Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-20 / 42. szám
1969. február 20. 3 Csütörtök Jól dolgoztak - jól kerestek Az 4*r végi elszámolás alkalmával tízmillió 50 ezer forint részesedést osztottak ki a minap a kunágotai Bercsényi Tsz-ben. Ezt az összeget 1443 szövetkezeti gazda vette kézhez. Átlagosan 10—15 ezer forint került személyi tulajdonba, de előfordult 25—30 ezer forintos kifizetés is. Gera Péter traktoros és felesége tavaly 1431 munkaegységet teljesített. Most 39 ezer 700 forintot kaptak kézhez, így az év közben felvett előleggel együtt 78 ezer 705 forintot kerestek. Persze az évet nem dolgozták végig, mert másfél hónap pihenőt tartottaik. A tagjainak igen magas jövedelmet biztosító szövetkezetnek már nem kell tagokat toboroznia. Az emberek valósággal sarbaáll- nak felvételükért. A zárszámadó közgyűlésen 130 kérelmezőt bírált felül a tagság, melyből hatvanat találtak közéjük valónak. Elsősorban azokat veszik maguk közé, akiknek szülei kezdettől fogva vállalták a közöst Pécsik Iván tehenész felveszi az év végi elszámoláskor járó 18 ezer 176 forint részesedést. 1968-ban 40 ezer 590 forintot keresett összesen. Sefkovics Vilmosné kertészeti dolgozó 291 munkaegységet teljesített. Az ő keresete havonta 3200 forintos jövedelemnek felel meg. Napirenden a vízmű építése, az 1969. évi költségvetés és a tsz-ek gazdálkodása (Tudósítónktól) A szeghalmi járás községi tanácsainál az elmúlt hét mozgalmas volt. Fontos kérdésekben döntöttek a vb-ülések és hoztak határozatot Füzesgyarmaton a törpevízmű építésével kapcsolatos teendőket vitatták meg Szőke István vb-elnök beszámolója alapján. Dévaványán az általános is; kólái gondnokság munkáját értékelte a végrehajtó bizottság. Vésztőn a tsz-ek elmúlt évi gazdálkodását vitatták meg, melynek előadója Varga Mihály, a Kossuth Tsz főagronómusa volt. Szeghalmon az 1969—70-es évi községi költségvetési és fejlesztési alap terveit vitatták meg Faludy Géza vb-titkár tájékoztatója alapján. Több mint 3720 sertést hizlaltak tavaly a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek Az utóbbi években jelentősen fellendült fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinknél a sertéshizlalás. A megye 35 fmsz-e közül tavaly — az eléggé drága takarmány ellenére is — 29 szövetkezetnél talált gazdára ez az üzemág. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy 1968-ban a megye földművesszövetkezetei a tervezett 3000 hízott sertés helyett 3727-et vágtak le. Ezek egy részét saját vendéglátóipari étkeztetésüknél használták fel, míg a másik részét húsboltjaikban mérték ki, jelentősen elősegítve ezzel a lakosság húsellátását. Tavaly legjobb eredményt a békési, az orosházi, a mezőkovácsházi, a bucsai, a füzesgyarmati és az Okányi Fmsz ért el a sertéshizlalásban. Az idei év kezdete arra enged következtetni, hogy a 29 fmsz között egy sem lesz olyan, amelyik száz sertésnél kevesebbet tervezett volna meghiz- lalásra. Míg Gyoma, Endrőd és Dévaványa szövetkezetei társulás útján, egy telepen akarják kialakítani sertéstelepüket. B. I. Kiampeczkí István és Jardek Imre a végelszámolás felvétele után a műszaki boltban Videoton gyártmányú Olimpia típusú televíziót vásárolt. (Foto. Marton László) „ARANVCSINÁLÓK orváth Pál, a Dél-Békés me. **■ gyei Tsz-ek Területi Szövetségének titkára a párt mezőkovácsházi járási 'végrehajtó bizottságának ülésén találóan fogalmazta meg: országosan nincs még egy ilyen járás, ahol ennyi a társulás, ahol megannyi gondolat fogalmazódott és fogalmazódik napjainkban is, a mező- gazdasági vállalatok előtt álló termelési lehetőségek kihasználására. Érdemes az elismerő szavak mögé s mélyükre nézni. A tsz-ek és a járási szervek vezetői itt még a gazdaságirányítás régi rendszerének dereka táján jöttek rá a közös vállalkozások, társulások szükségességére az új, a réginél korszerűbb, s az újat kibontakozásában segítő munka- szervezet kialakítására. így született meg a Kunágota környékén gazdálkodó tsz-ek országosan is első közös vállalkozása: a SERTÖV. Ez a vállalkozás tavaly már 7400 sertést értékesített Egy kiló súlygyarapodáshoz 3,78 kiló abrakot használtak. A súlygyarapodásra eső költség — kilónként — kereken 16 forint A vállalkozás 2,3 millió forint jövedelmet biztosított a' társuló tsz-eknek a tervezett félmillió forinttal szemben. Egymagában ez az Igen jelentős jövedelem is tanúsítja a vállalkozás létjogosultságát Ha azonban melléállítjuk a sertéshizlalás megyei vagy éppen országos jellemzőit: az egy kiló élősúly előállítására felhasznált 5—5,5 kiló abraktakarmányt, akkor érzékelhetjük csak igazán a kunágotai SERTÖV dolgozóinak kimagasló, jó munkáját. A másik, régebb óta működő közös vállalkozás az ÉPTÖV, vagy ahogyan a szervezés évében rájuk ragadt: ki mit tud? Az 1968-as év termelési adatai azt mutatják, hogy az építési közös vállalkozás igenis sokat tud. A 20,1 milliós tervüket 30,7 millió forintra teljesítették. Az egy főre jutó termelési érték 166 ezer forint. Sok-e vagy kevés ez az ösz- szeg? A közös vállalkozás jő gaz•‘®- dálkodásának néhány mutatószámát érdemes egybevetni a Mezőkovácsházán működő építőipari ktsz-ével. Itt az egy főre jutó termelési érték — azonos időszakot figyelembe véve — 93 ezer forint. S ami szintén sokat jelent: a ktsz dolgozóinak 21,6 százalékát adminisztrációs munkakörben foglalkoztatja, a közös vállalkozás pedig mindössze 7,6 százalékát bízta meg hasonló jellegű feladattal. Az építő vállalkozás a járás egyik legdinamikusabban fejlődő közössége. Két-három évvel ezelőtt csak álmodtak különböző építőipari gépekről. Tavalyi munkájuk eredményeként az idén 3,1 millió forintot költhetnek — kifejezetten saját erőből — álló- és forgóalapjaik bővítésére. Korszerű gépeket vásárolnak. A Baromfitenyésztő, Keltető és Értékesítő Vállalkozást alapító hat tsz tojáskeltetésre és naposbaromfi értékesítésére hozta létre 1968. január elsején. A keltetés önköltsége itt 1,6 forint. Ugyanez a Mezőkovácsházi Fmsz keltetőjében 1,92 forint. A számok önmagukról beszélnek. A baromfi- tenyésztési kooperáció, amely megyénk déli körzetét öleli fel, a maga nemében országosan is első olyan vállalkozás, amely az állami ipar — a BOV orosházi gyára — és a tsz-ek társulása folytán jött létre. Országosan nagy reményeket fűznek ehhez a vállalkozáshoz. Egyesek egy új tiszántúli Bábolnát látnak benne azzal a különbséggel, hogy a jövedelmet a feldolgozóipar és a programhoz társult szövetkezetek közösen osztják fel. Ugyanezen az alapon^működik a ciroktermelő vállalkozás (a CITÉV) is. A CITÉV előnyét több tsz még nem értette meg. Bár ebben közrejátszott a kovácsházi fmsz „mézesmadzagja” is Korábban ez a cég foglalkozott a cirok termeltetésével és értékesítésével. Nem önzetlenül. Évente több millió forint illetéktelen haszonra tett szert, melyből most nagylelkűen holdanként 800 forint „ajándékot” juttat azoknak, akik vele szerződnek. A CITÉV ilyen ajánlatra nem képes. Nem is teheti, hiszen az alapszabály szerint a jövedelmet év végén felosztják. Mégis több CITÉV-tag tsz hajlott a pillanatnyi előny irányába, és az fmsz-szel is meg a társulással is szerződött. A terület aránya 1969-ben 2:1 a CITÉV javára. Az új társulás 1968. évi működését a kiegyensúlyozott szó fejezi ki a leghűbben. Nincsen értékesítési problémájuk. Ezekben a napokban tovább bővül a társulások száma. A sertéstenyésztő és hizlaló vállalkozást a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola segítségével szerve^ zik. Ez a vállalkozás a tenyésztésen és hizlaláson túl a feldolgozást és az értékesítést is célul tűzte. A batonyai tsz-ek SER- TÖV-e szintén a keszthelyi GE- ORGIKON-programban készül évi tízezer sertés hizlalására. A beruházásra szükséges saját erő már rendelkezésre áll. A 70 százalékos állami támogatás megszerzésére felsőbb szervekhez küldték programjukat. 'T'avaly nyáron alakult mega dombegyházi tsz-ek és az állami gazdaság társulása, szakmai tanácsadás, segítségnyújtás és a korszerű termelési eljárások bevezetésére. A társuló tsz-ek — nem tudni miért — még mindig nem vitték közgyűlés elé az alapszabályt Néhány megjegyzésből arra lehet következtetni, hogy a tsz-ek az állami gazdaság pozícióinak erősítését látják, mások viszont üzemi önállóságukat féltik. Egyesek baljósán még arra is gondolnak, hogy az ilyenféíe társulás folytán az állami gazdaság bekebelezi a tsz-eket. Indokolatlan és a legteljesebb értelemben rosszindulatú ez az aggály. Dombegyházi felfogás szerint előbb-utóbb ez következhet be a BOV orosházi gyára és a baromfinevelésre társuló tsz-ek között is? A BOV ugyanis állami, a tsz-ek pedig szövetkezeti tulajdonban vannak. Dombegyházán és máshol is, ahol az állam valamelyik üzeme valamelyik tsz-szei társul, nem a bekebelezésre, hanem a termelés adott lehetőségének jobb kihasználására vagy pedig új termelési lehetőség szervezésére törekszenek, az alkotó üzemek önállóságának tiszteletben tartásával, az önkormányzati szervek demokratikus működésével. A mezőkovácsházi járás társulásai át-átszövik a tsz-ek működését, kitöltik azokat az élettereket, amelyek eddig meghaladták egy-egy üzem anyagi-erkölcsi erejét. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelésben közvetlenül érdekelt szervek között még számos lehetőség ajánlja magát kivitelezésre. Elképzelhető többek között a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz téglaégető üzemének társulati alapon történő működtetése, már csak az értékesítés miatt is. Ez az üzem piac hiányában felesleges készlettel rendelkezik, közben az építő közös vállalkozás Békéscsabáról szerzi be a téglát. Nem indokolja semmi a Mezőhegyesi Állami Gazdaság vezetőinek elzárkózását egy-egy társulástól. Talán még a gazdaság is jól járna, ha eszközeinek jobb kihasználását — a népgazdasági érdek- j nek megfelelően — még így is I kamatoztatná. A Békéscsabai Kon- i zervgyár hagymafeldolgozó üze- ! mére is ráférne a jobb áruellá- | tás. A kovácsházi járás tsz-ei so- ! kát könnyíthetnének a helyzeten, ha a gyárral közvetlenül kooperálnának. A mezőkovácsházi járásban működő és most szerveződő társulásoknak az a hallatlan előnyük, hogy az adott körzet termelésében rejlő lehetőségek i kiaknázására épülnek. Aranyat í csinálnak legnagyobb nemzeti kincsünkből: az emberi munkából és a termőföldből. Dupsi Károly
