Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
1969. március 30. 4 Vasárnap 0 forgalaallterelést körültekintő, alapos területi vizsgálat előzi meg — 0 cél: az eddiginél korszerűbb és jobb közlekedés megteremtése A KPM Közlekedéspolitikai Főosztálya vezetőjének válasza az „Eleki vonat utasai" panaszlevélre Az év elején „Eleki vonat uta- j sai” aláírással névtelen panaszlevél érkezett a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba. A levél szerzői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a közlekedési koncepció végrehajtása során megszüntetik a Kétegyháza—Elek kisforgalmú vasútvonalat. Sok számot és érvet sorakoztatnak fel amellett, hogy nem tartják indokoltnak a mintegy hat kilométer hosszúságú vasútvonal megszüntetését. A panasz fő oka mégis — mint írják — a következő: „Eddigi tájékoztatások szerint busszal nem lesz csatlakozás minden vonathoz. Az a kérdésünk, hogy oldjuk meg a közlekedésünket ebben az esetben?" Végül kérték, hogy a megnyugtató választ a Népszabad. Ságban közöljék. Eddig az előzmények. A minap | j Bajusz Rezső, a KPM Közlekedés- politikai Főosztályának vezetője eljuttatta válaszát az elekiek panaszára a megyei tanács végrehajtó bizottsághoz. Javasolta, hogy mivel ez helyi jellegű kérdés, helyes lenne, ha a választ a Békés megyei Népújság közölné. Tekintettel arra, hogy a névtelen levél közérdekű gondokról szól, a főosztályvezető befejezésül a következő megjegyzést tette: „Ennek ellenére az illetékes közlekedési szervekkel a levélben foglalt ja- vctslatolcat közöltem annak érdekében, hogy azokat a forgalom átterelésénél a lehetőséghez képest vegyék figyelembe." Ezután pedig szó szerint közöljük Bajusz Rezsőnek, a KPM főosztályvezetőjének lapunkhoz ; címzett válaszát. Békés megyei Népújság Szerkesztőségének BÉKÉSCSABA „Eleki vonat utasai” aláírással a Közlekedés. és Postaügyi Minisztériumhoz érkezett beadványra az alábbiakat válaszoljuk: A közlekedéspolitikai koncepciót a kormány elfogadta, az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. A megjelent kormány- határozat alapján történő végrehajtáskor kerül sor — többek között — a Kétegyháza—Elek kisforgalmú vasútvonal megszüntetésére, a személy_ és áruforgalom közútra terelésére. Mint minden forgalomátterelést, úgy ezt is, körültekintő, alapos területi vizsgálat előzi meg, amelyben a megyei és járási tanácsi szakigazgatási szervek megbízottai is részt vesznek, éppen annak biztosítása érdekében, hogy a fuvaroztatók és utasok érdekei megfelelően képviselve legyenek. A területi vizsgálat alapján összeállításra kerülő javaslat tartalmazza az összes előfeltételt és ezek között kerül megállapításra — többek között — az autóbuszjáratok száma, azok gyakorisága, csatlakozása a vonatokhoz stb. A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása során az eddiginél korszerűbb, jobb, az igényeket kedvezőbben kielégítő közlekedést kívánunk biztosítani. Mindent elkövetünk ennek érdekében és reméljük, hogy a végrehajtást követően nemhogy panaszok merülnének fel, hanem a nyújtott előnyök folytán tett intézkedéseink elismerést váltanak ki. Budapest, 1969. március. Bajusz Rezső főosztályvezető.“ A válaszhoz még csak annyit tennénk hozzá, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács 1968. március 5_j együttes ülésén a következő határozatot fogadta el a közlekedési koncepció végrehajtásával kapcsolatban: Azért, nehogy az utazóközönség hátrányos helyzetbe kerüljön, a korábbi közlekedési forma csak az alapfeltételek biztosítása után szüntethető meg. Ennek módját az érdekeltek meghallgatása, a helyszíni vizsgálat után a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt forgalomszervező bizottság dolgozza tó és határozza meg. Magától értetődő, a bizottság legfőbb törekvése, hogy az utazó- közönség és a fuvaroztatók igényeit a legmesszebbmenőkig figyelembe vegye és ezeket érvényesítse az új közlekedési forma kialakításánál Kérésünkre és az elekiek megnyugtatására közölte a fentieket szerkesztőségünkkel dr. Szántay János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának főelőadója. P. P. MEGHÍVÓ Tanyán élni A televízió néhány nappal ezelőtt mutatta be a Középkori história című, országos visszhangot kiváltó dokumentumfilmet Sajnos a boszorkányságról, megrontásról szóló film nemcsak érdekes volt, hanem elszomorító is. Hogyan lehet a XX. század második felében, a Holdutazás küszöbén, a színes tv és az elektronikus számítógépek korában boszorkánykodással vádolni egy idős házaspárt, csaknem egy félhatárnyi embernek? Akik látták a képkockákat, hallgatták a magnófelvételeket, azok tudják, hogy a Csongrád megyei boszorkány-história a tanyavilágban zajlott le és szerzett kétes értékű hírnevet a tájnak. Tudom, nem elsősorban ez a szellemi sötétség jellemzi a magyar tanyavilágiot. De mint szélsőséges eset megtörténhet a még ma is többé-kevésbé mozdulatlan, évszázadok terhes örökségét hordozó tanyákon. Hazánkban csaknem egymillió ember él távol a „világtól”, a modern kor új vívmányát nélkülöző körülmények között Megyénkben 90 ezer körül van a tanyán élők száma. Az összlakosság arányában jóval több, mint országosan. A tanyai emberekkel való foglalkozás szinte önmagát kínálja és nem is kell erősen fogalmazni akkor, ha kimondjuk: kényszerítő szükségszerűség a városokon, községeken kívül élők gazdasági, szociális, egészségügyi és kulturális problémáinak előtérbe állítása. Nem véletlenül tűzte nados örökség, mely társadalmilag, emberileg rendkívül ellentmondásos és megoldatlan (vagy megoldhatatlan?) kérdések özönét hagyta hátra a szocialista forradalom számára. Évszázados — ma már korszerűtlen — gazdasági termelői hagyományt, életformát, hermetikus világot, beidegződést, kulturális elmaradottságot konzervált a tanyarendszer. Minden tanya egy-egy sziget, nemcsak a földeken, ahol gépek ke- íiilgetik, hanem a társadalomban is. A tanyavilágban élő emberek anakronisztikus helyzetének, gazdasági, társadalmi arculatának szocialista átformálása sorskér- dés...” A tanyai lakosság elöregedőben van, s az ott élők beidegző- dött életmódja, a viszonylag kedvező anyagi helyzet adja magyarázatát annak, hogy az utóbbi esztendőkben a községbe, városba költözés üteme lényegesen nem gyorsult A lebontott tanyák száma 1967-ben és 68-ban az ezret sem éri el. Bár a városokban és a községekben egy-két kivételtől eltekintve, van elegendő telek, mégis csak kis mértékben veszik igénybe a beköltözők az úgynevezett csere-telek lehetőséget. Sok helyen a tanyák között központok, tsz-majorok szerveződtek és itt már nem beszélhetünk a szó eredeti értelmében vett tanyai viszonyokról. Ilyen esetben a közművesítés, villamosítás kifizetődik és boltot is kap a szinte földből kinőtt telep, amely ugyan falunak még kicsi, de a tanyánál már több. pirendre a Békés megyei Tanács ! Sok helyen kfoérleVégrehajtó Bizottsága ezt a prob- ; feznek, próbálgatnak. Különösen lémát. „A tanyarendszer évszáza- j a szarvasi járásban, ahol a iaHiánycikként jelentkező termékek gyártását is vállalják a szarvasi asztalosok A Szarvasi Faipari Ktsz az idén — a helyi Vas- és Fémipari Ktsz- sael együttműködve — mintegy 4 —5 millió forint értékű laboratóriumi bútorokat, berendezéseket készít kórházaknak és kutatóintézeteknek. A szövetkezet tavaly áprilisban termékbemutatót rendezett Szarvason, amelyen irodaberendezéseket és kiegészítő lakásbútorokat láthatott a közönség. A termékbemutató csaknem 3 milliós megrendelést eredményezett, amelynek a gyártására most kerül sor. A bútorok minősége a tavaly bevezetett polieszter-lakköntéssel lényegesen javult. Az új fényezési eljárást igen eredményesen alkalmazzák. A szövetkezet törekszik a hiánycikként jelentkező termékek gyártására, ezenkívül a részlegei bútort javítanak, üvegeznek, kárpitosmunkát vállalnak. A termelési érték évről évre nő, s így űj telephely kialakítása válik szükségessé, ami majd az Ady Endre utcában valósul meg. A gáz használatáról A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Munkásvédelmi Bizottsága a „gáz-balesetek” megelőzésére folyamatosan több helyen tájékoztató előadásokat szervez. Az elsőt április 10-én délelőtt 9 órai kezdettel Orosházán, az Alföld Szálló nagytermében tartják, ahol két mérnök ismerteti a gáz használatával kapcsolatos tudnivalókat az érdeklődőknek. kosság1 45 százaléka él tanyáik Az orosházi járásban, példáid, hét helyen folyik rendszeres külterületi orvosi rendelés, de vajon egyenlőségjel tehető-e a községbeli és a tanyai lakosság orvosi ellátása közé? Nem, semmiképpen sem, mint ahogy hátrányban vannak a külterületiek a kereskedelmi ellátás és szolgáltatások terén is. A tanyán élőket a belterületi üzlethálózat mellett 82 vegyes élelmiszerbolt és 58 vendéglátóipari üzlet, főként kocsma látja el. Ezeknek a választéka szegényes, forgalma, kihasználtsága alacsony. Pusztán üzleti szemmel nézve ráfizetésesek. Néhány helyen maguk a tsz-ek lépnek színre és dolgozóik szükségleteinek kielégítésére műszerész műhelyt, javító-szervizt, fodrászatot rendeznek be. Szükség is van erre, mert a munka helyhez köti az embert és szórakozási, művelődési lehetőségre helyben kell lehetőséget teremteni. A fiatalok szöknek a tanyákról, jobban vonzza őket a kényelmesebb és a kor színvonalán álló nagyüzem, gyár. Gondoljunk csak arra, hogy sok helyen a tanyai lakásnál százszorta kényelmesebb ás egészségesebb munkásszállások várják őket. Mi hát a teendő? Ma már túlhaladott az a radikális nézet, mely szerint a tanyai lakosság problémáját csak úgy lehet megoldani, ha gyorsan és teljesen felszámoljuk a tamyavilágot. Az idő bizonyította, hogy ez nem megy máról-holnapra. Téves az a felfogás is, hogy a tanyai életkörülmények ésszerű javítása konzerválja a tanyai viszonyokat. Nem kétséges viszont., hogy többek között gazdasági okok (és néhány területen népgazdasági okok) is determinálják a tanyán- élést és a tanyát. Gondoljunk csak a baromfi- a tojástermelésre, a szarvasmarha-hizlalásra, a háztáji zöldségtermesztésre. Egyet azonban, a tanácsi beszámoló megállapítását idézve leszögezhetünk: „A szánt tanyavilág körülményeiben gyökeres változás nem várható, ezeket a területeket villannyal, orvossal, megfelelő közlekedési lehetőségekkel és más szolgáltatásokkal ellátni nem lehet. Ezért, egyrészt megfelelő intézkedésekkel elő kell segíteni a községekbe, városokba való beköltözést, másrészt a tanyai lakosság nehéz helyzetét a lehetőségekhez képest enyhíteni kelL” Megyénkben ma már nem építhetnek tanyákat. Engedéllyel legalábbis nem. Ez az adminiszt- tratív intézkedés elsősorban a tanyavilág növekedését akadályozza meg, s csak közvetve hat a tanyák számának csökkenésére. Hogyan kapcsolódnák az elmondottak a bevezető boszorkány-história szomorú apropójához? Ügy hisszük, nincs szükség bőTár ernenn sorsolás, műsoros est a Jókai Színházban hétfőn este 7 órakor 25 ezer forint értékű nyeremény tárgy Kacagtató műsor — Ingyenes belépés! Mindenkit szeretettel »ár a BÉKÉS vebb magyarázatra. A tanyán élők főként idős emberek, „műveltségi, kulturáltsági színvonaluk alacsony”. S ez természetesen összefüggésben van a lehetőségek szűkös voltával. Joggal hívta fel tehát a figyelmet a már idézett megyei tanácsülésen Klaukó Mátyás arra, hogy „megyénk társadalompolitikájának egyik központi kérdése a tanyán élők életkörülményeinek, szociális és kulturális helyzetének javítása”. Ez pedig csak közös összefogással, okos türelemmel, józan felvilágosítással valósítható meg. Braczkó István
