Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-20 / 15. szám

1969. 19. 3 Vasárnap Az idén már 123 ezer naposcsibét és 12 ezer kacsát keltet a kétegyházi baromfitenyésztő szakcsoport Száznál többen jelenteik meg 1966. augusztus 18-án Kétegyhá­zán, a művelődési otthoniban azon a tanácskozáson, ahol az fmsz ve. zetői baromfitenyésztő szakcsoport alakításának gondolatával, álltak a községbeliek elé. Hogy mennyire találkozott a szövetkezet vezetői­nek elképzelése a jelenlevők szimpátiájával, ezt két tényező is bizonyítja. Először is az, hogy a vitát követően 97-en írták alá a szakcsoport megalakulásáról szóló ívet. Másik jellemzője ennsak az alakuló közgyűlésnek az volt, hogy egy részjegy értékét _ ezer forintban határozták meg és a tagság jelentős része öt részijegyet jegyzett. Így 1967 februárjában, amikor három darab tízezres „Gergely” féle keltetőgép vásár­lását határozták el, már 215 ezer: forint volt a részjegyenként le-. jegyzett közös alap. 1967-ben, negy: hónap alatt 34 ezer 987 naposcsi­bét keltettek ki, főként a tagság részére. Amikor a tavaly előtti-, évet lezárták, részjegyenként 156 \ forint nyereséget fizettek. A múlt évet tehát már anyagi­lag is megalapozottan kezdhették, de már nem 97-en, hanem 116-an. Ugyanis 17 lökösházi baromfite­nyésztő is csatlakozott a szakcso­porthoz. A múlt évben már 70 ezer 374 csibét, 5224 libát és 4626 kacsát keltettek ki. A szakcso­port 1068. évi tiszta nyeresége el­érte a 192 ezer forintot. Ez tette lehetővé, hogy minden egyes rész. jegy után 918 forint nyereséget tudtak fizetni. Es mégis, jelenleg 170 ezer forint közös alappal ren­delkeznek. Sipos János, a szakcsoport kel­tetőjének vezetője arról tájékoz­tat, hogy az idén már százhu- szonhárom-ezer naposcsibét és 12 ezer naposkacsát keltetnek ki és adnak a tenyésztőknek. Ebből már jelentős mennyiség jut azok­nak a kétegyházi és lökösházi te­nyésztőknek is, akik nem tagjai a szakcsoportnak. A kacsatojást a nagykamarás! Ságvári Tsz-től kapják, ahol évek óta pekingi fajtát tenyésztenek. / Kép, szöveg: Balkus Imre az imbolygó harang mellett meg­jelenik István bácsi is? Egy-egy vers elhúzása után. maga elé meredt az alkalmi ha­rangozó, mintha valahonnan visszhangot várna, olyan fülelő­nek tetszett. Pedig csak a versek közötti szünetet várta ki. Itt a tanyák világában ez a legjobb hírközlő: a harang. S a népek a mezőről lassan hazafelé indulnak, ezért is; meg azért is, mert itt az etetés ideje. Egy lélek nincs a ha­tárban. Messzire lehet látni, s ősszel a nap iá sokáig időz a föld peremén, mintha nem is süllyed­ne, hanem egy darabig lassan gu­rulna a föld forgásával ellenté­tesen. A fantázia odaképzel elé egy kétlábra ágaskodó, hatalmas, lobogó sörényű paripát, a 90 éves István bácsival, hogy mint po­gány ősei, egyenesen a napba vágtasson. Ebbe, a hatalmas, vö­rös, karnyújtásnyi távolságban le­vő napba.... Másnap az egyik kis szó ti an el­sősnek fekete szalag volt a ka­bátján. « Hetek óta nagyon hideg van. Hetek óta nincs egy hiányzóm sem. A tanyasi gyerek nem csavarog, nem kerüli az iskolát. Ha netalán mécis hiánvzik valaki, arról a többiek mindent tudnak, L. el­utazott D.-be nyiratkozni, azért hiányzik, Ez igazán nyomós én'. Hiszen olvan természetesen mond­ják, ami ellen nem lehet apellá­ta. Meg másnap az eredmény is látható L. alaposan megkopasz- tött felén. Itt nincsen hlppl- preWAma. Mégis a gyermekek öl­tözködése olvan mint a városiaké. A Hdánvnlk rvirrw vagy kéknrém- galléres tétiknkiá+káHan. divatos, de eélcecrő TTvaleg kö*n*í sarvká- ban, félhosszú hajviselettel jelen­nek meg. Lábukon csizma. Latya­kos időben a sáros csizmát kívül hagyják. Váltócipőt húznak. A fi­úk pedig alaposan lemossák a kútnál a sarat. Csak úgy lépnek a tanterembe. Legnagyobb bána­tomra nincsen copfo® kislány, A múltkor az egyik tankönyvben találtam egy képet; egy népi ru­hás, befont hajú kislánnyal szem­ben állt egy klotfcköpenyes, fehér- galléros, rövid hajú. Valami olyasmit akart kifejezni a kép: „hogy a falu meg a város”, meg mifene... — Na, kislányok, mutassátok meg nekem, melyik a városi lány — böktem rá a képre. Határozot­tan és gondolkodás nélkül a nép­viseletbe öltöztetett lányra mutat­tak. Naja, nem minden tankönyv, szerkesztő látott még tanyasi kis­lányt. Bent egymás mellé akasztva mindenkinek külön törülközője van. Persze azért, az uzsonna­szünetben szólni kell, hogy mos­sanak kezet. Épp’ úgy, mint a vá­rosi Iskolákban. Hogy mit tízórai­zik a tanyasi gyerek? „Magvas” kosztokat: paprikás csirkét galus­kával, félliteres zománcos bögré­ből kanállal; buzoeánvnak beillő pulykacombot; kolbászt, hurkát, ahált szalonnát; és mindezt ráérő­sen, komótosan. A nehéz ételek illatát átveszik a könwek. fűze­tek, némelyiken látszik is, hogy a táskában knzvetien szomszédsá­gában pvakran időmek ízletes, zsíros falatok. Amúgy a füzetek meg a könyvek rendesen be van­nak kötve, s a tanulók fegyelme zetten dolgoznak. ¥\5teg az ísVolá-j ban. És tisrtelet+udóak is. Időn­ként összeró dák a port fő1 eg a Púk, s szilaj verrVevdAsKen dön­tik el. ki. az erősebb. Nem tud­nak ieazán diákok lonni kí­vül kerülnek az iskolakapun, ak­Milyen változásokat hozott a gazdaságirányítás áj rendje a pártmunkában? Frank Ferenc elytársnaif, a Békés megyei Pártbizottság első titkárának válasza a Társadalmi Szemle kérdésére* Egy esztenflfije lépett műkő- Isok- döntések kialakítását, ame­désbe a gazdaságirányítás új rendszere. A reform előkészítése kialakította, életbe lépése pedig fokozta azt a felismerést, hogy az új helyzetben nélkülözhetetlen — a korábban bevált módszerek megtartása mellett — a pártmun- ka tartalmának és módszereinek fejlesztése. A munkánk tartalmi ás formai jegyei iránti fogékony­ság és kritikai szemlélet elmélyü­lése — ez a gazdasági mechaniz­mus egyik legfőbb hatása a párt­munkára. Megyei pártbizottságunk igyek­szik kezdeményezően fellépni eb­ben. Többször tárgyalta és ele­mezte saját tevékenységét, az al­sóbb szervek munkáját, s igye­kezett, hogy a leghasznosíthatóbb tapasztalatokat mindebből közre­adja. Fő törekvésünk, hogy a pártszervek minden szinten erő­sítsék politikai irányító tevékeny­ségüket, s társadalompolitikai ol­dalról közelítsék meg a felmerü­lő problémákat. Ebben a szellem­ben hoztunk határozatot a megye termelőszövetkezeti parasztságé, nak élet. és munkakörülményei­ről, ilyen meggondolásból tárgyal­ja meg a közeljövőben a megyei végrehajtó bizottság a nők, majd az ifjúság helyzetét. Most készül és 1969 elején kerül a pártbizott­ság elé az a felmérés, amely az egységes, szocialista . paraszti osz­tály kialakulásának folyamatát vizsgálja. Véleményünk szerint az ilyen átfogó témák vizsgálata te­szi lehetővé az olyan társadalmi és gazdaságpolitikai állásfoglalá­• Mejpeslent a Társadalmi Szemle ia- nuáxi számában. lyeknek alapján az állami, a gaz­dasági szervek összehangoltan dolgozhatnak. Megyei bizottságunk az eddigi­nél is nagyabb figyelmet fordít a termelésre, a gazdasági kérdések­re, de gyökeresen megváltoztatta e kérdések kezelésének módját. Például kezdeményezte és kidol­goztatta a megyei tanáccsal a közlekedéspolitikai elvekből adó­dó megyei feladatokat. Kezdemé­nyezően lépett fel a gázprogram alapvonalainak kimunkálásában is, s ezzel kapcsolatban fontos koordinációs feladatokat vállalt magára. Ezeket a problémákat a megyei tanáccsal közös ülésen -vi­tattuk meg, a konkrét intézkedé­sek azonban természetesen a me­gyei tanács szerveire hárulnak. A közelmúltban kimunkáltuk és a végrehajtó bizottság megtárgyalta a negyedik ötéves terv megyei irányelveit. A vezető pártszervek feladata, hogy megalapozottan el­pártszervek testületi munkájának színvonala is szembetűnően fej­lődik. Egy év tapasztalatai alapján nem látszik indokoltnak, hogy lé­nyeges szervezeti változta tásokat- hajtsunk végre a pártmunkában. A következő évek döntik el, hogy kell-e és ha igen, milyen irányban és arányban kell változtatnunk e téren. Az azonban kézzelfogható, hogy a pártbizottság osztályain a munka tartalma a helyes érte­lemben vett elvi kérdések felé tolódott el. Megyénkben az ope­ratív munka ma leginkább a kul­turális élet területén kifejtett te­vékenységünkre jellemző. Ennék több oka van. A megyei pártbi­zottság a kulturális élet területére vonatkozóan kevés átfogó, elvi, politikai jellegű határozatot, ál­lásfoglalást dolgozott ki, s ezek is régebbi keletűek. A megye kul­turális életének megerősítése munkánkban korántsem kapott , akkora helyet, mint a politikai, döntsék, milyen irányban halad- gazcjasági területeké. Nyugodtan jón a megye iparfejlesztése. Azt azonban, hogy konkrétan melyik településen indokolt, hol a leg­gazdaságosabb egy üzembővítés vagy üzemtelepítés, azt megfelelő gazdasági számítások, a piaci le­hetőségek, a munkaerőmérleg stb. alapján a megyei tanács dönti majd el. Ez a gyakorlat — vagyis a párhuzamosságok kiküszöbölése a párt- és tanácsszervek munká­jából, a sajátos feladatok megke­resése — kezd meghonosodni a járási, városi pártbizottságok irá­nyító munkájában is. H reform arra inspirálta párt­szerveinket, hogy a lényeges, elvi . w jelentőségű kérdéscsoportokat ra­gadják meg és az operatív végre- kor találják meg igazán az ő vi- haÍtást ^z illetékes állami, gazda- lágukat; s akkor lelkesednek föl, sagl e*s mas -szervrfíre blzzák- A ha a kis bociról mesélhetnek vagy ! pártrmmka e felfogásának terje- ha valamelyik mutathatja kérges ! dósét tanúsították a közelmúltban tenyerét: „Én is törtem a tenge- j lezajlott vezetőségválasztások. A rit " ,, {vezetőségek beszámolóinak leg­Amikor a negyedikesek is elkö- S többié ~----­-------------------------------— o lyan o»»”—— szűnnek, olyan nagyon-nagyon csöndes lesz az iskola és környé­ke. Még az Iskola házőrzője, a „Bogár kutya” is szomorúan ku­corog egykarikába, hiszen ismét csak egy nap múlva találkozhat a harsány gyereksereggel, amely bár sokszor megtréfálja, de azért az uzsonnából is juttat neki. Ez az a csönd, amely a magánosság érzetét kelti a pusztán. És olyan jó volt, amikor novemberben, éj­szaka az iskolát kerülgetve, szán­tott egy traktor. Lámpájának fé­nye visszatükröződött azokon a fényes fekete hantokon, amelyeket az eke vasa kifordított... ♦ Azok az emberek, akiknek a gyermekéi az iskolába járnak, igen szorgalmasak. Ezt mondják a vitában elhangzott sok felszólalás is azt a felismerést tükrözték, hogy a pártszervezetek kezdenek területük tényleges po­litikai vezetőivé, nem pedig az operatív termelés végrehajtói len­ni. Munkájuk helyes Irányát, tár­sadalmi felelősségérzetüket mu­tatja, hogy védik a jogos helyi, kollektív érdeket, de ugyanakkor fel mernek lépni az igaztalan, a népgazdaság és a fogyasztó érde­keit sértő üzemi érdek ellen. Az Orosházi Üveggyár pártbizottsága például szót emelt a gyár termé­keinek indokolatlan áremelése el­len, és meg is akadályozta ezt. A gazdaságirányítás megválto­zott rendje megnövelte a testű a termelőszövetkezetben a vezetők letek hatáskörét, előkészítéseik és is, de ezt mutatja tanyájuk kör nyezete is. Felkövezett tornác többnyire padlós tiszt aszóba, hó­fehérre meszelt falak. Ezek a kismagyarok, akik nap mint nap kilométereket tesznek meg_ azért, hogy a tudás fájáró1 minél többet szedegethessenek ezek Dózsa György, immár meg­békélt 'kései unokái. Lassan egy-egy televízió is kerül már a lakásba, meg a gyerek­nek könyv karácsonyra. Mire fel­nőnek, talán ez az iskola is már csak műemlék lesz, ahová azelőtt 3—4 évtizeddel még 14Ö-en jártak. Most már egyre kevesebben, de ahogy mondani szokás; Jó tárgyi feltételek mellett nevelődnek okulnak ezeíc a tanyai iskolások T. F. döntéseik demokratizmusát, pöli- ikai felelősségérzésüket. A vá­lasztott testületek tagjai aktívab- >an, hozzáértéssel és felelősséggel •esznek részt a politika helyi al- i Imazásának kimunkálásában, I foga (Itatásában és végrehajtásé­in. Örvendetes, hogy az alsóbb mondhatjuk, hogy kevesebb súlyt fektettünk erre, mint ameny- nyit megérdemel. A kul­turális és egészségügyi politika és fejlesztés feladatainak kimunká­lását még megoldásra váró fel­adatunknak tekintjük. Nem tudtuk még kiküszöbölni pártmunkánkból azt a helytelen gyakorlatot, amely sok energiát köt le jelentések gyártására, fe­lesleges és hosszadalmas értekez­letekre. Még lényegesebb fogyaté­kosságnak tartjuk a gondolkodás- módban, felfogásmódban fellelhe­tő lemaradást. Párton belül is vannak szószólói olyan nézetek­nek és folytatód olyan gyakorlat­nak, amelyek fékezik a reform fő tartalmának és céljainak megva­lósítását és hatékonyabb kibonta­kozását. Megnyilvánulnak ezek az anyagi érdekeltség elvének hely­telen felfogásában, az egyéni ér­dekek túlhangsúlyozásában, az érdekvédelem hamis értelmezésé­ben, az önállóság és a felelősség különválasztásában, a politikai nevelőmunka rendszertelenségé­ben, végeredményben a politika torz magyarázatában és értelme­zésében: ez pedig torz végrehaj­tásra vezet. Gondjaink, problémáink termé­szetesen nem szűnnek meg máról holnapra. Egy esztendős műkö­dése során a mechanizmus nem változtathatta meg automatiku­san minden ember gondolkodását. A gazdaságirányítás új rendszere azonban mindenképpen a gazda­sági élet fellendülését eredménye, zi, s ez objektíve erősíti a szocia­lista gondolkodás általánossá vá­lását, különösen akkor, ha haté­kony eszmei,, politikai nevelő­munkánkkal és Intézkedéseinkkel párosul. A megfontolt bátorság, a munka javulásának foka nem mindenütt egyforma, de a törek­vések általában helyesek. A sza­porodó pozitív tapasztalatok ala­pot adnak arra. hogy bizakodva tekintsünk az új esztendő elé. Öntözési szakemberek Gyulán A megyei tanács vb mezőgaz- asági- és élelmezésügyi osztálya, alamiilt a Körösvidéki Vízügyi íazgatóság közös rendezésében negyei vízhasznosítási megbeszé­lést tartanak január 29-én Gyu­lán. A programban Takács LA jós vízügyi igazgató-főmérnök, Fran­kó János, a megyei tanács vb me­zőgazdasági. és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője és Kurta József vízügyi osztályveze­tő ad tájékoztatást a mezőgazda- sági üzemek vízhasznosításának 1968. évi tapasztalatairól és az 1969, évi felkészülésről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom