Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-26 / 47. szám
ROMÁN FARSANGI BÁL G V U L Á N 0 Szerda im. február 26. Hatvan új lakóház épült tavaly Újkígyóson Évről évre magasabb betét- és kölcsönállománnyal zár Újkígyóson az OTP. így volt ez tavaly is, amikor év végén arról adtak számot, hogy 1300 betétes 13 millió forintot helyezett el a pénzintézetnél. S miközben növekedett a kamatozó betétállomány, jelentősen emelkedett a kölcsön kifolyósítás is. Csák házépítésre hatmillió forintot kértek a köz00 Ugyanis 1968-ban a házból 47 épült Üj- Smson OTP-kölcsönnel: töb- közöfKaz Arany János utcai házak mintegK. kilencven százaléké Ezen{c>vül további kétmillió forintot vettek kölcsön a fióktól mezőgazdasági, áruvásárlási, valamint személyi hitelként. B. I. Készül a papíripar fejlesztési programja Új gyár Nyíregyházán és Lábatlanban - Tervezik a dél-dunai kombinátot — Pejenként 85 kg papírfogyasztás Izgalom, készülődés, szépek legyünk, lányok.— ! Oláh Hortenzia és a prí más, Dragos György. Könnyűiparunk legdinamikusabban fejlődő és legnagyobb jövő előtt álló ágazata a papíripar. Hazánkban az egy főre jutó évi papírfogyasztás körülbelül 40 kilogramm, vagyis több, mint négy. szerese a háború előttinek. Különösen az elmúlt ti—8 esztendő hozott nagy változásokat az iparágban. Jellemző adat: 1938-ban 55 ezer tonna papírt és kartont állítottak elő hazánkban, 1958-ban 109 ezer tonnát, 1968-ban pedig több mint 260 ezer tonnát A szakemberek már behatóan foglalkoznak a papíripar negyedik ötéves tervének és távlati tervének kidolgozásával. Az előze. tes számítások szerint 1975-ben mintegy 600 ezer tonna papír- és kartonterméket állítanak elő, vagyis körülbelül kétszer annyit, mint az 1970. évi előirányzat. A már működő gyárak bővítésén, korszerűsítésén túl több, teljesen új, modem üzem építésére kerül sor. Már épül az ország első mikron-papírgyára Lábatlanban, ahol az első papírgyártó egység jövőre kezdi meg a termelést, majd tovább: három gép munkába állításával elérik az évi 35 ezer tonnás kapacitást. Itt a többi között selyempapírt, légiposta-papírt, szalvétát, biblianyomó-papírt, valamint többféle famentes, finom csomagolóanyagot gyártanak majd. A négy papírgyártó gépet mintegy kilencmillió dollárért finn cégtől vásárolták. E gyár felépítése után Lábatlanban újabb papírüzemet létesítenek, ahol elsősorban egészségügyi papírokat állítanak majd elő. Az évi 15 ezer Nyugdíjas bácsi nyit a könyvtárbet, leadja az olvasottakat és újakkal rakja tele aktatáskáját. Kifelé menet az ajtóból kér. di: — Nem tetszik tudni, nyitva még a hentes? — Igen, feleli a könyvtáros, de miért nem tegnap tetszett odamenni, mikor az a sokféle friss áru érkezett? Mosolyogva legyint: — Amit én vásárolok, Asszonyom, abból ma is lesz a boltban. A cicámnak veszek lépet, tepertőalját, mócsingot meg resztlit, tetszik tudni, a kolbászáru végét, a madzagosát. A gyerekek rég felnőttek, másutt raktak fészket, de a szeretet csak buzog az emberben tovább. A háziállataimra pazarlóm. Tyúkjaim, csirkéim kutyaként futká- róznák utánam az udvaron. Ismer a környék összes hasznos madara. Mindig szíves vendégeim ők. Annyi hálát, ragaszkodást egész életemben nem szűre, teltem, mint az utóbbi időben tonna kapacitású új üzem építkezése az előzetes program szerint 1973-ban kezdődik és 1975-ben fejeződik be. Nagy rekonstrukciót hajtanak végre a budafoki papírgyárban is. A régi, 8—9 ezer tonna kapacitású kartonlemezgyártó gépsort újjal cserélik fel, ennek teljesítménye 30 ezer tonna lesz. Nyíregyházán évi mintegy 50 ezer tonna teljesítményű hullám- papír és zsáküzemet létesítenek. Az építkezés hamarosan megkezdődik. Számottevő a dunaújvárosi új cellulózgyár építése is. Ibt a je. lenlegi évi 22 ezer tonnás kapacitást megduplázzák és a cellulóz- üzem melletti papírgyárban is bő. viták az író-nyomópapír termelést. A döntő, az alapvető változást a tervezett dél-dunai hatalmas papírkombinát építésétől várhatjuk. Az első négy építési szakasz a tervek szerint 1977-ig valósul meg, ekkor a kombinát körülbelül 330 ezer tonna papírgyártó, 300 ezer tomna cellulózt előállító és mintegy 90 ezer tonna papírfeldolgozó kapacitással rendelkezik majd. A tervek pedig eleve úgy készülnek, hogy később még tovább bővíthessék a papírgyártó üzemeket. Szakembereink jelenleg a tanulmánytervek kidolgozásánál tartanak, de várhatóan 1970-ben megkezdődik a beruházás. A hazai termelés nagyarányú növelésével és a jelentős importtal 1980-ig várhatóan sikerül elérnünk az egy főre jutó 85—90 kg-os évi fogyasztást, s ezzel Magyarország a papírral közepesen ellátott nemzetek sorába léphet. tőlük. Persze a macskák a kedvenceim. Ezért kell a hús. Hogy a hentesárutól ne kapjanak csömört, verebeket is fogok nekik, csapdával. Nem tollastól rákom eléjük, hanem leforrázom, meg- kopasztom a szemtelen kis röppentyűket ... — Ha lehetne, de szívesen elmennék most a bácsihoz néhány napra cicának — szólal meg egy nagyobbacska lány, tréfás mosollyal az arcán. — Tán nem kapsz otthon elég húst? — csodálkozik rá az állatbarát. — Ajaj! Dehogynem! Most öl. tünk disznót. De az ellenőrző könyv. Alá kell íratnom. Apu túl szigorú... Jó lenne eltűnni kicsit hazulról. — Hát, akkor indulok a henteshez, nehogy bezárjon — vált vissza előző témájához az öreg. Esze ágában sincs gyengén tanuló cicát fogadni komoly, szeretetreméltó macskái közé ... —hu— Azt mondják, hogy a farsang igazi hazája Olaszország, és hogy ott a római kori saturnáliák emlékét őrzi. Saturnus isten mitikus uralkodásának emlékére nagy ünnepség-sorozatot rendeztek, kezdték december 17-én, és hét napon át mulattak. Az ünnepek alatt minden állami ügy szünetelt (!), és — ha kis időre is, és természetes«! jelképesen — „eltörölték” a társadalmi különbségeket, az urak rabszolgáikat asztalukhoz ültették, a lakomák alkalmával kiszolgálták őket... De, hogy a hét nap elteltével hogyan kezdődött a nyolcadik, arról nem regél, nek a latin költők és történetírók. Egy évezred után a farsang hangulata, jókedve változatlanul töretlen. Így igaz, hiszen ilyen volt a gyulai román farsangi bál is, szombaton este, a Jókai kul- túrház összes termeiben. A hét órára hirdetett kezdés jócskán elhúzódott, pedig a báli műsor szereplői már hat után öltöztek, próbálták, a zenekar a színpadon hangolt, a közönség pedig lassan megtöltötte a nagytermet. Jókedvű sörözés kezdődött, idős nénik megoldották fejkendőiket, pozsgás arcú öregek kacsintottak ösz- sze: itt ma jó mulatság lesz, régi szép hangulat. Pestről is jöttek vendégek. Megérkezett a román nagykövetség sajtóattaséja, Virgil Pop és a Román Távirati Iroda tudósítója, Alexandra Pinitea. Társaságukban Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára és sokan mások. Ismerősök és barátok üdvözölték egymást, és hamarosan nem lehetett tudni, ki jött Budapestről, ki a gyulai románvárosból vagy Békéscsabáról. Ivános Illés tanár mondott köszöntőt, aztán sok-sok taps kísérte a műsort, melyben az eleki népi táncosok, a gyulai román gimnázium növendékei, és az egyesített gyulai—eleki—méhkeréki népi zenekar jeleskedett. Dragos György vezető prímás álla alá szorította a hegedűt, jöttek a táncosok, az énekesek. Magyar táncok, román dalok, román táncok, magyar dalok... Oláh Hortenzia méhkeréki kislány, első gimnazista olyan kedvesen énekelt román dalokat, mintha a népmesékből lépett volna át a farsangi bál színpadára. Aztán a sodró lendületű méhkeréki tánc: a siker csúcspontja. És taps, taps. Az igazi bál ezután kezdődött, és hirtelen szűk lett a színes girlandokkal díszített terem, s az ókori saturnáliák e kései mása teljes szépségében kibontakozott. Reggelre emlék maradt a bál, a táncos jókedv, az idei farsang, de megmaradt a tavaszvárás hite, mely ugyancsak régenmúlt időkből sarjad, ha nem is tudunk róla, ha csak érezzük, vágyódva a megújulás igaz pillanataira. . (S. E.) ftfoto: Esztergály) Méhkeréki román tánc Manninger György gyűjtéséből. Az eleki fiúk remekelnek A hobby
