta a bábjáték szerepét az óvodai ne­velőmunkában és az iskolára va­ló előkészítésben. Az intézet szak­tanárai is elmondták tapasztala­taikat a pedagógiai bábjáték óvo­dai alkalmazásáról. Külön előadások foglalkoztak a bábjáték képzőművészeti szere­pével, valamint a bábtechnika és a bábszínpad szcenikai problé­máival. Az intézet báhszakköre és hallgatói bemutató előadással il­lusztrálták, hogyan lehet a báb­játékot szórakoztató formában a kisgyermekek művészi ízlése fej­lesztésének szolgálatába állítani. A konferencia negyedik napján Jön a Rajkó-zenekar Május 3 és 18 között 17 hang­versenyt ad Békés megyében a világhírű Rajkó-zenekar. A KISZ Központi Bizottságának kilenc­szeres VIT-díjas és kétszeres Ki­váló címmel kitüntetett művész- együttese 120 perces népzenei koncertet mutat majd be. A mű­sort Lavotta, Csermák, Hubai, Farkas, Dinicu műveiből állítot­ták össze. A Rajkó-zenekar Gádoroson, Tótkomlóson, Gyulán, Békéssám- sonban, Battonyán, Kardoskúton és Gerendáson ad műsort. az Országos Konferencia Lenkeii Konrád, a Napsugár-bab- együttes művészeti vezetője tar­tott előadást Békéscsabán a Me­gyei Művelődési Házban, melyet a bábcsoport, bemutató előadása egészített ki. Egymillió forintos üzletkötés a szarvasi Dózsa Tsz-ben Országos hírnévre tett szert egy esztendő alatt a szarvasi Dózsa Tsz műanyagöntő-üzeme. Ktsz-ek- kel és állami vállalatokkal koo­perálva a népgazdaságnak igen fontos műanyag alkatrészeket, felszereléseket gyártanak. Ilyen többek között az elektrolit szűrő- berendezés is, melyet galvanizá­lásnál használnak. Ezt az ország­ban egyedül a szarvasi Dózsa Tsz gyártja, g belőle néhány már jó szolgálatot tesz a Csepel Mű­vekben, a Székesfehérvári Video­tonban, Mosonmagyaróvár és Bu­dapest különböző üzemeiben. Az elktrolit szűrőberendezés ke­reskedelmi forgalmazása iránt né­hány nappal ezelőtt érdeklődött a Budapesti Vegyipari Inveszt Vál­lalat, amely a jövőben ezzel látja el a galvanizáló üzemeket, össze­sen 13 berendezés gyártására ad­tak megbízást agymillió forint ér­tékben. Ugyanakkor arra kérte a vegyipari Inveszt a szarvasia­kat, hogy egy készüléket gyártsa­nak a Budapesti Nemzetközi Vá­sárra, mert ezzel a készülékkel talán még külföldi piacot is sze­rezhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom