Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-08 / 56. szám

1969. március S. 3 Szombat Megyénk kiváló női aktíváit köszöntötték Békéscsabán Megkezdődtek a nőnapi ünnep­ségek megyénkben. Csütörtökön többek (között Békéscsabán a me­gyei nőtanács székhazában adtak fogadást a megye legjobb női ak­tivistái tiszteletére. A vendége­ket Boros Gáborné, a nőtanács megyei titkára meleg szeretettel köszöntötte. Vörös szegfűvel és ajándéktárgyakkal kedveskedtek a megye minden tájáról érkezett munkás-, paraszt- és értelmiségi asszonyoknak. Beszélgetés közben kiderült, hogy a nemzetközi nő­nap, a Magyar Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére me­gyénk minden táján a szokásos­nál gazdagabb vidámabb esemé­nyeket produkál. Beküldési határidő március 31. Irodalmi pályázat pályázat célja, hogy a tehetséges fiatalok elevenítsék fel a helyi munkásmozgalom eseményeit, művészi formában örökítsék meg a Tanácsköztársaság történetét, vagy a kiemelkedő személyiségek életét. Az írások adjanak képet a fél évszázados harc örökségét magáénak valló mai ifjúság életé­ről. A pályázat meghirdetői re­mélik, hogy a legjobb alkotások méltán képviselik majd az ifjú írónemzedéket a Tanácsköztársa­ság 50. évfordulójának ünnepsé­gein, a sajtóban és a Jókai Szín­ház kamaraelőadásán. A géppel írt pályamunkákat a KISZ Békés megyei Bizottságá­nak címére március 31-ig kell el­juttatni. A legjobb irodalmi al­kotás szerzőjét az Express Ifjúsá­gi és Diák Utazási Iroda által szer­vezett NDK-úttal jutalmazzák. A további helyezettek pénzjutalmat, színházbérletet és könyvjutalmat kapnak. A Forradalmi Ifjúsági Napok és a Tanácsköztársaság 50. évfor­dulójának tiszteletére a KISZ Békés megyei Bizottsága és a Bé­kés megyei Jókai Színház KISZ- szervezete irodalmi pályázatot hirdet. A pályázaton részt ve­het minden 14—30 éves fiatal; novellával, verssel, irodalmi ri­porttal, elbeszéléssel, filmforga­tókönyvvel vagy kisregénnyel. A Bucsai „békeOzener a helsinki nemzetközi nökongresszusra A bucsai nőtanács szervezte kézimunka szakkörbe 140 leány és asszony tanulja a hímzést. Főleg tájjellegű népi hímzéseket ked­veinek ezen a tájon: kalocsai, kunsági, sárréti és egyéb min­tákkal készülnek a térítők. A sok szép műikéből — amelyet a fiatal lányoktól a 70 éves mamókákig a legkülönbözőbb korosztály ké­szített — kiállítás nyílik vasár­nap. Bemutatják a legszebb kézi­munkáikat s ezzel köszöntik a nemzetközi nőnapot. A bucsai asszonyok „békeüze­netét” juttatja el kézimunkájá­val a helsinki nemzetközi nő­kongresszusra Komoróczky Imré- né, a nőtanács bucsai községi tit­kára, aki egy kunsági hímzéssel díszített térítőt készített ajándék­ba. Azzal adta át a Békés megyei nőtanács vezetőinek, hogy továb­bítsák a központba. Juttassák el Helsinkibe a kézimunkát, s a világ egyik híres békeharcos asszonyá­nak ajándékozzák. Lány, asszony, anya 14 évre ítélték a gyilkos matrózt A Fővárosi Bíróság pénteken hirdetett ítéletet Kiss Bálint 23 éves matróz emberölési bűnügyé­ben. Kiss tavaly, nézeteltérés után, az alvó Sebestyén András uszálykormányost baltával két­szer fejbe sújtotta. A szerencsét­len férfi nyomban meghalt. A bíróság Kiss Bálintot 14 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész tudomásul vette a bíróság döntését. Az elítélt és védője fel­lebbezett. (MTI) küzdeni az iparosítás, a villa­mosítás, a mezőgazdaság szoci­alista átszervezése és a kultu­rális forradalom idején. Egy­szóval a szovjet nép életét, küz­delmét és megváltozott körül­ményeit szeretnénk minél meg­győzőbben bemutatni, hiszen Lenin azért dolgozott és har­colt, hogy a nép jobban, ember­ségesebben éljen, mint a cári rendszerben élt. — A városban és környékén még tizenegy emlékgyűjtemény és lakásmúzeum található. Ezekben is az anyag felfrissí­tésével készülnek a százéves évforduló méltó megünneplésé­re. >— Bizonyára sok látogatója van múzeumuknak? — Valóban nem panaszkod­hatunk. 1968-ban december el­sejéig csaknem 324 ezren keres­ték fel a múzeumot. Év vé­géig a látogatók száma való­színűleg eléri a 350 ezret. A termeket járva láttam csak igazán, mennyi kincset őriz a Márvány-palota. Se szeri se száma azoknak a fényképeknek, festményeknek, fotókópiáknak, dokumentumoknak, könyvek­nek és ereklyéknek, amelyek Lenin életével ismertetik meg az érdeklődőt. A múzeum gaz­dag anyaga Lenin egész élet­útját bemutatja. Rendkívül mély benyomást gyakoroltak rám a párt lapjai — az Iszkra itt látható első száma. A lap­nak Lenin alapítója volt., Szám­talan cikkben fejtette ki a párt, a forradalom soron következő feladatait. Kíméletlenül lelep­lezte a népelnyomó cári rend­szert. valamint a megalkuvók különféle mesterkedéseit. Lenin maga javította cikkeinek nyom­dai kefelevonatát. Nem egy ilyen — javításaival és meg­jegyzéseivel ellátott — kézira­tot nézhéttem meg a múzeum­ban. ahol több órát töltöttem. Lenin emberi nagysága és egyszerűsége közismert. Erről tanúskodnak az itt kiállított használati tárgyak: egyszerű, szürke ruhája, sapkája, kap­csos cipője, a cári kopók előli bújdosás idején használt ván­kos. kifakult paplan és gím- nasztorka! A múzeumból kijövet a bejá­ratnál vörös nyakkendős úttö­rőkkel találkoztam. Tekinte­tükből láttam: ők is áhítattal lépték át a kincseket őrző Már­vány-palota küszöbét, hogy ta­lálkozzanak a történelemmel. A kommunizmus országának tör­ténelmével, amely a halhatat­lan Lenin munkásságával kez­dődött... Podina Péter (Vége) — Megható rádió- és újságri­portok mesélnek arról, mennyire társtalanná válik sok falura he­lyezett tanítónő. Állítólag a há­zassághirdetések tekintélyes há­nyadát is ők adjáík föl — többnyi­re sikertelenül. Hiszen anyagi helyzetük nem éppen rózsás, mun­kájuk távoli vidékekhez köti őket és a viszonylag szűk, értelmiségi körben keresgélnek pár után. Szel jak Irén, a csabaesűdi ál­talános iskola 22 éves tanárnője figyelmesen hallgat, de minél job - ban belemelegszem a falusi peda­gógusinők szomorú sorsának ecse­telésébe, annál mosoly gósabb aa arca. Rövidesen kiderül az is, hogy miért: — Én, úgy látszik, szerencsésebb csillag alatt születtem, mint azok a bizonyos társtalan kolléganőik. Menyasszony voltam már akkor is, amikor idekerültem. A kömmy- csördító riportokhoz viszonyítva, rendhagyó eset az enyém azért is, mert fizikai munkás a vőlegé­nyem. Soha sem hittem eü, hogy aki diplomás, az csak értelmiségi munkakörben dolgozó férfi olda­lán lehet boldog. Irén jövendőbelije építőmun­kás. Kitűnő szakember, fizetése 2800 forint körül mozog minden hónapban. De vajon nem okoz-e konfliktust — az eső fellángolói múltával —, hogy érdeklődési kö­rük eltér. — Nézze, az én vőlegényem nyolc általánost végzett. Ezért a számtanhoz, fizikához valóban ke­vesebbet ért, mint én. De ha együtt nézünk meg egy filmet, utána egyenlő félként cseréljük ki a vé­leményünket. Nem állítom termék szetesen, hogy mindenkire jellem­ző az, ami őrá. Kétségkívül többet olvas, mint az átlag — talán az én hatásomra — és úgy gondolom, hogy általában szélesebb körű az érdeklődése is. Egyébként tény, hogy itt, Csabacsűdön a kolléga­nőim zöme fizikai munkáshoz ment férjhez és a házasságuk na­gyon jó! Mindössze öt hónapja mutat­kozhat be így, mint most: — Vrankó Jániosné vagyok. Húsz­éves, szakmunkás a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Férje 25 éves, gázkihordó. Szokványos kérdésekkel indul a beszélgetésünk: — Boldogok? Nem hiányzik va­lami az életükből? — Nagyon boldogok vagyunk. Mindössze egy gyerek hiányzik, megszületésének azonban az a fel­tétele, hogy lakásunk legyen. Mi ugyanis a férjem szüleinél, egy pa­rányi helyiséget lakunk, ami há­lószoba, konyha, kamra és fürdő­szoba egyszerre. — Van kilátás lakásra? — Eddig csak 5090 forintot tud tunk összespórolni. A magun) erejéből tehát csak igen hosszá idő után vásárolhatnánk házat Talán majd a szülőkkel együtt. Állami vagy szövetkezeti lakásra nem is merek számítani. — Azt mondta, nagyon boldo- szabad addig, amíg nem szolgáltat lül költözhetnek. Addig pedig ér­gok. Egy ifjú menyecske szerint okot valaki a bizalmatlanságra. demes vállalni minden kényel­mi kell ahhoz, hogy nagyon bol- — A jó tudajdonságai közé tar- metlemséget, lemondást — a dup- dog legyen két ember egymással? tozik még, hogy megértő. Emlék- la gyerekkocsiért. — Szeretet, megbecsülés. szem, hogy az első hetekben egy- Békés Dezső — Mit becsül a férjében? szer tésztát sütöttem vasárnap- Fotó: Demény — Nehéz erre így válaszolni. De meg tudok nevezni két jó tulaj­donságát: nem iszik és őszinte. — Őszinte? Ezt honnan tud­ja? — Még nem ellenőriztem soha, hogy igazat mond-e. De nem is ra. Megette, megdicsérte. Pedig én is alig tudtam lenyomni a tor- komon. Ö a Henriette-nevet nézte ki magának a naptárból, férje vi­szont hallani sem akart másról, mint Krisztináról. Az föl sem me­rült bennük, hogy... De beszéljen erről a boldog kismama, Mikló Gáborné: — A terhesség vege felé más: sejtettem, hogy sajátos módon ol­dódik meg a vitás probléma, mert egyszerre négy ponton éreztem * pici lábak rúgását. Férjemnek azonban nem szóltam, s így ugyancsak nagyot nézhetett, ami­kor két kislányt mutattak neki a kórházban: „Uram, ez rmod a magáé”. — És mit szólt a dolgok ilye­tén alakuláséhoz — amikor máj­szóhoz tudott jutni? — Boldogságánál csak a büsz­kesége a nagyobb. Mintha kizáró­lak neki lenne köszönhető mini­den. Kriszti, úgy látszik, megunta, hogy anyuka ilyen sokáig foglal­kozik mással, mert eUentmomdást nem tűrő hangon rászól: — Á, dá. dá, dá, ááá! Kontrá- bik neki a Henriette is. — Könnyű elképzelni, milyen a hangerő, ha úgy Isten igazából megmérgesednek. — Férjem bizony a konyhában tanul — egyetemre készül — sőt. esténként oda ülünk télikabátban mindketten, ha beszélgetni aka­runk — mondja a fiatalasszony. A Mikló-házaspár is a szülőknél lakik, egy parányi szobában. A két kicsivel együtt, nyolcam élnek a két és fél szobás otthoniban. De talán már nem sokáig. A tanács­nál azt ígérték, hogy egy éven be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom