Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-19 / 41. szám

IS öS. február 19. 3 Szerda Csaléteknek szánták? A napokban mlaki rám te­lefonált: *— Mondja, miért nem lehet kapni azokból a konzervekből, amit a műit év végén Békés­csabán kiállításon mutatott be a Békéscsabai Konzervgyár? •— kérdezte. Ez bizony elég nehéz kérdés — próbáltam kitérni az egyenes válaszadás elől, már csak azért is, mert még körül­írva sem tudnám megmagya­rázni. —■ Tehát mellé akar beszél­ni f •— folytatta kihívóan, mintha én volnék mindennek az oka. Sem a konzervgyár, sem a kereskedelem nem te­het róla. Csak kizárólag én, aki ugyancsak fogyasztó len­nék, ha lenne azokból a jófé­lékből — Szó sincs róla. Teljesen egyetértek önnel — szabad­koztam, már amennyire ilyen elmérgesedett konzervhiány- ban lehetséges. No, jól van, akkor el­mondok néhány dolgot. Je­gyezze—í Dühösen, hadarva beszélt, a mondatok közé olyan szava­kat is tűzdelt, amit nem túr el a nyomdafesték. Azokat megpróbáltam le sem írni — vagy félúton abbahagytam. Kellő szűrés után ennyi ma­radt: — i..Hát ne akarjon engem átejteni.., Az istenit annak (pardon) „ Tudom én mi a dörgés az új gazdasági mecha­nizmusban... Mit képzel a ke­reskedelem: eszi, nem eszi, nem kap mást? A vevő csak olyan...? Miért van nekünk konzervgyárunk Békéscsabán? Csak csaléteknek szánták azt a kiállítást...? Elismertem, hogy igaza van. Már én is szerettem volna va­lami ilyesfélét írni, az ember azonban nem foglalkozhat a magánügyeivel a nagy nyilvá­nosság előtt. De a másokéval? •— Talán erkölcsi kötelessége is az újságírónak. —or lyok székhelye egy hétig teljes egészében a szabadságharcosokkal egyesült felkelők kezén volt, meg­alakult a szabad helyi közigazga­tás, s a nyugati sajtó olyan hírek­kel volt tele, hogy a DNFF esetleg itt alakít ellenkormányt. Az ame­rikaiak hatalmas légi- és száraz­földi erőket vontak össze, valóság­gal pora bombázták a várost, de csak egyhónapos elkeseredett küz­delem után tudták visszavenni az ősi citadellát, amelynek kétszáz­ötven védője az utolsó golyóig harcolva halt hősi halált. Ez az offenzíva alapjában ráz- kódtatta meg a saigoni bábrend­szert és halomra döntötte a dél- vietnami rendezésre vonatkozó összes korábbi amerikai elképze­lést. Bebizonyította a Johnson- kormánynak, hogy a városokban sincs a Thieu—Ky-rendszemek Igazi bázisa. Ahol — ha csak na­pokra is — kitűzték a néphatalom zászlaját, ott gombamódra tűntek elő a lakosság hazafias szervezetei, ideértve vallási, szakmai, diák- és más ifjúsági szervezeteket, ame­lyek létezéséről a kormányzat és az amerikaiak mindaddig semmit sem tudtak, s amelyek azonnal készeknek mutatkoztak együtíWnű- ködni a DNFF-el. Végeredmény­ben a Tet-offenzíva óriási lökést adott annak a folyamatnak, amely a múlt évben elvezetett az Egye­sült Államok vietnami politikája Mezőgazdasági középiokű szakemberképzés Sarkadon A sarkadi gimnázium mel­lett 1962—63-ban kezdte meg mun­káját a mezőgazdasági szakközép- iskola. Az eltelt évek bebizonyí­tották, hogy helyes volt a középfo­kú szakemberképzésre időben gondolni. A szakközépiskolák ma már országos jogot szereztek ma­guknak minden területen. Szo­cialista építés, szocialista ipar, szocialista mezőgazdaság elképzel­hetetlen jó felkészültségű közép­fokú szakemberek nélkül. Ezt bi­zonyították azok i a tanulók, akik az iskolából kikerültek és végzett­ségüknek megfelelő munkakört töltenek be. Szeretik őket, elisme­rik munkájukat. Igaz, nem egy esetben pályavá­lasztásukra, munkába állásukra el­utasító volt a válasz, de azofe a fiatalok, akik a mezőgazdaság sze- retetótől áthatva választották ezt a pályát, megtalálták számításu­kat: nemcsak végrehajtói, tervezői is a munkának. A Társadalmi Szemle 1969. februári számában megjelent cikk, a Békés megyei Népújság február 14-i számában közzétett népi ellenőrzési bizott­sági tájékoztató tudományosan és statisztikailag is bizonyítja, hogy a szakemberek végzettsége nem elhanyagolható tényező a további fejlődés szempontjából. Sarkadon új típusú, állattenyész­tő szakközépiskola működik. Mit nyújt ez az iskolatípus az általá­nos iskola után a mezőgazdasági pályára irányuló fiataloknak? Is­kolánk a mezőgazdasági üzemek és vállalatok számára dolgozó, né­pünk érdekeit szolgáló, műveit, hozzáértő, hazaszerető, szocialista világnézetű, sokoldalúan képzett szakembereket nevel. Az állatte­nyésztés területén a termelési fő­folyamatokról, a termelési folya­matokra ható tényezőkről, a ter­melőeszközök használatáról, a be­rendezések és gépek üzemeltetésé­ről középszintű szakmai ismerete­ket adunik. Arra törekszünk, hogy a kikerülő végzett szakemberek gazdasági beállítottságú, önálló gondolkodást fejlesszenek isi ma­gukban. Célunk, hogy az állatte­nyésztés munkáiban, valamint a gépek üzemeltetése terén korszerű jártasságot és készséget alakít­sunk ki. Felkészítsük a tanulókat a technikusi minősítő vizsga leté­telére, a szakirányú felsőoktatási intézményekben való továbbtanu­lásra. A Végzett tanulók a mező- gazdasági üzemek állattenyésztő ágazataiban helyezkedhetnek el olyan termelőjéllegű, illetve rész- irányító munkakörökben, amelyek betöltését jogszabályok egyéb ké­pesítéshez nem kötnek. Lehetnek beosztott állattenyésztők, állator­vos szaksegédek, brigádvezetők, telepvezetők, beosztott üzemgaz­dászok, törzskönyvezők, áruszak­értők, áruátadók. Azok a végzett fiatalok, akik megfelelő üzemi gyakorlatot sze­reznek, technikusi minősítő vizsgát tehetnek, technikusi munkakör­ben helyezkedhetnek el. Termé­szetesen az egyes mezőgazdasági üzemek helyi viszonyainak és ter­melési eljárásainak megismerése, begyakorlása után szakmunkás­ként is alkalmazhatók az állatte­nyésztés szakmunkáéi munkakö­reiben. Ezekre a feladatokra készültünk fel Sarkadon. Mezőgazdasági szak- középiskolánkban három agrár­mérnök, egy gépészmérnök végzi a szakmai elméleti és gyakorlati ok­tatást. A közismereti tantárgya­kat a gimnázium nevelői látják el, felhasználva az oktató, nevelő­munkához az iskola oktatási esz­közeit minden területen. Az üzemi gyakorlatokat a Kossuth Terme­lőszövetkezet egyes üzemegységei- j ben végzik a tanulók heti egy na- pon, ősszel és tavasszal két-két- hetes, nyáron négyhetes összefüg­gő foglalkozásokon. A gyakorlatokhoz az iskola munkaruhát biztosít. A gya­korlati oktatást segíti két hold be­kerített gyakorlóterület, melyen felépült két tanterem a megfelelő raktárhelyiségekkel. Az iskolának saját erőgépei és munkagépei van­nak, a géptani oktatást a gépjavító állomás modern felszerelésű tan­műhelyeiben végzik. Messzeme­nően biztosított a tanulók diák­otthoni elhelyezése, étkeztetése. Az oktató, nevelőmunka feltéte­lei évről évre szépen fejlődnek. Szakközépiskoláink eddigi munká­jával bebizonyította, hogy jó fel­készültségű, szakmában jártas, mezőgazdaságot szerető fiatalokat nevelt és nevel. Csausz Vilmos igazgató Zsugorodik a Hold címmel számol be a Delta új szá­ma a Holdkutatás időszerű kér­désiedről, az eddigi adatokra épü­lő elméletekről, s azok vitájáról. A lézertechnika legfrissebb új­donságai, a műkincseket restau­ráló múzeumi „klinikák'’, a kor­szerű szállodák technikai csodái mellett cikket közöl a lap a világ leghatalmasabb csillagászati táv­csövének építéséről. „Vallanak a csontok” címmel megírja az ősi betegségek, őseink; életmódja után. folyó laboratóriumi nyomozás iz­galmas részleteit. Érdekes képri­portjai bemutatnak úrj autómo- delleket, az olajszállításra szol­gáló csőkígyókat, mesterséges szigeteket, a lakásvilágítás szín­hatásokra épüifi újdonságait s olyan hatalmas csarnokokat, ame­lyeknek a tartó „szerkezete”: le­vegő. Száznál több, részben szí­nes fotó, Delta-lexikon, sok-sok információ, érdekesség, tudomá­nyos humor egészíti ki a népsze­rű magazin új számát. Felkészülten, meggyőzően Jó munkáért — újabb munka A Gyomai Építőipari Ktsz dol­gozói — Jened Béla építésvezető irányításával — építették Gyomán 1968-ban az ÁFOR üzemanyagtöl- tő-állomást. A munkák jelentős részét — Gácsi Elek oktató ellen­őrzése mellett — az iparitanuló­brigád kapta feladatul. A fiatalok vállalták, hogy de­cember 31 .helyett november 30-ra befejezik a 2i millió 100 ezer fo­„gyötrelines felülvizsgálásához”, s napjainkban meghatározza a hely­zetet. Ma, amikor az amerikaiak a pá­rizsi tárgyaláson követett időhúzó taktikával próbálják feltartóztatni az eseményeket, úgy tesznek, mintha már elfeledték volna tavalyi holdújév tanulságait. Azért húzzák az időt, hogy újra és újra megkíséreljék a lehetet­lent: újabb erőfeszítéseket tegye­nek a saigoni bábrezsim megszi­lárdítására. Eközben Dél-Viet- namban tovább halad előre a ta­valyi Tét idején nyilvánvalóvá lett folyamat: növekszenek — még a bábrendszer bástyáin belül is — a nemzeti ellenállás erői, melyek immár a saigoni kormány meg­döntését, s egy olyan békekor­mány megalakítását vállalják fel­adatul, amely tárgyalni tud majd a szabadságharcosokkal a nemzeti megbékélésről, az ország jövőjé­nek politikai elrendezéséről. A felszabadítási front mind rugalmas politikájával, mind pe­dig a fegyveres harcban elért si­kereivel támogatja a lakosságnak ezt a mozgalmát. A megalakítandó békekormány az egyik formája le­het a DNFF programjában java­solt széles nemzeti koalíciónak, utat nyithat a szabad, független, semleges és virágzó Dél-Vietnam megteremtéséhez. Szabó L. István rintos építkezést. Hogy ez a tö­rekvés eredményesebben valósul­jon meg, a szövetkezet 5000 forint célprémiumot tűzött ki a 13 első- és másodéves ipari tanuló részé­re, a harmadéveseknek pedig tel­jesítménybért helyezett kilátás­ba. A vállalást teljesítették. Az ÁFOR megbízottja a határidő előtt befejezett és kifogástalan munká­ért elismerését és köszönetét fejez­te ki A köszönetét később újabb megrendelés követte. Az ÁFOR arra kérte a szövetkezetei, hogy vállalja el Békés megyében az ösz- szes új üzemanyagtöltő-állomás megépítéséi Ilyen nagy feladatra azonban a szövetkezet nem vállal­kozhatott. A távolabbiakat lemond­ta, csak a dévaványait és mezőbe- rényít építi meg. A vidéki munká­ban az ipari tanulók már nem ve­hetnek részt. Helyettük Kis Bálint brigádja kerül majd oda. Remél­hető, hogy ez a brigád csak öreg­bíteni fogja a szövetkezet növekvő jó hírét Járási verseny Eleken (Tudósítónktól) A megyei,' majd az országos versenyt megelőzően a KISZ gyu­lai járási bizottsága és az Agrár­ifjúsági Tanács selejtezőt készít elő ifjú szarvasmarhatenyésztők részére Eleken. A gyulai járásból 30 versenyző nevezett be a két­napos, elméleti és gyakorlati fel­adatok megoldását kívánó küz­delembe. A versenyt február 24- én és 25-én tartják a szakisko­lában. A versenyzők elszálláso­lásáról és étkeztetéséről a ren­dező szervek gondoskodnak. A verseny legjobb helyezettel tovább jutnak a megyei verseny­re, esetleg az országos versenyre is. Ezenkívül értékes díjakat is biztosított részükre a rendezőség. (m. gy.) — Elnézést, amiért ilyen hosz- szan írtam, de nem volt időm rö­viden megfogalmazni gondolatai­mat. Állítólag ilyesformán fejezte be Marx egyik Engelsnek írt le­velét. Egyidőben eléggé szállóige volt ez, de hatása nem érződött megfelelően a párt, a tanácsi és a gazdasági irányítás, vezetés gya­korlatában. A régebbi években, amikor még vonaton meg kas ke­rékpáron közlekedtek a járási párt- és tanácsi vezetők, amikor még nem voltak függetlenített párttitkárok az ipari és mezőgaz­dasági üzemekben s amikor még véteknek számított munkaidőben párttaggyűlést, termelési tanács­kozást, szövetkezeti közgyűlést tartani — úgy-ahogy megbocsát­ható volt az, hogy előzetes megfo­galmazás nélkül hangzottak el a beszámolók, a tájékoztatások, az útbaigazítások. Mondani sem kell, hogy az ilyen — szavakat, az ered­ményeket és a tennivalókat keres­gélő — beszámolók jó része meny­nyire tértek el a napirendtől s mi­vel a hozzászólók amúgy is hajla­mosak voltak mindenféléről be­szelni, mennyire elhúzódtak a kü­lönböző értekezletek, tanácskozá­sok. A korábbi évekhez képest jelen­tősen növekedett a pért és gaz­dasági összejövetelek színvonala. Egyrészt abból a szempontból, hogy már nem rángatják ötre-hat- ra értekezletre a párttagokat, az ipari és mezőgazdasági dolgozókat. Másrészt nemcsak a párt-, tanácsi és gazdasági vezetők tudják a ko­rábbiaknál szorosabban, logiku- sabban és érthetőbben a napirend­hez sűríteni mondanivalóikat, ha­nem a hozzászólók is megtanul­ták, hol kell szót emelni az egyéni, és hol a közös ügyekben. Az álta­lában gördülékennyé vált gyűlése­ken, értekezleteken, tanácskozáséi kon szívesen vesz részt mindenki. Mi több, elismeréssel adóznak az egyes időszakok eredményeinek, hibáinak átfogó, szabatos értékelé­séért, a tennivalók frappáns felso­rolásáért. Nemegyszer hallani olyan megjegyzéseket, hogy milyen sokat fejlődött ennek és annak a vezetőnek, ennek és annak a dol­gozónak a beszédkészsége az el­múlt évek folyamán. Tegyük hoz­zá, hogy a beszédkészség a tárgyi és szakmai ismeretekkel, más szó­val az értelemmel párhuzamosan fejlődött jelentősen a vezetőkben az ipari és mezőgazdasági dolgo­zókban egyaránt. Párt-, tanácsi és gazdasági ve­hetőink közül egyesek túl is be­csülik már előadói, mi több, szó­noki képességüket. Minden továb- j bi nélkül odaállnak a párttagság,. 1 a dolgozók elé egy papírcetlivel, amire hevenyészve írták lei egy- egy időszak eredményeit, hibáit s a következő időszak legfontosabb tennivalóit. Abban a tudatban te- száls *zt, hogy minden a kisujjuk- bast van. Az egyik termelőszövet­kezet főkönyvelője nemrégiben egy maroknyi kdm-utoáással állt a közgyűlés elé s kínosan, az ada­tokat keresgélve, a papírokat min­duntalan válogatva, igazgatva, egy félóráig mondta el azt, ami tíz percnél sem tartott volna tovább, ha élőre leírja, vagyis megfogal­mazza előadnivalóját. Tegyük hoz­zá, hogy ha előre megfogalmazza, akkor jobban meg is érthették, megjegyezhették volna azt, hogy a gazdaság részleteiben és összes­ségeiben mennyi bevételt ért el s mennyi volt a termelésre, beruhá­zásra fordított kiadás. Csupán ka­pásból jó néhány olyan járási párt és tanácsi, ipari és mezőgazdasági üzem párttitkárát is megemlíthet­nénk, akik vagy nagyvonalúságtól, vagy túlzott kényelemszeretettől fűtve, hasonló „értékű” beszámo­lót, tájékoztatót tartottak kisebb- nagyobb kollektívák előtt az utób­bi időben. Az előre meg nem fogalmazott mondanivalót legfeljebb pohárkö- szöntöként vagy a kisebb-nagyobb kollektívák köszöntéseként lehet elfogadni. Párttaggyűléseken, fel­adatok, tervek ismertetése, ma­gyarázása esetén semmiképpen sem bocsátható meg a készületíen- ség. Sok indokot tudnánk ez ellen felsorolni. Hely hiányában csak a legfontosabbat említjük. Azt, hogy eléggé szervezetlen s rendszertelen' megyénkben a politikai és gazda­sági, avagy szakmai nevelés. Jó­formán csak a ritkán sorra kerülő párttaggyűlésekre, pártnapokra, termelési tanácskozásokra, köz­gyűlésekre szorítkozik ez a fon­tos feladat. Éppen ezért legalább az ilyen összejöveteleken elhangzó beszámolók, tájékoztatók legye­nek jól fogalmazottak, figyelmet, érdeklődést keltőek és a párt po­litikájától eltérő felfogások és né­zetek ellen harcra mozgósítóak. Tévedés ne essék, nem az a kí­vánalom, hogy csak azok álljanak a dolgozók elé beszélni, akik pá­tosszal telített szónoki képességek­kel rendelkeznek. Azt viszont érezze kötelességének minden párt-, tanácsi és gazdasági veze­tő, hogy folyékonyan, logikusan, meggyőző erővel adja elő minden esetben a mondanivalóját. Ügy, hogy ne csak a tennivalókat ért­sék meg pontról- pontra a hall­gatók, hanem gondolatok, ötletek is ébredjenek bennük a tennivalók időbeni és jó minőségbeni megol­dásához. K. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom