Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-22 / 44. szám
IMt. február 22. 3 Szombat ív- és lánghegesztésben jártas lakatosokat, épületlakatosokat, épületasztalosokat, parkettásokat, vízszigetelőket, szobafestő, mázolókat, épületbádogosokat, kőműveseket és ács-állványozókat. Egyműszakos, heti 44 órás munkaidő, szabad szombattal. Teljesítménybérezés, idénypótlék, különélési pótlék, kedvez- n>ényes utazás és étkezés, vidéki dolgozók részére szállás- biztosítás. Jelentkezés: Békéscsaba, U„ Kazinczy u. 4. szánt, munkaügyi osztály. A Táncsics Könyvkiadó új könyvsorozata A Táncsics Könyvkiadó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat új könyvsorozatot indított azok számára, akik a muknahe- lyükön vásárolnak könyveket Az előjegyzők 12 hónapon keresztül havonta egy kötetet kapnak, Minden kötet borítóján egy- egy szelvény található. A tizenharmadik kötethez, megjelenésekor, decemberben a sorozat elő- jegyzői juthatnak hozzá. A kereskedelem válaszától függ A Szolnoki Tiszámén Iá Vegyiművek két szuperfoszfátgy árában az idén megkezdik az 5—10 kilós tételű műtrágya polietilén csomagolását a kertgazdaságok számára. Az első háromezer zsákot kísérleti jelleggel már átadr- táfc az AGROTRÖSZT-nek. Amennyiben a kereskedelem kedvező választ ad, berendezkednek a sorozatos gyártásra. Űj hazai gépeket, automatikus rakodókat, mérlegautomatákat állítanak munkába, amelyek percenként 10—15 zsákot töltenek meg. Évente mintegy 7000 tonna szuperfoszfátot adhatnak 5—10 kilós csomagokban a kerttulajdono- soknak. A lottó e heti nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint Szécsényben, a Rákóczi Ferenc Művelődési Házban megtartott 8. heti lottósorsoláson a következő számokat húzták ki: 7, 14, 69, 86, 90 Nyomdász voltam évig Csorba Kálmán bácsi csak azt sajnálja, hogy nem lehetett ott az ünnepségen. Pedig de jól ismeri ő az azóta már múzeumokban őrzött Békés megyei Népszava első számait! Hogyisne! ö rajzolta a fejléc betűit és nyomta az újságot azokon a nagy emlékezetű napokon, ötven évvel ezelőtt. 1919. február 9-én jelent meg a Népszava első száma, és e jubileum tiszteletére leleplezett emléktábla őrzi a félszáz évvel ezelőtti február emlékét Ülünk egymással szemben a múltat idéző szobában; vastag, díszes kötésű könyvek, fakó tintái ú iratok, megsárgult újságok között Nézem fehér haját, ráncosán is szép vonalú, keskeny kezét, felvillanó szemüvegét. Magas kort ért meg, mégsem érzem nyomasztónak a kettőnk közötti időszakadékot. Pedig 92 éves. — A nővéremnek egy nyomdász udvarolt Mesélt a gépekről, meg, hogy milyen is az a nyomda. Talán ezért is választottam ezt a szakmát Csorba Kálmán 1895-ben szabadult fel, és lett könyvnyomdái gépmester. Aztán Pestre ment, majd nekivágva az országutak kanyargós messzeségének, vándorútra indult. Vállán a magavágta, jó meggy- fabot (ott is felejtette Berlinben, amikor a Nemzeti Galériát megnézte, s azóta is sajnálja). A boton vászontáska, a táskában néhány fehérnemű, és a nyugtakönyv, amibe bejegyezték hol járt, mit csinált. A századforduló előtti évben, május 2-től július 17-ig gyalogolt Brémáig. Naponta 25 kilométert kellett megtennie, hogy a napi 1 márkát a szakszervezettől megkapja. — Jártam én sokfelé. Amerre csak vitt a lábam. Bonnban két évet, Hannoverben tíz hónapot dolgoztam. Voltam Gutenberg nyomdájában is. Öreg napjaimban csak azt sajnálom, hogy Amerikába nem mentem ki. Felsorolni is hosszú lenne azoknak a városoknak a nevét, amelyeknek nyomdájában megfordult Kálmán bácsi. De ott volt a párizsi világkiállításon is. Kis könyvecskéjében (amelyet azóta is féltve őriz) egyre szapoBiharugrai változások Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli a halgazdaság Megalakulása idején nem okozott sok gondot a Biharugrai Halgazdaság vagyonának számbavétele. Az 1400 holdas vízfelületű tórendszer jó részét sás, nád és más rókabújtató bozót lepte. Épülete öt volt összesen: az iroda és egyben intézőlakás, egy magtár, egy kovács- és bognárműhely, egy cselédlakás meg egy lóistálló. Érdekes olvasmány kerekedne, ha valaki megírná, hogyan kezdődött ilyen körülmények között a nagyüzemi halgazdálkodás. Mi még részletesebb életrajzra sem vállalkozhatunk ebben a jubileumi előzetesnek szánt írásunkban. Át is ugorjuk az első ötéves időszakot, bár az igazat megvallva azalatt rakták le az alapot, amelyen aztán toronymagasságra növekedtek a gazdasági eredmények. Azután vált ugyanis lehetővé, hogy az addigi holdanként négy, négy és fél mázsa „haltermést” megduplázzák, megháromszorozzák s évről évre mind több kacsát is neveljenek a halakkal egyidőben. Aztán vált lehetővé, hogy az 1958. évi holdanként 496 forintos üzemi nyereséget mostanáig csaknem 1800 forintra növeljék. A képzett szakemberek szükségessége alig került szóba addig, amíg 1400—1700 holdas volt a gazdaság s mindössze félmillió forintnyi a gépi felszerelés és alig 20 millió forint értékű álló- ég forgóeszköze volt Aztán már követelte a fejlődés a szakembereket. Az egy mérnök, három technikus és tizenkét szakmunkás helyett jelenleg öt egyetemi végzettségű szakember, tizenkét technikus és 84 szakmunkás dolgozik a gazdaságban. Tíz évvei ezelőtt ennyi volt az Ibsen-bemutatóra készül a színház Premier: 1969. február 28-án Ibsen mondotta: „Írni annyit jelent, mint ítéletet tartani önmagunk felett.” Ez az írói magatartás önmagában korszerűvé avatja, és feltehetően ebben gyökerezik az az igény is, amely Ibsen műveit a ma színpadára állítja. Sötét erők varázsával küzdött, az eredendő bűnt kereste, drámáiban észak misztikus világa kísért; drámáiban ugyanakkor a polgári életforma illúzióit sorra lerombolja. Amit most látunk majd, a Hed- da Gabler egyik ritkán játszott, izgalmas műve. Főhőse, Hedda illúzió-világot keres, valami hazug és embertelen nagyságeszményhez menekülne, kicsinyessége és nyárspolgársága azonban eleve bukásra ítéli. A drámát Vass Károly rendezi, főbb szerepeit Stefanik Irén, Ko- rompay Vali, Szoboszlay Sándor, Tolnai Miklós és Simon Géza alakítják. A próbák lassan a végső stádiumok felé haladnak. Délutánonként Ibsen szavai hangzanak el az üres nézőtér előtt, és jelenetről jelenetre formálódik az előadás, igazodik végső formába. Felvételeinken lent: Korompay Vali (Elvstedné), Stefanik Irén (Hedda) és Tolnai Miklós (Löv- borg.) Oldalt: Stefanik Irén és Szoboszlay Sándor (Brack). összdolgozók száma a gazdaságban, most pedig 386. A gépi felszerelés volumene 18,5 millió, az álló- és forgóalap értéke pedig 120 millió forintra növekedett. A gazdasági épületek számát most már nem lehet egykönnyen szám ba venni. Csupán szolgálati lakás 18 épült az elmúlt években. Ezenkívül magtárak, műhelyek, kacsaszállások és -nevelők, valamint kövesút 6V2 km hosszúságban. Épült törpevízmű is. Most pedig éppen termálvízért nyomul mind mélyebbre a kútfúró a gazdaság központjában. Micsoda hatalmas számnak tűnt 1962-ben az, hogy a korábbi éveknél csaknem kétszer any- nyi halat, vagyis 9662 mázsát neveltek a gazdaságban s ezt még megtoldották 140 ezer pecsenyekacsával. Ezek a számok már őskori rekordnak tűnnek a ta^ valyi 21 252 mázsa hal és a 329 ezer kacsa mellett. S még ez a halmennyiség sem az elérhető csúcs. Az idén hozzálátnak olyan fajták telepítéséhez, amelyek hasznosítani tudják azokat a tóban levő növényi és más tápiá' lékokat, amelyeket az eddig tenyésztett halfajták nem hasznosítottak. Egyszóval nincs és nem is lesz megállás. Az első pillanatra úgy tűnik, hogy az 1958 óta 46 550 forintról 140 000 forintra növelt dolgozókkénti termelési értéket már nehéz továbbemelni. De aztán, amikor halljuk, hogy a szakvezetők jó része biharugrai vagy már odahonosult, s hogy a 386 dolgozó közül 304 a szocialista címért küzdő húsz brigád tagja, akkor újabb, nagyszerű eredményeket sejtünk most, a jubileumi esztendőben és a jövőben is a Biharugrai Halgazdaságban. K. L rodtak a bejegyzések: Belgium, Hollandia, Luxemburg. Hét év után, 1906-ban jött haza. A békéscsabai Tevan-nyomda gépmestere és nyomdavezetője lett, majd társult Gesmey-jei és lapot csinált. Üjra előkerülnek a csomagolópapír-barnára sötétedett, régi újságok, és kék-eres, fehér keze a betűket cirógatja. Jól emlékszik Áchim L. Andrásra. Csinálta a Parasztújságot is. Amikor a nyomdába menteik a csendőrök, eldugta a már félig kész lapot és megsemmisítette a kéziratot. Áchimról mégis egy tragikus emléke maradt meg leginkább. Látta a békési szegénység vezérét fehér ingben, véresen, halálosan sebesülten. Aztán 1919. február 9-én megjelent a Békés megyei Népszava. Ott volt a nyomda, ahol most a megyei tanács konyhája van. Neveket sorol, eseményéket idéz. Egy munkában eltöltött élet fényesebb és sötétetíb állomásait. Kilencvenkét évének jó részét az ólombetűk, rajzasztalok között töltötte. (Mert plakátokat is tervezett; egyik alkalommal aranyéremmel tüntették ki.) Élete volt a nyomda és most is aggódó figyelemmel követi nyomon a Kner nagy rekonstrukcióját. Hetvennégy éves korában ment nyugdíjba, de még ma is rendszeresen olvas, régi iratait rendezgeti. Legutóbb is egy hiteles másolatot talált mely szerint egyik ősét. Csorba Györgyöt a török elleni harcban mutatott bátorságáért II. Ferdinand 1631-ben nemesi oklevéllel jutalmazta Bár ez a múltba vesző nemesi cím megfakult már, Kálmán bácsi inkább büszkébb arra, hogy a Népszava születésénél bábáskodott Brackó István fl Békés megyei Állami Építőipari Vállalat jé kereseti lehetőséggel felvesz:
