Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-30 / 74. szám

március M. 5 Vasárnap Villanások Köti Kálmán harcaiból 1 Tanácsköztársaság Békés megyében Szociálpolitikai tervek, intézkedések A MUNKÁSOK betegség- és balesetbiztosítása szinte a nullá­val volt határos a Tanácsköztár­saság létrejötte előtt. „A burzsoá csőit a nép munkával segített vol­na. Sajnos, ez is csak terv ma­radt. A GYULAI városi tiszti orvos állam szívtelenségét talán mi sem I sürgette március 22-én a járvány- jellemzi jobban, mint az utcasarki kórház helyének kijelölését, mivel koldus, megrokkant hátú, reszkető már hagy máz és kolera megbete- kezű öreg munkás, aki egész éle- gedés volt. tét mások szolgálatában töltötte, (Tudósítónktól) H Tanácsköztársaság kikiál- tásának 50 éves évfordu­lója alkalmából újabb elisme­résben részesültek az egykori harcok Bucsán élő tagjai. Köti Kálmán elvtárs, a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát, Gyu­rik András és Oros Sándor pe­dig Tanácsköztársasági emlék­érmet kaptak. A kitüntetettek közül ezúttal a legidősebbel, mindenki Kálmán bácsijával ül­tünk le múltat idézni, melyek­nek sodrából Kálmán bácsi négy év kiadás börtönnel is ki­vette a részét — Miért zárták be annak ide­jén? — hangzik első kérdésem. — Azért, mert száz mázsa búzát és húsz hízott sertést osz­tottunk szét társaimmal az éhe­zők között, az akkori Springer báró vagyonából. Olyanok kap­tak ebből, akiknek családtagjai vérüket és életüket áldozták a csatatéren az urak érdekeiért — De ezzel még nem volt „bekötve” — ahogy mondani szokás — folytatja a nehezére eső beszédet, megtört hangon. — A börtönévek után 27 alka­lommal álltam Horthy bírósága előtt, különböző koholt vádak miatt E hhez a gondolathoz érve, mintha gyorsabban pereg­ne a szó, s már fel is idéződ­nek a Debrecen mellett töltött Lenke® Konrádot, a KPVDSZ Napsugár Bábegyüttes ismert ve­zetőjét munkahelyén, Békéscsa­bán, a Megyei Művelődési Ház­ban kerestük meg. _ Igaz, hogy valami újjal akar. nak előrukkolni a napsugarasok.? __ Igaz. Oj darabbal lépünk a k özönség élé, ami persze egyma­gában nem lenne eredeti produk­ció. Érdekessége, hogy előre fel­vett dialógusokra és hangkulisz- szákra reagálva mozgatják báb­művészeink a figuráikat Nekik tehát nem kell szöveget tanulni és hangsúlyra, kiejtésre ügyelni, „csak” a dialógusokra, végszókra, zörejekre és ily módon több ener­gia, játékkedv jut a bábok mozga­tására, megelevenitésére. Hasonló ez a csabai bábfesztiválokon már látott marionett-játék menetéhez. A marionett-figurákat mozgatók sem mondanak szöveget helyettük ezt külön dialógisták csinálják, és magnóról tolmácsolják. — Miről szól a darab, !d a szer­ző? — Egy alkalommal egy cseh bábos kollégám vetette fel az alapötletet és örömmel fogadta, mikor mondtam, hogy szeretnék darabot írni belőle. Meseparódia, felnőttek részére. A címe a Hói volt, hol nem volt... általános mesekezdet fordítottja, visszája: Nem volt és nem is lesz. Szöve­ges, zenés produkció. Szeretném, ha a tartalmát a premieren is­merné meg a közönség. — Kik mondták magnószalag­ra a szöveget? — Ez külön plusz-érdekessége a produkciónak. A Békéscsabai Jókai Színház művészei vállalkoz­tak a dialógusok szalagra mon­dására, vagyis bábjátékunk szö­vegrészének művészi tolmácsolá­sára. Mondanom sem kell, hogy remekül sikerült. A színművészek örömmel vettek részt a részükre Újszerű feladatban. napok 1944-ben, amikor Veres Péter íróval és Szobek András nyugalmazott országgyűlési kép­viselővel ásták a raj vonalat A felszabadulás után külön­böző alkalmi munkákból élt jó­idéig a héttagú család, mindad­dig, míg be nem lépett a község első közös gazdaságába, mely­nek súlyos agyvérzéséig tagja is maradt Az idő közben eltelt A gyere­kek kirepültek. Közülük Árpád a színészet világát választotta élethivatásául, s jelenleg a Deb­receni Csokonai Színházban lép naponta a közönség szigorú íté­lőszéke elé Túl a hetvenen, élete párjá­val együtt maradva mind a mai napig Természetszerűleg adódik ilyenkor a kérdés: — Miben látja élete értelmét egy küzdelmes és kegyetlen sors után, mely talán a harcok áraként is tehetetlenné tette élete öreg napjaiban? ély és hosszú csend után, A "*■ keresve az ünnepélyes, de meggyőződésből fakadó szavakat, egyértelműen éa világosan hangzik a felelet, melynek utol­só szavait már a könny színes fátyla szövi át: — Szép volt, ha nehéz is. Nemcsak magamért tettem, s ez teszi felejthetetlenné. Szilárd A cl ám Tehát nincs messze az idő, amikor plakátok hirdetik a vá­rosban az előadást: „Nem volt és nem is lesz” címmel. Azaz mégis lesz! & még adódik valami kü­lönleges ebben az esztendőben? — Hat évvel ezelőtt rendezte az amatőr bábjátszók világszövet­sége, az UNIMA Karlovy Vary- ban, az ismert nemzetközi üdülő­helyen a bábegyüttesek első fesz­tiválját, melyen mi, napsugarasok az elsők közt végeztünk. Idén Prágában lesz ez a nemzetközi erőpróba. Minket is meghívtak. Ü. R. mire ereje elfogyott, a munkaadó kilökte az utcára, koldusbotot nyomott a kezébe, létét az embe­rek irgalmától teszi függővé”. A proletárdiktatúra, amikor a betegség- és balesetbiztosítás te­rén intézkedéseket hozott, a mun­kásosztály évtizedes követeléseit, szívós harcának óhajtott törekvé­seit teljesítette. A megyében egyes városok már a Tanácsköztársaság előtt lépéseket tettek a közegészségügy rendezé­sére. Február 25-én Békéscsaba memorandumban kérte egy köz­egészségügyi intézmény alapítását A főispán javasolta, mivel Csaba város lett, 120 ágyas városi kórház fejlesztését A PROLETÁRDIKTATÚRA számos rendelettel igyekezett meg­javítani a közegészségügyet. Egyes direktóriumok központi programként kezelték ezt a kér­dést Pl. a nagyszénási direktó­riumnak külön közegészségügyi programja volt, amelynek leglé­ségi orvos feladata ingyen ellát­ni a betegeket, amiért 900 koro­na fizetést kap. Mindez az idő rövidsége miatt csak program maradt A békéscsabai direktórium áp­rilis 11-i ülésén foglalkozott a közkórház bővítésének ügyével. 250 ágyasra szerették volna be­rendezni meg egy güműkóros pa­vilonnal bővíteni. A szükséges tel­ket kisajátítással akarták megsze­rezni, készpénzzel az állam se­gített volna, a város biztosította volna a szükséges téglát és kavi­A Tanácsköztársaság szociál- és egészségügyi politikáját az az elv séges testi fejlődését biztosítani. Azokon a helyeken, ahol arra le­hetőség volt, szorgalmazták a köz­fürdők létesítését. Gyulán, Csa­bán, Szarvason. Mind a fiatalok, mind a felnőttek érdekében a di­rektóriumok biztosítani akarták a sportolás lehetőségét. Orosházán a Munkástestedző Kör kérte a taná­csot, hogy a vásárteret engedje át sporttelepnek, melynek célja: „a munkásokkal a sportot megked­velteim, őket a kocsmától, kártyá­tól, a züllött élettől elvonni”. Az orvosok a Tanácsköztársaság alkalmazottai lettek, a kórházakat szocializálták. Békéscsaba Egész­ségügyi Nép biztossága az orvosok munkáját kommunizálni akarta, tervei szerint az összes orvosok a Tanácsköztársaság alkalmazottai lesznek, akik az államtól fix fi­zetést kapnak. Ez is csak terv ma­radt, nem kísérelték meg megva­lósítani az idő rövidsége miatt. Egyes orvosok megértették a proletárdiktatúra szociálpolitiká­ját. Felismerték, hogy fő feladatuk embertársaik segítése. doktor Szarnék Oszkár csabai fogorvos azt javasolta, hogy vezessenek be in­gyenes fogorvosi rendelést a mun­kásoknak. A direktórium foglalko­zott a javaslattal, külön lakást akart erre a célra biztosítani, meg­valósítani ezt a tervét sem tudta. Gyulán doktor Sándor Jakab kórházi alorvos a kommün alatt a közkórházi gondnokkal egyetér­tésben ingyenes ambulancia be­rendezését szorgalmazta. Az igazr gató főorvos ellenezte a tervet, de ők tovább ragaszkodtak hozzá. Mindketten mindvégig támogatták a Tanácsköztársaságot. A bukás után az alorvost megdorgálták. A GONDNOK, Smidt Gyula messzemenően támogatta az alor­vos elképzelését, ö maga az ápoló I nővérek eltávolítását vagy világi O munkásnőkké való átszervezését követelte. Csak szervezett munká­sokkal volt hajlandó dolgozni. A gondnokot a Tanácsköztársaság leverése után azonnali hatállyal elbocsátották. , A gyulai kórház vezetősége nem volt ilyen haladó gondolkodású. Igyekeztek ragaszkodni a régihez. Április 4-én a Katonatanács pa­naszt emelt, hogy a „helybeli köfc- kórház nem akar olyan álláspontra helyezkedni, ami a szociális rend­nek és követelménynek megfe­lel”. Az orvosok és apácák jobbat ettek, az orvosok továbbra is ma­gas egyéni honoráriumot szedtek, mindez nem volt összeegyeztethető a szocialista egyenlőséggel. A Megyei Tanács Direktóriuma intézkedéseket próbált tenni, hogy a közkórházi betegápolás egysé­ges legyen az elhelyezés és élelme­zés tekintetében. Az ápolási díja­kat is igyekezett egységesen meg­állapítani. A NÉPJÓLÉTI politika legna­gyobb vívmánya volt a dolgozók általános betegségi és baleseti biz­tosításának széles körű kiterjesz­tése. Magyarországon a Tanács- köztársaság előtt ilyen alig volt „A proletár egészségével a burzsoá állam csak nagyon kevéssé törő­dött. A betegpénztárak nem voltak elég vagyonosak, hogy elegendő orvost tartsanak, nem Is fizethet­ték elég jól orvosaikat, úgy, hogy a szegény ember bizony csak gyenge orvosi kezelésbe részesült”. A megyében a Tanácsköztársa­ság alatt egyes helyeken alakultak olyan szervezetek, amelyek külön a baleseti- és betegségi biztosítás­sal foglalkoztak. Ezt a biztosítást nemcsak a munkásságra, hanem a földművelőkre is ki akarták ter­jeszteni. Aránylag ez a biztosítási rendszer igen magas színvonalú lett volna. Baleset folytán munka- képtelenné vált dolgozó 4800 ko­ronát kapott. Részleges munkanél­küliség esetén ennek bizonyos há­nyadát, „hogy mennyit, azt kizáró­lag dolgozó társai állapítják meg”. A betegsegélyezés egy évig tar­tott. AZ ELKÉPZELÉSEK, a tervek arra engednek következtetni, hogy a proletárdiktatúra állama ezen a téren is sokat akart tenni a dol­gozók érdekében. (Folytatás következik) Dr. Lovász György Rejtvény-tavasz, 69 12. rejtvényünk: Jancsó Miklós nagy vitát kiváltó filmjének egyik jelenetét láják a képen. Kérdésünk: mi a film címe? Rejtvény tavasz, 69 12. 1969. március 30. Prágai szereplésre készül a Napsugár Bábegyüttes vezérelte, melynek lényege: a szo­nyegesebb intézkedései a követ- kezők lettek volna: a kastély cialista társadalomban legfőbb ér- atalakitása közkorhazza ea mel-1 téfc az ember. Igyekezett a tárhatalom, a gyermekek prole­- i ' * í **-! "fill XáSSjí“ ^ ' ' A korinán- te;ató!»ít Aí B&vesÜ mH’sAromám' kmmum& pád «, e* • . TBnác^kSsIéfSUsÉ^ A Magyar áW Si** > > - j- «te« .* ( ** « ' ' • 0 Ili , 1. aki j |SfUSíákŐJ iá; J ' v- • - .,.S w.va íeípusiaínwiag Stőgss, yagy'a «£&» Wttem m, IwMm M*wte«*i aki rabéi A bSoM a Srvrads*»; im pndeijnestiö m, iása tik». ? i >: ÁXi «testes ti*il # tiíalűj» vagy ; tenefc eíkcfeásávai íOűOÖ koronáig ssrj&Oft«© Ak? vem» kai* S ÜaíetR r“ ' " ^ Ytizzzt és ÚOm katkSMÖjfi A bűnösök f«m ä Felhívás a Tanácsköztársaság kikiáltása után.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom