Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-10 / 57. szám

1869. március 9.

Miért ran még gond a munkahelyi közérzettel?

A Békéscsabai Konzervgyárban a múlt évben 135 kilepő azzal indokolta távozását, hogy lakóhelyéhez közelebb talált munkát, 88-an családi okokra hivatkoztak, 100 távozó pedig az alacsony bért kifogásolta. Ez a kilépési arány nemcsak a konzervgyárra jellemző. A megyében a múlt évben általában növeke- kedett a kilépők száma és nagyobbik részét a munkások kezdeményezték. Ez is szükségessé teszi, hogy munkaügyi vezetők, de a pártszervezetek és a szak- szervezeti bizottságok is mélyebben elemezzék a távozások okait, mert bizonyos, hogy arra is több fény derülne, hogy milyen a munkahelyi közérzet Bizonyítja ezt néhány egyszer-egyszer csak a véletlen szülte szóváltás, amelyek többsége az üzemből történt távozás után zajlott le.

„öt évig dolgoztam a gyárban, ebből négy évet egy helyen. A munkám ellen nem lehetett kifogás, hiszen többször kaptam jutalmat. Egyszer aztán új gép érkezett, feleslegessé vált a munkám és más üzemrészbe helyeztek. Ezt rendjénvalónak tartottam, azt azonban már nem, hogy azóta négyszer változtatták meg a munkahelyemet Januárban hallottam, hogy béremelés lesz, jelentkeztem és is, de az új munkahelyem vezetője elutasított azzal, hogy mit akarok, hiszen csak most jöttem. Az előző éveket figyelembe sem vette... Az új helyemen sem kapok több bért de megígérték, hogy; nem fognak ide-oda heiyezgetni.”

„Csak egy évig dolgoztam a régi munkahelyemen, bár arra számítottam, hogy sokáig maradok. Most utólag már csodálkozom, hogy ezt az egy évet kibírtam; Talán túlságosan önérzetes vagyok. de nehezen viselem el, ha minden ok nélkül gorombán, esetleg szitkozódva beszélnek velem. Amikor egyik termelési értekezleten szóvá tettem, azt a választ kaptam: az építőipar nem leánynevelő intézet”

„Bérjavítást kértem, nem kaptam, pedig évek óta ott dolgoztam. Ugyanakkor új embereket vettek fel az enyémhez hasonló munkára, de több órabérrel. Igazságtalannak tartottam, ezért léptem ki. Nyíltan megmondom, lehet, hogy egy év múlva visszajövök, hiszen szerettem ott dolgozni: Mint új belépő azonban, akkor már alkudhatok a magasabb órabérért.”

érzet A türelmetlenség, a gorombáskodás vagy a szitkozódás súlyosan sérti az emberi önérzetet Hány gorombáskodásra hajlamos művezetőnek vagy üzemvezetőnek jutott eszébe, hogyan érezné magát, ha a felettesei ugyanolyan hangot használnának. Nincs recept arra, hogy a vezetők utasító, magyarázó vagy kérő hangnemben beszéljenek a beosztottjaikkal. ezt lényegében embere válogatja. Az önérzetet és az emberi méltóságot sértő modort azonban minden jó érzésű dolgozó elutasítja.

A számító emberek típusába sorolnák sokan a harmadik kilépőt, hiszen már távozásakor azt tervezte: egy év múlva magasabb órabérre alkudozva, visszamegy. Nem biztos, hogy valóban csak számításról van szó. Gyakran előfordul, hogy indokolatlan kedvezményeket adnak, főleg segédmunkásoknak, hogy munkát vállaljanak. Joggal alakult ki ezért, elsősorban régi dolgozókban az igazságtalanság érzése, és ennek reakciója az említett példa lesz.

Segítség magánügyekben, ugyancsak vezetői kötelesség Sokszor bizonyította már az élet, hogy milyen nagy szerepe van a napi munkában az otthoni gondoknak, egyéni ügyeknek. Jobban megy a munka, ha kevesebb a magánélet problémája, éá jobb kedvű a dolgozó, hiszen a gépek mellett a gondolatok nem csaponganak a számukra oly lényeges magánügyek felé. Sokszor elég lenne a vigasztaló szó, máskor az anyagi segítség, talán kérés nélkül is. és harmadszor, ha kell — s ha lehet — a közbenjárás... Lélektelen és bürokratikus gondolkodásra vall, ha valaki mereven elválasztja egymástól az otthoni és a munkahelyi életet.

A z iparvállalatok legfontosabb törekvése, hogy gazdaságosabb munkával, egyre jobb minőséget termelve teljesítsék terveiket. Ennek egyik feltétele, hogy olyan munkásgárda alakuljon ki, amely ragaszkodik a gyárhoz és amelynek törekvése a gyár hírnevének emelése is. Ez is indokolja, hogy mielőbb és mindenhol jó munkahelyi közérzet alakuljon ki.

Kovács András

Szilágyi Hona grafikusművész kiállítása pénteken délután a nemzetközi nőnap előestéjén nyüt meg Békéscsabán, a Képcsarnok Vállalat boltjában. Szamuely Tibor sógornője, a Magyar Tanács- köztársaság bukása után emigrációba kényszerült művésznő, a természet és az alkotó ember nagy barátja 40 tájkép-akvarellel mutátta be hazánk legszebb tájait: a Duna-kanyart, Lillafüredet, a Szalajka-völgyét, Szilvásváradot, a Bakonyt..,

A kiállítóművész munkásságát Gera Éva festőművész méltatta. A városi nőtanács képviselői virággal köszöntötték Szilágyi IloTvelőzefes

„Családi gondjaim voltak, többször kértem segítséget, de elutasítottak. Több társammal együtt olyan választ kaptam, hogy a magánügyekhez semmi közük a vállalatoknak.”

IV éhány jellemző válaszból ’ idéztem, jellegében egymástól eltérő .eseteket soroltam. A kilépők közt volt konzervgyári segédmunkás, építőipari szakmunkás, férfi és nő, fiatalabb és idősebb. A tanulságok — úgy

vélem — viszonylag egyszerűen levonhatók.

Emberi tulajdonság, hogy ha valakit sokszor és magyarázat nélkül helyezgetnek' az üzemen belül, lassan bizonytalankodni kezd, jól vagy rosszul dolgozik-e, bíznak-e benne? És felötlik gondolatéiban, hogy szükség van-e rá egyáltalán? Szeretne olyan munkahelyet, amely biztonságos, ahol tialakul a jó munkatársi, sőt baráti kör és vezetőit is megismerheti. Gyakran természetes az áthelyezés, hiszen ezt a műszaki fejlesztés indokolja. Ha lehet, azonban minél ritkábban kerüljön sor erre, különösen azok esetében. akik több éve dolgoznak az üzemben. S ha mégis más munkakört kénytelenek keresni számára, legalább mondják meg, miért volt erre szükség. A magyarázatra joggal igényt tartanak a régi dolgozók.

"Vegyük a másik példáit. Az ™ emberi, a vezetői hangnak és módszereknek nagy hatása van a légkörre, sokszor ettől függ a jó vagy rossz munkahelyi közShakespeare: Lear király.

(Kedd, 19.10). Háromfelvonásos tragédia közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről. A nagy drámaíró tragédiáját hazánkban is már igen sokszor állították színpadra, s a mostani, amit a televízió is műsorára tűzött, abban különbözik az eddigiektől, hogy a Lear-legenda érzelmi szimbolikái helyett erőteljesebb hangsúlyt kap az értelmi, erkölcsi dráma, a családi mese mögött éles kontúrokkal sejlik fel a tágabb való világ, a társadalmi színtér, kita- pinthatókká válnak a társadalmi erővonalak is. A darabban gyakran — különféleképpen — emlegetett vakság, a maga fiziológiai lényegén túl, más jellegű vaksag plasztikus megjelenítését is segíti: a felismerési, a választási képtelenséget. A dráma így a hálátlanság érzelmi indíttatású konfliktusa helyett egy, tervei sikertelenségén elbukó férfit, tragédiáját állítja a középpontba. A Vörösmarty Mihály fordította szöveget Mészöly Dezső a mai követelményeknek megfelelően dolgozta át.

Illyés Gyula: Fáklyaláng. (Péntek, 20.00). Tv-játék. Az 1963-ban készült televíziós feldolgozás ismétlését láthatjuk. A Fáklyaláng egyik legértékesebb drámánk. A második felvonásban. Kossuth és Görgey vitájában éri el' a mű tetőpontját, s ez a része egyben egyedülálló alkotása is drámairodalmunknak. Újra találkozni egy nagy élménnyel, mindig izgalmas. A tv-játék ismételt műsorra tűzése hatéves élményt elevenít fél. Kossuthot Bessenyei Ferenc, Gör- geyt Ungvári László alakítja.

Apa. (Szombat, 15.55). Magyar film a Húsz év legjobb 12 magyar játékfilmje sorozat legújabb darabjaként Alig több, mint a két éve készült el Szabó István filmje, s hogy helyet kapott a legjobbak között, az nem véletlen. A történet egyszerű, szűkén személyesnek tűnő: egy gyermek (később, mint fiatalembert láthatjuk) felnövekedése, s kapcsolata apja emlékévei. Nincs kétség afelől, hogy nem egy család történetéről szól a film, hanem húsz év történelméről, rólunk, az egész országról kis és nagy eseményeivel, kudarccal és sikereivel — jelképszerű utalások segítségével. Az emlék-apát Gábor Miklós, a fiút Bálint András alakítja.

A nagy manőver. (Szombat, 21.20). Angol film. A mozik 1963- ban mutatták be a második világháború egy érdekes epizódját feldolgozó angol filmet. Hőse egy kis egyszerepes színész, akit a kutya sem ismer. S végre ő is főszerephez jut, s nem is a színpadon, hanem az életben. Feltűnően hasonlít ugyanis Montgomery tábornokhoz, s az angol titkosszolgálat — a németek megtévesztésére — eljátszatja vele az Észak- Afrikában szemlekörutat tevő tábornok szerepét, hogy a normandiai partraszállást ily módon is leplezzék. Az izgalmas film valós eseményeken alapszik.

A. Gy.

„Hamarosan eljövök a körös-völgybe Is festeni...

Megnyílt Szilágyi Ilona grafikusművész kiállítása Békéscsabán

nát, aki kérdéseinkre készséggel I mese”. Hol szeret leginkább fes- válaszolt: í teni?

— Budapesti kiállításairól már 1 — a Szovjetunióban, Ausztriátöbbször olvastunk. Hogy áll a bánj Csehszlovákiában, Bulgáriá- vidékkel? ban és másutt sok szép tájat lát— Békéscsaba az első a vidéki városok közül, ahol bemutathattam munkám egy részét. Örülök, hogy épp a Tanácsköztársaság évfordulója előtt a Viharsarok egykori központjába jöhettem. Egyébként állami gazdaságokban — ahol mint festő heteket töltöttem a dolgozók körében — már több alkalommal bemutattam festményeimet. Meggyőződésem, hogy csak az alkotó munka hozhat megbecsülést ezen a pályán is. Eleinte bizalmatlanul fogadtak például Tarcalon. De amikor látták, hogy hajnali ötkor velük megyek a mezőre és estig dolgozom, később már ők adták a tippeket: a határnak melyik a legszebb része, hol érdemes festeni.

— A kiállítás azt mutatja, hogy a művésznő a természet „szerelj tam. De most célul tűztem, hogy Magyarország valamennyi természeti szépségekben gazdag táját felkeresem. Hisz idehaza is sok a látnivaló. Én a magam szerény eszközeivel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy hazánk minden táján sok a szépség. Hamarosan eljövök a Körös-völgybe is. Érdekelnek az alföldi tájak s hallom, hogy a Körösök mentén bőven akad megörökíteni való.

— További tervei?

— Szeretnék még sokat festeni idehaza és külföldön ' is. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára. „Üti jegyzetek” címmel egy önálló kiállításra készülök Budapesten. Ezen a baráti országok legszebb vidékeit mutatom be, a nyáron pedig számomra eddig ismeretlen, újabb tájakat keresek

(Ary)

A tárgyalóteremből *

A szemük élőit fulladt meg;

Roszik János 56 éves endrődi bérfűrészelő kisiparos, a tárgyalást megelőzően hónapokat töltött kórházban. Rossz idegállapotára panaszkodott és azt mondta az orvosoknak, hogy az augusztus 15- én történt eset óta álmatlanságban, étvágytalanságban szenved.

Valóban súlyos beteg, mint ahogy a tárgyaláson is bizonygatni próbálta? Az orvosi szakvélemény szerint nem.. Nyomott hangulatát, zaklatottságát köznapi nyelvem fogalmazva egyszerűen lelkiismeretfurdalásnak nevezhetjük. Ez pedig természetes reakció részéről, hiszen egy életerős fiatalembert, kétgyermekes családapát taszított a halálba augusztus 15-én.

Annak idején, a rendőrségi kihallgatások során elismerte, hogy belelökte a Körösbe Baktai Gézát A bíróság előtt viszont egy ideig tagadni próbált. Egyszer azt állította, hogy nem tud világosan visszaemlékezni semmire, máskor arról beszélt, hogy ő csak ráijesztett Baktai Gézára, aki a rendőrségtől való féltében vetette magát a habokba — ruhástól.

Döntően esett latba Szmola Máté vallomása, aki szemtanúja volt a tragikus eseménynek. Szmola tíz évig dolgozott Roszik Jánosnál és egészen a bűntényig jó barátságban voltak. Jellemző, hogy az első rendőrségi kihallgatásokon még ő s azt állította, hogy Baktai Géza ijedtében ugrott a vízbe. Később azonban lelkiismerete parancsára — őszintén elmondott mindent s igazát szilárdan állította a bíróság előtt is. A szembesítéskor sem ingott meg Nem így Roszik, aki végül elismerte: csak azért próbálta szépíteni tettét, mert félt az igazságszolgáltatás-' tök

De md is történt augusztus 15- én az endrődi Körös parton? Ro- szücnak is és Szmola Máténak is ott fékszik a kertje, egészen a partig lenyúlnak a gyümölcsösök. Ezen a hajnalon is kínt dolgozgattak mindketten az egymáshoz közel eső birtokukon. Amikor találkoztak, Roszik elpanaszolta, hogy — mint az elmúlt napokban is több ízben — az éjszaka meglopta valaki szőlőtőkéit A homokban idegen lábnyomokat látott, és néhány letépett, elhullajtott fürt is bizonyítja a tojlvajlást. Szmola a panasz hallatán arra hívta fel a figyelmét, hogy tőlük nem mesz- sze, egy fiatalembert látott horgászni. Talán az látogatta meg kora hajnalban, a gazda kiérkezése előtt a gyümölcsöst.

Ügy határoztak, hogy mindketten odamennek hozzá és felelősségre vonják.

Baktai Géza hiába bizonygatta, hogy ő nem lopott semmit — táskája valóban üres volt! — Roszik János nagy hangon a rendőrséggel kezdte fenyegetni,' majd hirtelen megtaszította a víz szélén ácsorgó embert

Szmola így vafflott a tárgyaláson: „A fiú kapálódzásán látszott, hogy alig tud úszni. Ennek ellenére nem a partra igyekezett visz- sza, hanem a folyó közepe felé tartott. De néhány méter után már ezt kiáltozta: megfulladok! Roszik még mindig rendőrt akart hívni! s csaló akkor kurjantott segítségért, amikor már a víz közepére ért és elmerült a szerencsétlen ember”;

Ezután percekig dermed ten állt a parton a két férfi. Végül Szmola ledobta magáról a ruhát és oda úszott, ahol Baktait elnyelték a hullámok. De már nem találta meg.

Roszik Jánost gondatlanságból

elkövetett emberölésért, másfél évi szabadságvesztésre ítélte a Szarvasi Járásbíróság. (Az ítélet nem jogerős).

*

Hadd fűzze hozzá a szomorú krónikához a tárgyalás hallgatója, hogy Baktai Géza cigány volt. A vádlott és a koronatanú szavaiból jól kiérződött, hogy éppen ezért, eleve előítélettel közeledtek hozzá. Tolvaj lássál vádolták, anélkül, hogy meggyőződtek volna állításuk igazáról, sőt Roszik még arra is följogosítva érezte magát, hogy ilyen brutális módon igazságot szolgáltasson a „jöitt-ment”-nek.

Megdöbbentő, hogy milyen élénken hatnak még az öröklött előítéletek, mire képes a „birtokot” védő zsugoriság, s milyen keveset érhet azok szemében az emberélet, akik tétlenül nézték a harmadik pusztulását.

Békés Dezs"