Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

1969. január 12. 3 Vasárnap Gázrobbanás, súlyos sérülés Január 9-én Mezőkovácsházán, a Kossuth út 175 szóm alatt Rigó Rozália lakásán szivárgás történt a propán-bután gázpalackból, melynek következménye robba­nás lett. A gázrobbanás igen nagy kárt okozott az épületben, emel­lett Rigó Rozáliát égési sérülé­sekkel kellett az orosházi kórház­ba szállítani. A robbanás tényle­ges okának kiderítésére vizsgálat indult. Tanuár 10-én Sarkadon a Lenin Termelőszövetkezetben Debrece­ni Imréné, az egyik irodában kannafedőből benzin- és gázolaj - keveréket öntött a tűzre, hogy azt felélessze. A gyúlékony anyag belobbant és meggyújtotta az iro­da berendezését is, ezenkívül Nagy Julianna statisztikus má­sodfokú égési sérüléseket szenve­dett, s a gyulai kórházba szállí­tották. Az anyagi kór mintegy b'000 forint. Üj szakosztályok a MAE-ban Megyénk mezőgazdasági szak­emberei szorgalmasan látogatják a Magyar Agrártudományi Egye­sület Békés megyei Szervezetének tudományos programját. Az ér­deklődésre való tekintettel a ve­zetőség már tavaly úgy határozott, hogy tovább növeli a szakosztá­lyok számát. Speciális ismeretek szerzésére most már hat szakosz­tály áll a MAE tagjainak rendel­kezésére, A szocialista brigádmozgalom a munka verseny legnépszerűbb formája Kik éa hogyan irányítsák a mozgalmat? Egy ankét tanulságai A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa a szocialista brigád­vezetők III. Országos Tanácskozá­sára való felkészüléssel kapcsola­tosan január 10-én ankétot tar­tott Békéscsabán, mélyen gazda­sági vezetők, párt- és szakszerve­zeti titkárok, valamint szocialista brigádvezetők vettek részt. A vi­ta alapját a SZOT által írásban kiadott anyag képezte, amely három fejezetre oszlik. I. fejezet: A szocialista brigádmozgalom je­lenlegi helyzete. — II. fejezet: A szocialista brigádmozgalom irá­nyításának néhány gondolata a politikai tömegmunkával való összefüggésben. — III. fejezet: A tömegpoilitikai munka feltételei­nek megteremtése a szocialista brigádmozgalomban. A SZOT vitaanyaga lényegében megállapítja: a tíz évvel ezelőtt kibontakozott szocialista brigád­mozgalom a népgazdaság valamennyi ágá­ban szilárdan meggyökeresedett és szinte minden vállalatnál a munkaverseny legnépszerűbb formája. Résztvevői a bérből és fizetésből élők leghaladottabb rétegét tö­möríti. A mozgalom kedvező ha­tást gyakorol a dolgozók erkölcsi felfogására, a szocialista rendszer­hez való viszonyukra, önművelé­si igényeik felkeltésére, termelési, gazdasági kezdeményezéseik bá­torítására. Tömegerejénél és tar­talmas tevékenységénél fogva ma már jelentős társadalmi és ter­melési tényező. „ A kezdeti idők legöntudatosabb brigádjai mellé azonban nagy számban csatlakoztak a mozga­lomhoz politikai érettség, öntu­nyeket is támasztanak a szocia­lista brigádokkal szemben. Az ankét részvevőd — ha ép­penséggel akadt egy-kót ellen­vetés — általában maguk is fel­ismerték a szocialista brigádmoz dat. felelősségérzet dolgában ke-1 galom bizonyos „felhígulását”. Es vésbé fejlett kollektívák is. Eh­hez hozzájön az, hogy á régebbi szocialista brigádok személyi ösz- szetétele kisebb-nagyobb mérték­ben állandóan változik, s így bi­zonyos „felhígulás” állapítható meg a mozgalomban, amit maguk a szocialista brigádok is éreznek. A vállalatok gazdasági vezetői, társadalmi szervei — köztük a szakszervezetek — a mennyiségi növekedéssel egyidejűleg nem fo­kozták a velük való foglalkozást. Lényegében a szocialista brigád- mozgalomban esetenként fellelhe-' tők még azok a negatív jelensé- j gek is, amelyek általában jellem­zőek a öntudatlan, elmaradot­tabb dolgozók magatartására A mozgalom a vitathatatlan gyöngeségek ellenére társadalmi fejlődésünket előrevivő hatalmas erő, amelyet megfelelő irányítás­sal, körültekintően kidolgozott és megszervezett segítségadással, a termelési célkitűzések megvalósí­tása mellett alkalmassá tehetünk politikai feladatok ellátására is. Kik és hogyan irányítsák a mozgalmat? — Természetesen a gazdasági vezetés együttesen a szakszervezettel. A továbbfejlődést pedig azzal le­het a leffjóbban elősegíteni, ha fokozottabb politikai követelmé­bár a vitában sok részletkérdésre kitértek, a javaslatokból lényegé­ben kicsendült az a vélemény, hogy a mozgalmat tovább kell fejleszteni. A vita során a hozzászólók sok értékes tapasztalatról szá­moltak be, amelynek alapján hasznos javaslatokat is tettek. Általános volt többek között az a vélemény, amit Kendra György- né, a Gyulai Kötőipari Vállalat igazgatója így fejezett ki: a szocialista brigádok elvárják, hogy tájékoztatást kapjanak a vállalat dolgairól, vonják be őket a gondokba is. Velük együtt sokx mindent meg lehet oldani. Külön figyelmet érdemelt dr. Pirityi Károlynénak, az MSZMP Békés megyei Bizottsága Propa­ganda és Művelődési Osztálya munkatársának a hozzászólása, aid hangsúlyozta, hogy a szocia­lista brigádoknak — a termelési feladatok mellett — politikai cél­kitűzéseket kell megvalósítaniuk, Ide tartozik elsősorban a párt po­litikájának népszerűsítése. Aktu ális kérdések: a gazdasági mecha- nizmus reformja, az üzemi de­mokrácia szélesítése (több jog és több kötelesség), a szövetségi po­litika, a szocialista hazafiság. De honnan Kennedy szenátor elnökjelöltsége volt. Bobby nyomban felfogta, hogy Jackienek ez a tervezett há­zassága politikai álmainak végét jelentheti. Onassisnak ugyanis a mérvadó amerikai közvélemény­ben olyan rossz a híre, mint egy maffia-vézérnek. Bobby végül, hosszas érvelés utón, rávette Athénből hazatért sógornőjét, hogy ne keresztezze a család po­litikai törekvéseit. Jackie esküvel fogadta, hogy a novemberi el­nökválasztásig tervét szigorúan titokban tartja. Alig két héttel később — 1968. június 5-én — Los Angeles-ben meggyilkolták Robert Kennedyt és Jackie újra szabadnak érezte magát Megle­hetősen rövid gyászidő letelte után Jackie az immár egyedül élő Kennedy-fivér, Edward sze­nátor társaságában Skorpió szige­tére utazott, Onassishoz. Edward is a házasság ellen foglalt állást, ám Bobby meggyilkolása Jackie kezébe olyan érvet adott, amely előtt a családnak meg kellett ha­jolnia: Jackie féltette saját és gyermekei életét s mert a Ken- nedyek az orvgyilkosoktól önma­gukat sem tudták megvédeni, ki akart kerülni a Kennedy-klan köreiből. Edward az Onassissal való találkozás után táviratot kül­dött anyjának: a házasságot nem tudja megakadályozni! A családi történet iróniája, hogy Jacqueline Kennedy 1963- ban Onassis va<"h+íán, a ChrLsti- nán saiátos küldetéssel fordult meg. Húga ugyanis beleszeretett _______ szerezzenek ehhez ismere­• teket ? Igen fontos a brigád veze­tték kiválasztása: emberileg és po Onassisba és Jackie férjhez akar-Ilitikailag ki alkalmas ilyen fcl- ta adni hozzá. Akkor John F.jadat ellátására? Vele együtt pe- Kennedy, mint az Egyesült Alla-«dig a kommunisták legyenek a mok elnöke, arra gyanakodott, ♦szocialista brigádok tevékenysé- hogy Onassis, sógornője révén,«Rónék motorjai. S ehhez mindjárt szeretné az USA-bar szalonké-thozzátehetjük, amit Lapusnyik pessé tenni magát, így feledtetve ? Mezőhegyesi Állami el azt a tényt, hogy az Egyesült;^aMg^rtb^tts^nak tit- Allamokban törvénytelenül sok-1 millió dollárt keresett Az utazáshoz ürügyet az szol-t többek között mondott: só­ikat számít a kommunisták pél­damutatása. ..r,. . ... , « Helyesen állapította meg Láp­gáltatott, hogy nem sokkal előbb; Imre> az SZMT munkatón^ néhány napos korában, meghalt thogy a szocialista brigádoknak a Jackie harmadik gyermeke és eztIvállalat feladatainak ismeretében a fájdalmat akarta — úgymond—? kell a vállalásukat megtenniük, az utazással levezetni. Gyerme-J Ehhez pedig, keit is magával vitte. Amikor* a vállalatnak — kétoldali szer- azonban Kennedy tudomást szer-I ződés alapján — biztosítania zett felesége utazásának egyéb in-J kell a feltételeket dítékairól is, megtiltotta további!A szerződést természetesen az közbenjárását Az amerikai nagy-Jadott (művezetői, részlegvezetői) politika nem nézhette jó szemmel 4szinten célszerű megkötni. Ldp- ezt a házasságot és Jackie kény-jcsei Imre kitért a kulturális vo- szerült véget vetni Lee húga ro-Tna,tkozású vállalásokra, a tovább- máncának, aki később egy len-jj^ulásra Mit tanuljanak a gyei mágnás, Radziwill felesége«brigád tagok? Azt ami a vállalat 2ett ♦ tevékenységével összefügg. A nagy politika - a nagy Ken-$ *** 320 ^t-f°1ialist® brj' nedv család. Jackie, aki szerette!ff^ ^f^i&ének fonto^a- „ fénvt és a nonmát úira m-e*gáro1’ amel3'nek főként abban óira ezzel találta masát szembengíkelL .rTgnyilválüllnia’ h°Sy a újra ezzel találta magat szemben.«ga^g^gi vezetők bevonják őket miközben tőle idegen célok meg-Ja fontos kérdések megoldásába. A valósítására kényszerült: ahogy aimegbecsüléshez tartozik munká­„klan” döntött, neki aszerint kel-Jjuk rendszeres figyelemmel való lett cselekednie. ♦ kísérése, értékelése, eredményeik Hogy 1963-ban Jackie néhány*elismerése. hónappal a dallasi tragédia előtti ,Lipták Pálnak, az SZMT titká­nemcsak meghalt legkisebb gyer-íra^ zarószavaival ért veget az meke iránti bánatát feledni ment * L,tapa'sfte]atei Onassis yachtjára, ez a Kennedy TfF, család köreiben csak most vált ismertté. (Folyt, köv.) ^Szocialista Brigádvezetők III. Or- Jszágos Tanácskozása eredménye- Jsen oldja meg a feladatát. * P. B. Csöpögő kutakkal nem lehet korszerű vízellátás M indig gyanút fogok, ha va­laki csodálatos dolognak mondja, ecseteli a társadalmi fo­lyamatok közül azt, ami éppen a legtetszetősebben hangzik. Napja­inkban: az új mechanizmust. Bár ez valamennyi társadalmi folya- j matot felölel, s egetverőbb is a ci tálasa. Miért a gyanúm? Azért, mert} az ilyenek szavait afféle majálisi léggömböknek tartom, amelyek j csillogva szállnak a magasba és 1 ott szétpukkadnak. És mi lesz be- I lőlük? Semmi. Nem azért nem I tettem a „semmi” szó után felki­áltójelet, mintha valamiféle rezig­náltság kerített volna hatalmába, hanem azért, mert akkor kiáltunk fel, miután a léggömb felröppen, nem pedig, miután kipukkad. De hát más a majális és mások a köznapok. S mind a kettőnek megvannak a játékszabályai. A majálisnak az, hogy a papírcsákó i is csillogjon, pedig mindenki tud- j ja, hogy órák vagy talán percek múlva a szemétdombra kerül. Ez a mulatságok törvénye. De a köz­napokon nem a mutatványosbó­dék körül forog a világ, ezért a csodálatos dolgok „kikiáltóira” al­lergiás vagyok. Ezért nagyon is örültem, hogy részt vehettem a j gyulai járási párt-vb ülésén, ame- j lyen a községek kommunális helyzetérői tárgyaltak.- Itt a köz- j napi játékszabályokhoz tartották I magukat és fordított sorrendet állítottak fel: hol fogják meg aj dolgokat, hogy a falvak tovább ] fejlődjenek és nem citáltak sem- I miféle csodákat. Mivelhogy sem- j miféle csodától nem várható, j hogy egységes csatornarendszert! építsenek ki a községekben a j szennyvíz levezetésére, mert I anyagi fedezetet nem tudnak erre biztosítani a közeljövőben, ezért a járható út, hogy a családi házak­nál építsenek tisztítókat. A csa­padékvizek elvezetésére a csator­nahálózat terve elkészült, de ez isi csak fokozatosan építhető meg. t Legrosszabb a helyzet Sarkadon a Teleki részen, ahol egyáltalán nincs csatorna. Méhkeréken csaknem az egész községben ha­sonló a helyzet. És rövid időn be­lül nagyobb változás nem várha­tó. Azt lehet mondani, hogy a járdahálózat megfelelő, mégis a lakosok minden összejövetelen szólnak erről, mert az utcák nagy részében csak az egyik oídalon van járda, egy része az is kes­keny. Ezért a községek a járdák szélesítésére, bővítésére évente egymillió forintot fordítanak. tatán a vb megtárgyalta a 1*8 sokféle és jogos igényt, ajánlotta, hogy a megvalósulás sorrendjét meggondolva állapít­sák meg, mert az anyagi lehető­ségek korlátozottak. Annyi el­mondható: miután a villamosí­tás befejeződik, lássák el a la­kosságot vízzel; csöpögő kutak­kal nem lehet kulturált, korszerű a vízellátás. Nagy gond a szenny­víz, a csapadékvíz elvezetése, mégis a főfeladatok közt ez ke­rülhet a második helyre. Mint­ahogyan rögvest követnie kell en­nek az egészségügyi ellátás felté­teleinek a biztosítása. Természe­tesen a községek sajátosságai, lehetőségei, szükségletei szerint kell megszabni mindennek a sor­rendjét, idejét, hiszen semmiféle csodára nem lehet és nem is kell számítani. A községek bevételi fő forrása a községfejlesztési hoz­zájárulás, s ezt egészíti ki a tár­sadalmi munka. Ezzel kapcsolat­ban különösen aláhúzták a tár­sadalmi összefogásnak azt a for­máját, amely szerint a községek­ben levő vállalatok vezetődnek, dolgozóinak meg kell érteniük, hogy az adott településnek a la­kosai, s ha a községben létesül valami, annak áldásait ők is él­vezik a többi lakossal együtt. Ha mondjuk, valamelyik község­ben orvosi lakást akarnak építe­ni, éppen az egészségügy javítása miatt, ez a községfeljesztési ala­pot nagyon megtépázná, s a jár­dára, meg másra alig jutna. Ilyen esetben az az járható út —- és más esetben is —, hogy ha mondjuk az orvosi lakás 200 000 forintba kerül, a tanács adjon eh­hez 20—30 000 forintot és telket, a többit a vállalatok, ktsz-ek, termelőszövetkezetek adják. ■ Mintahogy ma már Jerikó falai semmilyen trombita hangjá­tól nem omlanának össze, az or­vosi lakások falai pedig nem áll­nak össze semmilyen gyönyörű szavaktól sem. Bár nem volt cé­lom, hogy ide jegyezzem: OTP- kölcsönnel 1967-ben 384 új és 123 toldaléklakóházat építettek, 1968-ban pedig 244 újat és tolda­léklakóházat 111-et Azért nem akartam feljegyezni, mert ez nem növelte a számok arányában a lakóházakat, mégpedig azért, hogy az újonnan épültek nagy ré­sze helyett tanyákat bontottak le. Mégis ide jegyeztem, mert akik­nek ezt sikerült elérniük, kultu­ráltabb körülmények közé kerül­tek. Ez egyben a falusi életfor­ma bizonyos változását is mutat­ja vagy legalábbis ennek irányát. Elég itt utalni a villanyra, a jár­dára, az orvosra, a jó ivóvízre. A gyula járási párt-vb tagjai is ezt az utat egyengetik tovább, amit a IV. ötéves terv elgondolásai részleteiben is mutatnak. Az ivó­vízellátást közművesítéssel több községben be akarják fejezni; csapadékvízelvezető-csatomákat szintén több községben akarnak építeni. Bölcsődék, orvosi rende­lők és lakások, gyógyszertárak, időseknek napközi otthonok épül­nek. H em sorolom tovább, hiszen nem véglegesek a döntések, az anyagi feltételeket is számba kell venniük, de ott és úgy fog­ják meg a dolgokat, ahogyan legjobban tudják az ügyet előre­lendíteni, az embereket szolgálni. Mert ez az érdemi munka, ez a második évébe lépő gazdasági irányítás rendszer „titka” is. Cserei Pál A szocialista országok gazdasági fejlődéséről A Pravda pénteki számának vezércikke a szocialista országok 1968. évi gazdasági eredményeivel foglalkozik. A Szovjetunióban az elmúlt évben ipari termelés növekedése az 1967-es évhez viszonyítva 8,3 százalék volt, Bulgáriában az elő­zetes adatok szerint 11,7 százalék, Magyarországon 6, az NDK-ban csaknem 6,5 százalék, Lengyelor­szágban 8,9 százalék, Romániában pedig 11,2 százalék. Mongóliában az ipari termelés évi átlagos nö­vekedési üteme a negyedik ötéves terv három évében 7,9 százalék volt. Növekedett a termelés Cseh­szlovákiában is, annak ellenére, hogy ez az ország az utolsó idő­szakban gazdasági nehézségekkel küszködött, amelyeket az elmúlt évek gazdaságpolitikájában elkö­vetett hibák, illetve az antiszocia- liste erők cselekményei idéztek elő. A KGST tagországainak lakos­sága a világ lakosságának tíz százaléka, ez«* az országok a vi­lág területének 18,4 százalékát foglalják el, viszont a világipari termelésben való részesedésük 31 százalék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom