Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-20 / 15. szám
1969. 19. 3 Vasárnap Az idén már 123 ezer naposcsibét és 12 ezer kacsát keltet a kétegyházi baromfitenyésztő szakcsoport Száznál többen jelenteik meg 1966. augusztus 18-án Kétegyházán, a művelődési otthoniban azon a tanácskozáson, ahol az fmsz ve. zetői baromfitenyésztő szakcsoport alakításának gondolatával, álltak a községbeliek elé. Hogy mennyire találkozott a szövetkezet vezetőinek elképzelése a jelenlevők szimpátiájával, ezt két tényező is bizonyítja. Először is az, hogy a vitát követően 97-en írták alá a szakcsoport megalakulásáról szóló ívet. Másik jellemzője ennsak az alakuló közgyűlésnek az volt, hogy egy részjegy értékét _ ezer forintban határozták meg és a tagság jelentős része öt részijegyet jegyzett. Így 1967 februárjában, amikor három darab tízezres „Gergely” féle keltetőgép vásárlását határozták el, már 215 ezer: forint volt a részjegyenként le-. jegyzett közös alap. 1967-ben, negy: hónap alatt 34 ezer 987 naposcsibét keltettek ki, főként a tagság részére. Amikor a tavaly előtti-, évet lezárták, részjegyenként 156 \ forint nyereséget fizettek. A múlt évet tehát már anyagilag is megalapozottan kezdhették, de már nem 97-en, hanem 116-an. Ugyanis 17 lökösházi baromfitenyésztő is csatlakozott a szakcsoporthoz. A múlt évben már 70 ezer 374 csibét, 5224 libát és 4626 kacsát keltettek ki. A szakcsoport 1068. évi tiszta nyeresége elérte a 192 ezer forintot. Ez tette lehetővé, hogy minden egyes rész. jegy után 918 forint nyereséget tudtak fizetni. Es mégis, jelenleg 170 ezer forint közös alappal rendelkeznek. Sipos János, a szakcsoport keltetőjének vezetője arról tájékoztat, hogy az idén már százhu- szonhárom-ezer naposcsibét és 12 ezer naposkacsát keltetnek ki és adnak a tenyésztőknek. Ebből már jelentős mennyiség jut azoknak a kétegyházi és lökösházi tenyésztőknek is, akik nem tagjai a szakcsoportnak. A kacsatojást a nagykamarás! Ságvári Tsz-től kapják, ahol évek óta pekingi fajtát tenyésztenek. / Kép, szöveg: Balkus Imre az imbolygó harang mellett megjelenik István bácsi is? Egy-egy vers elhúzása után. maga elé meredt az alkalmi harangozó, mintha valahonnan visszhangot várna, olyan fülelőnek tetszett. Pedig csak a versek közötti szünetet várta ki. Itt a tanyák világában ez a legjobb hírközlő: a harang. S a népek a mezőről lassan hazafelé indulnak, ezért is; meg azért is, mert itt az etetés ideje. Egy lélek nincs a határban. Messzire lehet látni, s ősszel a nap iá sokáig időz a föld peremén, mintha nem is süllyedne, hanem egy darabig lassan gurulna a föld forgásával ellentétesen. A fantázia odaképzel elé egy kétlábra ágaskodó, hatalmas, lobogó sörényű paripát, a 90 éves István bácsival, hogy mint pogány ősei, egyenesen a napba vágtasson. Ebbe, a hatalmas, vörös, karnyújtásnyi távolságban levő napba.... Másnap az egyik kis szó ti an elsősnek fekete szalag volt a kabátján. « Hetek óta nagyon hideg van. Hetek óta nincs egy hiányzóm sem. A tanyasi gyerek nem csavarog, nem kerüli az iskolát. Ha netalán mécis hiánvzik valaki, arról a többiek mindent tudnak, L. elutazott D.-be nyiratkozni, azért hiányzik, Ez igazán nyomós én'. Hiszen olvan természetesen mondják, ami ellen nem lehet apelláta. Meg másnap az eredmény is látható L. alaposan megkopasz- tött felén. Itt nincsen hlppl- preWAma. Mégis a gyermekek öltözködése olvan mint a városiaké. A Hdánvnlk rvirrw vagy kéknrém- galléres tétiknkiá+káHan. divatos, de eélcecrő TTvaleg kö*n*í sarvká- ban, félhosszú hajviselettel jelennek meg. Lábukon csizma. Latyakos időben a sáros csizmát kívül hagyják. Váltócipőt húznak. A fiúk pedig alaposan lemossák a kútnál a sarat. Csak úgy lépnek a tanterembe. Legnagyobb bánatomra nincsen copfo® kislány, A múltkor az egyik tankönyvben találtam egy képet; egy népi ruhás, befont hajú kislánnyal szemben állt egy klotfcköpenyes, fehér- galléros, rövid hajú. Valami olyasmit akart kifejezni a kép: „hogy a falu meg a város”, meg mifene... — Na, kislányok, mutassátok meg nekem, melyik a városi lány — böktem rá a képre. Határozottan és gondolkodás nélkül a népviseletbe öltöztetett lányra mutattak. Naja, nem minden tankönyv, szerkesztő látott még tanyasi kislányt. Bent egymás mellé akasztva mindenkinek külön törülközője van. Persze azért, az uzsonnaszünetben szólni kell, hogy mossanak kezet. Épp’ úgy, mint a városi Iskolákban. Hogy mit tízóraizik a tanyasi gyerek? „Magvas” kosztokat: paprikás csirkét galuskával, félliteres zománcos bögréből kanállal; buzoeánvnak beillő pulykacombot; kolbászt, hurkát, ahált szalonnát; és mindezt ráérősen, komótosan. A nehéz ételek illatát átveszik a könwek. fűzetek, némelyiken látszik is, hogy a táskában knzvetien szomszédságában pvakran időmek ízletes, zsíros falatok. Amúgy a füzetek meg a könyvek rendesen be vannak kötve, s a tanulók fegyelme zetten dolgoznak. ¥\5teg az ísVolá-j ban. És tisrtelet+udóak is. Időnként összeró dák a port fő1 eg a Púk, s szilaj verrVevdAsKen döntik el. ki. az erősebb. Nem tudnak ieazán diákok lonni kívül kerülnek az iskolakapun, akMilyen változásokat hozott a gazdaságirányítás áj rendje a pártmunkában? Frank Ferenc elytársnaif, a Békés megyei Pártbizottság első titkárának válasza a Társadalmi Szemle kérdésére* Egy esztenflfije lépett műkő- Isok- döntések kialakítását, amedésbe a gazdaságirányítás új rendszere. A reform előkészítése kialakította, életbe lépése pedig fokozta azt a felismerést, hogy az új helyzetben nélkülözhetetlen — a korábban bevált módszerek megtartása mellett — a pártmun- ka tartalmának és módszereinek fejlesztése. A munkánk tartalmi ás formai jegyei iránti fogékonyság és kritikai szemlélet elmélyülése — ez a gazdasági mechanizmus egyik legfőbb hatása a pártmunkára. Megyei pártbizottságunk igyekszik kezdeményezően fellépni ebben. Többször tárgyalta és elemezte saját tevékenységét, az alsóbb szervek munkáját, s igyekezett, hogy a leghasznosíthatóbb tapasztalatokat mindebből közreadja. Fő törekvésünk, hogy a pártszervek minden szinten erősítsék politikai irányító tevékenységüket, s társadalompolitikai oldalról közelítsék meg a felmerülő problémákat. Ebben a szellemben hoztunk határozatot a megye termelőszövetkezeti parasztságé, nak élet. és munkakörülményeiről, ilyen meggondolásból tárgyalja meg a közeljövőben a megyei végrehajtó bizottság a nők, majd az ifjúság helyzetét. Most készül és 1969 elején kerül a pártbizottság elé az a felmérés, amely az egységes, szocialista . paraszti osztály kialakulásának folyamatát vizsgálja. Véleményünk szerint az ilyen átfogó témák vizsgálata teszi lehetővé az olyan társadalmi és gazdaságpolitikai állásfoglalá• Mejpeslent a Társadalmi Szemle ia- nuáxi számában. lyeknek alapján az állami, a gazdasági szervek összehangoltan dolgozhatnak. Megyei bizottságunk az eddiginél is nagyabb figyelmet fordít a termelésre, a gazdasági kérdésekre, de gyökeresen megváltoztatta e kérdések kezelésének módját. Például kezdeményezte és kidolgoztatta a megyei tanáccsal a közlekedéspolitikai elvekből adódó megyei feladatokat. Kezdeményezően lépett fel a gázprogram alapvonalainak kimunkálásában is, s ezzel kapcsolatban fontos koordinációs feladatokat vállalt magára. Ezeket a problémákat a megyei tanáccsal közös ülésen -vitattuk meg, a konkrét intézkedések azonban természetesen a megyei tanács szerveire hárulnak. A közelmúltban kimunkáltuk és a végrehajtó bizottság megtárgyalta a negyedik ötéves terv megyei irányelveit. A vezető pártszervek feladata, hogy megalapozottan elpártszervek testületi munkájának színvonala is szembetűnően fejlődik. Egy év tapasztalatai alapján nem látszik indokoltnak, hogy lényeges szervezeti változta tásokat- hajtsunk végre a pártmunkában. A következő évek döntik el, hogy kell-e és ha igen, milyen irányban és arányban kell változtatnunk e téren. Az azonban kézzelfogható, hogy a pártbizottság osztályain a munka tartalma a helyes értelemben vett elvi kérdések felé tolódott el. Megyénkben az operatív munka ma leginkább a kulturális élet területén kifejtett tevékenységünkre jellemző. Ennék több oka van. A megyei pártbizottság a kulturális élet területére vonatkozóan kevés átfogó, elvi, politikai jellegű határozatot, állásfoglalást dolgozott ki, s ezek is régebbi keletűek. A megye kulturális életének megerősítése munkánkban korántsem kapott , akkora helyet, mint a politikai, döntsék, milyen irányban halad- gazcjasági területeké. Nyugodtan jón a megye iparfejlesztése. Azt azonban, hogy konkrétan melyik településen indokolt, hol a leggazdaságosabb egy üzembővítés vagy üzemtelepítés, azt megfelelő gazdasági számítások, a piaci lehetőségek, a munkaerőmérleg stb. alapján a megyei tanács dönti majd el. Ez a gyakorlat — vagyis a párhuzamosságok kiküszöbölése a párt- és tanácsszervek munkájából, a sajátos feladatok megkeresése — kezd meghonosodni a járási, városi pártbizottságok irányító munkájában is. H reform arra inspirálta pártszerveinket, hogy a lényeges, elvi . w jelentőségű kérdéscsoportokat ragadják meg és az operatív végre- kor találják meg igazán az ő vi- haÍtást ^z illetékes állami, gazda- lágukat; s akkor lelkesednek föl, sagl e*s mas -szervrfíre blzzák- A ha a kis bociról mesélhetnek vagy ! pártrmmka e felfogásának terje- ha valamelyik mutathatja kérges ! dósét tanúsították a közelmúltban tenyerét: „Én is törtem a tenge- j lezajlott vezetőségválasztások. A rit " ,, {vezetőségek beszámolóinak legAmikor a negyedikesek is elkö- S többié ~-----------------------------------— o lyan o»»”—— szűnnek, olyan nagyon-nagyon csöndes lesz az iskola és környéke. Még az Iskola házőrzője, a „Bogár kutya” is szomorúan kucorog egykarikába, hiszen ismét csak egy nap múlva találkozhat a harsány gyereksereggel, amely bár sokszor megtréfálja, de azért az uzsonnából is juttat neki. Ez az a csönd, amely a magánosság érzetét kelti a pusztán. És olyan jó volt, amikor novemberben, éjszaka az iskolát kerülgetve, szántott egy traktor. Lámpájának fénye visszatükröződött azokon a fényes fekete hantokon, amelyeket az eke vasa kifordított... ♦ Azok az emberek, akiknek a gyermekéi az iskolába járnak, igen szorgalmasak. Ezt mondják a vitában elhangzott sok felszólalás is azt a felismerést tükrözték, hogy a pártszervezetek kezdenek területük tényleges politikai vezetőivé, nem pedig az operatív termelés végrehajtói lenni. Munkájuk helyes Irányát, társadalmi felelősségérzetüket mutatja, hogy védik a jogos helyi, kollektív érdeket, de ugyanakkor fel mernek lépni az igaztalan, a népgazdaság és a fogyasztó érdekeit sértő üzemi érdek ellen. Az Orosházi Üveggyár pártbizottsága például szót emelt a gyár termékeinek indokolatlan áremelése ellen, és meg is akadályozta ezt. A gazdaságirányítás megváltozott rendje megnövelte a testű a termelőszövetkezetben a vezetők letek hatáskörét, előkészítéseik és is, de ezt mutatja tanyájuk kör nyezete is. Felkövezett tornác többnyire padlós tiszt aszóba, hófehérre meszelt falak. Ezek a kismagyarok, akik nap mint nap kilométereket tesznek meg_ azért, hogy a tudás fájáró1 minél többet szedegethessenek ezek Dózsa György, immár megbékélt 'kései unokái. Lassan egy-egy televízió is kerül már a lakásba, meg a gyereknek könyv karácsonyra. Mire felnőnek, talán ez az iskola is már csak műemlék lesz, ahová azelőtt 3—4 évtizeddel még 14Ö-en jártak. Most már egyre kevesebben, de ahogy mondani szokás; Jó tárgyi feltételek mellett nevelődnek okulnak ezeíc a tanyai iskolások T. F. döntéseik demokratizmusát, pöli- ikai felelősségérzésüket. A választott testületek tagjai aktívab- >an, hozzáértéssel és felelősséggel •esznek részt a politika helyi al- i Imazásának kimunkálásában, I foga (Itatásában és végrehajtáséin. Örvendetes, hogy az alsóbb mondhatjuk, hogy kevesebb súlyt fektettünk erre, mint ameny- nyit megérdemel. A kulturális és egészségügyi politika és fejlesztés feladatainak kimunkálását még megoldásra váró feladatunknak tekintjük. Nem tudtuk még kiküszöbölni pártmunkánkból azt a helytelen gyakorlatot, amely sok energiát köt le jelentések gyártására, felesleges és hosszadalmas értekezletekre. Még lényegesebb fogyatékosságnak tartjuk a gondolkodás- módban, felfogásmódban fellelhető lemaradást. Párton belül is vannak szószólói olyan nézeteknek és folytatód olyan gyakorlatnak, amelyek fékezik a reform fő tartalmának és céljainak megvalósítását és hatékonyabb kibontakozását. Megnyilvánulnak ezek az anyagi érdekeltség elvének helytelen felfogásában, az egyéni érdekek túlhangsúlyozásában, az érdekvédelem hamis értelmezésében, az önállóság és a felelősség különválasztásában, a politikai nevelőmunka rendszertelenségében, végeredményben a politika torz magyarázatában és értelmezésében: ez pedig torz végrehajtásra vezet. Gondjaink, problémáink természetesen nem szűnnek meg máról holnapra. Egy esztendős működése során a mechanizmus nem változtathatta meg automatikusan minden ember gondolkodását. A gazdaságirányítás új rendszere azonban mindenképpen a gazdasági élet fellendülését eredménye, zi, s ez objektíve erősíti a szocialista gondolkodás általánossá válását, különösen akkor, ha hatékony eszmei,, politikai nevelőmunkánkkal és Intézkedéseinkkel párosul. A megfontolt bátorság, a munka javulásának foka nem mindenütt egyforma, de a törekvések általában helyesek. A szaporodó pozitív tapasztalatok alapot adnak arra. hogy bizakodva tekintsünk az új esztendő elé. Öntözési szakemberek Gyulán A megyei tanács vb mezőgaz- asági- és élelmezésügyi osztálya, alamiilt a Körösvidéki Vízügyi íazgatóság közös rendezésében negyei vízhasznosítási megbeszélést tartanak január 29-én Gyulán. A programban Takács LA jós vízügyi igazgató-főmérnök, Frankó János, a megyei tanács vb mezőgazdasági. és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője és Kurta József vízügyi osztályvezető ad tájékoztatást a mezőgazda- sági üzemek vízhasznosításának 1968. évi tapasztalatairól és az 1969, évi felkészülésről.
