Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
1969. január 12, 4 Vasárnap A szobor un. -c.cn nem sorolom fel, hány szobrot is láthat az érdeklődő Békéscsabán, mert kínosan keveset. Ezek közül is egy, Munkácsy mellszobra a Munkácsy téren szomorkodik, elveszve a különben is rendezetlen térség egyik sarkában, hol előre néz, hol meg hátra: huncot kedvű huligánok forgatják szegény fejét, ahogy éppen nekik tetszik. Régóta mondják sokan, miért nem állítják fel a Munkácsy Múzeum épülete előtt, a bejáratnál, ott lenne a helye valójában! Ezúttal azonban egy másik szoborról van szó. Mladonyiczky Béla szobrászművész alkotása, a minap adta át a város vezetőinek — ajándékként. A jubileum ihlette a műre, melyet kőbe szeretne faragni, és — kitűnő ötlet! — azt javasolta: állítanák fel az új szálloda és az ifjúsági ház közötti téren. A javaslat valóban jó, bárki megtekintheti a helyszínt, a szobor nagyszerűen érvényesülne a két modem épületóriás között kialakítandó zöld mezőben. A szobor címe: Alföld — mondja a művész, a termékenység, az élet szimbóluma, eljövendő újabb 250 éveké, bizonyítva a város életerejét, akarását, felfelé törekvését. A szobor, a még csak agyagban megmintázott álak él, és erőteljes hatása alól nem vonhatja ki magát a szemlélő. Minél tovább állunk szemben vele, körüljárjuk, ismerkedünk, annál közvetlenebbé és világosabbá válik a sugalmazott élmény: ez a Iriss kenyeret maga előtt tartó leányalak a jelen és a jövő szép szimbóluma. Reméljük, mielőbb anyagi eszközök is lesznek arra, hogy a mű- vész kőbe transzponáld mindenki örömére. Sass Ervin A tárgyalóteremből: Ötvenezer forintot csalt el a hiszékenyektől — JÓ MEGJELENÉSŰ, lehengerlő modorú embereknek képzeljük el a csalókat, szélhámosokat. A békéscsabai Levek Máriára azonban egyáltalán nem illik ez a jellemzés. Kopott ruhában bicegett be fegyőr kíséretében a tárgyalóterembe a 46 éves, hat elemit végzett békéscsabai Levek Mária takarítónő s szánalmasan dadogva válaszolt a bíró kérdéseire. Szinte hihetetlen, hogy ilyen adottságokkal, csaknem 50 ezer forintot csalt el kiskeresetű munkásemberektől, viszonylag rövid idő alatt. Vagy talán éppen testi elesettsége, szegényes megjelenése révén férkőzött az áldozatok bizalmába? Valószínűtlen meséit ugyanis csak az fogadhatta el, aki úgy hitt benne, mint a vallás megszállottjai a szentek csodatévő erejében. Első áldozata a 86 éves B. Lajos, akivel 1963 óta közös háztartásban él. A férfi nyugdíja és az a 2—300 forint, amit ő maga alkalmi munkával — takarítást vállalt magánházaknál — keresett havonta, kevés volt Levek Máriának. Tudta, hogy B. Lajos öreg napjaira 10 ezer forintot tartalékolt a bankban. Mindenekelőtt ezt akarta megkaparintani. Ezért elhitette vele, hogy Békéscsabán, a Deák Ferenc utcában házat örökölt, majd azt, hogy romániai rokonai 120 ezer forintot hagvtak rá. B. Lajos mentségéül szolgálhat hajlott kora és ezzel egvütt- iáró szellemi gvengesége is. Mert tény, hogy minden gyanakvás nélkül elhitte a csaló meséjét, s hagyta, hogy szén lassan leapasz- sza a bankbetétet. „Illetékre kell, meg az ügyvéd is sokba kerül” — hazudta neki Levek Mária. B. Laios naivságát iellemzi. hogy a Deák Ferenc utcai házat többször megtekintette. A valódi tulajdonosok előbb szép szóval igyekeztek felvilágosítani, majd — mi mást tehettek volna — kiutasították, mégis Levek Máriának hitt mindvégig. Abban a meggyőződésben élt, hogy öregségére nagy vagyon birtokába jutott. zsébet akkor még hitt neki, de végül mégis feljelentette. Volt akitől képeket, szőnyegeket vásárolt hitelben, P. János asztalostól pedig bútorokat rendelt. Amikor aztán az iparos szállítani akarta a garnitúrát, olyan címet adott meg neki, ahol sohasem lakott. LEGKESERVESEBB tanulságul a békéscsabai K. Erzsébet ápolónőnek szolgált a bűnügy. Tizenhét évig kuporgatott, hogy nyugdíjas korára legalább saját lakása legyen. Levek Mária először 21 ezer forintot „gombolt le” róla azzal, hogy rövidesen eladásra kerül az a főbérleti lakás, amiben B. Lajossal éL Ök ugyanis örököltek egy házat — az ismert mese —, viszont nincs pénzük az illetékre. Majd megadják a tartozást a Romániából érkező vagyonból. További 6 ezer forintot pedig olyan indokkal kéregetett el K. Erzsébettől, hogy az ingatlankezelő vállalat műszaki ellenőre — valójában senkit sem ismert ott — jutányosán elintézi majd a lakásvételt, de ugyebár nem ingyen. Odáig ment vakmerőségében, hogy felhívta telefonon K. Erzséhetet és a nemlétező műszaki ellenőrként mutatkozott be. Meg is nyugtatta: A lakás mindenképpen az övé lesz, Levek Máriában pedig megbízhat, nyugodtan adhat pénzt is neki. Tra- gikom’kus epizód, hogy az ápolónő telefonon keresztül felismerni vélte a — dadogós — csaló hangját, mégis elhitte, hogy csak hasonlóságról van szó, a műszaki ellenőrrel beszél. Levek Máriát háromévi szabadságvesztésre ítélte a Békéscsabai Városi Bíróság és további három évre eltiltotta a közügvek- től. (A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.) KÉRDÉS azonban, hogy a hiszékeny kárvallottak mikor kapják vissza azt a 37 ezer forintot, amivel mindmáig tartozik. Erről az összegről ugyanis nem tudott — vagy nem akart? — .számot adni a csaló a bűnvádi eljárás során. Békés Dezső Már árusíta Újságban és utcai reklámtáblán gyakran találkozott az utóbbi időben az ember a szöveggel, miszerint a békéscsabai Szabadság Tsz január elsejétől az Orosházi úti; piac területén levő zárt elárusító helyein mindenféle élelmiszerrel, | jó minőségű áruval várja kedves vevőit. A tejtermékeket árusító részlegben Kovács Mihály üzletvezető és beosztottjai: Hrabovszky Judit és Kovács Mihályné készséggel adnak felvilágosítást mindarról, ami ezzel a friss, célszerű vállalkozással kapcsolatos. Mikor a szövetkezetben először vetődött fel a gondolat, hogy a csabai új piacon helyet kellene biztosítani a maszek árusok mellett a tsz-nek, a szövetkezet áruinak is, még nem alakult ki egyöntetű vélemény sem a tagság, sem a vezetés körében, ami érthető is, nem tudhatták, megéri-e a befektetés, hasznot hajtó vállalkozásként üt-e ki a dolog? Mégis belevágtak. A: két vasvázas szín egyike alatt felépültek a takaros kis elárusítóhelyek, miket a hátsó traktuson munkafolyosó köt egybe. A közművesített „fedett placcot” parányi irodahelyiség egészíti ki, az elengedhetetlen adminisztrációs feladatok nyugodt végzésére. A villamos fűtőtestek, mindenütt enyhe meleget biztosítanak. A romlandó árukat hatalmas hűtőszekrényben tárolják. Egyetlen jelentősebb hiányosság, ami azonban a tanácsi építésé, de az egész piac közönségét és áruszállítását zavarja az hogy a bejárati utcarész kövezetlen, aszfaltozatlan és sáros, latyakos időben kellemetlen akadályozója a forgalomnak. A tsz-elárusító részleg nyitása január másodikénak reggelén történt Az interjúra nemsokára sor került, de máris örömmel számolhattak be az elárusítók arról, hogy a közönség „harap* a lehetőségre. Beszélgetésünket is számtalanszor félbe kellett szakítani a vevők kiszolgálása miatt. A környék háziasszonyainak ugyanis hamarosan tudomásukra jutott, hogy vastag fölű tej és egyéb jó minőségű termék várja őket a „tsz-boltban”, ahogy már másnap nevezték. Egyelőre három részleg működik az ötből: a tejtermékes, a zöldség-gyümölcs és a borászati. Rövidesen nyit a „füszért”, amint megkapják rá az engedélyt. Lesz hentesáru-részleg: baromfi, füstölt húsok, frissen vágott sertések, húsvétra pedig háziasán előállított sonkák. Ügylátszik, evés után jön meg az étvágy, mert már tervezik, hogy pékáruval is előrukkolnak. Slágerként házias módon sütött malomkerék-kenyerekkel kedveskednek majd a vevőknek. A borválasztékot is bővítik. A palackozottak mellett kimért italok lesznek, miket egyenesen a pincékből gurítanak. Tulajdonképpen mi is ebben a tsz-boltban a „pláne”? Elsősorban az, hogy minden áru friss, megbízható minőségű és nem utolsósorban a termelői kézből adódó olcsósága. Február végére üvegházi fejessalátával kívánják meglepni vásárlóikat. Tavasszal pedig ahogy a földekről hajnalon- ta harmatosán betakarítják a zöldséget, már szállítják is ide. Vasárnaponként a tejtermék-részleg reggel héttől kilencig nyitva lesz, a környék friss tejhez juthat. Már az első napon felkereste az elárusítóhelyet Bagyinka György, a Szabadság Tsz elnöke, hogy a vezetésnek és a tagságnak beszámolhasson a látottakról. Arcára volt írva a kellemes csalódás, hogy hát érdemes volt belevágni a vállalkozásba! Fix piac ez a szövetkezet termelvényei egy részének. No! És a maszek piacosok, s a környékbeli állami boltok miként viseltetnek a „versenytárssal” szemben? Ez is felmerült. Már az elején kitűnt, hogy remekül kiegészítik egymást. Ami nincs az egyiknek, küldi a másikhoz érte a vevőt és fordítva. Meg aztán így a jaminai élelmiszeráru terítése is egyenletesebb. Akadt olyan kívánság, hogy nem ártana a keddi kispiacot is ide szervezni. Huszár Rezső HIEDELMÉT Levek Mária nemcsak arra használta fel. hogy : a bankbetéthez jusson. Követ- ; kező áldozataitól is általában az- ■ zal az indokkal kért pénzt, hogy ! nem tudják kifizetni az örökség [ illetékét Ha azonban megkapják : Romániából a hatalmas summát : — egyszer 120. máskor 200 ezer [ forintot emlegetett —, megtérítik ■ kamatostul. B. Lajos is készsége- • sen bizonvgatta ilyenkor, hogy ő ! tényleg örökölt A csaló kedvenc módszere volt ■ a levélírás. Á tárgyaláson vaskos ■ köteg levelet mutatott fel a bíró, ■ melyek mindegyike hemzseg az : ígérgetésektől, hazugságoktól. Le- : velet írt közelebbi és távolabbi ; ismerőseinek, vendégségbe invi- ; tálta őket, majd később, a kölcsön ■ felvétele után ismét levél útján • nyugtatgatta őket. Volt aid csak : néhány száz forinttal támogatta : az „örökségre” várókat mások : azonban több ezer forintot, hosz- ■ szú évekig kuporgatott vagyonká- • jukat sirathatták — szó szerint is 5 — a tárgyaláson. A dobozi G. Erzsébetet — némi. I leg eltérve szokásos meséjétől — * azzal szédítette, hogy tollat vásá- > rol számára, s ismerőse útján el- i intézi, hogy 5800 forintért készít ; a ktsz neki olyan bútort, aminek : az ára egyébként 11 ezer forint, j Ily módon csaknem 10 ezer fo- j rintot csalt el a lánytól. Amikor ; pedig az nyugtalankodni kezdett, * s követelte vissza a pénzét, egy • közönséges ruhásládát mutatott I meg neki a lakásán, azt hazudva, j hogy ebben van már a 200 ezer j forintos romániai örökség, de j csak az ügyvéd jelenlétében sza- j ban felnyitni a lakatot. G. Er- * (7. rész) Gábor lassan ébredezni kezd. A szemek felnyünak, a tekintet még révedező, de az öntudat jelei már mutatkoznak. — Mi...? Mi az? — nyűik végre szóra a jka. — Az, hogy fogd meg végre a nyakamat, mert másképp nem tudlak felemelni! — szól rá a kisebbik és már húzza, cibálja is fel Gábort A nagyobbik Galambos fiú még most sem tud sokat segíteni magán, de azért végre sikerül Imrének a fekvőhelyhez húznia és lefekteti bátyját a párnákra. Közben be nem áll a szája: — Hogy tudod így elhagyni magad! Ekkora gyerek, aztán így odavan! De nem mondom, alaposan kiteríthettek. Még mindig kiszámolhatnám a tízet! — s legyezni kezdte a fiú arcát, ahogyan az ökölvívó mérkőzéseken látta. Gábor nehezen tudott átvergődni a tudat küszöbén. Igen messziről érkezhetett, idő kéllett, míg össze tudna szedni gondolatait — Apu hol van? S md van a géppel? — kérdezte alig hallható hangon, amikor újból felnyitotta a szemét — Apu? Azt hiszem, jobb, ha nem kerülünk a szeme elé! — húzta el az orrát Imre. — Mert rá sem szeretek gondolni, mát fogsz te otthon kapni! — Én? Miért? — döbbent meg Gábor. — Még kérded? Ne tetesd magad! Mintha nem te indítottad volna dl a gépet! — Mit beszélsz? Mi van a géppel? — Látod. Itt van. — Nem történt baja? — Nem hinném. Mert akkor nem repülne. — Ne beszélj bolondokat! — Ez neked bolondság? No látszik, hogy még nem tértél egész«! magadhoz! Gábor most valóban vissza- hanyatlott párnáira. Mintha újból elvesztette volna eszméletét Imre is megijedt — Ne viccelj, te! — gombolta ki Gábor ingét — A gépet.., a gépet nem szabad engedni... — nyögte most Gábor és megragadta Imre kezét — Ne, ne bánts! — könyörögte. Imre megtapogatta bátyja homlokát — Ez lázas! — állapította meg Aztán a gyógyszeres szekrényhez lépett. Hosszasan keresett a fiolák között. Végre talált valamit mert két tablettát vett ki az egyik üvegcséből, és egy pohárba tette. Kis vizet engedett rá a csapból, aztán ke- vergetni kezdte, hogy jobban oldódjon. Gábor jajgatni kezdett — Fáj valamid? — lépett melléje az öccse. — A fejem... Adj innom! — Már készítettem orvosságot mondta Imre készségesen. — Ezt idd meg Aztán pihenj! Én addig elkormányozom a gépet — A géphez ne nyúlj! — figyelmeztette bátyja. De szemeit már nem tudta nyitva tartani. — Jó, jó, te csak aludj! — takarta be testvérét Imre, aztán a vezetőasztalhoz ment * Az Atomfizikai Kutató Intézet Kísérleti Telepének laboratóriumában — ahol eddig szó nélkül figyelték az eseményeket, Galambos főmérnök bekapcsolta az adót, és kezébe vette a mikrofont — Talán eszébe jut bekapcsolni a rádiót — súgta magyarázó- an. Kéznél akart lenni, hogy azonnal érintkezésbe léphessen fiaival, ha lehetőség nyílik rá. Imre mindenekelőtt az indítókart állította vissza, majd az atomrepülő ablakához lépett. A jelek szerint tájékozódni akart. v
