Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-22 / 17. szám
196t. Január 22. 6 Szerda A televízió múlt heti FÓRUM műsorában tucatnyian tették fel a kérdést az ország vezető emberei egy csoportjának: milyen út szünteti meg leghamarabb a város és a falu közötti különbséget? Lényegükben egybehangzónak a feleletek, mégis, mivel a különbségek megszüntetésének útja is rendkívül bonyolult és összetett, valamennyi választ adó a maga szakterületének teendőit hangsúlyozta ebben a történelmi feladat, ban. Volt, aki az ipartelepítés hatásait emelte ki, volt. aki a mezőgazdasági üzemek gépesítésével együttjáró következményekre utalt, aztán, aki a kulturálódás le-, hetöségednek fejlesztését hangsúlyozta, a következő válasz a kommunális ellátottság városi szintre emelését tette első helyre, s mindÜZEM A FALUBAN BÉKÉSSÁMSON — egyik felelet együtt adta meg a kérdésre elhangzó sokrétű választ Ne gondolja azonban senki, hogy a kérdés és a válaszok csiupán elméletiek. Napjaink gyakorlata, a szocializmus építésének gazdaságpolitikája szakaszról szakaszra törekszik a cél felé, amikor már valóban nem lesz különbség a falu és a város életkörülményei között. Nézzük meg ennek gyakorlatát egy közepes nagyságú község, Bé- késsámson esetében. Nő a foglalkoztatottság — nő a gond Tavaly tavasszal száznyolcvanhét aláírással egy nőküldöttség állított be a tanácsházára. Az aláírók zöme is nő volt. Azt kérték, intézné el a tanács, meg a párt- szervezet, hogy a Hódmezővásárhelyi Divatkötött Árugyár telephelyet létesítene Békéssámsonban. — Nincs hol dolgozzunk, gyerekeink meg nőnek, több pénz kell a család eltartására — mondták az asszonyok. Tárgyalás tárgyalást követett, végül a megye, a járás és a község vezetői megegyeztek a gyárral. A helyi tanács helyet biztosított és vállalta, hogy kettőszáz asszonyt, lányt ad az üzemnek. A telephely fél éve működik, új színfoltot varázsolva a 3600 lakosú község éleKétségtelen, ez maga is előny. Ám a gondok megoldásának zöme még a község vezetői előtt állnak. Akármelyik városnak is becsületére válna az a tiszta, neon csövekkel fényesen kivilágított üzem, amelyben jelenleg két műszakban 110 asszony és lány — és csupán öt férfi — dolgozik. — Lassan belejönnek az új munkarendbe az asszonyok —• mondja Kovács Bálintné telepvezető. Nem könnyű dolog ugyanis ez az új munkarend. Az üzem ittléte nemcsak új milliót hozott a községbe, hanem akarva, akaratlan formálja, új életmód felvételére Kovács Bálintné türelmesen foglalkozik az új munkásnőkkel. tébe. És működése számos előre látott és előre nem látott nehézséget támasztott. Az előre látottakkal megbirkóztak vagy most birkóznak a község vezetői. — Az üzem nemcsak ipart hozott községünkbe, hanem növelte a társadalmi és kommunális igényeket is. Békéssámsont mindösz- sze hat kiloméier távolság választja el Hódmezővásárhelytől. Ügy mondom választja el, mert a föld út, amely összekötött bennünket a várossal, tavasszal, télen és ősszel járhatatlan volt. Az anyag- és áruszállítások miatt most új műútat kellett építeni. Meg is építtettük. A tanácselnök, Ludover József az üzemtelepítés áldásos következményeit sorolja ezután. Azt, hogy a megye egyik legtávolabbi csücskében elhelyezkedő község egyszerre kitűnő közlekedést kapott. Nemcsak az útépítéssel, hanem a járási székhelyről közlekedő autóbuszjárat sűrítésével is. Naponta most már hatszor lehet a községből kulturált módon utazni akár a járás, akár más megye községeibe, városaiba Békéssám- son már nem az „isten háta mögött” van. készteti az embereket is, már azo. kát, akiknek valamiféle közük van az üzemi munkához. Sőt, ezentúl új igényeket is támaszt bennük. Akad ugyanis olyan eset, hogy a régi még legyőzi az újat Igaz, hogy majdnem kétszázan kérték a megindítását,. de az is igaz, amikor aztán megindult az üzem, egy két hét után otthagyták az éltesebb asszonyok. — Nem tudunk mi már egyfolytában nyolc órát ülni — mondták. Az igazsághoz tartozik, hogy a csirkéket, malacokat kellett etetni, főzni kellett a családnak és a kettőt nem tudták egyeztetni. Huszonötén léptek ki a munkából. Még most is üres a helyük. — Egyelőre csak 70 százalékos a termelésünk, — folytatja a telepvezető —, de sokan már otthonosan jámak-kelnek a munkatermekben és túlszárnyalják a száz százalékot, mint Kotorman Julianna. Van olyan hónap, amikor 1400 forintot keresnek a jól dolgozók. Az üres gépekhez pedig a közeljövőben fiatalokat állítunk. Már tizenhat jelentkező , van... Víz és kisvendéglő o láthatáron Évszázados probléma itt is a ízhiány. Kevés a kút. ami van, íz is gyengén szolgáltat. Az izem pedig többek kőzett közművesítést is követel. Az az egyetlen Norton-kút, amelyikkel rendelkeznek, ihatatlan vizet ad, ezért a tanács lajtokkal szállítja átmenetileg a vizet az üzemnek. A földművesszövetkezeti egységek, a szikvízüzem hasonló nehézségekkel küzdenek, egyszóval kike] rülhetetlen a jó ivóvízellátás meg- i teremtése Békéssámsonban is. — Láttuk ezt és már tavaly hozzákezdtünk a törpevízmű lóte- - sítéséhez — mondja Ludover elv- ‘ társ. — Fúrattunk egy 150 és egy 350 méter mélységű kutat és ebben az évben újabb 50 méteres ! kút fúrását fejezzük be. Ez lesz az alapja a törpevízművünknek. Hátra van a társulás megszerve- i zése. hogy kinek mennyivel kell hozzájárulnia a fenntartási költségekhez, és rövidesen megoldódik ez a problémánk is... Amikor a tanácsházán jártunk, éppen akkor időzött ott egy küldöttség, amelyik a vízműépítés adminisztratív és más feladatait fektette papírra. És éppen akkor tettek pontot arra az intézkedésre is, amely a belterület utolsó négyszáz méterén zárta le a község villamosítását. A felszabaduláskor mindössze nyolcszáz méternyi villanyhuzalja volt Békéssám- sonnak, ma huszonegy kilométer. Villamosították a szövetkezeti üzemegységeket is. A betonlapos, új piactérről sétálunk a főutca irányába. Oj üzem, villany, víz. A hosszú út derekán impozáns kultúrotthon, mozi hívja magára a figyelmet Errébb az aszfaltozott járdára néző szép portálok, néhány korszerűen dekorált üzlet. Azért valahogy kevésnek tűnik a boltok száma. — Kevés is — mondja egy aszszony (a nevét nem kérdeztem meg) és még kevesebb lesz, ha az új telepen megszüntetik a fűszerboltot. Pedig olyasmiről beszélnek.« — Nemcsak a fűszerboltot, az italmérőt is. ■— Én, tetszik tudni, az új üzemben dolgoziam és nagyon terhes, hogy ha meleget akarok enni, akkor műszak után nekiláthatok a főzésnek, ha ugyan kapok valami főznivaló húst estefelé... Jó lenne egy kisvendéglő, amelyik meleg ételt adna az üzemieknek, meg talán az ide érkező vendégeknek is, mert mostanában sokan érkeznek Sámsonra... — Hogyan állunk ezzel valójában, elnök elvtárs? — kérdezzük Ludover Józsefet. — Egészségügyi okokból tényleg meg akarják szüntetni a magánházban levő fűszer- és italboltot. Ez azt jelentené, hogy 700 ember 1,5 km-re járna másik boltba. Fejleszteni úgy sem lehetne az újtelepi boltot, pedig az üzlethálózatunkat szükséges lenne tovább fejleszteni. A bank azonban nem ad hitelt a földművesszövetkezetnek. Azt mondják, annak ad, aki hamarább visszafizeti. Szerintünk egy bizonyos pontig ez helyes, a fő szempontnak mégiscsak annak kellene lennie, hogy az kapjon, amelyik jobban rászorul. Jogos a kisvendéglő igénye is, különösen most, hogy üzemünk lett. Ezeket az igényeket előbb- utóbb ki kell elégítenünk... Miért zárják be a tanyai iskolát? Gond az egyik oldalon, fejlődés, eredmények a másikon. Néhány j éve még a helyi fmsz-bolt köl-! csönzője látta el a község asszonyait különböző háztartási gépek- < kel, főleg mosógéppel, hogy meg- i könnyítse munkájukat. Kis kétke- j rekű targoncára kötözték a mo- j sógépet s naponként öt forintért használhatta bárki. Ma már mosolyognak az asszonyak ezen az „őskorszakon”. A községben több száz mosó- és egyéb háztartási gép, 280 tv és 960 rádió van. Helyben ki lehet cserélni a gazpalackokat, rezsó fölött 240 háztartás- 1 ban főzik az ennivalót. A techni- ' ka, valamint az általános ismeretek, a tudomány legfontosabb gyakorlati követelményei lassán a fejekbe is „betáplálódnak”. Erről a pártszervezet, a TIT gondoskodik, melynek előadói az élet különböző területeire alkalmazandó tudnivalókról számolnak be rendszeresen a község tanulnivágyó lakóinak. Dicséretre méltóan bekapcsolódnak ebbe a munkába a pedagógusok és a község két körzeti orvosa is, akik letelepedtek már a segítségükkel is mindjobban kulturálódó, fejlődő Békéssámsonban. Dr. Szalontai László egyben tanácstag és állandó bizottsági elnök is. Egyik legtevékenyebb részese a község társadalmi életének. Érthető az aktivitás az értelmiségiek részéről, hiszen szőkébb hazájukká választották a községet, és annál jobb, színesebb és könnyebb lesz itt az élet, minél inkább segítik a fejlődést maguk is. A pezsgés ellenére azonban itt- ott jelentkezik ma is, a belterületen csakúgy, mint a külterületen nak tanulni. Csak azért, hogy nagyobb legyen a költségünk. Ez a ház meg kihasználatlaául áll... Nem kellett volna megszüntetni itt a tanítást!.... Azt azonban nem tudja a bácsi, hogy azok a gyerekek, akik innen is elmentek annak idején középiskolába, mint például Borka János, az első év derekán kénytelenek voltak kimaradni, mert értetlenül álltak az orosz órákon, kémia' órákon. Ezekre a tantárgyakra itt bizony nem tanítottak őket. A felszereléshiány, a pedaGabonaraktár lesz a cserepesi, ma még üresen álló iskolából. az értetlenség, az elégedetlenség. Cserepesen jártunk, ebben a kiterjedt tanyaközpontban, ahol bizony elég távolra esnek egymástól a házak. Egy nagy sárga épület — a volt iskola — előtt emberekkel találkozunk. — Az üres iskolát nézik? — kérdezte az öregebbik. — Már negyedik éve nem használja senki, a gyerekek meg a községbe járgógushiány miatt az ilyen gyerek nem tudta felvenni a versenyt akár a községi iskolákból kikerült diákokkal és félbe kellett szakítani tanulmányait. Csókáson jelenleg is négyen járnak az első, hárman a második és hatan a nyolcadik osztályba. Egyszerre együtt a többi osztályokkal. Szinte lehetetlen ilyen körümények között a tanítás. Minél nagyobb a tudás, annál gyorsabb az előrehaladás Egyben azért igaza van a mor- golódónak. Abban, hogy nagy luxus volt négy évig üresen hagyni az iskolaépületet. Halljuk, nemrég megvásárolta a termelőszövetkezet és hasznosítani fogja. A fokozódó kulturális követelmények egyszóval azt is jelentik, hogy nagyobb szükség van manapság a képzettebb, tanultabb emberekre, mint bármikor ezelőtt, tehát nem mindegy, hogy hol, milyen körülmények között kezdik megszerezni ehhez az alapot. Ezekben a hetekben legjobban a 930 tagú Előre Termelőszövetkepótolni kellett a 3,5 milliós növénytermesztési kiesést. Felélesztette a segédüzemágat. Tekintve, hogy a községben elég hiányos a szolgáltató tevékenység, a tsz építő- és szolgáltató brigádjának nagyon sok munkája lett, ami hozzájárult a kiesés pótlásához. De nagyobb összegben — mintegy, kétmilliós nagyságrendben — járult ehhez az állattenyésztésük is úgy, hogy a tervezettől csupán két fo- forint harminc fillérrel lesz kevesebb az egy munkaegységre jutó pénzérték. Az a sok új dolog, asszonyaik munkába állása, a köza tsz einöke és főkönyvelője a februári zárszámadás adatainak mérlegét ellenőrzik. Fotó: Remeckiné zet zárszámadásának előkészítése foglalkoztatja a sámsoniakat, s az osztás, mint hírlik, a nyári aszály miatt alatta marad a tervezettnek. Az egyszerű emberek azonban egymás között arról beszélnek, hogy miként lehetne jobban csinálni a jövőben úgy, hogy még a hasonló elemi csapások se üssék agyon a szövetkezetét. Minél nagyobb a tudás, a tapasztalat, annál inkább áll össze a válasz ezekre a kérdésekre is. Mindemellett természetesen a tsz vezetősége sem vár a sült galambra, ahogyan nem várt akkor sem, amikor lekedés javulása, a villany-, vízszolgáltatás bővülése azonban kárpótolja ezt a kiesést. * Ez a helyzet Békéssámsonban 1969. elején. A község — bár az elmúlt esztendők alatt is gyökeres változások mentek végbe életében —, mégis mintha most ébredne, most eszmélne magára: kiugrott a szürkeségből és gyors léptekkel halad előre a gazdasági s társadalmi feladatok megoldásában. Vezetői és egyszerű emberei együttesei Varga Dezső
