Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-10 / 57. szám

1969. március 9. 3 Vasárnap ÉRIK A KAKAÓTERMÉS SZEGEDEK Amire a vasúti balesetek figyelmeztetnek A szegedi egyetemi füvészkertben hazánkban első ízben ter­mést hozott a kakófa. A kövérre hízott, uborkához hasonló ter­més sötétsárga színű. (MTI fotó — Tóth Béla felvétele) Gerlai lacikonyha nyílik Békéscsabán és Gyulán A megyeszékhelyen takarítóvállalkozást Is létesít a termelőszövetkezet Az önálló gazdálkodás számos lehetőségével élt már tavaly is és kíván élni az idén is a gerlai Magvető Tsz. Ezek közül most csupán azt említjük meg, hogy lacikonyhát nyit Békéscsabán a piaci napok alkalmára és Gyu­lán, pontosáéban a Szanazugban a nyári fürdési szezon idejére. Saját készítésű, úgynevezett házi ízű, zamatú hurkával, kolbásszal és lacipecsenyével kínálja majd a piacozókat, illetve a íürdőző- ket. Ennél egy sokkal jelentősebb 8 minden bizonnyal közérdeklő­dést keltő vállalkozásba is bele­kezd az idén a gerlai Magvető Tsz. Egyelőre 20-r-25 dolgozóval takarítóüzemet nyit Békéscsabán. Kezdetben főleg az építőipari vállalat által elkészített új házak átadás előtti takarítását végzik. Amennyiben igény mutatkozik munkájuk iránt a gyárakban intézményekben és megánlakások- ban, úgy azt is elvégzik a lét­szám jelentős megnövelésével. A vállalkozás dolgozóit elsősorban a békéscsabai Munkaerőgazdálko­dási Hivataltól igénylik. Vagyis olyan asszonyoknak igyekeznek biztosítani állandó munkát, meg. élhetést, akik szakmai képzettség biánvában étidig csak rövid idő tartamra tudtak elhelyezkedni. A Mende—Sülysáp közötti tra­gikus vasúti szerencsétlenség megrendítette a békéscsabai vas­utasokat is. Mint ismeretes, az eddigi megállapítások szerint a mulasztásért vétkesek részben ehhez a vasúti csomóponthoz tartoztak, s közülük ketten meg­haltak, ketten pedig súlyos, illet­ve életveszélyes sérülést szenved­tek. A felelősség kérdését természe­tesen az igazságügyi szervek hi­vatottak eldön/teni. Hasonló bal­esetek megelőzésére azonban már most szükséges megfelelő intéz­kedéseket tenni és érdemes el­gondolkozni: vajon mélyebb ér­telemben mik okozhatták az utóbbi időkben szinte sorozato­san bekövetkező kisebb-nagyobb vasúti szerencsétlenségeket ? Erre a kérdésre egyértelműleg nem adhatunk választ, de a vasutasok­kal, tehát a legilletékesebbekkel való beszélgetésből levonhatunk néhány olyan tanulságot, ame­lyet a jövőben a vezetőknek kár lenne figyelmen kívül hagyniuk. — A balesetek megelőzésére már eddig is számos intézkedés történt — kezdjük a beszélgetést Nagy Zoltán mérnökkel, az állo­másfőnök helyettesével, aki azt is elmondja, hogy ezeket a dolgozók megértik, általában helyeslik és fáradoznak a végrehajtásán. Hoz­záfűzi azonban, hogy még több olyan intézkedést várnak, ame­lyek az élet- és munkakörülmé­nyeik megjavítását biztosítják. Első szükségességként az új szociális létesítményt említi, amelynek az építését már tavaly októberben kellett volna meg­kezdeni és sajnos, még ma sem látnak semmit belőle. Elmondja azt is, hogy a vasút dolgozóinak csaknem fele vidékről — főként Mezőhegyes könyökéről — jár be. Szolgálatuk kezdete és befejezése nem igazítható a menetrendhez, emiatt órákig várnak Békéscsa­bán, ami nagyon fárasztó. A vas­utasok óhaját tolmácsoljam jó lenne rendszeres szolgálati mo­torvonatot biztosítaná részükre. Kevés a munkaerő A kereseti arányok sem kielégí tőek, különösen a túlmunka díját keveslik. Ugyancsak a keresethez , kapcsolódik: akik hosszú évekig • felelősségteljes helyen (például forgalmi szogálattevőként) dől , , _ . . . . .. . _ . , • iorgaimi szagaiactevoK.em.j uui­— Igazán nem szép tőled, most hogy tudtam, hogy előbb- : goznak> jd6set>b korukban a nagy \rtir /»cq v „ Viátránvait hanesú- utóbb ineven és bermentve ha- s ..... . ... hogy csak a hátrányait hangsú lyozod — mondta Ruth szemre­hányóan. — Mondhatnál róla valami jót is. Vagy annyira utá­lod Mr. Cucke-ot? — Persze, hogy utálom.. Es nem tudok róla semmi jót mon. dani. — Nem vall éppen nemes lé­lekre, hogy így vélekedsz egy vadidegen emberről. Hiszen so­ha életedben nem láttad. — Persze, hogy nem. Te mondtad, hogy kövér, öreg és kopasz. — És még mit mondtam? — Másra nem tudok vissza­emlékezni — még szomorú. Azt is mond utóbb ingyen és bérmentve ha- - . __.__, , . „ z ajútok, már nem zavartak any- : igénybevétel ™_at* Sfi T t2Uái*bm j «*• kedvetlenséget töltenem^ s ekkor meglehetősen : okoz' passzívan viselkedtek Lehet, ! A békéscsabai vasúti csotnópon- hogy éppen munkaszüneti nap_ \ jelentős a munkaerőhány, jük volt... ! mert a fiatalok közül kevesen __ .__• vonzódnak ehhez a nagy fegyel­• e®r.4. repülőgépre, • követelő, felelősséggel és amely Bécsig vitt. Óránként . meglehetősen sok veszéllyel járó ezer kilométeres sebesseaael * ... „ ....... : munkához. Vonzóbbá, lehetne tam, hogy a szálloda igazgatója, érkezünk a swechab repülőtér­ezer kilométeres sebességgel hasította az eget az óceán felett, • ____,___.____. . „„ __, d e nekem nagyon lassúnak tét- j Sülné szett a rágása- Szerettem vol- : g MÁV vezetése jobban figye­még„ütfedéS *** ! lembe venné a dolgozók körében lenni. Végtére is, Becsből csu- . m& általánosan mutatkozó pán néhány órát kell vonatozni ; igényeket Elsősorban a törzsgárda az, Budapestig, és ha háromra meg- s . a lányok nem panaszkodtak, hogy szűkmarkú lenne.— Ezek után azt gondolhatják, hogy méltatlanra pazaroltam a szerelmemet mivel Ruth rossz lány volt. Én azonban éppen ellenkezőleg vélekedek. Ruth annyira szeretett, hogy inkább engedett Mr. Cucke-nak, csak­hogy nekem ne fájjon annyira, hogy el kell hagynom egy lányt, aki csakis az enyém. Inkább másé lett, mert nem bírta lát­ni a férfikönnyeket Így hát elbúcsúztunk szépen •m—Car. re. estére otthon is lehetek, repülőgépben nem is csalatkoz- | Nagy ~Zőltán, tam: pontosan háromkor lan- 1 . • ami becsülettel eleget tesz a kö- A S telességének — állapítja meg ehhez azonban hozzáfűzhetjük: jó lenne, ha a dőlt, ámde amikor leszálltam : vasúti szolgálat vonzóbbá tételé- róla, ismét két tagbaszakadt fér- : fiú lépett mellém. Éppolyan S modortalan fickónak látszottak, > mint akik New Yorkban követ- • tek napokig De tévedtem, mert S udvariasan bemutatkoztak. — A rendőrségtől vagyunk:! i — örülök, uraim, hogy talál- | koztunk — mondtam nekik | meglehetősen szemtelenül, mert ■ vei megkezdődne az újabb és újabb törzsgárda kinevelése. De hogyan is néznek ki ezek a kérdések a gyakorlatban? Lehet tévedni? Farkas Ferenc főtiszt éppen a rendelkező forgalmi szolgálattevő. Előtte a biztosító berendezés ke­zelési asztala, amelyen az egész állomás vágány hálózata kirajzo­lódik. Sok-sok gomb, bármelyik­nek a benyomására apró villany- égők gyulladnak ki, melyek a váltó- és biztosi tó berendezés egy-egy szakaszának komplett működését jelzik. Mellette a te­lefonasztal, amelyen 15 helyről jöhet hívás egyszerre és ott van a hangerősítő berendezés is. — Lehet tévedni ? — kérdezem | tőle. — Nemigen, a berendezés biz­tonságos, csak az ember észnél legyen. Nagyon kell figyeni. ha foglalt vágányra engedem az ér­kező vonatot és ha tolatnak. Szinte minden pillanatban van tennivalója, pedig szemlátomást alig van mozgás az állomáson. Tizenkét órás a szolgálata, ha ha­zamegy utána, nem kell altatót bevennie, hogy aludjon. — Még 8—10 év, aztán — azt hiszen — elég lesz, mondja. — öt év alatt is sokat romlottak az idegeim. — Utána? — Nyugodtabb munkakörbe he. lyeznek, de sajnos, jóval alacso­nyabb lesz a keresetem. Nem va­lami biztató jövö ez nálunk. Mostanában kevesebbet tud otthon pihenni, mert a mendei vasúti szerencsétlenség miatt — mindenkinek — szigorított vizs­gát kell tennie. Arra készüL Nincs perspektíva Boldog János gépkísérő éppen szogálatba indulna. Megállít­juk. Neki vajon mi a véleménye a vasúti szolgálatról? — Egy példát mondok: md 6 forint éjjeli pótlékot kapunk, a postások 10-et Miért? Mi állan­dóan a szabadban dolgozunk, ők pedig csak rövid ideig. Néhány órát alhatnak is. Egy minisztéri­umhoz tartozunk— Az is fájó pontjuk a kocsiren­dezőknek, hogy kevesebb létszám­mal oldják meg a feladatukat (kevés a munkaerő) és a hiány­zókra jutó munkabér egy részét sem kapják meg. Szilágyi János nagy hibának tartja, hogy a rendfokozati bér nem emelkedik kellően az eltöl­tött évek arányában. Nincs perspektíva. Helyteleníti azt is, hogy a munkaiköri bért nem dif­ferenciálják megfelelően. A ko­csirendező például 1100 forintot kap ezen a címen, pedig mándösz- sze néhány napi tanulás után megkezdheti a munkáját A for­galmi szolgálattevőnek érettségi után öt szakvizsgát kell tennie, másfél év a tisztképző tanfolyam, egy ideig minden szolgálati he­lyen dolgozik és akikor kaphat 1450 forintot A kereseti helyzet és a szolgá­lattal járó többletköltség miatt sokan a szabad idejükben vagon­kirakást vállalnak, akiknek mes­terségük van, kontárkodnak, a községekben lakók háztáji földet művelnek, aztán elfáradva kezdik a szolgálatot. Az oktatással kapcsolatban Szilágyi János ezt mondja: — Amióta az utazó szolgálatot teljesítőknek a szakmai oktatás idejére munkabér jár, a havonta előírt 6 órát 3-ra csökkentették. A technikai fejlődéshez igazodó tananyag viszont állandóan több és több. Az ilyen takarékosság a biztonság rovására megy. Menjenek, maradjanak? Zsilinszki Pál vonatkezelő 1941 óta vasutas, az idén megy nyug­díjba. Tőle halljuk: — Volt idő, amikor havonta 400—500 órát is lehúztunk, né­hány éve ez már lecsökkent. A 240 óra meg a 20—30 óra távol­léti idő azonban még mindig sok. Legalább 5 nappal több mint máshol. Azt is elmondja, hogy a vonat­kísérőkkel (ő is az volt) szemben igen nagy a követelmény. Gyor­sabb, korszerűbb a vasút, menet közben sűrűn következnek a jel­zők, sok helyen- átépítik a pályát, indulás előtt 5—6 oldalt megta­nulni szinte képtelenség. A men­dei vasúti szerencsétlenség na­gyon megviselte az idegeit. — Sok az 55 éves nyugdíjkor­határ — állapítja meg. Németh Tibor vonatkísérő csak egy „apróságot” említ: — Nekünk még kerékpármeg­őrzőnk sincs. Minden üzemben van már. Józsa István állomási irányító az emberekkel való törődést hi­ányolja. Többen foglalkoznak a gondolattal: menjenek, maradja­nak? Véleménye szerint szigorí­tott vizsgáztatással aligha lehet a kérdést megoldani. Áldozatvállalás kéül ■— mond­ják a vezetők. Igaz. De. elég-e csupán erre alapozni ? Bizonyá­ra a megfelelő anyagi ösztönzés, a vezetői példamutatás, a dolgo­zókról való gondoskodás, az üze­mi demokrácia kialakítása a vas­útnál is nagyobb eredményekre vezetne. A balesetek, az irányí­tás, vezetés módszereinek a kor­szerűsítése is figyelmeztetnek. Pásztor Béla Én mentem az Emigration Ser- féll*^bbal otthon éreztem vice-hez, Ruthpediga Hotel Rlagam _ Miben lehetek szol. aSrba«A* htokon gálatokra? De vegyék tekintet­űben azóta sem pusztultak ki a ° . , , poloskák, a Hotel Clive viszont nemsoká továbbra is megmaradt féreg- ra mdul a vonatom... mentes luxusszállodának. Ámde (Folytatjuk) A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR AZ 1969. ÉVI SZEZONIDÖSZAKRA férfi és nődolgozókkal munkaszerződést köt Jelentkezni személyesen vagy írásban a gyár felvételi irodájánál lehet. A személyesen je­lentkezőket szombat kivételével mindennap délelőtt 8 és 12 óra között fogadjuk. II w ül liillL ületlakatos, vasszerkezeti szerelő, szak-, betanított és segéd­munkásokat felveszünk budapesti és vidéki vál­tozó munkahelyre. Meg­felelő gyakorlat után külföldi szerelésre is. Ötnapos, 44 órás munka­hét. Bérezés: teljesít­ménybér korlátozás nél­kül. Vidéki munkahelyi pótlékot fizetünk. Szál­lásköltséget és hazauta­zási költséget térítünk. JELENTKEZÉS: Fémmunkás Vállalat Szerelési Üzem, Budapest, XIII., Vágó Béla utca. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom