Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

1369. február 26.

4

Szerda

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gépjavításának megszervezése

Az utóbbi években Magyarországon is a gépesítés vált a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb jellemzőjévé. A termelő, szövetkezetek gépállománya 5 év alatt hétszeresére nőtt A mennyiségi növekedésen túl igen nagy minőségi változás is történt. A régi típusú traktorokat felváltották a korszerű Diesel-motoros, hid. raulikával felszerelt erőgépek. A munkagépeknél még nagyobb fejlődés'tapasztalható, hiszen a néhány év előtti kéri munkák nagy részének megkönnyítésére új gépeket szerkesztettek mérnökeink.

A mezőgazdaságnak ez a nagyarányú gépesítése az eddiginél sokkal korszerűbb gépüzemeltetést is igényel a termelőszövetkezetekben. Az elmúlt években a mező- gazdasági gépek a gépállomások tulajdonában voltak, így javításukról és karbantartásukról is ott gondoskodtak.

A termelőszövetkezetek megnövekedett gépparkjáról viszont már önmagának kell gondoskodnia. Az természetesen más kérdés, hogy a javítást és a karbantartást saját műhelyében vagy pedig a gépjavító vállalattal végezteti. Ez az egyéni adottságoktól és a szakemberek számától függ. Jelenleg a legnagyobb gondot még az jelenti, hogy a termelőszövetkezetek nagy része nem rendelkezik megfelelő számú és képzettségű szakmunkással, bár ezt örvendetes módon igyekeznek pótolni. A másik probléma az, hogy a legtöbb termelőszövetkezet nem rendelkezik megfelelő műhely-területtel. Ezeken azonban rövidebb, hosszabb Idő alatt változtatni tudnak a termelőszövetkezetek, viszont a javítást és karbantartást azonnal tervszerűvé és szervezetté kellene tenni, hogy a gépek állandóan üzembiztosak legyenek.

Az iparban a termelő gépeknél már régen eredményesen alkalmazzák a tervszerű megelőző karbantartást, röviden a TMK-t.

Ennek lényege az, hogy a gépeket meghatározott üzemelési idő után vizsgálatnak, illetve kisebb javításoknak vetik alá. A vizsgálatoknál a gép kartonján írásban rögzítik, hogy mely alkatrészeket kell kicserélni a legközelebbi javítás alkalmával. Egyes fontosabb gépalkatrészekre gyakorlati adatok alapján elhasználódási idő van megállapítva és azok letelte után a cseréjét elvégzik. Ilyen módszerrel elérhető, hogy egy-egy gép csak rövid ideig esik ki a termelésből.

Az iparban bevált ez a

módszer, tehát indokolt, hogy a mezőgazdasági gépek javításánál is bevezessék. Természetesen nem szabad megfeledkezni, hogy más körülmények között dolgoznak ezek a gépek, tehát csak az elvet kell átvenni, míg a legjobb módszert a gépek jellege szerint szükséges kialakítani

A mezőgazdasági gépek műszaki ellátására a következő javítási folyamatokat különböztethetjük meg:

1. karbantartás,

2. javítás,

3. nagyjavítás (teljes felújítás).

Az első két javítási formát céldol goznak, így ég nagyobb 'mint az ékre.

szerű az üzemeltető termelőszövetkezeteknek elvégezni, míg a nagyjavításra helyes, ha jó előre az illető géptípus javítására szakosított vállalattal kötnek szerződést, így biztosítva lesz a nagyjavítás időbeni szakszerű elvégzése. Megjegyzem, hogy egy jól felszerelt termelőszövetkezeti gépműhely felújított fődarabok cseréjére is vállalkozhat, ha az a csere nem hosszabb, mint egy műszak. A felújított részegységet szintén a szakosított javító vállalattól szerezhetik be.

Nézzük meg részletesebben a felsorolt javítási formák szerepét és módját:

A karbantartás a gépek üzem- biztonságának fokozásában döntő helyet foglal el. A használat során a gépek alkatrészei kopnak, szerkezeti egységeiben levő kötőelemeknél lazulások következnek be, amelyek sok esetben töréshez vezethetnek. A megelőző karbantartás feladata éppen az, hogy a gppek ápolásával, kenésével, csavarok utánahú lyozásokkal É. káros nyekkel járó’meghi lehető legk: a —, tapas: érhető, hogy idejük alatt nak. A mezőgazdasági részt vevő gépek mények köpött, az 1 tagságajmák kit,éve karban tartásukría gondot kell fordí iparban dolgozó

Nem szabad topábbra is azt a helytelen módszert alkalmazni, hogy a gépeket csak a hiba bekövetkezése után javítják meg, mert ez ilyenkor már költségesebb javítást kíván, mint a megelőzés időszakában. Nem beszélve arról, hogy ez a többi — a munkafolyamathoz tartozó — gép üzemelését is akadályozza. (Pl. kombájn javításkor — a szállítójárművek és egyéb szállítóberendezéseknek is meg kell állni, sőt az itt dolgozó emberek is csak várakoznak).

A termelőszövetkezetek

többsége a gépesítés kezdeti fokán az alapvető szervezési munka mellett nem helyezett kellő gondot a gépek karbantartására. A műhely dolgozói kizárólag csak a bekövetkezett hibák javításával foglalkoztak. A karbantartás csak a traktorosok lelkiismeretére volt bízva, akik viszont a teljesítmény után kapták a bérüket. így ált Iában nem sok gondot fordítottak a karbantartásra, hiszen „látszólag” ezt nem fizették. Ténylegesen nem is kaptak érte bért, de azt nem vették számításba, hogy a váratlan meghibásodásból adódó gépállásból következő keresetcsökkenés nagyobb, mint a tervszerű karbantartás miatti teljesítménykiesés. A köztudatban sokáig az a téves szemlélet uralkodott, hogy a gépek karbantartása azok mosásából és zsírozásából áll. Ez igaz volt az egyszerű szerkezetű gépeknél, de a ma bonyolult műveletek elvégzésére is alkalmas, komplikált szerkezetű gépek ennél sokkal többet igényelnek.

Nem elég azonban csak a karbantartáshoz szükséges felszerelések beszerzése, hanem emellett olyan szervezési rendet is ki kell alakítani, amiben még akkor is elvégzik a rendszeres karbantartást, ha összegyűlnek a munkák. Nagyon sok helyen megtörténik, hogy a helyes elvekre felépített karbantartási rendszer szervezési elvekből a nyári és őszi munkacsúcsban — éppen, amikor a legnagyobb szükség lenne rá — felbomlik. A gépek javításé ^különféle rendszerek alapján lehet beosztani (a teljesített üzemóra, a teljesí tett normálhold, az elfogyasztott tüzelőanyag és az eltelt naptári nap szerint).

A legmegfelelőbbnek

látszik az elfogyasztott üzemanyag mennyisége alapján ütemezni a karbantartást. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a gépet minden műszak befejezése után meg kell vizsgálni, hogy zavartalan legyen a következő műszak hibamentes teljesítése.

Az I. és II. számú karbantartás géptípusonként változik. Erre egyébként általában a géphez mellékelt gépkönyvben lehet ajánlást találni. Éppen így az is gépenként változik, hogy melyik típusú gép nél mit kell csinálni az egyes karbantartási munkáknál. Ezeken túlmenően célszerű még egy-egy nagyobb munkaidény befejezésekor a gépet úgynevezett idényenkénti karbantartásnak is alávetni, majd ennek elvégzése után megfelelő tárolásról gondoskodni, hogy az új idényt hiba nélkül lehessen elkezdeni. Befejezésül még egyszer felhívnám a figyelmet a javítás tervszerűvé tételére, amivel biztosítható a zavartalan üzemeltetés és a javítóműhely, valamint az ott dolgozó szakemberek tudásának legjobb kihasználása. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tervszerű munka sokkal termelékenyebb, mint az össze-vissza kapkodással történő javítás.

Kovács Márton gépészmérnök, a TIT gyulai járási előadója

A februári

szél verte be, a hófúvás. Ott állt a füstös, zajos, de meleg kocsmahelyiségben. A melle zihált, rossz kis fekete kendőjét átáztatta az olvadó hó. Szalmafonatú táskáját váltogatta a kezében, hogy tegyen valamit, mert a szegény kis szatyor nem látszott nehéznek. Senki se kérdezte, mit akar, miért jött, mit fogyaszt? Állt nyolcvan évével, pihés állávaSLfröltfiSfoe lábadt fakókélvsScnWel, ógy^düL

Akkor megkértem^- hogy üllőn le. A jó szórav kíomlott bplőle minden. Hogy ^ buszra VSr, de fojtja a szél, zsibbad aulába. Mert Üjladánytía megy a keresztlányához, akinél. időnként kjkik. Időnként, amikor /<aun (a pa, a

lánya, af/wakái, a ifik ___

f

ekete kenejős, poszljúcipős nagymamát

A keresztlánya még tanyán lakik, megvan ' a búbos kemencéjük, ha mellette csempekályhával fűtenek is. Tévé sincs, csak rádió, és a nagymama használható a gyerekek és az aprójószág mellett. „Nem kell az öreg cseléd már senkinek”. — Üjra meg újra .könnybe borul a szeme, a kis fonott szatyrot rázogatja, hogy észrevegyem, még mondana valamit, ha le nem intem.

— Ezt írta a doktor — rázza ki a szatyoi tartalmát. — Egy van közöttük, néni tudom melyik, de ha beveszem, elalseok és úgy elzsibbadok, hogy nem gondolko- zok semmit. Maga tanult nő, kedvesem, mondja meg, melyik az?

Valerian — emelem ki a

vérnyomáscsökkentő és fájdalomcsillapítók közül a dobozt. Go- lyóstollammal rá is jegyzem hirtelen, fájdalmas érzéssel. „Ettől nem kell gondolkozni” — s magamban hangtalan hozzáteszem: „a múltat felidézni”.

— Iszik valamit, nénike? — Nem! De látom a szemén a kívánságot. — Egy sört kérek. — Igenis! A biciklimegőrző bácsi kopogtat. — Julcsa néni, mindjárt jön a busz!

Nyeli a sört, siet. Sárga arcbőrén egy percre átfut az élet színe. Nyújtom a kezem a búcsúra, ráborul és csókolja. Most engem fut el a pirosság. „Nem kell az öreg cseléd senkinek” — hallom a hangját. S az első jó szóra méltatlanul ráborul a felé nyúló kézre.

Ne feledjük el ennél fájdalmasabb nem lehet: ráborulni egy jó szóért egy kézre.

H. Sándor Magda

Országos

takarmánytermesztési tanácskozás Budapesten

A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és a Magyar Agrártudományi Egyesület március 4-ón, kedden fél tízkor országos 'takarmánytermesztési tanácskozást rendez Budapesten a Magyar Optikai Művek Szakasits Árpád Művelődési Házában. A tanácskozást dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa nyitja meg. Vitabevezetőt mond dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, a mezőgazdasági tudományok kandidátu[ sa Takarmánytermesztésünik helyzete és fejlesztésének fő feladatai címmel.

A tanácskozás szünetében a I művelődési ház külön helyiségé- j ben a rendező szerveik takar- j mánytermesztési kiállításit nyitnak meg.

Az egynapos tudományos igé- ! nyű tanácsikozásra azért kerül sor, hogy a nagyüzemekben folyó | egynyári szálas, évelő pillangós és szemes abrakot adó növények termesztésének korszerű techno- j lógiáját országos plenum elé viI gyek.

Közületek figyelmébe!

Értesítjük a T. közületeket, Hogy 1969. január 1-től mindennemű tűzoltókészülék értékesitéi vállalatunk 44. számú közületi boltja (Békéscsaba, Berényi i^t 2j Telefon: 11—671) végzi.

Megrendeléseket csak a\ tórgynegyedévet megelőző 90 napos hatáxVüővel áll módunkban figyelembe venni, az MSZ-szabvány feltüntetése mellett. Megrendelő lapot a bolt minden esetben rendelkezésre bocsát.

UNIVERZAL Kiskereskedelmi Vállalat

Pintér István:

14. rész

Mrs. Brown majdnem hanyatt esett a csodálkozástól, amikor meglátott. Tudott letartóztatásomról, mert az FBI derék emberei meglátogatták az ö házál is és alaposan átkutatták a szobámat. Nem találtak semmi különöset, s nem is vittek semmit magukkal, ha csak nem számítom azt a... hogy is mondjam, csak... folyóiratot, amelyet az éjjeliszekrényben tartottam. Ezt még akkoriban szereztem valahol Nyugat-Európában, amikor még nem értettem egyik nyugati nyelvet sem, s így csak olyan sajtótermékre volt szükségem, amelyben nincs szöveg. Ez a folyóirat ilyen volt. Csak képeket tartalmazott, mégpedig kizárólag különböző fiatal hölgyekről készült felvételeket, akik elég jó alakúak voltak ahhoz, hogy ruha nélkül fényképeztethessék le magukat.

Háziasszonyom már régen elhullatta ifjúsága virágait. Ä emiatt meglehetősen felháborodva adta tudtul, hogy a házkutatás során mit találtak nálam. Elmagyaráztam neki, hogy kizárólag azért vásároltam a füzetet, mert festészettel szeretnék foglalkozdattálé-U

ni, modellre viszont nincs pénzem. Bizonyítékul meg akartam neki mutatni, hogy „Műkedvelő festőknek” felirat található a lapon. Az FBI-osok magukkal vitték, noha ennek a „bűnjelnek” semmi köze nem lehetett ahhoz, amivel engem gyanúsítottak. Talán köztük is voltak műkedvelő festők?

Mrs. Brown kijelentette, hogy tovább egy percig sem maradhatok nála. Az ő házában még soha nem tartott senki ilyen szemérmetlen dolgokat, cs az ő házában még soha nem töltötte az éjszakát a vörösök bérgyilkosa. Kérdésemre, hogy honnan veszi az utóbbi ostobaságot, elővette a New York News reggeli számát, amelyben egy rövid hírt közöltek letartóztatásomról. A hír szóról szóra így hangzott:

„Letartóztatták a vörös ügynököt. Már közöltük, hogy Mr. Csánkó, aki a Német Szövetségi Köztársaságból néhány nappal ezelőtt érkezett az Egyesült Államokba, és aki a Magyar Nem. zetmentők Bajtársi Körének vezérelnöke, a régi magyar hadsereg vezérezredese, sajtóértekezleten közölte, hogy a budapesti

kommunista kormány merényletet készít elő ellene. A gyilkosságot a budapesti kommunisták egyik különlegesen kiképzett szuperügynökének kell végrehajtania, akit már egy esztendővel ezelőtt, menekültnek ál_ cázva, sikerült becsempészni az Egyesült Államokba. Az FBI izgalmas nyomozás után elfogta a bérgyilkost, a huszonhét éves Kása Bertalan személyében. A vörös bandita csak ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, tehát az Idegeneket Ellenőrző Rendőrség hatáskörébe tartozik. Ezért az FBI átadta őt az Emigration Service-nek.”

*

Brs Brownnak kijelentettem, hogy az egész csupán rossz tréfa, de ő erre dühödten kifakadt. hogy most már aztán tényleg takarodjak, mert ráadásul rágalmazom az FBI-t. Ha nem olvassa az újságban, hogy én vörös ügynök vagyok, akkor is rájön, hiszen ki más rágalmazná a derék amerikaiakat, ha nem egy odaátról belopakodott megátalkodott?

Bármilyen furcsán hangzik is, örültem, hogy Mrs. Brown eny- nyire bízik az FBI-ben, és eny- nyire tiszteletben tartja intézkedéseit. Ha már Ruthtal nem maradhattam kettesben, szerettem volna mielőbb egyedül lenni. Untam az ostoba huzavonát. Felvilágosítottam Mrs. Brownt, hogy én eredetileg sem akartam ezen az éjszakán szégyent hozni a házára, azzal, hogy ott alszum, haném másutt,

v

\