Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

lWfc január 2*. 5 Szerda Tojástisxlíló ff ép Lenin művei az Egyesült Államokban „Ma sürgetőbb szükség, mint valaha, hogy felhívjuk az ameri­kai nép figyelmét Lenin Műveire” — jelentette ki a TASZSZ tudósí­tójának James Allen, az Interna­tional Publichers kiadó igazgató­ja. Több mint négy évtizeddel ez­előtt ez a kiadó volt az, amely Észak-Amerikában megkezdte Lenin Műveinek kiadását. 1927- ben „A materializmus és az em- piriokriticizmus-t jelentette meg, utána Lenin Válogatott Műveit adta ki, előbb hat, majd 1935— 1936-ban 12 kötetben. Lenin születésének közelgő év­fordulója kapcsán az amerikai kiadó közreadja Lenin Műveinek gyűjteményes kötetét, amelyben a szerző az Egyesült Államok egy­kori problémáit boncolgatja. Endrődön új orvosi lakást vásároltak, Szarvas korszerű rendelőt kap Lapunkban is beszámoltunk an­nak idején a NEB járóbeteg-ellá­tással kapcsolatos vizsgálatáról Az olvasók bizonyára örömmel nyugtázták, hogy a népi ellenőrök nemcsak feltárták az orvosi ren­delőkben s általában a betegellá­tásban tapasztalt hiányosságokat, hanem hasznos javaslatokat is tet­tek ezek megszüntetésére. Még ér­dekesebb azonban, hogyan való­sulnak meg ezek a javaslatok. Nos, a Szarvasi Járási, Városi Népi Egyes európai országokban egészségügyi előírások tiltják a szennyes tojások forgalmazását. Egyszerű lemosással nem mindig távolíthatók el a tojáshéjra tapadt piszokfoltok', ezért gépet kellett konstruálni a munka hatásos és termelékeny végzésére. A képen látható angol gyártmányú félauto­mata tojástisztító gép szárazon, gumiszalagos dörzsöléssel távolít­ja el a szennyet. Még a kissé re­pedt vagy gyenge héjú tojás is épségben átfut az 1000 db/óra tel­jesítményű gépen. Törés esetén egy érzékelő azonnal külön pályára tereli és eltávolítja a tojást, hogy ne akadályozza a folyamatos mun­kát. EXPO—1970 Csehszlovákia egyike azoknak az első országoknak, amelyek be­jelentették, hogy 1970-ben az Osaka-i világkiállításon nemzeti napot óhajtanak tartani. Eddig ezzel az igénnyel Csehszlovákián kívül Ausztria, Burma, Svájc, Hong Kong, Kanada, Tanzánia, Üj- Zéland és Thaiföld lépett fel. A japán kormány elhatározta, hogy a világkiállítás idején hivatalos látogatásra meghívja az Expo— 1970-en résztvevő valamennyi or­szág államfőjét. Szeneslapát jut az ország első szakmunkás-tanulójának? Al ujszalontai Béke Tsz szerződött tanulója, Jámbor Lajos tavaly lett szakmunkás. A Két- egyházá Mezőgazdasági Gépész- képző Szakiskolán végzett, mel­lesleg a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen első helyezést ért el, okleveleivel a zsebében azonban nem kapott munkát a tsz-ben. A békéscsabai villanyte­lepen szenet rakodott addig, amíg a szakiskola tanárainak segítségé­vel sikerült a Bánkúti Állami Gazdaságban elhelyezkednie. „A végzett mezőgazdasági szak­munkások mintegy 35 százaléka nem a szakmájának megfelelő te­rületen dolgozik és mintegy 55 százalékának nincs biztosítva sem az erkölcsi, sem az anyagi elisme­résA KISZ megyei végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésére készült jelentésből idéztünk. Ez­után hadd emlékeztessünk egy kö„ zelmúltban zajlott másik jelentős tanácskozás felszólalójának, Ko-1 vács Ferencnek szavaira. A Domb­egyházi Állami Gazdaság igazga­tója a mezőkovácsházi járási párt. bizottság ülésén kifejtette, hogy mezőgazdaságunk egyik legége­tőbb problémája a szakmunkás-1 még főként ipari pólyákat java­tudunk valamit, azonnal jelent­kezünk. Galambos főmérnököt nem elégítette ki a válasz. Sem a fiaiért aggódó apa, sem a gépe sorsát féltő feltaláló nem tudott belenyugodni ebbe . a semmit­mondó válaszba. Mi az, hogy a gép az Amazonas torkodatvi- dékén tűnt el? Hova lett? Az óceánba zuhant vagy a folyó­ba? Szárazföldön ért-e földet, vagy vízen? Az őserdőben vagy lakott hely közelében? Mindent szeretett volna tudni. Nemcsak a helyet, de a gép ál­lapotát és a fiúk sorsát is. S nemcsak tudni, hanem se­gíteni is. Annyit tudott, hogy a gép automatikus fékberendezése a közvetlen zuhanást megaka­dályozta, de a képadás megsza­kadása és a fiúk riadt tekinte­te mégis arra engedett követ­keztetni, hogy a leszállás körül nem ment minden simán. És ha földet is értek, bizton­ságban vannak-e? S ha a tengerbe estek? Igen, igen, ez újabb problé­ma. Maga a gép nem merül el, hacsak meg nem sérült, de az Amazonas torkolatán messze kisodródhat a nyílt óceánra, és mi lesz akkor a fiúkkal? Az élelem ugyan pár napig ki­tart. de az ivóvíz addig sem. Mindezek a kínzó kérdések irra az elhatározásra juttatták, hogy maga indul a gép és fiai elkutatására. Az új, nagy hatósugarú táv- ányító berendezés összeszere- sében munkatársai már az ite alaposan előrehaladtak. Az olt a terve, hogy némi módo- jitéeal pár óra alatt befejezhe­tik a munkát, és az egész ké­szüléket egy repülőgépbe épít­ve még a délelőtt folyamán el­indulhat Dél-Amerika felé. Ha minden jól megy, délre elérheti az Amazonas vidéket Ott ak­kor még csak reggel nyolc óra van, talán nem érkezik későn. Tervét azonnal közölte a miniszterrel. — Akaratos ember maga — nevetett a miniszter, pedig haj­nali álmából ébresztették. — De igaza van! Most már én is azt mondom: menjen! Bárme­lyik gép személyzetével együtt rendelkezésére áll. Kívánom, hogy útja eredménnyel járjon, és minél hamarabb hozza haza fiait és a gépet. Megindult tehát a lázas mun­ka a telepen. A laboratórium minden munkaitársát riadóztat­ták, és azok hajnalban már hozzáláttak a tervek megvaló- sitásához. A repülőtér két heli­koptert küldött a már elkészült alkatrészekért, és azokat azon­nal a repülőtérre vitte. Egyik­kel maga Galambos főmérnök is lement, hogy a megfelelő gé­pet kiválassza. A repülőtéren örömmel fo­gadták. Látszott, hogy ők is szívesen segítenek a Ratoplan felkutatásánál. A repülőtér pa­rancsnoka maga vitte a főmér­nököt a hangárokhoz. — Nekem olyan gép kell, amelyik gyors, megbízható, és nagy hatósugarú — mondotta a főmérnök. — Akkor a D 24-est ajánlom. Azzal akár kétszer is körülre­pülheti a Földet. Igaz, kicsit régi, de kényelmes és megbíz­ható. (Folytatjuk) hiány. Jól képzett vezetők „középkáderek” ma már sok gaz­daságban vannak, de a tudomá­nyos alapossággal kidolgozott technológiai elképzelések több­nyire a gyakorlati végrehajtásban akadnak el. Hiába kívánják meg­honosítani a legkorszerűbb mun­kamódszereket, ha se a brigádve­zető, se az egyszerű emberek nem értenek hozzá. A tradíció a föld­művelésnek az a „tudománya”» ami apáról-fiúra szállt — gene­rációkon keresztül megfelelő volt — ma már nem elég. Könnyebben, célszerűbben, más módszerekkel szükséges dolgozni, ennek azon­ban egyik legnagyobb akadálya, hogy nincs elég képzett szakmun­kás. Ha így van — márpedig nem kétséges, hiszen a szakmun­káshiány gondjai közismertek — miért kellett szenet lapátolnia Jámbor Lajosnak? S miért nem találja meg számításait az iskolák végzett hallgatóinak zöme? Meg­döbbentő ellentmondás, melynek magyarázata a régi és az új harcá­ban, a begyökeredzett megszoká­sok visszahúzó erejében rejlik. Azok a vezetők és azok a tsz- tagok, (rendszerint ugyanis hiába látják jól a szakmunkások alkal­mazásának fontosságát az elnök meg az agronómus, ha Józsi bácsi az öreg Jani, meg a többiek nem hajlandók elismerni a különbsé­get, ami a szakképzett és az ösz­tönös munka között van), akik nem igyekszenek képzett munka­erőkkel felfrissíteni a gazdaságot, saját maguk alatt vágják a fát. Nem vitás, hogy a korszerű tech­nológiák meggyökereztetése végső soron az önköltség csökkentését, a jövedelem emelését eredménye­zik, s fiatal szakmunkások nélkül szinte elképzelhetetlen egv tsz perspektivikus fejlesztése. Ai igazság az, hogy a kirí­vó értetlenségekkel egyidőben jó példákat is találni megyénkben. A tótkomlósi Viharsarok Tsz például baromfi-kombinátjának fejlesz­tésénél csak szakmunkásokat kí­ván foglalkoztatni, a dombegyhá- zi Petőfi Tsz új korszerű szarvas­marha-telepén csak szakképzett j munkaerőt alkalmaz. A kiváló eredményeket elért füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz is ismert arról, hogy igen megbecsüli a szakmun­kásokat. Ahhoz viszont még so­kat kell tenni, hogy a szakképzett munka megkülönböztetett anyagi elismerése mellett, nagyobb társa­dalmi megbecsülést kapjanak a mezőgazdasági szakmunkások. Hogy bizonyos rangra emelkedjen a falu és az üzem közvéleménye előtt a szakmunkás-képzettség. A KISZ megyei végrehajtó bizottsá­gának ülésén több javaslatot ve­tettek fel ennek érdekében. Kívá­natos volna javítani a pályavá­lasztási tanácsadást is, hiszen az általános iskolák tanárai ma is sóinak végzős növendékeiknek. Néhány helyütt nem is ismerik pontosan a mezőgazdasági szak­mák lehetőségeit. A KISZ VB ja­vasolta, hogy a megyei tanács me. zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tálya dolgozzon ki perspektivikus programot a mezőgazdasági szak­munkástanuló-iskolák személyi és tárgyi feltételeinek javítására. A legjelentősebb változás, a fur­csa ellentétek feloldódása termé­szetesen csak akkor várható, ha a mezőgazdasági üzemek dolgozói, a tsz-ek tagjai felismerik, hogy a szakképzett fiatalok megbecsü­lése nem az idősebbek hátrányos megkülönböztetését, hanem az egész közösség gyorsabb, eredmé­nyesebb boldogulását szolgálja. Vajda János Ellenőrzési Bizottság rövidesen ülést tart és számba veszi, mi­lyen változások tapasztalhatók a vizsgálat óta Szarvas, Endréd, Gyoma rendelőiben. A Szarvasi Városi Tanács VB- elnöke azt közölte a NEB-el, hogy az egészségügyi csoportvezető fi­gyelmét felhívta a központi or­vosi rendelő helyiségének követ­kezetesebb ellenőrzésére. Olvasó­ink emlékezhetnek rá, hogy ennek a rendelőnek a tisztasága ellen ko­moly kifogás merült fel. Az 1969. évi költségvetésben nagyobb ösz- szeget biztosítanak a rendelő fes­tésére s megrendelték a szellőzó­berendezést. Még örvendetesebb azonban, hogy 1970-ben korszerű, új rendelőt kap a város. Gyomén 500 ezer forintot for­dítanak ez évben a rendelő bővíté­sére. Megoldják a dolgozók szo­ciális gondjait és központi fűtés­sel látják el úgy az orvosi szobát, mint a várakozóhelyiséget. Endrődön orvosi lakást vásárol­tak 150 ezer forintért, s mindkét körzeti orvos lakásába bevezetik a telefont még az idén. Gondos­kodnak arról is, hogy az eddiginél rendszeresebben, alaposabban ta­karítsák a rendelőt. Reméljük, hogy a többi járás­ban is hasonlóan realizálódnak a járóbeteg-ellátás színvonalának emelését szolgáló NEB-javas la­tok. B. D. MUSORKALAUZ Televízió BUDAPEST: 17.58 Hírek. 18.05 Egyesült erővel. Ipari riportfilm. 18.25 A világ nagy vasútjai. Ma­gyarul beszélő francia filmsorozat 10. Egyik óceántól a másikig (ism.). 18.50 Esti mese. 19.00 Utak találkoznak. Dokumentumfilm. 19.20 Jazziskola... A trombita. 19.40 Távol az isten, közel az Egyesült Államok. Lati n - Ameri kába n jár­tunk... Róbert László és Szolnok Péter műsora I. 20.00 Angyal ka­landjai. A jobbik egérfogó. Ma­gyarul beszélő angol film. 21.10 Tudósklub. Tudomány és társada­lom. 21.50 Tv-híradó — 2. ki­BUKAREST: 16.35 Az orvostu­domány köréből. 17.05 Német nyelvoktatás. 17.30 Képzőművé­szetről fiataloknak. 18.40 Premier előtt. 19.50 Könnyűzenei műsor. 20.20 Filmmúzeum. BELGRAD: 13.25 Labdarúgó­mérkőzés közvetítése. 17.30 Jég­korong: Jugoszlávia—Románia. 20.35 Majer: Ocenasek naplója — 11. rész. 21.35 Képernyő a képer­nyőn. Rádió KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20 Zene­kari muzsika. 9.00 Orvosi taná­csok. 9.05 Operettrészletek. 9.34 Egy mérnök a forradalomban. 10.10 Kamarazene. 11.00 Iskolará­dió. 11.30 A Szabó család. 12.15 Tánczenei koktél. 13.00 A világ­gazdaság hírei. 13.21 Zenekari mu­zsika. 14.25 Körösi Marianne éne­kel. 14.39 Kis történetek, nagy mu­zsikusokról. 15.15 Iskolarádió. 15.55 Operettdalok. 16.10 Üj fel­vételeinkből. Gabos Gábor zon­gorázik. 16.28 Mai témák — mai dalok. 16.38 A királylány zsámo­lya. Regény folytatásokban. 17.05 Külpolitikai figyelő. 17.20 Wag­ner: A walkür — jelenet a II. fel­vonásból. 17.43 Ady, a politikus. 18.20 Népzenei Magazin. 19.30 Az elmúlt év legjobb tánczenei felvé­teleiből. 20.00 Dupla vagy semmi... 20.45 Ábrahám Pál operettjeiből. 21.05 Jasha Heifetz hegedül. 21.20 Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 22.20 Üj lemezek. 22.51 A felső­fokú oktatás és az ipar kapcsolata. 23.01 Népi muzsika. 23.41 Meyer- ber operáiból. PETŐFI RADIO: 10.00 Köny- nyűzene. 10.40 Világvége. Elbeszé­lés. 11.00 Verdi: Ernani. Négyfel- vonásos opera. 13.17 Könnyűzenei híradó. 14.08 Kedvelt régi meló­diák. 14.55 Irodalmi érdekességek. 15.00 A lipcsei rádió új felvéte­leiből. 15.15 Orvosi tanácsok. 15.20 Susanne Danco énekel. 15.36 La­dányi Mihály versei. 15.41 fsota Irén énekel. 16.05 Szimfonikus ze­ne. 16.30 Reform és gyakorlat. 16.40 Az Állami Népi Együttes műsorából. 17.00 Szerenádok — operákból. 17.20 Féltékenység — hatáskörben. 17.30 Délutáni fris­sítő. 18.10 Új könyvek. 18.13 Schu­bert: III. szimfónia. 18.38 A histó­riák forrásánál. 18.58 Bakos Géza táncdalaiból. 20.30 Csendes Don — V. rész. 21.23 Népdalcsokor. 21.49 Lajtha László: Hárfaötös. 22.20 Táncmelódiák. SZOLNOKI STÚDIÓ: a 222,38 m hullámhosszán 18—19 óráig: Alföldi Krónika. Az ösztönzőkről. Operettrészletek. A vásárlók érde­kében. Ki? Hov*’ "űrt? Tánc- lépésben. MOZ. Békési Bástya: 4 és 7 órakor Egri csillagok I—II. Békéscsabai Brigád: Ne ingereljétek a mamát. Békéscsabai Szabadság: Velejéig romlott. Békéscsabai Terv: A nő hétszer. Gyulai Erkel: A Kalózka­pitány újra tengerre száll. Oros­házi Béke: A legszebb hónap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom