Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

1969. január 12. 7 Vasárnap Megjelent a Front harcvonal nélkül című könyv Régi igazság, hogy a való élet produkálja a legdrámaibb hely­zeteket és a legizgalmasabb tör­téneteket Nincs krimi, amely annyira bővelkedne lélegzetelál­lító fejleményekben, mint a Front harcvonal nélkül címmel a szov­jet felderítők hősi tetteiről, a má­sodik világháború idején az ellen­ség mögött és területén végrehaj­tott merész akciókról összeállított gyűjtemény. Már az egyes kém- történetek címei is sokat sejtet­nek: Egy héttel a háború kitöré­se előtt — Két év a szakadék szélén — Válja, a kozáklány — A megtorlás — A citadella hadmű­velet — Ütközet a síneken — Egy szovjet felderítő életének 36 órája stb. A kötet minden sora valóban megtörtént dolgokat ír le. A szer­zők vagy maguk az események hősei, vagy olyan írók, akik ré-. szint ,a hősök elbeszélése, részint a dokumentumok lelkiismeretes tanulmányozása alapján írták meg a történeteket A Kossuth Könyvkiadó gondozásában meg­jelent Front harcvonal nélkül cí­mű könyvnél aligha lehetne talál­ni lebilincselőbb olvasmányt A mai falusi ember A SARKADI Haladás Termelő- szövetkezetben találkoztam vele egy ünnepélyen. Amikor a részt­vevők közül valaki megtudta, hogy Csizmadia Imrével akarok beszélni, tréfásan megjegyezte: Maga is jól kiválasztotta, éppen a leghuncutabb emberrel akadt Ö6Z- sze?._ Valami igazság lehetett a meg­jegyzésben, mert később egy na­gyon életvidám, pirospozsgás, egészségtől duzzadó embert is­mertem meg. Amolyan tipikus: mokány biharit... Csupán őszes haja engedett ko­rára következtetni. Amikor életé­ről, családjáról érdeklődtem, ak­kor derült ki, hogy ez az életvi­dámság a természetéből fakad, hiszen fiatal kora egyáltalán nem volt rózsásnak mondható, mint- ahogy nem volt az a Sarkad kör­nyéki parasztoké. A II. világháború sem múlt el nyomtalanul felette. Hét évig hordta a mundért, s erre az idő­re hizony nem szívesen emléke­zik vissza. Talán ekkor kezdett őszülni is az addig koromfekete haja. De az is lehet, hogy a földdel való küzdelembe őszült bele, amikor három fiának min­dent elő akart teremteni a két keze munkájával. A szikes, rossz földeken dolgozni akkor emberfe­letti küzdelem volt Csizmadia Imre nem hátrált meg, sőt az el­sők között ismerte fel, hogy a boldogulás útja a közösség Szer­vezte az akkori I-es típusú közös gazdaságot Néhány év múlva azonban rá kellett jönnie, hogy a fejlettebb társulásban nagyobbat léphetnek elő mindnyájan. Az igazi élet ekkor kezdődött Alapí­tó tagja lett a Haladás Tsz-nek, s ma is egyik legtevékenyebb em­bere. S hogy mit tudott adni a fiainak? Melegen invitált ottho­KüJföldre készül a gyulai „Körös“ t^acegyüttes Különös szorgalommal látogat­ják a próbákat a gyulai szövetke­zeti „Körös” táncegyüttes tagjai. A napokban érkezett meg ugyanis az a levél, amelyben a Művelő­désügyi Minisztérium a gyulai együttest nevezte be a július 3-tól 8-ig tartó jugoszláviai Ohidi Nép­dal és Néptánc Fesztiválra. A rendezők kérésére a koreográfus egy 25 és egy 45 perces műsort állít össze s vele együtt mi is reméljük, hogy a húsz táncosból, kilenc zenészből és egy énekesből álló csoport méltóképpen képvi­seli majd színeinket ezen a nagy­szabású fesztiválon. nába, hogy megmutassa és fele­ségével együtt bizonyítson. TAKAROS kis házat láttam, nemrég újították fel. A friss fes­ték illata még érződött a fala­kon. Az udvaron káráló tyúkok rebbentek szét megszámlálhatat­lanul, s kacsák hápogtak. Igazi falusi hangulatot árasztottak, de a konyhában már gáztűzhely mellett szorgoskodott a házdasz- szony. Mosógép, rádió és a mo­dem berendezés sem hiányzott. Ma már szinte nem is szokatlan ez a kép egy falusi házban. Csizmadiáéknál pedig különösen nem, hiszen mint vallják: mo­dem emberek, haladnak a kor­ral. — Szép ez az otthon — mond­tam s az önkéntelenül elhangzott dicséretre a gazdasszony és a férj is széles mosollyal, megelégedett­séggel válaszolt: Megtehetjük, jól keresünk. Aztán hamar a fiúkra terelődött a szó. Színes képeslap került elő. Egyiptomból küldte Imre, a leg­idősebb. A csodálkozó tekintetre gyorsan válaszoltak. — Villanyszerelő, már 16 éves kora óta. Akkor jobbnak láttuk, hogy szakmát tanuljon... Olyan sikerrel végzett, hogy Pestre ke­rült, majd külföldi megbízatást kapott. Alig pár hete érkezett ha­za Egyiptomból, mert hogy vár­ják a kisbabát, a mi második unokánkat. Az idősebb fiú Pesten villának is beillő, emeletes családi házat épített Az édesapa büszke fiára és most nagyon boldog Az uno- kavárás teszi azzá. De büszke le­het a másikra is, Ferire, aki szin­tén Pesten dolgozik, s kereseté­ből jutott egy szép, meleg ked­ves otthonra, amelybe rövidesen beköltözik a nagymama, nagypa­pa másik boldogsága: a harmadik unoka is. A legkisebb fiú még itthon van, de lehet, hogy nem sokáig hiszen felnőtt ember már, szakmát ta­nult, dolgozik. Azt gondolhatnánk most, hogy az édesapa megpihen, hiszen kö­zel van a nyugdíjhoz, és megér­demli a pihenést, jól eligazította fiai útját, nincs már dolga a vi­lággal. DEHOGY NINCS! Késő este kerestem fel, hogy másodszor is beszélgethessek vele. Nem ott­hon, hanem a tsz-irodában talál­tam. Tagja a pártvezetőségnek és éppen azt vitatták meg hogy mi legyen az új évi teendő. Csiz­madia Imre tehát nem pihen, ha­nem fiatalos frisseséggel dolgozik tovább, sőt, mint később meg­tudtam, tanul is. Most végezte el a vegyszerek kezelésének elsajá­títására szervezett tanfolyamot. Így nemcsak munkájával, tapasz­talataival, hanem szaktudásával is segíti a közös gazdaságot a to­vábbi fejlődés útján. Nem akar lemaradni. Ízig vé­rig mai ember... Kasnyik Judit Békéscsaba as ország leghidegebb pontja — Belefagy az áru a vagonokba — Jól fütöttek a tantermek — E^egnépszerübb ital: a tea és a forralt bor — Mi újság a tüzelő fronton? Mi nuns 19 fok Szívesen lemondanánk az ilyen elsőségről: néhány nap óta azt jelenti a Meteorológiai Intézet, hogy Békéscsaba és általában Békés megye az ország leghide­gebb területe. Hajnalban mínusz 19 fokot mutat a hőmérő és nap­közben is mélyen 0 pont alatt ma­rad a higany. Mindössze öt centiméteres hó- paplan fedi a megye földjeit, de a mezőgazdasági szakemberek szerint ez is sokat véd. A veté­sek eddig nem károsodhattak jelentősen, s ugyanezt mondhat­juk a gyümölcsösökről is. A kö­zös gazdaságokban ebben az idő­szakban egyébként is szünetel a munka, a terveket pedig fűtött szobákban állítja össze a „vezér­kar”. Fokozott gondot jelent azon­ban az erős hideg az állatgondo­zóknak, különösen a fiaztatókban kell ügyelniük az egyenletes hő­mérsékletre. A népnyelv szerint ilyen időben „a kutyát is kár kikergetni’'. So­kan vannak azonban, akiket munkájuk, egyéb teendőjük nap mint nap utazásra kényszerít. A békéscsabai állomásfőnökségen kapott tájékoztató szerint a vas­távolsági autóbuszok is kisebb ké­sésekkel futnak be állomásukra, annak ellenére, hogy a - vállalat fagyszolgálata az autóbuszok zö­mét egész éjjel járatja, hogy melegen tartsa a motort. A külső telephelyekről — Battonya, Kun- szentmárton stb. — induló kocsik vezetői önfeláldozóan azt is vál­lalják, hogy éjszaka többször fel­kelnek és melegítik a motort. Minden távolsági autóbusz el van látva fűtőberendezéssel, de mostanában ritkán kerül le a té­likabát az utasokról. A nagy hi­degben sűrűn nyíló ajtó újra és újra befagyasztja a kocsik abla­kát. Látványnak szép a fákat, veze­tékeket fehér menyasszonyi ruhá­ba öltöztető zúzmara, a távközlé­si üzem dolgozóinak azonban sok munkát ad. Szombat reggelre a Békéscsaba—Budapest vonalon négy helyen szakadt el a vezeték a fehér lepel súlya alatt. A bé­késcsabai helyi vonalakról hat szakadást jelentettek A távköz­lés mozgóbrigádjai azonnal a helyszínre siettek, s ennek kö­szönhető, hogy a telefonösszeköt­tetésben nem volt nagyobb fenn- I akadás. I Az előrelátó emberek már az A békéscsabai gázszerelőket viszont próbára teszi az idujárás. lítmányok. Lengyel szén állandó­an kapható, az olcsó, kedvelt borsodiból azonban nem tudják teljes mértékben kielégíteni az igényeket Az olajkályha-tulajdonosok vi­szont nem panaszkodhatnak, hi­szen Békéscsaba három benzin- kútjánál elégséges mennyiségű fo­lyékony tüzelőanyag áll rendel­kezésre. A szokatlanul nagy hi­deg érthetően fokozta a vásárlási kedvet, s a Szarvasi úti kútnál az év első tizenegy napján csaknem négyszer annyi olajat töltettek kannájukba a didergő emberek, mint december ugyan­ezen időszakában. Megkönnyíti a fogyasztók helyzetét, hogy janu­ár 2-től a Békéscsabai Szolgáltató Ktsz — a máshol már jól bevált módszerhez hasonlóan — házhoz szállítja az olajat Érdeklődtünk a békéscsabai vá­rosi tanács iskolagondnokságánál is; hogyan tudják biztosítani a szokatlanul kemény időben az osztálytermek megfelelő hőmér­sékletét? A válasz: az iskolák tantermeiben kellemes meleg van, s csak néhány helyen kény­szerülnek a diákok arra, hogy nagykabátban üljenek a padokban. A külterületi iskolákban már haj­nali négy órakor befűtenek a kályhába. Ezt kellene tenni a bé­késcsabai Il-es számú iskolában is, mert itt bizony dideregnek a diákok és a tanárok egyaránt. A köztisztasági vállalatot egye­lőre nem állította komolyaob gondok elé a mínusz 19 fokos hő­mérséklet. A karácsonyi, újévi hó az utakról már nagyrészt elolvadt és á síkosság megakadályozására 200 köbméter salak és 300 mázsa só áll rendelkezésre. Riportutunk végére két kellemes témát tartogattunk: megérdeklőd­tük milyen az ellátás Békéscsa­bán forralt borból és látogatást tettünk a kertészeti vállalat üveg­házában. A kedvelt „védőitalból” csak a Tanácsköztársaság úti bü­fében naponta 70 litert fogyaszta­nak a fagyoskodó járókelők. Nincs szükségük viszont védőital­utasok csak erőfeszítések árán tudják nagyobb zökkenők nélkül lebonyolítani a személyforgalmat. Még mindig sok a gőzzel fűtött mozdony a megyében, s ezeknek a mozgó alkatrészei könnyen be­fagynak. Különös gonddal kell ügyelni a váltókra is. Az energia javát a vonatok továbbítására használják fel, ezért meglehető­sen hűvösek a vagonok. A helyi vonatok 20—30 perces késéssel érkeznek a pályaudvarra. Ebben közrejátszik az is, hogy a ködös hajnalokon rosszak a látá­si viszonyok, s fokozott gonddal — esetenként a menetidő megnyúj­tása árán — irányítják a szerel­vények mozgását. Az áruszállítás területén is gondot okoz a napok óta tartó •endkívül hideg. A szállítómun­kások kénytelenek légkalapáccsal szétbontani az egyetlen tömbbé dermedt kohósalakot és zúzott­kő-rakományokat. Meleg ruhával és védőitallal ellátja a vállalat Kovács Mihály rakodóbrigádját, de a vasúton érkező áruk egy ré­szét csak kesztyű nélkül lehet biztonságosan mozgatni, s ez bi­zony az időjárás viszontagságai­hoz hozzászokott, keménykötésű emberek számára sem könnyű. ősz folyamán beszerezték a téli tűzrevalót. Azoknak sem kell azonban kétségbeesni, akiknek a pincéjéből mostanában fogy ki a szén és a fa. A TÜZÉP Vállalat tájékoztatása szerint, folyamato­san érkeznek a telepekre szál­jaiban serénykedő emberekn A fénylő üvegablakok kívül kesztik a fagyot s a 20 fokos ] rás melegben tavaszt hazuc zöldellnek a palánták. Békés—Brack Akik örülnek a hidegnek. Hasonlóan a vonatokhoz, a (Fotó: Demcmgi

Next

/
Oldalképek
Tartalom